Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1992. szeptember 24., csütörtök Évtizedek a pedagógiáért Sokan ismerik őt. ízig-vérig közéleti emberként élete nyitott könyv e városban, a megyében, az országban, sőt azon túl is. Hat évtizedeiéi ezelőtt, 1932. szeptember 18-án született, az általa oly nagyon szeretett Egerben. Az egnség meghatározó eleme élete minden mozzanatának. Itt járt elemi iskolába, majd a Dobó-gimnáziumba. A tanítás, a tudás-átadás szándéka munkált benne, amikor jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának maf yar-történelem szakára, ahol 956-ban nyert középiskolai tanári oklevelet. Az univerzitáson mestere egyik példaképe, az országos hírű nevelő, Jausz Béla professzor volt. 1971-ben Egerben, a tanárképző főiskolán docensi beosztást kapott, majd 1975-ben rábízták a tanszék vezetését, amelyet azóta is irányít. Az 1979-ben megszerzett kandidátusi fokozat elnyerése után főiskolai tanárként vezeti tanszékét. Munkájában példaképe, tanszékvezető elődje, néhai Somos Lajos főiskolai tanár pedagógiai elvei vezérlik. Munkásságának középpontjában áll — anogy ezt a Peaagóf ’iai Lexikon cikkírója is megál- apította — az oktatótelevíziós pedagógia, tágabban értelmezve az audiovizuális eszközök eredményes alkalmazásának vizsgálata és folyamatos felhasználasa az oktató-nevelő munkában. Té- vépedagógiából írta és védte meg fiatal főiskolai oktatóként doktori értekezését, majd az ebben a témakörben elért tudományos eredményéért, értekezése megvédése után, kandidátusi fokozatot kapott. Nem véletlen, hogy eredményes kutatásaira a szakma irányítói csakhamar felfigyeltek. ÉleDr. Nagy Andor tének nagy ajándéka, hogy három évtizeddel ezelőtt ott bábáskodhatott a Magyar Iskolatelevízió bölcsőjénél, amely intézmény országos, sőt nemzetközi hírű szakemberévé vált. Az iskolatelevíziózás terén elért rangos eredményei elismerését jelentette, hogy 1966-tól kétévenként Egerben rendezik meg a nemzetközi oktatótelevíziós konferenciákat. Egerben javaslatára megindult a pedagógia és a népművelés szakos képzés. Közreműködött a SZOT Központi Iskolán — ahol jelenleg is oktat — a főiskolai képzés elindításában. Az egri főiskola csepeli tagozata neveléstudományi tanszékének megszervezéseben szintén részt vett. 1986-ban megindult az ún. nevelőtanári szakos képzés Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban, második diplomát adva elsősorban az óvónőknek és a tanítóknak. Közben munkája eredményeképpen a neveléstudományi tanszék három önálló tanszékre vált. Az oktatás és szervezés közben fáradhatatlanul végezte tudományos munkáját is, bevonva abba számos kollégáját, hallgatóját. Ennek eredményét jelzi nemcsak a már említett doktori cím és a kandidátusi fokozat elnyerése, hanem számos kötet, könyvjegyzet írása, szerkesztése, lektorálása, másfél száz tanulmány s több száz cikk megszületése, főként kedves témája, a televíziós pedagógia és a felsőoktatás-pedagógia tárgyköréből. E szép munkásság egyik produktuma nemrég külföldön látott napvilágot. Egy Münchenben, New Yorkban, Londonban, Párizsban megjelent gyűjteményes kötetben egyetlen magyar szerzőként jelent meg tanulmánya, ahol rövid életrajza is helyet kapott. Munkáját a főiskola és a minisztérium számos kitüntetéssel honorálta. Ezek közül legbüszkébb a Parlamentben ez év március 15-én a művelődési és közoktatási miniszter kezéből átvett Apáczai Csere János-díjm, a maf yar pedagógusok legmagasabb ítüntetésere. A gazdag életút háttere családja: a szintén Apáczai-dijas felesége, aki több évtizedes munkálkodás után rövidesen nyugdíjba vonul a Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskolából, pedagógussá vált fia és szintén pedagógus menye, két szép unokája, akikben sok örömét leli. Míg mások a hatodik X-et átlépve a visszavonulásra, a békés meditálásra gondolnak, ő 1994-ig vállalta tanszékének vezetését, s közben eddigi pedagógiai tapasztalatai, eredményei szintézisét megteremtve, az egyetemi szintű pedagógia szakos képzés egri megindításán, illetve az akadémiai doktori