Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 5., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. „A trotil olyan, mint a nő” Nem robban az egri gránát Karbantartás a távfűtőműben Mint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla, több szolgálta­tásban is hiányt szenvednek az egriek ezen a héten. Sok háztartást érint, hogy ez idő alatt nincs meleg víz a távfűtésbe bekapcsolt laká­sokban. Az oka, hogy egyhetes felújítási munkák kezdődtek az Evat Rt. egri távfűtőművében. Kicserélik például a golyóscsapokat, sze­relvényeket, hogy megfelelő állapotban készülhessenek a téli nagy­üzemre. (Fotó: Szántó György) Felújítják a Szent Erzsébet-templomot Agria Filmszemle Félidejéhez érkezett az Eger­ben 18. alkalommal — ezúttal Agria Filmszemleként — meg­rendezett filmművészeti nyári egyetem. A vetítések, illetve a szakmai programok nyitottak, a város mozibarát közönségét egé­szen péntekig szívesen látják. Ma délután 5 órakor például az Urá­nia mozi presszójában a Lakat­lan ember című filmet vetítik, utána pedig este 8-tól a Korona Szálló teraszán beszélgetés kez­dődik annak rendezőjével. Búcsú Besenyőtelken Vasárnap, augusztus 9-én ke­rül sor a hagyományos Szent Lő- rinc-napi búcsúra Besenyőtel­ken. A nagy eseményre az előké­születek megkezdődtek a sport­telepen, ahol már szerelik, állít­ják fel a sátrakat, a körhintát és a céllövöldét is. Kiállítási kalendárium Augusztus elsején a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban nyílt kiállítás, amelyen a Gyön­gyösi Műhely és a fiatalok stú­diumaiból válogatott munkákat nézhetik meg a művészetbará­tok. Ugyancsak Gyöngyösön a Pincegalériában (Vértanú út 8.) a Junior Art kiállításaként a ’92- es dán-magyar alkotótáborban készült anyagot mutatják be. A Forrás kínálja Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont augusztus 20-ig mindennap változatos program­mal várja a látogatókat. Szerdán­ként például két órától különféle tárgyakat bütykölhetnek a gye­rekek, csütörtökön délután négytől lakótelepi sportjátékok kezdődnek, pénteken pedig vi­deofilmeket vetítenek. A Macskák és a hevesiek A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ színházbarátoknak ajánl progra­mot augusztus 22-re, amikor is autóbuszt indítanak a Szegedi Szabadtéri Játékok Macskák cí­mű előadására. Részletes felvilá­gosítás és jelentkezés az intéz­mény egyes számú irodájában. Koncert Udinében Nagy sikerrel szerepelt a gyöngyösi Cantus Corvinus ve­gyes kar az Olaszországi Udiné­ben megrendezett Alpok-Adria Nemzetközi Kórustalálkozón. Szóba került az is, hogy jövőre esetleg Gyöngyös adjon otthont a rendezvénynek. Pályázat a kivándorlásról „Lakóhelyem a kivándorlás sodrában” címmel pályázatot hirdetett meg a gyöngyösi Mátra Múzeum. A „klasszikus” idő­szakban — a 19. század végétől 1914-ig — főleg az Egyesült Ál­lamokba irányuló kivándorlás helytörténeti, néprajzi, szocio­gráfiai, nyelvészeti és művészeti feldolgozásaival lehet pályázni. Az eredeti dokumentumok, for­rások gyűjtésére külön is felhív­ják a pályázók figyelmét. A dol­gozatok leadásának határideje: november 30. Mint tegnapi számunkban megírtuk, kukoricagránátokat találtak a megyeszékhelyen, az Eger-patak Hadnagy úti szaka­szán. Azóta Péterváry István zászlós, fegyverszakértő már el­végezte mind az öt dobófegyver vizsgálatát, így segítségével újabb információkkal szolgálha­tunk olvasóinknak. Mindenekelőtt a legfonto­sabb: szerencsére a gránátok nem voltak veszélyesek, mivel sem gyutacsot, sem robbanó­anyagot nem tartalmaztak. A tí­pusuk F-l-es, és már a második világháborúban is használtak Nemrégiben az egyik képvise­lő-testületi ülésen számolt be a Gyöngyösi Polgárőrség munká­járól Gál László, a szervezet ve­zetője. Elmondta egyebek között, hogy másfél évvél ezelőtt hívták létre ezt a testületet, amelynek feladata, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel és módszerekkel segítse a rendőr­ség munkáját, s őrködjék Gyön­gyös polgárainak biztonsága fe­lett. Sajnos, létszámuk a kezdeti 110-ről 26-ra csökkent. Ezt rész­ben azzal magyarázzák, hogy az önkormányzat nem támogatta ilyeneket a magyar hadseregben, majd utána még nagyon sokáig, így életkorukat nem lehet megál­lapítani, sem azt, hogy mikor és milyen módon kerültek a patak­ba. Az, hogy erősen rozsdásak voltak, arra enged következtetni, hogy nem éppen tegnap dobták őket a vízbe. Mintegy tizenöt éve már nem használja élesben a hadsereg, pusztán katonai sport- versenyeken dobálják homokkal töltött példányait. Éles állapotá­ban egyébként az F-l-es igen ve­szedelmes fegyver, szakszóval nagy hatású védőgránát: csak úgy szabad használni, ha dobója működésüket belvárosi irodahe­lyiséggel, telefonnal, rádiókészü­A város honatyáinak annak idején az volt az álláspontjuk, hogy fontosabb az erős rendőr­ség, s inkább ennek megteremté­sét ösztönzik. Úgy tűnik azon­ban, a polgárőrök munkájára is szükség van, elsősorban a járőrö­zés, a figyelőszolgálat megszer­vezése és a bűnmegelőzés terén. Épp ezért a testület változtatott korábbi koncepcióján, s felkérte az illetékes bizottságokat, vizs­gálják meg a polgárőrség támo­gatásának lehetőségeit. biztos fedezékbe tud bújni, mert a repeszek kíméletlen pusztítást tudnak végezni mintegy 200 mé­teres körben. Mint Péterváry úr kérte: hív­juk fel olvasóink figyelmét arra, hogy ha további példányokra bukkannának valahol, ne pisz­kálják, meg se közelítsék, hanem azonnal szóljanak a rendőrség­nek, a honvédségnek. Az éles F-1 -esek ugyanis trotillal vannak töltve, ami egy idő után kikristá­lyosodik, és ilyenkor majdnem olyan kiszámíthatatlan, mint egy nő — a leggyengédebb simoga- tásra is robbanhat... (koncz) A gyanú alapja: csalás A főkapitányság vizsgálati osztályának kérése Amint már lapunkban szó volt róla, a Heves Megyei Rendőr-fő- kapitányság vizsgálati osztálya büntetőeljárást folytat csalás bűntettének alapos gyanúja mi­att Simon Béla egri lakossal szemben, aki az Egészségház ut­cai Húsmintaboltnak volt a veze­tője. A nyomozóhatóságnál felhív­ják mindazok figyelmét, akik Si­mon Bélával — mint sértettek — bármilyen kapcsolatba kerültek, illetve akiknek vele szemben bármilyen követelésük van, je­lentkezzenek személyesen a HRFK vizsgálati osztályán. Azt is kérik, hogy munkaidőben — tehát reggel fél nyolc és délután négy óra között — tegyék tiszte­letüket ott. A cím továbbra is: Eger, Esz- terházy tér 2. A tárcsázható tele­fonszám a 06-36-12-555, ame­lyen a 15-80-as melléket kell kérni. (Folytatás az 1. oldalról) Miután mindenütt kevesebb termést takarítottak be, így a szalmát is felhasználják az állat- állomány takarmányozására. Nem jellemző, hogy égetik a tar­lót, legfeljebb néhány helyen, növény-egészségügyi okokból. A pénztárcától függően az üze­mek megkezdték a tarlóhántást, a talaj-előkészítést az őszi veté­sek alá. Ez persze attól függ, ki mennyire tud üzemanyagot, al­katrészt vásárolni. — Mennyire tűrik a szárazsá­got a többi növények, éri-e káro­sodás azokat? — A mérési adatok szerint az első fél évben Egerben 101, Po­roszlón 134, Komp öltön 97, Gyöngyösön 118 milliméter eső esett, hogy csak néhány példát említsek. Ezek a mennyiségek csupán a harmadát jelentik an­nak, amennyi más esztendőkben hullott. Mindez nagyon érezteti hatását a földeken, ugyanis a nö­Furcsa, csörömpölő hang tör­te meg a csendet nemrég az egyik reggel Gyöngyösön, az úgyneve­zett „Pampuk-sarkon” (Ez a 24- es, Mátrába vezető út es a Kos­suth Lajos utca kereszteződése). Az évek óta itt csúfoskodó Szent Erzsébet-templom tetőfedő anyagát kezdték el bontani, s a nénány óra leforgása alatt le is került a pala a sok mindent meg­élt — nagyon elhanyagolt — templom tetejéről. Az alsóvárosi plébánián dr. Nagy Lajos apát-plébános adta tudtunkra a kedvező hírt, hogy a Szent Erzsébet-templom felújí­tásának az első üteméről van szó, mert a tetőszerkezet életveszé­lyes állapotban van. Csulák Ti­bor ács es tetőfedő kisiparos fog­ja össze az elengedhetetlen kor­szerűsítést. Sajnos, a szarufák vények zöme még a téli csapa­dékból táplálkozik úgy, ahogy tud. Ez totális aszály, miután ta­vasztól kezdődött, és napjainkig is tart, sőt májusban és júniusban a szárazság még széllel is páro­sult, amely tovább szikkasztotta a földeket. Az is gondot jelent, hogy a kevés csapadék zöme el­párolgott, és a növények nem tudták hasznosítani, csupán a lombozatuk üdült fel néhány órára. A tartós forróság a kuko­ricán is megmutatkozik, miután nem tud csövet hozni, így sok he­lyen kénytelenek silóként beta­karítani. A napraforgó szívóssá- a révén még buja, de veszély- elyzetben van a cukorrépa is. A nagy szárazság szintén kedvezőt­lenül hat a gyümölcsökre és a szőlő érésére. Amennyiben nem lesz csapadék, aprók maradnak a szemek. — Súlyos tehát a helyzet a me­zőgazdaságban, szinte egyik napról a másikra élnek a gazda­olyan mértékben elkorhadtak,' hogy a tervezettnél ez sem lesz csekélyebb munka. Igen rossz ál­lapotú volt mára a tetőszerkezet, s be is ázott az épület. Végre elkezdődött tehát a fel­újítás, amelynek szükségességé­ről többször is szóltunk. Ennek a költségét nem az önkormányzat, hanem az egyház finanszírozza, a Műemlékvédelmi Felügyelőség kismértékű támogatásával. Ä plébános úr közeli időpontot tűzött ki a teljes felújításra, a templom bombatalálatának az 50. évfordulóját, 1994-et. Az sem titkolt cél, hogy nemcsak templomként, szentélyként mű­ködik majd az épület, hanem al­kalmassá teszik konferenciák és egyéb rendezvények megtartá­sara is. (Ic. b.) ságok. Hogyan vészelhetik át ezt az időszakot? — Kétségtelen, nem rózsás a helyzetük, nagyon nehéz idősza­kot él át az ágazat. A pénzügyi ondok mellett ez a természeti atasztrófa is sújtja az üzemeket. Ahol lehet, teljes erővel öntöz­nek, így Gyöngyösön, Nagyré- dén, Füzesabonyban, Hevesen, Tarnamérán, Tarnaörsön, Saru­don, Tiszanánán és Poroszlón. Mindez csupán a szántóterület egy töredékét érinti, háromezer hektárt, és nem pótolja a hiányzó csapadékot. Zömében a kukori­cát, a zöldségféléket és a gyü­mölcsöt locsolják a lehetősegek szerint az említett gazdaságok­ban, ahol az elmúlt evekben mo­dern berendezéseket állítottak üzembe. A szövetkezetek, az ál­lami gazdaságok dolgozói kemé­nyen helytállnak, de keményen róbára teszi az erőket, az idege- et a jelenlegi helyzet. Mentusz Károly Mi lesz veled, szabadtéri színpad...? Hatvan város önkormányzata még az év elején megvitatta a hozzá tartozó intézmények 1992. esztendei felújítási mun­káinak költségfedezetét, majd megkezdődtek — vagy részben már folytak is — a kivitelezési munkálatok. Az igények persze nem voltak összhangban a költ­ségfedezettel, ám ennek termé­szetes és megmásíthatatlan oka nem a szűk kebel, hanem a pénz­szűke. Most mégis szükséget lát­juk, hogy mérleget vonjunk: mennyiből, mit lehetett nyár de­rekáig megvalósítani. Nagyság­rend dolgában elsők közé tarto­zik a Bajza-gimnázium, amely a múlt évi hátralékkal együtt meg tudta oldani az iskolaépület kül­ső homlokzatának tetszetős fel­újítását bő egymillió forint ráfor­dítással. Félmilliót költhetett fényvédő mázolásra a Széchenyi közgazdasági szakközépiskola, a zeneiskola ereszcsatornázására pedig százezer forint jutott. A Rákóczi úti iskolánál — részben áthúzódó beruházásként — négyszázötvenezer forintból fel­új nották a nyílászáró szerkezete­ket, vagy ami ennél fontosabb: megoldott immár a csapadékvíz elvezetése, ami sok gondot oko­zott a tanintézet igazgatóságá­nak. Maradjunk még az iskoláknál! Halaszthatatlan volt a Ratkó Jó­zsef utcai tanintézet vizesblokk­jának helyrehozása, a Bajcsy- Zsilinszky úton a homlokzatot kellett renoválni, a Szabadság úti iskola pedig a kazánház miatt, il­letve a lezajlott, nagy sikerű ex­póra tekintettel jutott mindösz- szesen egymillió forinthoz. Ezeknél súlyosabb probléma je­lentkezett a városháza épületé­nél, ahol a statikai vizsgálatok majdhogynem omlásveszélyt je­leztek, így halaszthatatlanul másfél miihó forintot kellett elő­irányozni a pillanatnyilag legve­szélyesebb problémák kirekesz­tésére. A közművelődési intézmé­nyek sorából — fontosságát te­kintve az Ady Endre Könyvtárról kell szólnunk, ahol igen csekély összeg jutott a tervezett felújítá­sokra, bár egy távlati tervben szerepel az egész épület konst­rukciójának módosítása, ami lé­nyegesen megnövelné a létesít­mény teljesítőképességét. S bár szennyvízelvezetesre, nyílászá­rók javítására százötvenezer fo­rintot kapott az általános műve­lődési központ, óriási kérdőjel­ként áll a vezetés előtt a kezelésé­be utalt népkerti szabadtéri szín­pad, amely ebek harmincadj ára jut, ha egy éven belül nem oldja meg teljes restaurálását az ön- kormányzat. A felújításból sze­rény 150 ezer forint erejéig pénz­hez jutott a Hatvani Galéria is, a költségtámogatásból nem ma­radtak ki az óvodák sem, ame­lyekre egymillió forinton felüli összeget szán a városi büdzsé, s ezt jobbára már fel is használták az intézmények. (m. gy.) Törlesztőhitelek Magányos polgárőrség •• •• •• Gyöngyösön? Szerény aratás, szűk pénztárca és az önkormányzat Eladó: licit útján, a Füzesabony külterületén, a 33-as főút mentén fekvő 3 hektár 2618 m2 területű EVIZIG-telephely a rajta lévő felépítményekkel. A pályázati feltételek átvehetők: az EVAT RT. közvetítő osztályánál Eger, Zalár J. u. 1. sz. alatt. „ Telefon: 36/12-811. Ügyintéző: L Garabás István. A Múlt hét végén ülést tartott Hatvan város önkormányzatá­nak népjóléti bizottsága, hogy a lakáscélú törlesztőhitelek ügyé­ben beadott kérelmeket elbírál­ja. Ezúttal kilenc új és 47 régi ké­relem került terítékre, s a kilenc új kérelmező közül hét esetben a bizottság javasolta is a törlesztési támogatás megadását, míg két esetben később térnek vissza az ügy elbírálására. A 47 régi kérel­mező közül is elutasították hét­nek a jelentkezését, mivel ezek nem lakáscélú kölcsön törlesztő­részletének átvállalására vonat­kozó igényt tartalmaztak, hanem sima személyi kölcsönről lett volna szó. Öt igénylő ügyében viszont amiatt született elutasí­tás, mivel a körülmények vizsgá­lata arra utalt, hogy az érintett családoknak tisztességes megél­hetési forrásuk van. A bizottság nem javasolta az önkormányzat­nak két további kérelem teljesí­tését sem, miután egyértelműen beigazolódott, hogy az érdekelt családok egy főre eső jövedelme bőven meghaladta a nyolcezer forintos határt. Ugyanakkor har­mincöt egyéb kérelem kapcsán úgy döntött a bizottság, hogy azok vizsgálatát egy későbbi ülés döntése alapján viszik a képvise­lő-testület elé. A témakör kapcsán nyilatko­zott lapunknak Bankó Zoltán, a lakosságszolgálati és hatósági iroda megbízott vezetője, aki hangsúllyal szólt arról a felelős­ségről, amely a népjóléti bizott­ságra hárul a lakáscélú törlesztő- hitelek kérelmi#! kapcsán. Az ön- kormányzat e célt segítő anyagi javai ugyanis nagyon behatárol­tak, így gondos gazdaként kell velük bánni, hogy a keret időnap előtt ki ne merüljön. Ugyanak­kor arra is tekintettel vannak, hogy kivizsgálás nélkül már csak azért se folyósítsanak lakáscélú hiteltörlesztést, mert egy-egy hi­bás döntés olyan precedenst te­remthet, ami az irodaa hitelét le­járatja a közvélemény előtt, to­vábbá beárnyékolhatja a képvi­selő-testületi döntéseket is. (moldvay) Nincs több portré... Elhunyt Tóth Gizella Soha nem viselkedett úgy, mint a betegek. Amikor megis­mertem, már túl volt az első krí­zisen, s félmunkaidőben dolgo­zott a szerkesztőségben, de tel­jes erőbedobással. Aztán egy­szer, amikor egy sokemeletes házban készítettünk riportot, föltűnt, hogy nehezebben küzdi le a lépcsőfokokat. Semmi nem látszott rajta. Szép volt, fiatal, jól öltözött. Három szép lányt nevelt — az is elég lett volna életcélnak. Fotóriporter volt, feleség, anya. A képein — ha ma visszalapozzuk a régi újságokat — még most is felfedezhető az egyénisége. Portréin a fények valamivel lágyabbak, nőiesebbek. Gyere­keket, nehéz sorsú embereket, hétköznapi és kivételes egyéni­ségeket szívesen fotózott. Ä ké­szülő riportoknak, beszélgeté­seknek ő is hallgatója, részese volt, alkalmazkodott az újságíró szándékához. Igyekezett el­mondani képben azt, amiről az írás „szólt”. Igazán tudott örülni és lelke­sedni egy jól feldolgozott témá­ért, aminek ő is részese lehetett. Ideális kolléga volt, tele őszinte­séggel, empátiával. Szerkesztőségünkben tanulta meg a szakmát, innen járt újság­író-iskolára. Több mint egy év­tizedet töltött aktívan a Heves Megyei Népújságnál, s nyugdí­jasként, félállásban 1987-től még néhány esztendőt az átala­kulásig. Küzdött a gyógyíthatat­lan kór ellen. Mindenáron bí­zott a gyógyulásban. Nem adta fel. Méltó életet élt. Most még nem is hisszük el a hírt, hogy többé már nincs közöttünk. Negyvenhárom éves volt. Ne­künk így marad meg, fiatalon, mosolygósán: Kelemen Ferenc- néTóth Gizella. Mi, akik szeret­tük, úgy hívtuk: Kati. * A szentmise augusztus 7-én, pénteken délelőtt 11 órakor lesz az egri Rozália temetődcápolná- jában, a temetés 11.30-kor a Rozália temetőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom