Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—9. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. SZEPTEMBER 24. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 226. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT % Van Önnek megtakarított pénze? Elegendő a fele! A másik felére kamatmentes hitelt adunk üzleteinkben. Amit kiválasztott, rögtön elviheti. Tel.: 36/24-600 36/11-494 36/12-636 Göncz Árpád befejezte izraeli látogatását Az izraeli üzleti kapott meghívást, el- sajtó képviselőivel élet vezető képvise­lőivel és a küldött­séggel utazott ma­f yar üzletemberek­ei reggelizett Tel- Avivban tegnap, négynapos hivatalos izraeli látogatásának utolsó napján a ma­gyar köztársasági el­nök. Az esemenyre 25 izraeli gazdasági szervezet vezetője kapott meghívást, el­sősorban olyanok, akik már kialakítot­ták kapcsolataikat magyar partnerek­kel, illetve akiknek ez szándékában áll. Délelőtt az államfő és kísérete a Dulcani Mezőgazdasági Ku­tatóintézetet, Izrael legrégibb kutatóinté­zetét tekintette meg. Délután az elnök a sajtó találkozott, azt köve­tően előadást tartott az izraeli külpolitikai társaság ülésen „Ma­g farország — útban urópa felé” cím­mel. Este az államfő találkozott az Izrael­ben dolgozó magyar diplomatákkal, majd visszarepült Buda­pestre. (MTI) Hogyan lehet One az 1 millió forint? Megoldás a HEVES MEGYEI HÍRLAP- ban! éT Még 1 N A külföldi tőkebeáramlásról Idén július 30-áig 827 millió dollár értékű külföldi tőke jött be pénz formájában Magyarország­ra — tájékoztatta a Magyar Nem­zeti Bank illetékese az MTI-t. Az első hét hónap eredményei alap­ján arra következtetnek a szak­emberek, hogy az év végéig a külföldi tőke beáramlása nem­csak eléri az idénre tervezett 1,3 milliárd dollárt, de még meg is haladhatja azt. A múlt év máso­dik fele óta szinte havonta nő a befektetésre kerülő külföldi tőke értéke Magyarországon. Idén jú­liusban például 185 millió dollár jött be az országba, ami megha­ladja az előző hónapok átlagát. Előprivatizációs mérleg Eddig mintegy 235 millió fo­rint értékben vásároltak vállalati részvényeket kárpótlási jegy el­lenében, és több mint 50 millió forint címletű kárpótlási jegyet használtak fel az előprivatizáció során — tájékoztatta az Állami Vagyonügynökség illetékese az MTI-t. A legeredményesebb az IBUSZ-részvények cseréje volt. Ebben az ügyletben 109,5 millió forint értékű kárpótlási jegyért vettek értékpapírt. Nem bírtak a Flex-szel A füzesabonyi áfész öncsődje Már hosszabb ideje rebesgették az emberek Füzesabonyban és a szakmán belül is, hogy „rosszul áll a szénája” a helyi áfésznek. Azaz, milliókra rúg a vesztesége, ki tudja, hogyan másznak ki a sla- masztikáből? Hozzánk is érkeztek ilyen hírek. Néhány szövetkezeti tag bírálta a régi vezetőséget, hogy kár volt megépíttetni a textilhul- ladék-feldolgozó üzemet, mert az nem váltotta be a reményeket, sőt a csőd szélére sodorta a szövetkezetét. Egyébként is rosszul megy manapság az áfészeknek az or­szágban: csaknem ötven százalé­kuk jelentett öncsődöt. Köztük Heves megyéből Hatvan, Péter- vására és Füzesabony is. — Igaz-e ez a hír? — kerestük fel a kérdéssel Nagy Zoltánt, a füzesabonyi áfész elnökét, aki a közeli napokban tért vissza azzal a szövetkezeti delegációval, amely tíznapos szakmai utazá­son vett részt az Amerikai Egye­sült Államokban. — A hír sajnos igaz — mon­dotta az elnök. — Csődbejutott a szövetkezet. Az általános ma­gyarországi helyzeten kívül — ami sújtja az egész'gazdaságot — nekünk van egy sajátosságunk, amely több éve nyomja a vállun­kat, ez pedig a Flex-szel textil­ipari feldolgozóüzem: ez nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Igaz, önhibánkon kívül kerültünk ebbe a helyzetbe, mert ez a cég nem teljesítette ígéreteit, és az ostor rajtunk csattant. Ön­csődöt kellett jelentenünk, amely a napokban a hivatalos lapban is megjelenik. Exportra épült az üzem, erre kaptuk a beruházási összegeket, és a Hungarotex vál­lalta az első évben az egymillió 600 ezer dollár, a következő év­ben pedig a kétmillió 400 ezer dollár értékű export értékesíté­sét. Ezt az ígéretét nem teljesítet­te, ezért kénytelenek voltunk 1989 végén leállítani az üzemet. Pert indítottunk ellenük, ami je­lenleg is folyik. Sajnos, idővel a Hungarotex is csődbe ment, illet­ve eladásra került, s így az esetle­gesen megítélt követelésünk be­hajtása is nehézségekbe ütközik. A nagy beruházási összeget és az évről évre növekvő kamatokat nem bírta ki a szövetkezet. Ta­valy értékesítettük 20 millió fo­rintért a sarudi húsüzemünket. Sajnos, a vevő a mai napig tarto­zik a vételár jelentős részével. Biztosítékul az ingatlanra jelzá­logot kötöttünk ki, amelynek ér­vényesítése végrehajtási szakasz­ban van, már több mint fél éve. Pedig az üzemre egyre jobban szükség lenne a jelenlegi hús- és hentesáru-helyzetben. Sújtott bennünket ezenkívül a kereslet- csökkenés, az infláció, a Konku­rencia. Mindent összevetve: tar­tozásunk nagyságrendje: 120 millió forint bankhitel és az ezen­felüli szállítóállomány. — Tehát öncsődöt jelentettek. Van-e remény arra, hogy a ren­delkezésre álló 90 nap alatt vala­milyen úton-módon rendezzék a dolgokat, kiutat találjanak a zsákutcából? (Folytatás a 3. oldalon) Szerdán délután az egri Had­nagy úti lakótelepen a városi tűz­oltóság egységei életmentő gya­korlatot tartottak. A tűzvédelmi hónap rendezvényeként a ki- lencemeletes épület egyik „égő” lakásából kellett menteniük az ott élőket. Éppen befejeződött a nagy érdeklődéssel kísért bemu­tató, amikor viszont valóban „éles riasztást” kaptak a tűzol­tók, akik — mint lapzártakor megtudtuk — egy komoly erdő- tűzhöz siettek Pétervására kör­zetébe. (Fotó: Szántó György) Csekő László pozsonyi napjai Véres mez, mementónak A rendőrség eltűntnek nyilvá­nította, hiszen öt napig nem adott életjelt magáról. Nem is adhatott, mert a pozsonyi kórház pszichiátriai osztályát nem hagy­hatta el. Csak a folyosón sétál­gathatott, a kertbe már nem en­gedték ki. Eszméletlen állapot­ban szállította be a mentő az in­tenzívre a gyöngyösi Csekő Lászlót, aki egyik szenvedő ala­nya volt a múlt heti bratislavai „eseményeknek”. Hogy hogyan került ide, azt maga se tudja, mint ahogy az is elég zavaros, mi­kor, hol, ki ütütte le, ki verte be úgy a fejét, hogy merő egy adta vér lett a „zöld sasos” mez. A pozsonyi magyar konzul se­gítségével hétfőn találtak rá a már említett klinikán, de már nem az intenzíven, hanem a pszi­chiátrián. Gyöngyösi tudósí­tónktól, Juhász Pétertől tudjuk, hogy kedden este testvérei, Ri- chárd és László hozták haza az ötvenéves Fradi-szurkolót. Tegnap délelőtt a gyöngyösi kórház sebészeti osztályán dr. Ferencz József eltávolította a varratot a fejéből. Az orvos sze­rint tompa tárggyal kólintották fejbe, s biztos, hogy agyrázkó­dást szenvedett. Ezután Csekő László törzshe­lyén, barátainak körében, a Bacchusborozóban ültünk le, feleleveníteni a történteket. (Folytatás a 11. oldalon) Kábítószer­kereskedelem Hazánk is tranzitút Magyarország még nem szá­mít főútvonalnak a Kábítószer­kereskedelemben, de hazánk is tranzitút, s ez megnöveli a ma­f /ar rendőrség felelősségét. Ezt oross Péter belügyminiszter je­lentette ki a Kriminálkynológia ’92 című nemzetközi szakmai­tudományos tanácskozás meg­nyitóján szerdán, a Magyar Hon­védség Művelődési Hazában. A miniszter rámutatott arra, hogy a kábítószer-kereskedelem vissza­szorítása érdekében a különböző országok bűnüldözési szerveze­tei között közvetlen kapcsolatok kiépítése szükséges. A háromnapos tanácskozáson 25 ország szakemberei elsősor­ban arról cserélnek véleményt, hogy a kábítószer-kereső kutyá­kat miként lehet a jelenleginél ha­tékonyabban alkalmazni, illetve a kutyaképzést fejleszteni. Ezzel kapcsolatban Kacziba Antal ve­zérőrnagy, az ORFK bűnügyi fő­igazgatója utalt arra, hogy a ma­gyar rendőrség örömmel adja át tapasztalatait a kutyaképzésről. Több mint 600 ezer munkanélküli églege adatok szerint 600 ezer 574 munkanélkülit tartottak nyilván augusztus végén az Országos Munkaügyi Központnál. Ez a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 11,1 százalékos mun­kanélküliségi rátának felel meg. Rendkívül nagyok a munka­nélküliségi eltérések az ország egyes területei között. Míg Bu­dapesten 5,1 százalékos a mun­kanélküliségi ráta, addig Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében elérte a 20; Nógrád megyében a 18,1; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 17,9 százalékot. Vi­szonylag kedvezőbb a helyzet 10 százalék alatti munkanélküliség­gel Győr-Moson-Sopron (7,5), Vas (8,1), Zala (8,3), Pest (8,8) és Somogy (9,1) megyében. Au­gusztusban összesen 461 ezren részesültek valamilyen munka­nélküli-ellátásban. A hónap so­rán 25 ezer 949-en kerültek ki az ellátási rendszerből. Az ellátás­ból kikerülők mintegy fele tudott ismét elhelyezkedni, csaknem 1500 munkanélkülit zártak ki az ellátottak közül együttműködés hiánya miatt. A többiek más tá­mogatási formát, nyugdíjat vet­tek igénybe, illetve lejárt az ellá­tásra való jogosultsági idejük. Az átlagos ellátás összege 8766 forint volt. A regisztrált lét­szám és az ellátottak zárólétszá­ma közötti különbség augusztus­ban tovább nőtt, s már megha­ladja a 165 ezret. Az előző hó­naphoz viszonyított 5 ezres nö­vekedés szinte teljes egészében az újonnan jelentkező pályakez­dőkkel magyarázható. Jelenleg több mint 40 ezer azoknak a pá­lyakezdőknek a száma, akik a három hónapos várakozási idő alatt még nem részesülnek mun­kanélküli-segélyben. A fennma­radó 125 ezer munkanélkülinek mintegy felejogosult ugyan ellá­tásra, de a tárgyhónapban hatá­rozathozatal, várakozási idő le­töltése és más okok miatt még nem történt meg a járadék vagy a segély kifizetése. Mintegy 60 ez­ren eleve nem voltak jogosultak az ellátásra, vagy már kimerítet­ték az igényjogosultságot. Közü­lük augusztusban 17 ezren ve­hették fel a 4000 forintos szociá­lis támogatást. Angol tanácsadókra hallgatva A MÁV privatizációja Az állami finanszírozási körbe tartozó pályahálózaton kívüli vasúti üzemek privatizációjára csak megfelelő átalakítás és raci­onalizáció után kerülhet sor — nyilatkozta az MTI-nek Árva Kálmán, a MÁV illetékese. így a privatizáció első lépése­ként az üzemek először egysze­mélyes MÁV-tulajdonú kft.-vé alakulnak majd. Áz első ütem­ben a racionalizációra nem szo­ruló, már kft. formában működő MÁV Tervezőintézet és a MÁV Faipari, Faanyagvédelmi, Keres­kedelmi és Szolgáltató, valamint az Utasellátó tevékenység moz­gószolgálatának tényleges priva­tizációja indulhat meg a tulaj­donváltást szervező PÄ Consul­ting angol érdekeltségű tanács­adó cég tervei szerint. A MÁV vezetése és a tanács­adó cég jelenleg az optimális megoldásról tárgyal, amit a ké­sőbbiekben a tenderkiírás követ­het. A három üzem privatizáció­ját követheti a MÁV Hídépítő Társaság értékesítése, ami au­gusztus elsejétől szintén kft. for­májában üzemel. (MTI) Szabadkereskedelem Lengyelországgal Antall — Suchocka tárgyalások Csaknem háromórás eszme­cserét folytatott tegnap Antall József kormányfő és Hanna Su­chocka, a Lengyel Köztársaság hivatalos látogatáson Magyaror­szágon tartózkodó miniszterel­nök asszonya a Parlamentben. Antall József és Hanna Suchoc­ka elsőként szűk körű megbeszé­lést tartott, majd a tágabb kíséret részvételével plenáris tárgyalás­ra ültek le. A zárt ajtók mögött elhangzottakat László Balázs foglalta össze. A kormányszóvivő elmondta: a terítékre került kérdések kö­zött szerepelt a Visegrádi Hár­mak néven ismertté vált magyar- lengyel-csehszlovák együttmű­ködési keret jövője. Úgy véle­kedtek, hogy e hasznosnak bizo­nyult együttműködést a változó körülmények — azaz Csehszlo­vákia szétválása — közepette is folytatni kell. A visegrádi keret a jövőben egyfajta koordináló egyeztető politikai klubként funkcionálhatna; a konkrét együttműködést azonban célsze­rűnek látszik kétoldalú alapra át­helyezni. A kormányfők nyugtázták, hogy kialakulóban van a szabad­kereskedelmi megállapodás elő­készítésének menetrendje. El­képzelhető, hogy már novem­berben sor kerülhet az egyez­mény aláírására. Ennek helyszí­néül a lengyel fél az ötletadó vá­rost, Krakkót javasolta. A meg­állapodás a jövő év januárjától életbe is léphetne kétoldalú ala­pon Magyarország és Lengyelor­szág között. A két kormányfő részletes eszmecserét folytatott az európai integrációs szervezetekhez, illet­ve a NATO-hoz és a Nyugat-eu­rópai Unióhoz fűződő kapcsola­tok alakulásáról. Beható eszme­csere folyt a térség helyzetéről, különösen a jugoszláviai esemé­nyekről. Elhangzott, hogy Ma­gyarország és Lengyelország to­vábbra is egyezteti, összehangol­ja álláspontját a jugoszláviai fej­leményeket illetően. A kormányfői tárgyalások után Hanna Suchocka es Antall József jelenlétében aláírták a be­ruházásvédelemről, illetve a ket­tős adóztatás kizárásáról szóló megállapodásokat. Torgyán — elutasítva Torgyán József 1992. szép :ember 22-én tartott sajtóérte tezletén diszkriminációval vá lolta az Országgyűlés elnökét \z Országgyűlés Sajtóirodáj; szerdán ezzel kapcsolatban ki idott közleménye leszögezi: A: ilés jegyzőkönyvének tanúság; szerint Torgyán József ország gyűlési képviselőt nem érte „sze nélyes megtámadtatás”, ig; 2zen a címen nem indokoltál sért szót. Napirend előtti felszó alási igényének teljesítéséhez a: Drszággyűlés többsége nem já ült hozzá. Elutazott az amerikai vezérkari főnök Gordon R. Sullivan tábornok íz USA Szárazföldi Haderő ve 'érkari főnöke tegnap délelőt dutazott Budapestről. A tábor rok Deák János altábornagy, ; Tonvéd Vezérkar főnökénél neghívására négynapos hivata os látogatáson tartózkodott ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom