Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA m. ÉVFOLYAM 186. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT MA PRESENT-PÉNTEK! Egyes cikkek 10 %-kal olcsóbbak. Keresse az emblémánkkal jelzett üzleteinket! \ ____ Világ kongresszus és küldöttközgyűlés A magyarság találkozói A Magyarok III. Világkong­resszusa — az utóbbi hetek két­kedései ellenére — 54 év múltán újra összegyűlik; ha lánchidat nem is, de talán ponton-hidat építhet a politikailag és vallásilag megosztott magyarság között — hangzott el a Magyarok Világ­szövetségének csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. A találkozóval — amelynek költségvetése 47 millió forint lesz, a Parlament által erre a célra megszavazott 27 millióval szem­ben — egy időben zajlik majd a Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése, amelyre 180 delegátus érkezik. A küldöttek három régió — Magyarország, a Kárpát-medence és a nyugati (európai és tengerentúli) orszá­gok — magyarságát képviselik. A nyugati országokban még tart a küldöttek megválasztása. Min­bek között Antall József minisz­terelnök, Tőkés László reformá­tus püspök, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnöke, Ko- sáry Domokos, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke. Nyugdijak: előbb Az augusztus 20. körüli mun­karendváltozás miatt egy nappal korábban kezdi meg a posta az augusztus havi nyugdíjak kifize­tését. A nyugdijasnaptár szerint augusztus 21-én esedékes nyug­dijakat a postahivatalok augusz­tus 19-én, szerdán fizetik ki. Az augusztus 24-től esedékes nyug­dijakat a posta az eredeti rend szerint kézbesíti — tájékoztatta a posta illetékese az MTI-t. Mérlegen a kormány A kormány kétesztendei munkájának értékelésére vállal­kozott a Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány. Az SZDSZ szakértői hátterét összefogó in­tézet A váltás rendszere címmel megjelentetett tanulmányköte­tében a kormányzati munka va­lamennyi területét vizsgálat alá vette. Az olvasó módszeres ösz- szevetést találhat arról is, hogy mit ígértek a kormánypártok a választóknak, és mit tettek az ok­tatásban, a kultúrában, az ifjúsá­gi ügyek terén, a környezetvéde­lemben. Alapos értékelés foglal­kozik a kormány külpolitikájával és gazdaságpolitikai stratégiájá­val is. Romániába tévedt a vitorlázórepüld A Szegeden zajló 9. Alföld­kupa vitorlázórepülő-bajnokság kezdő versenyzőjével, egy 19 éves fiatalemberrel szerdán este 6 óra után megszakadt a földi kapcsolat. A fiatalember gépével együtt eltűnt, a bajnokság szerve­zői a rendőrség segítségét is kér­ték. Csütörtökön reggel több géppel készültek a nyomába eredni. Közben azonban jelent­kezett az eltűnt pilóta: Romániá­ból, egy Temesvár melletti tele­pülésről telefonált. A repülési útvonala egyébként Szeged- Harta volt, feltehetőleg visszafe­lé keveredett el. Kisgyermek halála A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bocs község orvosi ren­delőjében korábbi sérülései mi­att kedden meghalt Sz. Renáta másfél éves kisgyermek. A rend­őrség eljárást indított az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki ko­rábban a kislányt bántalmazta, és a halálához vezető sérülést okozta. A gyermeket a nevelő­szülők egy hónappal ezelőtt vet­ték magukhoz az abaújszántói csecsemőotthonból. Elégett a dohányáru Eger és Kerecsend között szer­dán délután a 25. számú főúton elektromos zárlat következtében kigyulladt egy Robur típusú te­herautó, s a tűzben mintegy há­rommillió forint értékű dohány­áru égett el. Az ügyben folytatják a vizsgálatot. Épül a Philips­üzemcsarnok Székesfehérvárott megkezdő­dött a Philips videomagnó-ösz- szeszerelő üzemének az építése. Az összesen mintegy 2 milliárd forintba kerülő üzemben — amely a tervek szerint a jövő év tavaszára készül el — évente 450 ezer videomagnót szerelnek ösz- sze, s a teljes termelési felfutás után mintegy 1200 dolgozót fog­lalkoztatnak. Az üzem a Philips legkorszerűbb összeszerelő gyá­ra lesz, automata gyártósorok­kal. A holland cégnek már van üzeme Székesfehérvárott, a Vi­deotontól bérelt, 50 millió schil­ling költséggel átalakított épület­ben kezdte meg tavaly mintegy 700 dolgozóval a magnódeckek, tápegységek, kész videomagnók szerelését. A kezdeti lépések reményteljesek Százegy bátor ember szövetkezett Szűcsiben Manapság, amikor lépten-nyomon arról hallani, hogy mind több és több cég, szövetkezet komoly nehézségekkel küzd, vagy egyene­sen csődbe jut, igazán bátor cselekedetnek tűnik, ami Szűcsiben történt. Nevezetesen az, hogy kiválván a közösből, a faluban élők megalakítottak egy szövetkezetét, Hársasvin névvel. Terveikről, elképzeléseikről Lévai Ferencet kérdeztük, akit a tagok megválasztottak a szövet­kezet elnökének: —Talán az előzményekről any- nyit, hogy 1975-ben alakult meg a Mátrai Egyesült Tsz, amely há­rom falut, Gyöngyöspatát, Gyöngyöstarjánt és Szűcsit tö­mörítetté magába. Mint annyi más szövetkezet, ez is arra a szo­morú sorsra jutott, hogy idén nyáron megindult ellene a felszá­molási eljárás. Az új törvény ér­telmében a szövetkezet nem kö­teles munkát biztosítani, illetve a dolgozó nem köteles munkát vé­gezni a szövetkezetnél. Ebből ki­indulva gondoltuk mi itt Szűcsi­ben, hogy megalakítjuk a Hár- sasvint. — Konkrétan milyen céllal? — Egyelőre értékesítéssel és szolgáltatással szeretnénk fog­lalkozni. Ezen a környéken is gond a szőlő és a bor eladása — nyilvánvaló, hogy értékesítési te­vékenységünkben ez lenne a leg­nagyobb volumenű. Viszonylag kedvezőtlen helyzetben va­gyunk, mert feldolgozóterünk nincs, tárolóterünk is kétezer- hatszáz, háromezer hektoliterre elegendő. Az egyesült téesz ugyanis annak idején Gyöngyös- tarjánban épített egy nagy szőlő­feldolgozót, tárolót, palackozót. — Számíthatnak arra, hogy ott felvásárolják az önök szőlőjét? — Erre egyáltalán nem. Eset­leg bérfeldolgozásra vagy bértá­rolásra van lehetőség. Viszont már tárgyalunk a nagyrédei ter­melőszövetkezettel a felvásárlás érdekében. Természetesen mi­nőségi szőlőre gondolunk, s ha sikerül az üzletet nyélbe ütni, ak­kor Szűcsiből mintegy tizenhá­rom vagonnyi szőlőt megvesz­nek. Ez azért is ígéretes, mert ha csak bérfeldolgozásról lenne szó, úgy járnánk, mint a régi téeszta- gok: nagyon sok embernek még most sincs kifizetve a tavalyi munkája. Ott áll a bor a pincé­ben, nem tudták értékesíteni. — Hány taggal alakult meg a Hársasvin? (Folytatás a 3. oldalon) Idős hölgy, heroinnal „Magyarország az utóbbi idő­ben a kábítószer-kereskedők egyik fontos lerakata lett”, ahon­nan személygépkocsival vagy vonaton indítják a küldöncöket Nyugat felé a kisebb szállítmá­nyokkal —jelentette ki Kari Les­jak, a bécsi biztonsági hivatal il­letékese. Lesjak szerint egy kábítósze­rező férfi egy bolt kifosztásával akart pénzhezjutni, hogy heroint vehessen. Az illető azonban raj­taveszett, s kész volt együttmű­ködni a rendőrséggel. így derí­tették ki, hogy egy Budapesten lakó Sábán Sulejmani nevű, ko­szovói illetőségű férfi küldte a heroint rendszeresen Bécsbe. Ott egy magyar származású, de osztrák állampolgárságú nőhöz érkeztek a szállítmányok. Július 18-án egy 32 éves magyar férfi 520 gramm heroinnal érkezett, aminek piaci értéke mintegy másfél millió schilling. Az osztrák rendőrség keres egy idősebb magyar hölgyet, aki mindig Trabanton érkezett, s szintén Sábán Sulejmani küldön­ce volt. A bécsi bűnüldözők szerint ez a csempésztársaság legalább az év eleje óta működött, és mint­egy két kilogramm heroint szállí­tottak Ausztriába. A kétkulcsos áfa és az infláció Árnövelő hatása lesz Az állami bevételek szerkeze­tében jövő évre tervezett egyet­len alapvető változás a kétkul­csos áfa bevezetése. Enélkül a gazdaságban zajló pozitív folya­matok hatására az infláció akár 10-12 százalékra is mérséklőd­hetne, így azonban nem lesz ke­vesebb 17-18 százaléknál — állít­ják a pénzügyminisztériumi elő- teijesztés készítői. A tervek szerint a jelenlegi 0-15-25 közötti kulcsok helyett olyan fogyasztói adórendszer lépne életbe, amelyben egy ked­vezményes 10 százalékos és egy általános 20 százalékos áfa ter­helné az árukat és szolgáltatáso­kat. Az intézkedés árnövelő ha­tása 4,3 százalékot tenne ki — el­sősorban a jelenlegi 0 kulcsos élelmiszereket terhelő forgalmi adó 10 százalékra növeléséből. A 25 százalékos adókulcs 20-ra csökkenése 1,7 százalékos átla­gos árszínvonal-csökkenést okozna. Ez 2,6 százalékos átla­gos árszintemelkedést jelentene, ami további 0,5-1 százalékkal is növekedhet azáltal, hogy az adó­teher mérséklődése gyakran nem ösztönzi eléggé az eladókat áraik csökkentésére. Közvetett módon is növelné az inflációt a kétkulcsos áfa beveze­tése azzal, hogy bérnövekedést is eredményezne, ami az árakban szintén megjelenne. Mindezen hatások összessége­ként számítanak a tervezet készí­tői az 1993-as évre mintegy 17- 18 százalékos áremelkedéssel. Véleményük szerint ez az a ma­ximális szint, ami még nem fé­kezné a gazdasági kibontako­zást. Az áfa-rendszer módosítása ugyanakkor közvetett módon hozzájárulhat az infláció féken tartásához is. Bevezetése már a jövő évben mintegy 80 milliárd forint pluszbevételt jelent az ál­lamháztartásnak. (MTI) Támogatás a falusi turizmusnak Most első ízben nyílik arra le­hetőség, hogy a falusi turizmus feltételeinek kiépítésére — maxi­mum a fejlesztéshez szükséges beruházási összeg 30 százaléká­nak megfelelő—pénzügyi támo­gatást kapjanak az éidekeltek. Ezt az elmaradott területek fej­lesztéséről és a munkahelyte­remtési támogatásokról intézke­dő kormányrendelet teszi lehe­tővé. Csáky Csaba, a Magyar Falusi és Tanyai Vendégfogadók Szö­vetségének elnöke az MTI-nek elmondta: hazánk vidéki telepü­léseinek mintegy egyharmada részesülhet az említett támoga­tásban, mintegy 1200 faluban pályázhatnak egyénileg, csopor­tosan, és maguk az önkormány­zatok is a fejlesztési támogatásra. A nap úgy tűz, mintha sosem akarná abbahagyni. Hetek óta tart a kánikula, amelyet egyre nehezebb elviselni. Aki teheti, a hűvösre húzódik, vagy vízparton keres enyhülést. Benépesülnek a strandok, s esténként a vendéglők kerthelyiségei. Felvételünk az egri fürdő­ben készült, ahol naponta százak és százak mártóznak meg. Regionális oktatási központokat alapítanak Béremelés, pedagógusoknak is Az önkormányzati, a közpon­ti költségvetési és az egyházi ok­tatási, valamint a közművelődé­si, közgyűjteményi és művészeti intézmények dolgozói szeptem­bertől kettőezer forintos bérfej­lesztésben részesülnek. A bér­emelés összesen 360 ezer dolgo­zót, ebből 170 ezer pedagógust érint — jelentették be csütörtö­kön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztató­ján. A vastagabb borítékot októ­berben, a szeptemberi bérek kifi­zetésekor kapják először kézbe a dolgozók. Havasi János, a tárca szóvivő­je kifejtette: bár gyakorlatilag az intézményeknek módjuk van a differenciálásra, a minisztérium azt szeretné, ha a bérfejlesztést differenciálás nélkül osztanák szét. A művelődési és közoktatási miniszter—élve az 1991. évi XX. törvény 99. szakaszában biztosí­tott jogkörével, idén szeptember 1-jei hatállyal, regionális oktatá­si központokat alapít a köztársa­sági megbízottak székhelyén. A közoktatási törvény tervezeté­ben korábban területi oktatási központ (TOK) megnevezéssel szereplő ROK a minisztérium felügyelete alatt működő költ­ségvetési szerv, amely igazgató­ságból és a régió pedagógusaiból választott testületből áll. Hitelkeret búza felvásárlására A Közép-európai Nemzetkö­zi Bank Rt. (CIB) bankkonzor­ciumot hozott leírt ztre az étkezési búza megyei gabonaforgalmi vállalatok által bonyolított felvá­sárlásának finanszírozására az Országos Takarékpénztár és Ke­reskedelmi Bank Rt., az Általá­nos Értékforgalmi Bank Rt. és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. részvételével. A szerződése­ket csütörtökön írták alá. A hitelkeret 50 millió dollár (mintegy 4 milliárd forint). Az egyes hitelek futamideje 6 hónap. A hitelkeret kamatozása a lon­doni bankközi kamatlábhoz iga­zodik. A hitel fedezetéül a gabo­naforgalmi vállalatok a betárolt gabonáról szóló közraktárjegye­ket helyeznek letétbe a CIB-nél. Az egyes bankok a gabonafor­galmi vállalatokkal a hitelszerző­déseket folyamatosan írják alá. Kritikus az őszi növények helyzete Csapadékra várnak Az igen meleg és száraz időjá­rás miatt egyre aggasztóbb az őszi betakarítású növények hely­zete. A kukorica egyik, megfele­lő időben földbe került fele egé­szen a legutóbbi napokig jól tar­totta magát, ám az alsó levelek már ezeken a táblákon is roha­mosan felszáradnak, és ha né­hány napon belül nem lesz szá­mottevő csapadék, jelentős ká­rosodással kell számolni. A ku­korica másik fele — az, amelyiket késve, csak a tavaszi szántáskor vetettek — már most kritikus ál­lapotban van. Nagy része már csak silózással hasznosítható. Ugyanakkor vannak olyan ku­koricavetések is, amelyeket már silózni sem érdemes. A napraforgó állapota jelen­leg még megfelelő, ám néhány nagyobb táblán már érződik a csapadékhiány. Egyes területen már jelentős gyomosodás is ta­pasztalható. A cukorrépa még egy rövidebb, néhány napos szá­razabb periódust jelentősebb ká­rosodás nélkül elvisel. Ám e nö­vénynél is gondot okozhat az egyenetlen fejlődés és a gyomo­sodás. A burgonyatermést a szakemberek 20 tonna körülire becsülik hektáronként, ami ha­zai viszonyok között jónak szá­mít. A megnövekedett terület — 52 ezer hektár — és a várható ter­més alapján közepes burgonya­ellátás várható. Ez igaz még ak­kor is, ha a jelenlegi száraz időjá­rás nem kedvez e növénynek. Július második dekádjának elején főként az ország nyugati felén még jelentős mennyiségű, 39-60 milliméter csapadék hul­lott, és átmenetileg a talaj víz­készlete is kedvező képet muta­tott. A lehullott csapadék mennyi­sége azonban Győr kivételével sehol sem érte el a sokévi átlagot (64 milliméter), sőt lényegesen (20-30 milliméterrel) elmaradt attól. Ennek következtében újabb csapadék hiányában — el­sősorban az Alföld középső ré­szén — a talaj nedvességtartalma lassan eléri a növények számára kritikus értéket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom