Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08-09 / 187. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augusztus 8—9., szombat—vasárnap t * Érdekességek a nagyvilágból Az Öböl élővilága még mindig a túlélésért küzd Amikor Szaddam Húszéin iraki államfő az Öböl-háború végén kiadta a parancsot, hogy a kuvaiti olajkutakat nyissák ki, kereken 6 millió barrel, csaknem egymilliárd liter nyersolaj öm­lött a tengerbe. Ezzel az emberiség történetének legnagyobb méretű olajszennyeződését okozta. Az elpusztult állatok tömegei is jelezték a ka­tasztrófa súlyosságát. A tengerbiológusok először az idén tavasszal álltak elő jó hírrel: úgy tűnik, hogy az Öbölben a túlélésért folytatott harcot megnyeri a flóra és a fauna. Egy amerikai kutatóhajó, a „Mount Mi- chell” megvizsgálta az Öböl vizét, s arra a követ­keztetésre jutott, hogy a katasztrófa által legjob­ban sújtott, csekély mélységű helyeken még hosszú ideig nincs kilátás a helyzet javulására. A szaúd-arábiai strandokon és partvidéken azon­ban, ahol az olajból már kátrány lett, mutatkoz­ni kezdtek az élet jelei. A kutatók már több helyen egészséges koral- lokat, gyöngyöket és halakat találtak. Az Abu Ali sziget korallvidékén például a búvárok meg­állapították, hogy a vízben hullámzó kátrány­csomók ellenére kétméteres mélységben szépen fejlődik az „Acpropora” nevű korallféleség. A szakértők további pozitív leleteket is találtak: tengeri teknősöket, amelyek tojásaikat a parto­kon lerakják, halakat, tele ikrával. Az Öböl to­vábbi kutatásában 18 ország 150 szakértője vesz részt. Munkájuk adatainak tudományos értékű kiértékelésére 1993 januárjában Dubaiban szimpóziumot tartanak. A fatörzsek négyszögesítése A fatörzs fele hulladékként elvész, ha deszká­kat vágnak belőle, mivel a fatörzs gömbölyű, a deszka meg nem. A fafeldolgozó-ipar álma már régóta a négyszögletes fatörzs. Most megvalósult ez az álom. A japán Yoshinori Kobayashi erdész-tudós kifejlesztette azt az eljárást, amellyel a kivágott fatörzseket szétfűrészelés előtt négyszögletessé lehet formálni. A még kerek fatörzseket speciá­lisan kialakított mikrohullámú kemencében „főzi”. 100 Celsius-fok hőmérsékleten a fa megpuhul, és formálhatóvá válik. így prés segít­ségével a fát a kívánt négyszögletes formára le­het alakítani négyzetcentiméterenkénti tíz ki­logrammos nyomással. Ezt a formát a fatörzs megtartja a lehűlés után is. Ennek a módszernek további előnye, hogy a görbe fatörzseket is ki lehet vele egyenesíteni, amelyek így ugyancsak alkalmassá válnak desz­kakészítésre. A préseljárás során a fából vizet vonnak ki. Egy átlagos cédrustörzs öt liter vizet veszít mé­terenként. Ettől a fa sűrűbb lesz és erősebben terhelhető, mint eredeti állapotában. A cédrus­fa ily módon olyan keménnyé válik, mint a lé­nyegesen drágább japán ciprusfa. Röntgengépek, faxon Egy új japán telefax-készülék képes normál telefonvonalakon az eredetihez hű röntgenfelvé­teleket továbbítani. Inchenkénti 200 pontos, magas képminőségű filmeket használnak a Me­dic MF-5500 elnevezésű készülékben, amelyet a KDD Technológia (Tokió) és a Sharp (Osaka) cégek közösen fejlesztettek ki. A készülék a tá­voli helyeken sürgőssé vált orvosi vizsgálatokat és általában a diagnózisok kórházak közti cseré­jét biztosíthatja. A képtovábbítás három percig tart. Az International Medicor cég augusztustól árusítja a készüléket, átszámítva mintegy 3 mil­lió forintért. 19 ezer éves haj, 28 ezer éves ujjlenyomat Új-Mexikó egyik barlangjában amerikai ar­cheológusok olyan fekete hajat találtak, amely a feltételezések szerint az őslakosok fej érői 19 ezer évvel ezelőtt hullott ki. Ez egyike a legrégibb szerves maradványoknak, amelyet valaha is a nyugati féltekén találtak. Bizonyíték arra is, hogy Észak-Amerika,, az eddig hivatalos felté­telezésektől eltérően, 12 ezer évnél korábban is lakott volt. Az Andovar régészeti alapítvány kutatói a Fort Bliss-i (Új-Mexikó) Pendejo-barlangban ástak, hogy a barlang talajának üledékes kőze­teit kutassák. Azt, hogy a barlangot már az ős­időkben emberek lakták, egy ujjlenyomat árulta el, amelyet az egyik őslakó körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt a lágy agyagban hagyott hátra, és a tábortűz parazsában keményre égetett. Egy szavunk életútjának tanulságai szó- és szóláskészletünk tükrében Egy olvasónk figyelemre mél­tó és érdekes levelében a magyar szótári szókészlet újabban egyre ritkábban hallható és olvasható szavával, a tót szóalakkal kap­csolatban azt kérdezi, mi az oka annak, hogy rosszalló tekintetet és megjegyzést kap az, aki szájá­ra vagy tollára veszi ezt a megne­vezést. A tót, a tótság szavak életútjának nyomon kísérésé­ben próbálunk választ adni a valóban közérdeklődésre is számot tartó kérdésre. Kezdjük azzal, hogy a tót szó főnévi és melléknévi használat­ban egyaránt, s egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban nem kis mértékben vállalt közlő, kifejező szerepet. Régebben tágabb értel­mű népnév volt, s így nevezték a déli szláv népcsoportokat, pél­dául a szlovéneket és a vendeket is. Szlovéniát úgy is emlegették, hogy Tótország. Később szűkült a név fogalmi tartalma és haszná­lati értéke, s nyelvhasználatunk­ban a szlovák népre és népcso­portokra vonatkoztatva használ­ták a megnevezést. A történeti Magyarország északi részén élő népet minden rosszalló mellék- zönge és árnyalat nélkül nevez­ték tói szóval, s vált gyakori csa­ládnévvé és helységmegnevezés­sé. Kiváló költőnk, Tóth Árpád nevében is megbecsült rangot és értéket hordoz a tót hangsor. Ugyancsak e helynevekben is: Tótkomlós, Lengyeltóti, Tótvá- zsony stb. Népünk nyelvhaszná­latában lebecsülő mellékzönge nélküli megnevezésekként élt azokkal a szavakkal, amelyek­ben a tót szóelem valójában bizo­nyos foglalkozások módjának, eszközeinek minősítésében kulcsszerepet vállal. íme, a gaz­dag példatár: tótkapa (kétágú kapa); tótkas (háti kas), tótcsip­ke (lepedőbetét); tótorgona (du­da); tótgaraboly (faháncsból font hosszúkás kosár); tótvászon stb. Szóláskészletünk jellemző sa­játossága, ahogy olykor kulcsz- szerepet vállal benne a tréfálko­zó szándék, a nem bántó évelő­déi, játékos incselkedés, bizal­maskodó kedélyeskedés. Az ilyen típusú szólásváltozatokban is gyakran a tói szóalak olyan tár­gyak, mesterségek és foglalkozá­sok neveiként él, amelyek nagya­páink, apáink idejében még egy- egy népközösség életében fontos szerepet játszottak. Ezekben a szólásformákban nem a lebecsü­lő hangulati és használati érték tapad sem a névhez, sem a vele megnevezett tárgyi valósághoz. Ezekre a szólásokra gondolunk elsősorban: Hegyes, mint a tót bocSkóP,"'Szuszog, mint a tót bocskor; Hegyes, mint a harmat­hasító tót bocskor, Hegyes, mint a tót süveg. Ma már csak a szólásokban él­nek bizonyos foglalkozások, mesterségek megnevezései is. Említésük gúnyolódó, csúfolódó szándékot nem közvetít, mint ahogy példáink is bizonyítják: Hátán a boltja, mint a csipkés tótnak; Járja az országot, mint a gyolcsos tót. Ezeknek a vándor iparosoknak nagy volt a becsüle­te falusi lakosságunk körében, s valójában ennek a megbecsülés­nek a szándéka is benne rejlik a felsorolt szólásváltozatokban. Azokról a szólásváltozatokról is szólnunk kell, amelyek tartal­mukkal, mondanivalójukkal át­csapnak a bántó szándékú gú­nyolódásba. Önérzetet sértő rá- fogásokba, megszégyenítő csú- folkodásba. A tótul nevet (sír, si­ránkozik) szólásszerű nyelvi for­mát bizalmas beszédhelyzetek­ben nem éreztük bántó, sértő megnyilatkozásnak. Szereti, mint a tót az aludttejet, mint ténymegállapítást sem értékel­tük önérzetet sértő nyelvi alaku­latnak. De azok a szólásformák, amelyek emberséget, nemzeti érzéseket sértő voltuk miatt a tót szót gúnynévként használták, valóban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a szólásváltozat is meg­született: A tót szégyelli a nevét. A megszégyenítő sérelmet oko­zó szólások, közmondások né­pünk egyéni nyelvhasználatában ritkán jutottak nyelvi szerephez, de a nacionalista és soviniszta politikai nézeteket is tükröző és sugalló szólásformák hozzájá­rultak ahhoz, hogy a szlovák nemzeti önérzetet sérti a rosszal­ló mellékzöngékkel terhelt tót, tótság szavak felhasználása még egyéni nyelvhasználatunkban is. Közéleti és politikai szóhaszná­latunkban elképzelhetetlen a fel- használásuk. Itt zárul be a vála­szadás köre olvasóink kérdései­re. Dr. Bakos József A hetvenes évek végén, a gyógynövények reneszánszának kezdetén egy furcsa, ember for­májú gyökér volt a „toplista” élén. Sorban álltunk érte, mint a Béres-cseppért és a Bánffy-haj- szeszért. Ez a csodagyökér, vagy­is a ginszeng azt ígérte, hogy megszünteti a rosszullétet, a dep­ressziót, felerősíti a gyengéket, meggyógyítja a cukorbetegeket, száműzi az impotenciát, a frigi­ditást, kisimítja az öreg bőr rán­cait... stb. A gyógy hatás felsoro­lása még korántsem teljes. Bizton állíthatom, hogy a legdrágább növények egyike, hi­szen a vadon termő, természetes ginszenggyökér egy kilogramm­ja legalább 25 ezer dollárba ke­rül, és nem kell sokáig a vevőt ke­resni. Ez a magas ár kezdi elhitet­ni velünk, hogy a ginszengnek tulajdonított gyógyhatás igaz le­het. Szenzációnak mondható az a felfedezés, ami a ginszeng hatá­sára rájött. Szibériában, Man­dzsúriában, Korea erdőiben ős­honos, és ott mint vad növényt, több évszázada számon tartják erőt adó gyökeréért. Sajnos, ma már védett növénynek számít, csak állami ellenőrzés mellett le­het gyűjteni. A vad, illetve a ter­mészetből származó gyökeret ritkasága, valamint ára miatt csak az igazán gazdag arab olaj- mágnások, japán urak keverhe­tik teájukba. A ginszenggyökeret a holland Kelet-Indiai Társaság ismertette meg 1610 körül Európával. Ud­vari, házi orvosok, professzorok, drogisták dicshimnuszokat zengtek kedvező gyógyhatásá- ról, „a legtökéletesebb szer, ami valaha is termett, minden beteg­ség ellen hatásos”, írta róla 1709-ben egy Danzigból szár­mazó orvosi jelentés. A 17. szá­zadban Európa ginszengmá- morban élt. A szükséges készle­teket különböző országokban, gyűjtők által szerezték be. Á franciák Taiföldön, a hol­landok Japánban, az oroszok Mandzsúriában vásárolták, majd exportálták más országokba. A lelkiismeretlen, rabló gyűjtő­munka következtében a termé­szetes készletek kimerültek, a kí­vánt mennyiség nem állt rendel­kezésre. A ginszeng kultúrába vonása pedig még váratott magá­ra. Új lelőhelyek után is folyt a kutatás, ami nem is volt ered­ménytelen. Kanadában, az On­tario mellett egy jezsuita pap ve­zetésével végzett munka nyomán az irokézek találtak egy titokza­tos, ginszengféle növényt, latin nevén a Panox quinquefoliát, ami hasonló tulajdonságokat mutatott, mint ázsiai testvére. A vadon begyűjthető gyökeret az indiánok a kívánt mennyiségben tudták francia telepeseiknek be­szerezni. Rövid időn belül Kana­da exportjának fő slágemövénye lett. A japánok, kínaiak még ma is minden évben jelentős mennyi­ségű kanadai ginszenget vásárol­nak fel raktáraik feltöltésére. Az eredeti ginszeng botanikai nevét a XVIII. század végén a német-orosz származású Kari Anton Meyertől kapta, ami a máig is használatos Panax gin­szeng. A Panax szó görög erede­tű, és „mindent gyógyító”-t je­lent. Ha ez így nem is igaz, de széles körű, általános biológiai hatása tudományosan is bizonyí­tott. Ma szerte a világon az egyik legnagyobb mennyiségben fo­gyasztott gyógynövény. V. Pénzes Judit A költő egyik mondása A rejtvényábra fő sorai Juhász Gyula egyik mondását tartal­mazzák. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 52. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: E, L, É). 14. Munkahelyhez juttatja. 15. Idegen Róza. 16. Ig- ló része! 17. Román város. 18. Féltő gonddal. 20. Balszerencse. 21. Hadseregre vonatkozó. 24. Arab fiúnév. 25. Napszak (ford.). 26. Győri sportegylet. 27. Kis folyó Lengyelországban. 29. Torinóban gyártott gépko­csimárka. 30. Roller — a gyere­kek nyelvén. 32. Valamit érvek­kel alátámaszt. 34. Kilovolt, röv. 35. Ettől az időponttól számítva. 37. Apró méretétől függetlenül mindentudó. 38. Ételízesítő. 39. Latin köszöntés. 4L Tyúkanyó mondja. 42. Azonban (ford.). 43. Üvegpalackok. 46. Német színész (Hans). 48. Kálium és szén. 50. Női név. 51. Névelős fe­szítőeszköz. 52. Eltérő színű sáv, vonal. 54. A személyéért. 56. Te­lepülés Kisbér közelében. 57. Főnévképző. 58. Északi váltó­pénz. 59. Valakit te-nek szólít. 62. Ereinkben áramlik (névelő­vel). 64. A máj termeli. 66. Or­vosok névtábláján olvasható rö­vidítés. 67. Tunézia gk-jele. 68. Ártalmas. 70. Nem tudja megje­gyezni. FÜGGŐLEGES: 1. Felkutatják. 2. Kellemes szagot árasztó. 3. Nitrogén és hidrogén. 4. Óvoda — régiesen. 5. A személyünket megelőző helyre. 6. Lengyel gépkocsimár­ka. 7. Képző. 8. Esőn álló. 9. Modern, korszerű. 10. Részben balra! 11. Oroz. 12. Alkalomtól függő. 13...., ki beszél (filmcím). 19. Formák. 22. Taszító. 23. Szi­getországi nép tagjai. 28. Politi­kai meggyőzést végzett. 29. Ha­jóhad. 31. Különféle innivalók. 33. Értelmes. 36. Ünnepélyesen beiktat. 40. Alkonyat utáni idő­pontra. 42. Eléje helyezte. 44. Behasadozik. 45. Nagy német kikötőváros. 47. Mozog ikersza­va. 49. Vetőmagot tisztít. 52. Az idézet folytatása (zárt betűk: A, Á, M). 53. Valamit kilátásba he­lyező. 55. Attila egyik változata. 60. Magasba tart. 61. Angol po­litikus (Sir John). 63. ... Clarke (világhírű ausztrál futó volt). 65. Telek része! 69. Kén és vanádi- um. 71. Franciaország és Luxem­burg gk-jele. 72. Némán jön! Báthory Attila v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom