Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29-30 / 204. szám

I 12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augüHtus 29—30., szombat—vasárnap Kertész leszek Az eper, mint dísznövény Az eper tökéletes szegélynö­vény virágágyásoknál, és nagyon jól mutat erkélyládákban, csere­pekben. Az eper díszítőértéké­nek és hasznosságának össze­kapcsolása sem teljesen új dolog. A kertek hajdanában menedék­helyek is voltak, amelyeket ala­csony töltéssel vettek körül. Erre a töltésre szegélynövénynek leg­többször eper került. Az eper na­gyon vonzó „széleket” tud adni a kerti ösvénynek, főleg a bokro­sabb, hegyi változatai, amelyek „bokorcsoportokat” alkotnak. Rendkívül dekoratív tud lenni cserépedényekben, agyagedé­nyekben, lyukacsos hordóban, vagy a most divatos terrakottá­ban. Az idei hollandiai Floriade egyik slágemövénye a virágüzle­tek polcain a cserépben árusított eper volt. 10-12-es műanyag cse­repekben még nyugalmi állapot­ban volt a palánta, föléje virág­mintás kartonzacskót húztak vé­delemül. A cserepek felfüggesz­tésre alkalmas kampóval voltak ellátva, ami egyértelművé tette, hogy nem cserépben nevelt pa­lántáról, hanem dísznövényről van szó. Kerámiaboltokban, kertészeti szaküzletekben újabban kapható különböző nagyságú, lyukacsos oldalú cserépedény. Ebben mu­tat legszebben az eper. Ha ilyen edényekbe kívánjuk ültetni, elő­ször tegyünk az aljára mosott ka­vicsot, apróbb köveket, hogy biztosítsuk a jó vízelvezetést. Azután fokozatosan fel kell töl­teni jó minőségű földkeverékkel. Amikor feltöltés közben eléri a föld az edény oldalán lévő Íjai­kat, illetve lyukakat, ültessünk bele kívülről egy-egy palántát, majd végül a tetejére is. Az eper indát nevelő növény, hagyj uk ezeket szabadon lelógni, ettől úgy tűnik, mintha az eper „felfutna” az edényre. Az így be­ültetett edénynél nagyon kell vi­gyázni, hogy egyenletesen le­Lyukacsos oldalú kő­edény — eperrel beültetve gyen locsolva, mivel hajlamos a kiszáradásra. Az epret felfedezték a virág­kötők is. Az 1992. évi nemzetkö­zi virágkötő-találkozó alkalmá­val megrendezett versenyen a győztes munkák egyike egy nyá­ri, koszorú formájú asztali dísz volt, aminek fő építőeleme — a rózsa és a borostyán mellett — az eper volt. Dísznövényként történő ter­mesztésénél az egyik legnagyobb gondot a kártevők, kórokozók elleni védekezés okozza. A me­zőgazdaságban használatos erő­sebb védekezőszerek itt, közvet­len környezetünkben nem ajánl­hatók. A szaporítóanyagot olyan helyről vásároljuk, ahol vírus­mentes palántát tudnak adni. A fellépő kártevők, kórokozók el­len a biokertészek által is jónak tartott szereket válasszuk, így a pyretrin- vagy kén-hatóanyagú szereket. Forgalmaznak fok­hagyma és chilly keverékéből előállított sprayt is, ami szintén környezetbarát. A fertőzött nö­vényi részeket mindig semmisít­sük meg. Szabad földi kiültetésnél élhe­tünk a „társaságba ültetés” hatá­sával is. A tapasztalat igazolta, hogy a kártevőkre riasztolag hat, ha a növények közé Pyrethrumot ültetünk, amiből a hasonló nevű rovarirtó szer is készül (csak a szaporítóanyagot nehéz besze­rezni). Akik kipróbálták, tanú­síthatják, hogy a levendula társí­tásával elriasztjuk a madarakat gyümölcsérés idején. A termesztők szerint a növény négyszer akkora gyümölcsöt hoz, ha közelébe borrágófüvet ültetünk. Az eper jól érzi magát a bab, saláta, spenót közelében. Nem szereti a káposztát, az erős illatú rozmaringot, mentát, ka­kukkfüvet. Úgy mondják, a kardvirág egyenesen az eper ha­lálát jelenti, még akkor is, ha a kert másik végébe ültetik. V. Pénzes Judit Az Egerbe települt görög kereskedők emléke szó- és szóláshasználatunk tükrében Eger települési és népességi jellegzetességei az egri nép nyelvhasználatában gyakran kapcsolódnak egy-egy utcanév­hez, s a városba települt népcso­portok megnevezéseihez. Az Egerbe települt görög kereske­dők emlékét idézi fel számunkra a Görög utca megnevezés éppen úgy, mint a görög népcsoport te­metőhelyein ma is megtalálható egri görög sírfeliratokon olvas­ható görög családnevek hosszú sora. Az egri görögség életéről, nyelvéről, foglalkozásáról érté­kes adatok olvashatók Eger vá­ros protokolláris feljegyzései­ben. A név- és nyelvtörténeti ösz- szefüggésekre vonatkoztatható megjegyzések között ilyen szö­vegrészietek találhatók: „Egy ócska Kalendáriumban Demeter Marko saját írása Görög Nyelven találtatott” (1753). A görög sír­feliratok névtörténeti szempont­ból is értékes megnevezései kö­zött olvashatjuk az Adami, a De- metriosz, Drako, Sárpe és az eg­rieknek szinte élő családnévként elfogadott Panakoszta neveket. A Panakoszta-ház megnevezés is az egri görög népcsoportra emlékeztet bennünket. A főleg Macedóniából származó egri gö­rögök kompániájának kalmárai, kereskedői eleven kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak a gyöngyösi, a miskolci, a tokaji görög kereskedelmi csoportok­kal. Az sem véletlen, hogy az e helyeken lakó magyarok szó- használatában a görög megneve­zés a öo/tosjelentéssel és haszná­lati értékkel foglalkozási név­ként is szerepet vállalt. Az egri görögség, mint csak a kereskedelemmel foglalkozó népcsoport, az egri városi jegy­zőkönyvekben nem éppen ked­vező képet kap, amikor velük szemben a tiltás játssza a főszere­pet: „Kérjük az itt lakozó görög­séget mindenféle Krepény mun­kának áruitatásától eltilalmaz­ni” (1777). Bizonyos társadalmi előítéletek is hozzájárultak ah­hoz, hogy az egri nép a görögö­ket üzérlelkiségükért közmon­dásukban így emlegették: Tö­rök, görög, mind egy ördög — Megállj, görög!”(Türk Frigyes). Azt sem tartjuk véletlennek, hogy a görög kereskedők tevé­kenységével kapcsolatos szólás­használatukban bizonyos tréfás, humoros alaphang olykor gu- nyoroskodásba vált át: Spekulál, mint a görög az üres boltban. A rátarti szegény emberre mond­ják: Úgy sétál, mint a görög az üres boltban. Az egri nép szólás­használatában is szerephez jutott ez a szólásváltozat: Sétál, mint a kárvallott görög az üres boltban. Nem éppen hízelgő minősítés, ha valakiről azt állítják, hogy rava­szabb a görög kalmárnál. Rosz- szalló szándékkal hangzik el ez a szólásámyalat: görög Hit, semmi hit. Bizalmas beszédhelyzetek­ben még ma is szerephez jut ez a szólásszerű nyelvi forma: görö­gül nevet (= sír). Az egri jegyzőkönyvek bizo­nyítják, hogy a görög kereskedők a tiltások ellenére sokféle áruval várták vevőiket: „A görögök ke­reskednek kivált kordovánnyal, szattyánnal” (1767). A görög kereskedők kusomyáikban árul­tak: gyömbért, rizskását, borsot, cukrot, olajat, posztót, szövetet, selymeket, timsót, viaszkot, haj­port, heringet” (1747). Az egy­korú adatok arról is tanúskod­nak, hogy az egri borok kereske­désében is szerepet vállaltak, s ebben a rác kereskedők is társaik voltak. Főleg a lengyel piacokra szállítottak. Az Egerben megvett olcsóbb borokat keverték tokaji­val, s ’a lengyeleknek drágán ad­ták el (a szepesi kamara jelentése 1719-ből). A rác és a görög kereskedők fertályán többször megbomlott a békesség: panaszkodtak egy­másra a templomhasználat, ille­tőleg a templomi liturgia miatt. A rác vagy a görög nyelv legyen- e a szertartás nyelve. A heten­kénti váltásban egyeztek meg. Erre utal ez a régi szólás is: Meg­osztoztak, mint a rácok és görö­gök a hitükön. Vetélkedtek az is­kolák ügyében is. A hivatalos vá­rosi vezetőkkel is meggyűlt a ba­juk, mert ezeknek az volt a véle­ményük, hogy „görög oskolára semmi szükségek nincsen, elő­ször azért, hogy itteng három féle nyelven, magyaron, németen, deákon férfikat és leányokat ta­níthatunk, mi szükség vagyon görög mesterre vagy oskolára költségeket tenni. Regulázását érdemli meg a görög nyelv, mely- lyel sok ezer féle rossz jött már a hazába, hogy nem csak ne tanít­tasson és tenyísszen az ország­ban, hanem telljességgel eltöröl­tessen” (1781). Az egri görögök kitartó kíván­sága mégis győzött: „Oly görög mestert fogadtak, aki a görög nyelvet fundamentaliter tudván, azt tanítsa” (1783). S így leg­alább a görög közösség tagjaira nem volt érvénye ennek a szólás­nak: Görög írás az nekem. Ak­kor mondták, ha valaki nem ér­tett meg valamit. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemürg^ükre (A Grafológiai Intézet rovata) Politikusok . r'j 1. sz. minta A politika az embereknek az a törekvése, hogy az állami és tár­sadalmi életet bizonyos irányel­vek alapján és programoknak megfelelően vezessék. Ebben az értelemben a politika mindig ön­célú tevékenység. Öncélú, mert akár kényszerből, akár hivatás- tudat által kerül a közéletbe, akár meghatározott közösségi feladat irányítja, akár nem, a haj­tóerő: (lélektani értelmezésben) a ténykedés „gyönyöre”, és a magasabbrendűnek ítélt szellemi érdek érvényre juttatása. A poli­tikus személyiségét vizsgálva, ki­indulhatunk Spranger tipológiá­jából, hiszen a közügyekkel fog­lalkozóknál is megtalálhatjuk az elméleti, a gazdasági, az esztéti­kus, a szociális, a hatalmi és a val­lásos típust. Elméleti típus: min­den személyi elemet kikapcsol­nak, számukra a világ általános eszmék megvalósulása. Ilyen volt például Montesquieu is. Gazdasági típus: minden irány­ban azt keresi, hogy milyen hasz­not meríthetne térből, anyagból, időből. Az embereket gyakran csak organikus gépeknek tekinti — az állam gazdagságának foko­zására. (Colbert). Esztétikai tí­pus: az anyagiaktól távol, má­sodkézből éli az életet, élményei­ben a leggyengédebb lelki törek­vések nyilvánulnak meg. Ezek közé tartozott Eötvös József bá­ró is. Szociális politikai típus: mások életkörülményeibe bele­éli magát, átérzi sorsukat, velük és értük akar élni. Lassale-t so­rolhatjuk ebbe a körbe. Hatalmi típus: nem ismer el más nézetet, elvet, csak amelyet ő sugall. Ér­telmetlen dolog lenne éppen a politika terén, amely sajátoskép­pen a hatalomeloszlás mértéke körül forog, az egészséges becs­vágyat, a hatalomra való törek­vést általában kárhoztatni, er­kölcsileg elvetni. A hatalmi becs­vágy a politikusok természetes és logikus törekvése, ha ezt megfe­lelő tehetség és főképp felelős­ségérzés kíséri. Ilyen típus volt Bismarck vagy Napóleon. Vallá­sos típus: egész szellemi struktú­rája a legmagasabb és maradék nélkül kielégítő értékélmény ki- teljesedésére irányul, úgy, mint Mahatma Gandhinál. A fenti tí­pusok tisztán nagyon elvétve for­dulnak elő, a mai kor követelmé­nyeinek meg egyenesen a sokol­dalúra ötvözött — tehát kevert — típus felel meg. Kényes és töré­keny pálya ez, mert ahogy Ma­chiavelli mondta: „...a tömeg csak a látszatot nézi, és csak a siker után ítél...” Dr. Lukács Tamás, a Keresz­ténydemokrata Néppárt ország- gyűlési képviselője (1. sz. minta): Erősen hangsúlyos szellemi be­állítottság, a gyakorlatias, prati- kus hétköznapok rovására (ki­csiny középső zóna). Célkitűzé­seit lelkesedni tudással, idealiz­mussal viszi keresztül (kilengő felső szárak). Egységes vezető­elv birtokában nem forgácsoló- dik szét, nála a siker biztosítéka a meggyőződések ereje. Fegyel­mezett, mértéktartó, egyensúlya ra törekvő írás. A politikai had­színtéren a már meglévő „harcál­lásokat” biztosítja. Az ilyen típus az elhárító manőverezésben ügyesebb, mint a tervező és meg­szerző funkciókban. írásának egésze felelősségérzetről tanús­kodik. Gyakori fedővonalai (egy helyben jár fel-le az íróeszköz) ebben az írásban a túlzott óva­tosságot jelentik, amely egyben elzárkózás mindenfajta kocká­zatviseléstől is. Keresztes György, Gyöngyös város polgármestere (2. sz. min­ta): Érzelmeit kiépített, erős rendszerbe fogja, konvencionális vezérlőelvekre, patriarchális életvezetésre és életrendjét sza­bályozó tilalmakra támaszkodik. (Nem kísérletező, forradalmár típus). Míg a missziós politikus a jövőnek alapoz a mában, addig a reálpolitikus a ma aktuális konf­liktusait intézi el. Ő is a mának dolgozik, nem az elvont eszmék embere. Gyakorlatias, jó ener­giagazdálkodással rendelkezik, egyenletesen terhelhető. Mono­tóniatűrése jobb az átlagosnál. Ő is kerüli a konfrontációkat, az át­hidaló megoldások híve. Pontos, tagolt, egyöntetű írása felelős­ségteljes, megbízható embert sejtet. A fenti embertípus egyet­len hátránya, hogy a túlzott hasz­nossági tevékenykedés a ma­gánélet természetességének rovására mehet, ezért a leg­nagyobb teher a közvetlen környezetükre hárul. Katona Ágnes (grafológus) *■.■ ~w7.. 7a- —1~~ Egy Baudelaire-megállapítás Charles Baudelaire egyik megállapításából idézünk: „Azok a férfiak boldogulnak a legjobban a nőkkel...” Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 45. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet folytatásának első része (zárt betűk: J, Y, E) 13. Fentrol hangosan a mélybe szól 14. Elmélet 15. Névelő 16. Trombitahang 17. Női név 18. A cink vegyjele 19. Mázol 21. Buz­dít, lelkesít — latin eredetű szó­val 23. Szovjet tehergépkocsi­márka 24. Ilona egyik becézése 26. Módszert javítani igyekszik 27. Egri olimpiai bajnok birkózó (András) 28. Nem szabad kide­rülniük 30. Piramisról ismert egyiptomi város 31. Ajka része! 32. Rio de... (Spanyol-Szahara) 33. Alapvető 35. A gyermekünk gyermeke 37. ...hal (békalárva) 38. Klasszikus kötőszó 39. Ka­parás, firkantás — németül (KRITZ). 41. Erélyesen kérő45. Angolai politikus volt (Agostin- ho) 46. Becézett Salamon 47. Történelmi időszak 48. Elme 49. Idegen női név 51. Enikő becéz­ve 52. Némán élez! 53. Hús tette a sütőben 54.... carte (étlap sze­rint) 56. Új-Zéland gk-jele 57. Rumból és likőrből készített ital 59. Gyorsan légneművé válik. FÜGGŐLEGES: 1. Formálják 2. Ápolják, mű­ködtetik 3. Igevégződés 4. Me­lyik személyt 5. Göngyölegsúly 6. Lándzsával felszerelt egykori lovaskatonák 7. Rövidítés diplo­máciai gépkocsikon 8. Keresztül tud nézni az üvegen 9. Szükséges 10. Hóakadály része! 11. Arany — franciául 12. Becézett Gizella 17. Emma becézve 20. Horony 22. Vadász húros fegyvere 23. Cukorkaféleség 25. Készpénzfi­zetéskor adott engedmény 27. Egyengető 29. Jogtalanul eltu­lajdonít 30. Sovány ló 34. Ruha hajtását lefelé simító 35. Festő és grafikus volt (Béla) 36. Erősen szándékozott 38. Távozz arról a helyről! (2 szó) 40. Ráspolyt használ 42. Gyilkolja 43. Mező- gazdasági eszköz 44. Felügyelni rá 45. Az idézet befejező része (zárt betűk: Ü, L) 46. Város Ar­gentínában 49. Lágy, porhanyós — németül (MÜRB) 50. Kis­mértékben 53. Szelén és kálium 55. Könnyűfém röv. neve 58. Revü része! 59. Eszenyi Dóra monogramja 60. Azonos más­salhangzók. * * * A megfejtéseket szeptember 3-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom