Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19-20 / 222. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. szeptember 19—20., szombat—vasárnap A homeopátia „szelíd gyógymódja” Az érvágás II. Lipóton — klasszikus műhiba volt A „felmentő” ítélet — évtizedek csendje után — 1990-ben született: „A homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt.” Mit is jelent ez a napjainkban mind többet szereplő idegen kifejezés? — kérdeztük dr. Takács Györgyit, a Magyar Homeopata Orvosok Egyesületének titkárát. — A homoion = hasonló, és a pathos = szenvedés szavak ösz- szevonásából származik, és magyarra így lehetne fordítani: hasonlót a hasonlóval kezelni. A páciens részletes kikérdezése, vizsgálata után a megállapított betegséget nagy hígítású növényi, ásványi, állati anyagokkal gyógyítják. Vagyis aktivizálják a szervezet saját védekezőerőit, hogy azok győzzék le a betegséget. — Mióta ismeri az orvostudomány ezt a szelíd gyógymódot? — Nagyjából két évszázada. Hahnemann német orvosgyógy- szerész-vegyész jött rá, hogy korának orvostudománya tévúton jár. Akkoriban az érvágást, a kö- pölyözést, az izzasztást és a hashajtást tartották a leghatékonyabb gyógymódnak. Máig is emlegetett klasszikus műhiba volt II. Lipót német-római császár és magyar király halálos végkifejletű gyógyítása: az uralkodót érvágással próbálták megszabadítani a reumás láztól. Hahnemann sajátos kísérletekbe kezdett, először magán, majd családtagjain próbálta ki az addigi gyakorlattól teljesen eltérő gyógymódját: egészséges embereknek adott gyógyszereket. A hatás meglepő volt: az úgynevezett kínakéreg éppen olyan tüneteket idézett elő, mint a malária, aminek gyógyítására használták. Kísérletek hosszú sorával Hahnemann bebizonyította, hogy nagy hígítású, speciálisan kezelt — potenciált — gyógyszerekkel is eredményesen lehet a betegségeket gyógyítani. — Hogyan dolgozik a homeopata orvos? — Először is alaposan kikérdezi betegét a családi háttérről, az előfordult betegségekről, megfigyeli a páciens személyiségjegyeit, részletes diagnosztikai vizsgálatok birtokában állítja fel az anamnézist, és dönti el, milyen összetételű, hígítású gyógyszert kell szednie. Természetesen arról szó sem lehet, hogy egy műtétre váró daganatos beteget, vagy egy szilánkos bokatörést csak homeopátiás kezeléssel rendbe lehessen hozni. Ez a szelíd gyógymód a klasszikus orvoslás kiegészítője. — Külföldön nagyon kedvelt a homeopátia, vajon miért? — Egyrészt azért, mert a gyógyszerek főleg gyógynövényből, ásványokból készülnek, másrészt azért, mert nincs mellékhatásuk, és rendkívül kis dózisban kerülnek a szervezetbe. — Nálunk is alkalmazták már ezt a gyógymódot? — A múlt század hatvanashetvenes éveiben Európában hazánkat tartották a homeopátia fellegvárának. Almási Balogh Pál, aki Kossuth és Széchenyi háziorvosa is volt, népszerűsítette ezt a gyógymódot, és egyben egyik alapítója volt a Hasonszen- vi Orvosegyletnek. A két világháború között az orvosegyetemen homeopata tanszék működött, és hazánkban is voltak homeopata gyógyszergyárak. — Ma mi a helyzet? — Megalakult a Magyar Homeopata Orvosok Egyesülete. Ennek csak azok az általános-, fog- vagy állatorvosi, illetve gyógyszerészdiplorpával rendelkezők lehetnek a tagjai, akik megfelelő szintű homeopátiás képzésben részesültek. Többen rendelnek is közülünk nemcsak a humán, hanem az állatgyógyászatban is. Sajnos, a felírt gyógyszereket egyelőre csak külföldről tudják a betegek beszerezni, pedig a homeopata készítmények jóval kevesebbe kerülnek, mint a hagyományos úton előállítottak. (FEB) Kertész leszek Muskátli t Legkésőbb október első felében be kell vinni a teraszainkat, kertjeinket díszítő, fagyérzékeny évelő növényeket. Közülük legérzékenyebb a banán, a citrom, a hibiszkusz, a datura, bougainvillea. E két utóbbi a holland virágkereskedelem felgyorsulásával került a hazai növénytárátok kertjeibe. Még kevesen ismerik, és most tanulják, sokszor saját kárukon, hogyan kell ápolni. Ezeket a növényeket már szeptemberben — inkább előbb, mint később — tanácsos védett helyre vinni, ahol 5-10 Celsius-fokos világos szobában, mértéktartó öntözés mellett várhatják az újabb tavaszt. Hazánkban legnagyobb mennyiségben muskátlit teleltetnek át. Hosszú hónapokon keresztül (októbertől májusig) kerülgetik a viszonylag rövid ideig tartó nyári virágzásáért. A teleltetés legegyszerűbb módját választják, amikor a muskátlit cserepestől, ládástól eredeti állapotban helyezik a lépcsőházba, verandára, előszobába, ablak közelébe. A hosszú téli hónapok alatt a növény megcsúnyul, felnyurgul, felkopaszodik. A tavaszi kiülte- tés után nehezen tér magához, mire visszanyeri eredeti szépségét, újra itt az ősz. Akinek a teleltetéshez nincs megfelelő helye, ideje és türelA délszaki bougainvillea még ritka nálunk, leghamarabb szorul téli védelemre me, az legjobb, ha ősszel engedi megfagyni, és tavasszal új palántával ülteti be virágedényeit. Ez drágább megoldásnak látszik, de csak akkor, ha a téli gondozás, ápolás költségeit nem számítják. A muskátli teleltetése minden olyan száraz, szellős, világos helyen megoldható, ahol nem kell fagytól tartanunk. Öntözni csak mérsékelten kell. Legmegfelelőbb az 5 Celsius-fok körüli hőmérséklet. Ha elegendő helyünk van, és a ráfordított energiát sem sajnáljuk, a teleltetést össze lehet kapcsolni a jövő évi szaporítóanyag előállításával. A muskátli legegyszerűbben dugványról szaporítható. Két fő dugvany- szedési időpontot ismerünk. Az egyik júliusban, a másik szeptemberben van. Számunkra a júliusi még túl korai, mivel a leszedett hajtás a növény díszítőértékét rontja. Szeptemberben viszont mar a vég közeleg, kevesebb kárt tehetünk. De ilyenkor is a túl dús, kevésbé látható helyekről kezdjük a dugványszedést, amit egészen addig folytathatunk, amíg a növény kint tartható. A leszedett szaporítóanyagot sűrűn egymás mellé duggatjuk egy olyan fa-, • ládába, cserépbe, lyu- Kba stb., amit előzőleg laza földkeverékkel töltöttünk meg. Gyökeresedése után alcsony hőmérsékleten, mérsékelt öntözés mellett teleltethetjük a tavaszi ültetésig. Egy-egy műanyag rekeszben 25-30 darab dugványt is felnevelhetünk, ami 5-6 közepes nagyságú balkonláda beültetéséhez elegendő, de csak 40x60 centimétert foglal el. Azokat a töveket pedig, amiről a szaporítóanyagot szedtük, még mindig átteleltethetjük a már ismertetett körülmények között. A sűrűn egymás mellett nevelt dugványokat márciusban cserépbe, tejfölöspohárba szétültetjük. Magasabb hőrmérsékleten (16-18 Celsius-fok) tartjuk, és öntözzük. Néhány hét múlva any- nyit nő, hogy vissza kell vágni. Ezeket a visszavágott hajtásvégeket dugváhyként lehet továbbnevelni. Ezt a módszert különösen az ún. „tiroli” futó muskátlinál ajánlom, mivel a teleltetése körülményes, és nagyon gyakran sikertelen. V. Pénzes Judit Diszkózásra ítélt félj Tel-Aviv rabbikból álló bírósága ítéletet hozott, amely arra kötelez egy férjet, hogy hetenként egyszer táncolni vigye feleségét egy diszkóba. A fiatalasszony ugyanis válási keresetet nyújtott be a bírósághoz azzal az indoklással, hogy félje elhanyagolja őt, és ezért kénytelen hetenként háromszor táncolni menni egy diszkóba. „Túlságosan fáradt vagyok, mert egész nap keményen dolgozom, és este már nincs erőm szórakozni menni” — védekezett a férj a bíróság előtt. A bölcs rabbik valóban salamoni ítéletet hoztak: „a házastársi béke fenntartása érdekében” kötelezték a férjet, hogy hetente legalább egyszer táncolni vigye a feleségét, az asszonynak viszont megtiltották, hogy férjén kívül más férfiakkal táncoljon. ÉHÉÉ Mindennapi nyelvünk Szolgálatmegtagadás Lengyelországban A lengyel Legfelsőbb Bíróság megerősítette Roman Galuszko másfél éves börtönbüntetését, amiért megtagadta a katonai szolgálatot. Ezzel az Amnesty International véleménye szerint ő lett az első, akit a rendszerváltás óta lelkiismereti okokból ítéltek börtönbüntetésre. A sajtó úgy véli: a bíróság az üggyel példát akart statuálni, hogy így fékezze meg az alternatív szolgálatért folyamodók számának növekedését. Számuk ugyanis a korábbi, néhány százról az idei év első felében már négyezerre emelkedett. Az 1988-as katonai törvény értelmében a besorozott vallási vagy erkölcsi meggyőződése alapján kérheti, hogy alternatív szolgálatra küldjék. E kérése megalapozottságáról azonban a sorozóbizottságot kell meggyőznie. Galuszko értelmezését, amely szerint mint hívő katolikus nem foghat fegyvert, a bizottság nem fogadta el, és kötelezte a rendes katonai szolgálatra, majd miután nem volt hajlandó bevonulni, a krakkói katonai bíróság ítélte el. A miniszteri utasítás ugyanis csak a különböző szekták híveinek teszi lehetővé, hogy vallási meggyőződésük alapján fegyveres helyett társadalmi szolgálatot teljesítsenek, a katolikusoktól ezt a jogot egyházuk állásfoglalása alapján megtagadja. A múlt évben a katonai bíróságok szolgálatmegtagadásért 103 fiatalt ítéltek el, de közülük 94 büntetésének végrehajtását felfüggesztették. Idén eddig 45 ilyen ügyük volt, közülük 4 személynek kell megkezdenie börtönbüntetését. A hadsereg egyrészt nyugtalanítónak tartja a fegyveres szolgálatot megtagadók számának növekedését, másrészt a munkaügyi minisztérium gyakorlatilag képtelen az alternatív szolgálatosoknak munkát adni, mert állítólag sehol sem fogadják szívesen őket. A lengyel hazafiasságnak ugyanis egyik ismérve — főleg a radikális jobboldal szerint — a haza fegyveres szolgálatának vállalása. Egyes pártok, így például a Független Lengyelország Konföderációja soraiból még olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a fegyveres szolgálatot megtagadóktól meg kell vonni a választójogot, és lehetetlenné kell tenni számukra magasabb állami vagy közhivatal betöltését. A hivatalos személyek, ha nem is mennek ilyen messzire, mélységes értetlenségüknek adnak hangot a fegyveres szolgálat vállalásának elutasítása miatt — úgy vélik, hogy míg a múltban ez teljesen jogos volt, addig a „mi” hadseregünk tagjának lenni már nem okozhat problémát senkinek. Bocaccio egyik mondása Egyre gyakoribb az egyébként és a gyakorlatilag...!? Az élő beszédben, a közéleti és a politikai nyelvhasználat beszélt változataiban, a rádiós és televíziós vitákban, riportokban és interjúkban modoros gyakorisággal jelentkezik az egyébként és a gyakorlatilag. Újabban már a társalgási nyelvnek is kedvelt szava lett mindkét nyelvi forma. Gazdag példatárunk arról tanúskodik, hogy a tudálékosan pózoló, okoskodó és fontoskodó, s ugyanakkor a bő lére eresztett szövegformálásban, a lényegről elterelő szándékkal tartalmatlan töltelékszóként bi- zonytalanítják el a mondanivalót. Különösen akkor, amikor egy-egy, nem éppen kívánatos ügyben megkérdezett, hivatalból illetékes párosával használja fel a két szót, és kezdi válaszát: „egyébként gyakorlatilag kevés adat áll rendelkezésünkre az adott (?) ügyben”. A gyakorlatilag szó ebben a szövegrészletben nem arra utal, hogy a szóban forgó ügynek milyen gyakorlati vonatkozásai vannak, hanem jelentéslazulással átvitt értelemben ezeknek a kifejezéseknek szerepét jeleníti meg: valójában, a valóságban, voltaképpen. Tehát a gyakorlatilag tartalmatlan töltelék, de arra is szolgál, hogy a felhasználót minősítse a kérdéses ügyben: nem vállalja a felelősséget, s a mulasztást, visszaélést elködösíti, „elkeni”. A gyakorlatilag felesleges felhasználását tehát kerülnünk kell, helyette válogassunk a megfelelő rokon értelmű és használati értékű szavakból, kifejezésekből: valójában, voltaképpen, a valóságban, stb. Hogy az egyébként milyen be- szédheíyzetekben és szövegösz- szefüggésekben vállal nagy gya- korisággal-szerepet, arról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „ Egyébkénta hőmérséklet emelkedik, sok napsütéssel.” (Televízió: Időjárás-jelentés) „Egyébként milyen volt a világbajnokság, a rendezés?” (Magyar Hírlap, 1991. március 15.) „Egyébként gyakran hallunk a sport nehézségeiről”. — „Egyébként üdvözöl mindenkit” (Televízió: Telesport, 1991. márc. 18.) A sportriporterek úgy érezték, hogy modorosán sok az egyébként beszédükben, és az egyébiránt használatára kaptak rá, s most már az egyébként és az egyébiránt felváltva szaporodik el a sportközvetítések nyelvhasználatában. A rádiós és televíziós közvetítésekben vitázó szakértők általában így kezdik mondanivalójukat: „Egyébként azt hiszem... Egyébként erről az a véleményem...” stb. Bizonyos beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben az egyébként unos-un- talan emlegetését elkerülhetjük a máskülönben, másképpen, másként, s a bizalmas társalgási nyelvben az amúgy nyelvi formák felhasználásával. A szakértői kerekasztal-be- szélgetéseken az egyébként közlő, kifejező szerepét az egyéb tekintetben, a problémát más szempontból nézve, mérlegelve nyelvi alakulatokra is bízhatjuk. A különben rágós melléknevünk is beilleszthető az egyébként szóalak feleslegesen gyakori használatát megakadályozó rokon értelmű szósorba: másképp, másként, máskülönben. Cikkünk befejező mondatát kezdhetnénk az egyébként és a máskülönben felhasználásával, de a legkifejezőbbnek azt érezzük, ha mondanivalónkat ezzel a mondattal zárjuk: Különbenkü- lön is hangsúlyoznunk kell, hogy az egyébkéntezés és gyakorlati- lagozás halmozásával hitelét veszti a mondanivaló éppúgy, mint a megfogalmazás stílushatása. Dr. Bakos József A rejtvényábra fő soraiban Bocaccio egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 2., 22., valamint függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 2. A mondás első része (zárt betűk: E, L, A, T) 13. Fogaskerék jellemző adata 14. Óhajtani 15. Bob betűi keverve 16. Néha- néha levelet küld 18. A rádium vegyjele 19. Cséplési terület 21. Némán átad! 22. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betű: T) 24. Arab-félszigeti ország 25. Időhatározó szó 27. Gléda (névelővel) 28. Tőszámnév 30. Jelez 31. Női név 32. Garázda zsoldos hazánkban a 15. században 35. Részben helyes! 36. Nagy testű szarvasfajta 37. Képző 38. Halk, visszafojtott hangon beszél 39. A tantál vegyjele 40. Női név 42. Bánt, fájdalmat okoz 43. Feszítőeszköz (ford.) 44. Parányibb 46. Nátrium 47. Apró 48. Tanárképző, röv. 50. Víz túlsó szegélyrésze 52. Jelenleg 53. A leghidegebb évszak 55. Magad 56. Ecce ... (Munkácsy festménye) 58. Szalai András monogramja 59. Nincs benne semmi 61. Tőkés monopóliumok csoportosulása 64. Aroma 65. Kacag 67. Eper része! 68. A kitűzött feladatot időre teljesíteni tudná 70. Ki, kicsoda — oroszul 71. Férfiak udvarias megszólítása 74. Horgony. FÜGGŐLEGES: 1. A mondás második része (zárt betűk: A, E, M, T, L) 2. Királyság Arábia északnyugati részén 3. Fodor része! 4. A Magyar Rádió orvosa volt (László) 5. Szégyen, felsülés 6. Lakat Károly monogramja 7. Erek hálózzák be 8. Lendület 9. Az ón vegyjele 10. Fagylalt, németül 11. Női név 12. Helység Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében 17. Egy másik település ugyancsak Szabolcsban 20. Részben vázol! 23. Kérdőszó 26. Verssorok összecsengése 29. Hegység a Cseh és Szlovák Köztársaság területén 33. Bánatos 34. Tyúkanyó mondja 37. Tömegközlekedési eszköz 40. Melyik személyt 41. Habpatron része! 43. Történetet felnagyítva ad elő 45. Arab sejkség a Perzsaöbölben 47. A juh hímje 49. Magához hívatja 51. Piros — németül 54. Pénzösszegből egy részt visszatart 57. Ahhoz hasonló 60. Szintén ne 62. Lovasnapokról ismert lakott hely Dömsöd határában 63. Puskával tüzelni 66. Feketeírófesték 69. Puliszka része! 72. Rádium 73. Mányoki Ádám monogramja. Báthory Attila \ 2 3 4 5 5— 7 S 9 1Ö il \2 13 ■ 14 ■ 15 1 lé ■ 18 iy 20 22 Ti 24 27 i 2Ö 1 29 30 31 32 34 ■35 36 37 ■ 3a 33 40 41 ■ 451 ■ A6 4L 46 49 50 51 52 53 54 55 ■ 56 57 btt 59 60 él 62 63 b4 6b 66 67 70 ■ r 72 — ►
