Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök Meggyilkolták a volt lengyel kormányfőt Meghalt Piotr Jaroszewicz volt lengyel miniszterelnök és felesége, Irena Solska. A hírt rendőrségi forrásokra hivatkozva a PAP lengyel hírügynökség szerdán közölte, azzal, hogy a nyomozás befejeztéig semmilyen részletet sem hoznak nyilvánosságra. A házaspár kedden vesztette életét — hírügynökségi jelentések szerint meggyilkolták őket. Piotr Jaroszewicz az Edward Gierek pártvezér névvel fémjelzett hetvenes évek nagy hatalmú kormányfője volt. Visszahívják a vezérigazgatót? Valószínűleg visszahívják a CSTK csehszlovák hírügynökség vezérigazgatóját, az egykori neves ellenzéki aktivistát, a Charta- 77 aláíróját, Petr Uhlt—jelentette a Mlada Fronta Dnes című prágai napilap egy, a csehszlovák szövetségi kormányhoz közel álló „megbízható forrásra” hivatkozva. Petr Uhlt, aki magát „forradalmi marxistaként” jellemzi, 1968 után felforgató tevékenység vádjával kilenc évre bebörtönözték, majd évekig fűtőként dolgozott. 1990 februárja óta áll a CSTK hírügynökség élén. Egy év az államfő gyalázásáért A lengyelországi Kielce vajdaságában a bíróság egyévi szabadságvesztésre és hárommillió zloty pénzbírságra ítélte Stanislaw B. 49 éves férfit az államfő nyilvános gyalázásáért. Az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztették. Az elítélt februárban egy autóbuszon hangosan, durva szavakkal beszélt a Szolidaritás szakszervezetről, gyalázta és vulgáris kifejezésekkel illette Lech Walesa köztársasági elnököt. A buszon utazó Jerzy Stepien szenátor ezért feljelentette: így került a bíróság elé. Jelcin Kínába megy Borisz Jelcin orosz elnök decemberben Kínába látogat. A hírt a Reuter szerint egy magát megnevezni nem kívánó pekingi orosz diplomata erősítette meg. Ez lesz az első hivatalos találkozó az orosz államfő és a kínai elnök között. Letartóztatások Pekingben A kínai hatóságok letartóztatták a kínai demokratikus ellenzék egyik külhoni vezetőjét, a „Demokráciát Kínának Alapítvány” elnevezésű emigráns szervezet elnökét, Sen Tungot. Sen- nel együtt letartóztattak két másik emigránst is, akik közül egyik már 20 hónapot töltött börtönben a Tienanmen téri diáktüntetésekben való részvételért. Két francia televíziós újságírót szintén őrizetbe vettek. Elfogadták a szlovák alkotmányt A magyar törvényhozók szavazáskor elhagyták az üléstermet Két napig tartó vita után a szlovák parlament kedden késő este 114 igen szavazattal 16 ellenében, s 4 tartózkodással elfogadta a Meciar-kormány által beterjesztett szlovák alkotmányjavaslatot. — Az alkotmány elfogadásával a szlovák köztársaság szuverén állammá vált — jelentette ki Ivan Gasparovic, a parlament elnöke. A kormányfő által vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom összes képviselője és az egykori kommunista pártból „kinőtt” Demokratikus Baloldal Pártjának legtöbb törvényhozója az alkotmány mellett szavazott, míg a korábbi kormányfő, Jan Carnogursky Kereszténydemokrata Mozgalmának képviselői mindannyian elutasítóan foglaltak állást. A magyar kisebbség pártjaihoz (a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomhoz és az Együttéléshez) tartozó 14 törvényhozó a szavazás kezdetekor elhagyta az üléstermet, így tiltakozva az alkotmányjavaslat szövege és a voksolás módszere ellen. (A szavazáskor ugyanis — ugyanúgy, mint Szlovákia szuverenitásának kinyilvánításakor — minden egyes képviselőnek nyíltan kellett állást foglalnia az alkotmányról.) Az AFP idézte a magyar párt- koalíció egyik képviselőjének, Rózsa Ernőnek a véleményét, aki kijelentette: az alaptörvény nem garantálja a nemzeti kisebbségek védelmét. — Párbeszédre irányuló erőfeszítéseink hatástalanok maradtak — mondta a politikus. Ugyanakkor az AP amerikai hírügynökség szerint Meci- ar kormányfő a magyar képviselők kivonulására azzal reagált, hogy kijelentette: Szlovákiában mindenkinek egyenlőek a jogai és a kötelezettsegei. „Ezt az alkotmányt nem támogathatjuk” A szlovák parlament magyar parlamenti koalíciójának vezetői kedden késő éjszaka közvetlenül a számukra elfogadhatatlan új szlovák alkotmány megszavazása után nyilatkoztak az MTl-nek. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke: „Ezt az alkotmanyszöveget nem lett volna szabad elfogadni. Örülök, hogy képviselőink nem vettek részt a szavazásban. Ennek az alkotmánynak az elfogadása sikerorientált politika eredménye, és annak programszerű megvalósítása is egyben. Eprogram stratégiájának fontos fejezete a január elsejével bekövetkező szakadás, Csehország és Szlovákia különválása. Úgy vélem, hogy a helyzet csak ezt követően válik majd zavarossá, hisz így teljesen uj problémákkal kell majd szembenézni”. Rózsa Ernő, az Együttélés képviselője, a szlovák parlament elnökségének egyetlen magyar tagja: „ A kormány által beterjesztett alkotmánytervezetet nem támogathatjuk, mert annak már a bevezetőjéből is kitűnik, hogy egy nemzetállam alkotmányáról van szó. Ami pedig a kisebbségek jogait, jogállását illeti: ez az alkotmány nem ad biztosítékot arra. hogy egy olyan jogállam jön létre, melyben a kisebbségek teljes értékű emberek és polgárok lehetnek”. Dobos László író, az Együttélés képviselője: „Mi ezzel a nemzetiségpolitikai felfogással nem tudunk egyetérteni. A tizennégy magyar képviselő ezért nem tudott szót érteni a parlamenttel és a Tkormany- nyal. A különbözések lényegesek. Az alaptétel, amit a kormány magyaráz, az, hogy csak az egyéni jogok szintjén ismeri el a nemzetiségek jogait, mi pedig kollektív jogokat kértünk, sürgettünk. A választóvonal tehát élesen kirajzolódik.” Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a szlovák parlament képviselője: „Kivonultunk, mert nem értettünk egyet azzal, hogy ennyire leszűkítik a kisebbségi jogok körét. Nem polgári elvre építenek. Nemzetállamot építenek annak ellenére is, hogy mi természetesen egyetértünk azzal, hogy Szlovákiának alkotmányra van szüksége, de mi egy ilyen nem demokratikus alkotmány megszavazásában nem vagyunk hajlandók részt venni.” Újságírók légibalesete A személyzet három tagja életét vesztette, amikor egy Angolából Dél-Afrikába tartó repülőgép — fedélzetén 41 újságíróval — kedden szerencsétlenül járt. A dél-afrikai Polgári Légi Közlekedési Hivatal szóvivője a Reuter jelentése szerint közölte, hogy sebesülésekről nincs tudomása. A délafrikai SAPA hírügynökség korábban több áldozatról számolt be. Az újságírók a Jonas Savimbi vezette UNITA ellenzéki mozgalom hétvégi választási nagygyűléséről tértek vissza, amikor a kétmotoros DC-3 Dakota a szervezet dél-angolai főhadiszállásától, Jambától két kilométernyire lezuhant. A szerencsétlenség oka egyelőre ismeretlen. Maastricht és a franciák népszavazása Egyelőre több a nem A maastrichti szerződésről Franciaországban szeptember 20-án tartandó népszavazás közeledtével növekszik a szerződés ellenzőinek száma: a Le Párisién című napilap pénteken közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka nem-mel szavazna a szerződésre, és csupán 47 százalék lenne az igen szavazat. Mint az AFP francia hírügynökség a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, az eredmény igazolni látszik a maastrichti szerződés híveinek aggályait, akik szerint a közvélemény késői mozgósításának tudható be az ellenszavazatok számának emelkedése. Tanulságos a Le Párisién felmérése abban a vonatkozásban is, hogy a „nem”-mel szavazók 53 százalékából 40 százalék azért foglalt így állást, mert szemben áll a jelenlegi (szocialista párti) kormánnyal; 30 százalék az egykori Jugoszláviában kialakult helyzettel indokolta magatartását; 29 százaléknak pedig a maastrichti szerződéssel magával szemben vannak fenntartásai. Ez volt egyébként a harmadik közvélemény-kutatás Franciaországban, amelynek eredménye arra mutat, hogy a franciák szeptember 20-án feltehetően elutasítják a maastrichti szerződést. Maastricht ellenzőinek erősödésével egyidejűleg tovább csökkent Francois Mitterrand elnök népszerűsége is. A Journal du Diamanche részére készült felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen az államfővel, és csupán 26 százalékuk támogatja őt. Valamivel jobb eredményt tudott elérni Bé- reyovoy miniszterelnök: a megkérdezettek 38 százaléka elégedetlen a teljesítményével, és 32 százaléka ért vele egyet. Állapota továbbra is súlyos Kétszer operálták Dubceket Alexander Dubcek volt csehszlovák parlamenti elnök egészségi állapota — egy napja súlyos gépkocsi-szerencsétlenség érte — változatlanul súlyos. A 71 esztendős politikust kórházba szállítása után két alkalommal is megoperálták — közölte szerda reggel kezelőorvosa, Milan Rozén. Az első beavatkozásra ágyék- csigolya-törése miatt volt szükség. A vérkeringés stabilizálása után újabb — háromórás — műtétbe kezdtek. Ennek az volt a célja, hogy csökkentsék a gerincvelőre irányuló külső nyomást (decompressio spinalis) — mondta az orvos. Dubcek autója kedden a Brünn-Prága autópályán a zuhogó esőben a túl nagy sebesség következtében letért az útról, és árokba zuhant. Dubcek gépkocsivezetője szintén súlyosan megsebesült. Kérdőjelek „Betagozódás” az európai jogrendbe A toloncegyezmény Boross Péter magyar és Victor Babiuc román belügyminiszter Bukarestben ünnepélyesen aláírta a személyek átvételéről szóló kormányközi egyezményt, közkeletű nevén a toloncegyezményt. A két belügyi tárcavezető ezenkívül megállapodást írt alá a két minisztérium egy üttműködéséről, s egy kormányközi megállapodást két új határátkelőhely 1993 végéig történő megnyitásáról. A toloncegyezmény olyan személyek átvételét szabályozza, akik illegálisan lépték át a határt, vagy tartózkodásuk illegálissá vált. Bármelyik fél a másik kérésére átveszi saját állampolgárait, ha azok nem tesznek eleget a belépés vagy tartózkodás törvény szabta feltételeinek. Az egyezményben a felek kötelezettséget vállalnak olyan harmadik ország állampolgárainak átvételére is, akik az illegális határátkelés előtt törvényesen tartózkodtak a másik fél területén. Ezenkívül bármelyik fél a másik kérésére átveszi harmadik ország állampolgárait tranzit céljából, ha a célországban biztosított átvételük. Végezetül, bármelyik fél biztosítja területén a másik fél állampolgárainak tranzitját egy harmadik fél kérésére, ha megvannak a tranzit és az átvétel feltételei. Boross Péter az MTI tudósítójának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az egyezménnyel a két fél betagozódott az európai gyakorlatba és jogrendbe. A dokumentum az illegális bevándorlás elleni szigorú európai jogszabályok láncszeme. Bukaresti aláírása után lehetővé vált, hogy Magyarország hamarosan hasonló egyezményt kössön Ausztriával, amely országnak már ilyen egyezményei vannak nyugati szomszédaival. A másik két dokumentum közül a tárcaközi megállapodás értelmében a két minisztérium együttműködik a nemzetközi terrorizmus, a szervezettbűnözés, az embercsempészet, az illegális kábítószer-kereskedelem, a nemzetközi fegyvercsempészet és más bűncselekmények elleni küzdelemben. Külön bekezdés rögzíti az együttműködést személygépkocsik lopásának, forgalmi engedélyek és jogosítványok hamisításának megelőzésében, illetve feltárásában. Ugyancsak külön szó esik eltűnt, bűncselekményt elkövető, illetve a büntetőeljárás vagy büntetés elől elmenekült személyek azonosításában való együttműködésről. A kormányközi megállapodás előirányozza, hogy Méhkerék és Nagyszalonta (Salonta), valamint Battonya és Tornya (Turnu) között 1993 végéig új határátkelőhelyet nyitnak meg a nemzetközi forgalom számára. A felek egyben kifejezik készségüket, hogy más átkelőhelyek létesítésének lehetőségét is tanulmányozni fogják. A három dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva Victor Babi- ucromán belügyminiszter közölte, hogy még nem esett szó a tárgyalásokon Alexandra Draghici volt román belügyminiszter kiadásáról, bár, tette hozzá, a magyar vendég megbeszélései Bukarestben még nem értek véget, Boross Péter elmondta, hogy a volt belügyminiszterről a román kiadatási kérelem előtt sohasem halott, s a kormány a két ország közötti vonatkozó egyezménynek megfelelően jár el az ügyben. Már biztos: volt MSZMP-hozzájárulás Orosz iratok a guruló forintokról Megérkezett az Orosz Föderatív Köztársaság legfőbb ügyészének a válasza arra a megkeresésre, amellyel — jogsegélyegyezmény alapján — a Legfőbb Ügyészség fordult hozzá a guruló dollárok ügyében. Az orosz nyelvű iratok — a Külügyminisztérium útján — szeptember 1-jén érkeztek meg a Legfőbb Ügyészségre — közölte az MTI érdeklődésére dr. Vajda Alajos, a nyomozóosztály vezetője. Elmondta: a közvélemény előtt ismert ügyben, a nyomozás elrendelésekor, márciusban fordultak az orosz legfőbb ügyészhez kéréseikkel. A megküldött orosz nyelvű iratok — köztük a volt SZKP KB Politikai Bizottságának a baloldali munkásszervezetek megsegítését szolgáló Nemzetközi Alapra vonatkozó egyes határozatai, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek stb. — jelentős mértékben segítik az ügy körülményeinek tisztázását. Az iratok hiteles lefordítására természetesen még nem kerülhetett sor, annyi azonban már most megállapítható, hogy eljutottak Moszk vába az alap fenntartására szánt MSZMP-hozzájárulások. Az alap részére az MSZMP évente 500-650 ezer dollárt vásárolt a Magyar Nemzeti Banknál. Vajda Alajos megjegyezte: a megkeresésben szereplő minden kérdésre nem érkezett válasz. Például írásbeli bizonyítékok hiányában az orosz ügyészi szervek sem tudták pontosan megállapítani, hogy az említett Nemzetközi Alapot mikor hozták létre. Szökőár Ha az elnöknek „egészségi állapota” van Quo vadis, Parlament? Választási évről lévén szó, az Egyesült Államokban a közfigyelem elsősorban a két nagy rivális párt harcára, az elnökjelöltségért küzdő sok hónapos maratoni csatájára irányul. S bár a kampánytémák közt leginkább a gazdasági helyzet, az abortusz és — csak harmadszor — a külpolitika szerepel, van ezek mellett még egy tényező, amely mindig, ha közvetve is, hozzátartozik a Fehér Házért folyó versenyfutáshoz. Ez pedig ajelöltek fizikai állapota, terhelhetősége — elvégre korántsem mindegy, milyen egészségnek örvend az a politikus, aki az elkövetkező négy évben az USA kormányrúdjáboz kerül. Ebből következik, hogy egy elnök, de még egy elnök-aspiráns egészségi állapota sem lehet magánügy. Ellenkezőleg, a legszélesebb értelemben vett közügy. Carter elnök aranyeréről és Reagan elnök rákgyanús sejtjeinek eltávolításáról éppúgy értesülhetet ország-világ, mint Kennedy derékbántalmairól vagy Bush ájulásáról a tokiói díszvacsorán. Éppen ezért az elnökök időnként feltűnően bizonygatják fittségüket: általában kellő publicitás kíséri kocogásukat vagy teniszedzésüket, Bushról mindenki tudja, hogy előszeretettel horgászik, és űzi a patkóhajigálás hazánkban alig ismert sportját. Az Újvilágban pontos paragrafusok szabályozzák az esetleges utódlás (vagy helyettesítés) mikéntjét. Nem kisebb súlyú dokumentum, mint az alkotmány szabja meg, ki, mikor és milyen feltételek közt veheti át az elnök jogkörét. Ha az elnököt hivatalából elmozdították, meghal, vagy hivataláról lemond, netán nem képes többé ellátni feladatait, kötelességei az alelnökre szállnak. Ez történt meg már több esetben, amikor a Fehér Ház gazdáját altatásos műtétnek kellett alávetni. Ha valamely okból az alelnökre sem lehet számítani (bár éppen az esetleges közös balesetek elkerülése miatt a két politikus soha nem utazik ugyanazon a repülőgépen), akkor sorrendben a kongresszus elnöke követi őket. Sőt az aprólékosan kidolgozott „játékszabályok” még ezután is részletezik az utódlási sorrendet, kijelölvén, hogy a kabineten belül bársonyszékük súlya és szeni- oritásuk alapján ki vehetné át az ország irányítását. Igaz, akadt azért rá példa, hogy az elvi eshetőség hirtelen valósággá vált. Mi több, kisebbfajta politikai botrány kerekedett belőle, mikor Reagan 1981-es merényletét követően, (eszméletlenül feküdt a műtőben, alel- nöke pedig éppen Washington felé tartott) Haig külügyminiszter kijelentette: átveszi az irányítást az ún. krízisteremben. Ehhez egyszerűen nem volt joga. (FEB) Felfokozott várakozás előzte meg a parlamenti „tanévnyitót”, az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetét. A Csurka-tanuT mány kavarta politikai viharok, az évszázad aszályával tetézett gazdasági gondok, az akuttá vált társadalmi-szociális feszültségek, a régiónkban zajló véres események mind-mind előrevetítették, hogy nehéz feltételek között vág néki a T. Ház az év utolsó 4 hónapjának. Milyen feladatok várnak a honatyákra? A teendők legalábbis kétirányúak. Az egyik, hogy végre megteremtsék azt a konstruktív, normális légkört, amely nélkülözhetetlen a közös munkálkodáshoz, a józan mérlegeléshez és döntéshez. A másik, hogy meghozzák azokat a törvényeket, amelyek múlhatatlanul szükségesek a súlyos krízisből való kilábaláshoz. Ismeretes, hogy a kormány 91(!) törvényjavaslat megvitatását es elfogadását kéri-várja a Parlamenttől, s ezek között olyan meghatározó jelentőségű jogszabályok vannak, mint például az államháztartási, az abortusz-, a média-, a kisebbségi törvény, a zárszámadás vagy a jövő évi költségvetés. Van-e esély a törvénykezés ütemének felgyorsítására? Egyértelmű, hogy a munka racionalizálásával az eddiginél jóval hatékonyabbá, eredményesebbé válhat a Parlament munkája. Ehhez azonban az kell, hogy a képviselők, a frakciók és a pártok elkötelezzék magukat: a négy hónapos ülésszak nem a szóváltás, hanem a rendszerváltás, nem a konfliktus, hanem a konszenzus, nem az indulat, hanem a józan ész, nem a pártérdekek, hanem a nemzeti érdekek elsőbbségének tanácskozássorozata lesz. Optimisták lehetünk-e? Az ülésszak első eseményeinek ismeretében igen, de mérsékelten és fenntartásokkal. A nehézségek növekedésével együtt ugyanis törvényszerűen fölerősödnek a politika szélsőséges áramlatai. Egyidejűleg erősödik azonban a felismerés is, hogy ezek ellen csak a ma még egymásnak feszülő erők egyesítésével, a parlamenti demokrácia minden rendű és rangú hívének összefogásával lehet fellépni. A miniszterelnök szavaival elve: a nemzet nem engedheti meg magának, hogy belsőleg felőrölje önmagát. Elvben ezzel a koalíció és az ellenzék alighanem egyetért. A gyakorlat vizsgája azonban még hátravan. (FEB) Nicaraguában Legkevesebb 15 személy halt meg, 53 megsérült és 32-t — főleg halászokat — eltűntnek nyilvánítottak kedden Nicaraguában, az elmúlt húsz év legsúlyosabb szökőálja nyomán. A Richter-skála szerinti 7,2 erősségű földrengés okozta anyagi károkat egyelőre nem mérték fel; a helyi rádióadók áttekinthetetlen károkat említenek. A tengerfenék rengéseinek epicentrumát a DPA 30 ezer méter mélységben jelölte meg, Ma- naguától 150 kilométerre délnyugatra. A földmozgások keltette szökőár kétszáz kilométeres szélességben zúdult az ország csendes-óceáni partvidékére. Sok tengerparti szálloda és üdülő súlyos károkat szenvedett Ma- sachapa, La Boquita és Jiquilillo híres fürdőhelyeken. A helyi rádióállomások szerint több tengerparti falu lakossága elmenekült, amikor a szökőár a partvidékre özönlött. A legjelentősebb károkat azonban Corinto kikötőváros szenvedte el; a víz több száz méter mélységben behatolt a szárazföldre, és több városnegyedet elöntött. A hullámok magassága a 8-10 métert is elérte.