fokozat elnyerésén munkálkodik. Szecskó Károly Poroszlói tervek A poroszlói Tisza-part, közelebbről a folyó hídjának környéke már eddig sem ismeretlen idegen- forgalmunkban. Mondhatnók, hogy nemcsak a „pecások”, hanem más kirándulók kedvelt helye is tavasztól őszig. Ha másért nem, az itteni halászcsárda és a fogadó kedvéért biztosan megállnak, s szívesen időznek. Ezután — ha sikerülnek a tervek — még népszerűbb lehet a híd vidéke. Ifj. Szalai Sándor poroszlói születésű vállalkozó ugyanis nem akármin töri a fejét! Valóságos horgászfalu kialakításáról álmodik! Mi több: elképzeléseit már a kormánynak is elküldte, s amint megkapja hozzájuk az engedélyt, a valóra váltás sem húzódik sokáig. Közel 15 hektáros a félsziget, amire — a program szerint — aszfaltos lejárón, parkolón keresztül juthatnak maja a pecázók, meg mások. Aki viszont csak tányérban szereti a halat, s többnyire asztalnál, az természetesen a falun kívül marad, ahol egy korszerű bevásárlóközpontban vagy a további útjához szükséges cikkek után nézhet, vagy pedig vehet mást is, amihez éppen kedvet kap. A minitelepülést hosszában kettéosztó út egyik és másik felén 40 négyzetméteres kis kőházak, illetve közös konyhával, fürdővel, WC-vel ellátott faházak, valamint sátortábor várják a vendégeket. Az élő Tiszán a kőházakhoz stég, motorcsónak is tartozik. Lovagolni, teniszezni, golfozni lehet, lesz egy-egy saját belső halas- és fürdőtó is. Az étterem és konferenciaszalon úgy épül, hogy csupán a parkolóig eljutottak is használhassák. A szórakozási lehetősegek közül nem hiányzanak majd az egyéb vízisportok sem, s a természetfényképezésre, a vadászatra is módot teremtenek a házigazdák. A tervek megvalósítása 100 millió forintos beruházással indul, s valószínűleg még az idén, hogy jövőre befejeződhessen. Megalapozza a sikert, hogy a magyar vállalkozónak külföldi tőkések is kínálkoznak segítségül, van, amelyik akár egymillió márkával beszállna a biztos sikerrel kecsegtető üzletbe. HANG-KÉP Csak a felszín Az elmúlt négy esztendő során változatos, színes, érdekes, szellemi izgalmakban bővelkedő műsorokkal jelentkezett vasárnap délelőttönként a Gondolatjel, a rádió kulturális folyóirata. Néhány hónapja azonban e programok is vészesen szürkülnek, elméletieskedővé, okosko- dóvá sorvadnak. Mintha a munkatársak, a szerkesztők belefáradtak volna a közéleti küzdelmekbe, csetepatékba, s elhatározták, hogy csendesebb vizekre eveznek. Nem kell sok empátia ahhoz, hogy megértsük a szándékot, a következmények azonban elszomorítóak, riasztóak. Ezt bizonyította a legutóbbi, a szeptember 20-i jelentkezés is. Az öt blokk riporterei megrekedtek a felszínnél, mintegy garantálva az egyre nehezebben elviselhető üresjáratokat. Az abortuszkérdéssel kapcsolatban megszólaltatták dr. Nyíri Tamás teológiai professzort. Nem a megkérdezett hibájából jutottak csak addig, hogy a mai gyakorlat etikailag erősen kifof ásolható. így aztán — többek özött — az sem vetődhetett fel, hogy a pillanatnyi elkeserítő társadalmi légkörben meglehetősen kedélyborzoló dolog e témára koncentrálni. Méghozzá a törvényalkotás szintjén. Voltaképpen semmi lényegeset nem hallottunk az új vezetesű színészkamaráról. Legfeljebb azt, hogy „gőgösen” védeni illene a szakma presztízsét. De mi ebben a különös? A mai anarchizmussal összefüggésben — nem véletlenül — ez a közhelyízű töltőmondat is becsúszott a szövegbe: „a történet persze nem erről szól.” Mellesleg akkor még elfogadható, ha a magvas fordulatok hiányára utaltak vele. No meg a fogalmak önkényes keverésére. Mindehhez csak annyit, hogy a szuverén, a szabadságvágyo, az öntörvényű értelmiségi soha nem hódolt be semmiféle izmusnak, hiszen ezek mindegyike abszolutizálta magát, s ezzel végképp taszította a szárnyaló fantáziát. Ezt a szimpatikus magatartást kár címkézni. Inkább arról lenne érdemes beszélni, hogy egy torz, hamis eszmerendszer bukása után mi vei tölthető ki a semmi jót nem szülő űr. íme, egy nem is haszontalan tipp a tengernyi közül. Egyébként a többi is önzetlenül kínálkozik... ígéretes sorozat Az ajánlatlistát a mögöttünk lévő héten is a bántó igénytelenség határozta meg. Friderikusz Sándor ismét félreérthetetlenül igazolta: tévútra siklott. Úgy véli: ő a főszereplő, s meghívottjait irritáló fölénnyel kezeli, megfeledkezve a felkészülés alapvető normáinak következetes betartásáról is. Ráadásul túl gyakran tűnik fel a képernyőn, s egyre kevesebb eredeti személyiseget keres, illetve talál. Az Össztűz „gazdái” viszont a szubjektivizmus csapdájába estek. Csütörtökön annyira egyetértettek Kerényi Imrével, annak némileg indokolt aggodalmaival, hogy az ellenfél drasztikus kitakarítására vonatkozó javaslatát meg sem torpedózták. Ha az örök erkölcsi értékek képviselőiként érvelnek, akkor ilyesmi nem fordulhatna elő. A menü azonban — ez is ritka — kellemes meglepetéssel is szolgált. Szombaton este, az egyes csatornán vetítették A templomos lovagok kincse című francia-magyar ifjúsági kalandfilmsorozat első részét. Már ez is sejtette, hogy ígéretes vállalkozás tanúi leszünk majd, s örvendezhetünk egy réges-rég várt sikernek. Luden Lambert kitűnő, lendületes ritmusú, eredeti karakterekben bővelkedő, krimi-mozzanatokat is beépítő, históriai eszközökké dolgozó forgató- könyvet írt. Olyat, amelyhez csak helyszínek és színészek kellettek, s ezeket is tökéletesen választották meg. Kezdődhetett a sajátos at- moszférájú történelmi portya. Nemcsak a tinédzserek számára, hiszen a felnőttek is szórakozhattak, művelődhettek, kikapcsolódhattak. Rájuk ugyan nem számítottak, mégis csatlakoztak a népes nézőtáborhoz. Nem mindennapos eset, holott azzá válhatna, ha az érintettek valamennyien, a Szabadság téri poszton hivatásuk kötelmeire összpontosítanák energiáikat. Kizárólag rajtuk áll, tőlük függ- ............. „ Pécsi István mm y Sr V $ a m 7; m t v* vt1 jti J, A t* K-nfi AT í t ú -e * Az Egyházzenei Fesztivál után „Kimondta mindig, amíg csak lehetett!” Szeptember első felében az Országházban, az Operában, Budapest, Eger, Esztergom és Székesfehérvár templomaiban egymást követték az egyházzenei hangversenyek. Az Egri Bazilikában adott hangversenyt Ella István két énekessel, Pászthy Júliával és Bodonyi Katalinnal. J. S. Bach a-moll Concertója után Vivaldi Glóriáját énekelték az Operaház magánénekesei, felragyogtatva azt a zenei ünneplést, amit A. Vivaldi a liturgikus szövegbe belehallott. Bach h-moll fúgája után Pergolesi Stabat Matere és Fauré Requiem-részlete érzékeltette megindítóan, hogy az egri származású Pászthy Júlia évek után sem tud szabadulni attól az érzelem- és gondolatkörtől, amely emlékezetes balesete és életben maradása óta követi őt. Szoko- lay Sándor Széchenyi miniatűrök című kompozíciója a nemzethez szóló nemes szándékból keletkezett: érzékeltetni kell ebben az erkölcsileg keserves világban, hogy létünket és boldogulásunkat a megingathatatlan etikai alapok nélkül el sem képzelhetjük. A budavári Mátyás-templomban, Szokolay Sándor Kossuth- díjas szerzői estjén drámai erővel fokozódott a magyarságnak szóló erkölcsi tanítás, eligazítás. Minden kompozíciója, minden opusa a nemzet erkölcsi nagyjainak hagyatékából táplálkozik. Széchenyi töprengései, intelmei, a nagy tettei mögött meghúzódó gondolatok kaptak itt formát és nyilvánosságot. Egyfajta választ a „mi a magyar?” ontepő kérdésére, a reformálásról — a forradalom ellenében? — és arról, hogy a napi imádság emelhet feljebb bennünket az erények lép- csőzetén. De tudnak-e még imádkozni mai magyaljaink? Ősbemutatóként hangzott el a Tanúságtétel. Ez a kantáta Márton Áronról, Erdély püspökéről, szó szerint is idéz a mártíromsá- got teljes szívvel vállaló főpaptól, Domokos Pál Péter vallomásszerű szövegéből; hangoztatja-éne- kelteti azt a csíkszentdomokosi estvéli imát, amit a püspök a nagyapjától tanult hatéves korában. Igék harsognak itt a megtartó kereszténység lelkiségéről és arról az alázatról, ahogyan az Isten áldását kell kiérdemelnünk fennmaradásunkhoz. A mű hetedik tételének a fortissimóját a gyermekkar, vegyeskar és a szóló basszus együtt énekli, odatéve a zeneszerző gondolati ívének tetejére a vezérlő motívumot: „A népek fennmaradásának záloga a család. ” A szerzői est másik két darabja, az Ave Maria és a Missa Pan- nonica ugyancsak azokat a zenedrámai tömbökben gondolkodó Szokolayt idézte, aki az Ecce ho- mo-ban már kifejtette, hogyan értelmezi a krisztusi magatartás és tanítás lényegét. Említés nélkül nem lehet hagyni a kolozsvári Concordia Kamarazenekar háromszoros fellépését Esztergomban, Székesfehérvárott és a budavári Mátyás-templomban: Terényi Ede Mise-parafrázisok a XVII. századi Erdélyből című műve szólalt meg ősbemutatóként; itt a Nagyváradról szóló jubileumok adták hátteret a kompozíciónak. A fesztivál jelentőségét akkor érzékeltetjük híven, ha az országházi nyitóhangversenyből Kodály Budavári Te Deumát, az Operaházban megrendezett záróestről Liszt oratóriumát, a Krisztustjegyezzük le. Kodály és Liszt felelnek a maguk nyelvén egymásnak, és az igen mélyreható művek elhangzása közben fel kellett ismerni azt az áhítatot, amit a hitben élők olyannyira szomjaznak keservesebb mindennapjaikban. Az sem véletlen, hogy Szokolay a Tanúságtételt erre az alkalomra írta meg. Ebben az erkölcsileg kirabolt és mélyre lökött országban, társadalomban nekünk kell fogódzót találnunk a kiúthoz, a felemelkedéshez. A zenész sem tehet mást, mint a maga eszközeivel — mert most erre van szükség — agitál, nagyot kiált, harsog, erkölcsi példa után nyúl. Azt tartja hangsúlyosnak, hogy Márton Áron „kimondta mindig, amíg csak lehetett” hitét, hitvallását még akkor is, ha tizenhat évet ült érte börtönökben — mert a diktatúrában az igaz hit a legnagyobb bűnök közül való —, akkor nekünk sem lehet más kötelességünk, mint átérezni azt a felelősséget, amit ő érzett és tudott. A jegyzetírónak aggodalmát sok jelenség táplálja. Például az, hogy ezen az egri egyházzenei fesztivál-hangversenyen a nagyszerű program ellenére jószerivel csak külföldiek voltak az Egri Bazilikában. Azok is kevesen. De hát türelemre van szükség, a csendes várakozás is kell. Addig pedig a szólók szóljanak, mert ez a dolguk. Farkas András FilmpremíereU Túl az Óperencián A múlt században játszódik Tom Cruise új filmjének a cselekménye. Joseph ír földműves, akinek a családját a földesúr szégyenteljes módon kizsákmányolja. A fiatalember először meg akarja ölni a nemest, de ehelyett megismerkedik annak lányával, s a két fiatal együtt elindul az Újvilág meghódítására. Josephnek régi álma, hogy saját földje legyen, s ez állítólag ingyen van a tengerentúlon. Hőseinknek azonban rá kell döbbenni, hogy Amerika mégsem a Kánaán. Joseph dijbokszolónak szegődik, majd lovat tör be, földet is szerez... Monumentális, romantikus love story, amelyben Tom Cruise partnere új felesége, Dermesztő szenvedélyek Nicole Kidman. A filmet a megyében először a hatvani Apolló mozi mutatja be. Dermesztő szenvedélyek Isaac Barr pszichiáter (Richard Gere) határozottan irányítja életét, munkáját, elképzeléseit. A bíróság előtt tisztafejű szakértő, a labilis, fiatalkorú bűnözőnek ingyenes kezelést ajánl fel, és ellenáll szép páciensnője, Diana csábításának. Nagyon vonzódik azonban a lány (Kim Basinger) ugyancsak gyönyörű nővéréhez. Szerelmes lesz a férjes asszonyba. Egyszerű viszonyként indul a dolog, de idővel a férfi teljesen elveszti a fejét. A fiatalasszony egy este agyonüti féltékeny férjét, és a szerelmes férfi mindent megtesz, hogy megmentse a halálos ítélettől a gyilkos nőt. A pszichiáter nem is sejti, hogy ő csak egy figurája a két testvér által irányított gyilkos játszmának. A világsztárokkal készített idegborzoló filmet az egri Uránia mozi mutatja be. K i n a i művészek Gyöngyösön A gyöngyösi pincegalériában már harmadik alkalommal rendeznek kiállítást. Ez alkalommal a Xin Xve Yingés Hva Shao Zu kínai művészházaspár papír- és selyemfestményei láthatóak. A távoli ország művészei a vizet, a hegyeket alázattal és áhítattal festik, mert nem tanítani és díszíteni szeretnének, hanem segíteni az el- mélkedőknek. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg. (Fotó: Szántó György)
