Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29-30 / 204. szám
PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1992. augusztus 29—30., szombat—vasárnap Bodonyban: egy licitáló vitt el szinte mindent Kevés igénylő az árveréseken Meglehetősen gyenge minőségű a föld Pétervásárán és környékén, így nem csoda, ha a napokban rendezett árveréseken nem tolongtak az érdeklődők, s akik elmentek, azok is inkább az erdőkre fenték a fogukat. így volt ez Bodonyban is, ahol igazán felkészítették a helyieket, hogy miképpen kell ilyenkor viselkedni, néhány nappal az esemény előtt még próbaárverést is bemutattak nekik, nehogy valaki a szokatlan körülmények miatti izgalmában ne tudjon hozzájutni ahhoz, amihez akar. Ennek ellenére még harmincán sem jelentek meg a helyi Ady Endre Művelődési Házban hétfőn délután, s közülük is a legtöbben csupán bámészkodtak, mert mindössze heten voltak ázok, akik beszálltak a licitálásba. Hamar kiderült, hogy közülük hatan nemigen rúgnak aznap labdába, ugyanis csekély mennyiségű kárpótlási jeggyel rendelkeztek. Nem csoda, hogy egy olyan férfi „tarolt”, aki nemrégiben települt vissza Bodonyba — a szülei annak idején rengeteg más helybelivel a dunántúli Besnyőre vándoroltak —, s több kárpótlási jeggyel rendelkezett, mint a másik hat társa együttvéve. Jól jelzi az erőviszonyokat, hogy összesen 55 hektár erdő és 20 hektár termőföld talált gazdára, s ebből 55 hektár erdő és 10 hektár föld az említett úré lett. A maradék 10 hektáron egyenlő arányban osztozott a másik hat licitáló, hiszen nekik ugyanolyan értékű kárpótlási jegyük volt valamennyiüknek. * * * A körzet egy másik településén, Mátraderecskén csupán hetek múlva — szeptember 18-án— lesz a földárverés, ám annyit már most tudni, hogy ott sem lehet majd különösebb forgalomra számítani az esemény kapcsán. Ami persze nem csoda annak tükrében, hogy például az egyik felkínált szántónak, amely pedig a jobbak közül való, 8,2 az aranykorona-értéke, ugyanakkor a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet földjeinek összterületéé csupán 5,5 aranykorona. Ez meg igazából senkit nem inspirál az önálló gazdálkodásra, szántásvetésre, a polgármesteri hivatalt is alig néhány igénylő kereste fel előzetes bejelentésével, a szeptemberi árverésen várhatóan 5-6 ember vesz részt, ők is csak kisebb földeket „hasítanak” majd ki a tsz-ből. Szeptember végén már csak meg kell nyitni a csapot... Négy község ivóvize Két évvel ezelőtt, 1990-ben készült el négy szomszédos község — Szűcs, Egerbocs, Bátor és Hevesaranyos—ivóvízhálózatának terve. Tavaly már a munkálatok is megkezdődtek, s természetesen az idén is tovább dolgoztak a kivitelezők, lefektették a fővezetékeket, szeptember végén pedig már sor kerülhet a rákötésekre. Eleddig egyébként fúrott ku-’ takból nyerték az éltető folyadékot az említett települések lakói, s ez nem kis bosszúságot okozott, főként annak okán, hogy nerp egészséges a talajban levő vízi kisgyerekek például nem is kaphattak belőle. Most azonban Balaton: Néhány nappal ezelőtt tartotta soros ülését Balaton önkormányzati képviselő-testülete. Főkent különféle támogatásokról esett szó aplénumon, így például a lakáskamatadóval kapcsolatosan a még élő hitelszámlák tulajdonosainak — természetesen az anyagi helyzet figyelembevételével — nyújt pénzeli segítséget az önkormányzat. Ugyanakkor afféle „póttámogatásban” részesülnek a helyi óvodások, általános és középiskolások, valamint a felsőfokú tanulvégre megoldódni látszik a gond: az összesen 44 millió forintos beruházás — melyhez 4,6 millió forint céltámogatás járult, az érintett családoknak pedig tíz év alatt 25 ezer forintot kell törleszteniük — mint fentebb írtuk, hamarosan befejeződik. A négy község szintén közösen munkálkodik a szennyvízhálózat kiépítésén. A terv már megvan — csaknem négymillió forintot kóstált —, mely szerint a többéves program keretében a hálózat mellett szennyvíztisztító telep is épül. A munkák várhatóan a jövő évben kezdődnek, s ha minden igaz, meglesz a céltámogatás is: összesen mintegy 140 millió a négy falunak. mányaikat végző fiatalok is: a szociális és népjóléti bizottság javaslata alapjan tankönyvvásárlási segélyt utalnak ki részükre. Az ülésen a fentiek mellett megtárgyalták az önkormányzat első feléves gazdálkodásáról szóló beszámolót, ugyanakkor kiderült az is, hogy valószínűleg szeptember elsején végre megtörténhet az új balatoni orvosi rendelő avatása: a helyi lakosság birtokba, a háziorvosi szolgálat pedig használatba veheti a modern egészségügyi létesítményt. Ivád — Mátranovák: 4-2 Sikeres falunapok Immár hagyomány Ivádon, hogy minden év augusztusában megrendezik a falunapokat. Az idén 19-én, 20-án és 2l-én várták a vendégeket a háromnapos programra, amely egy képzőművészeti kiállítás megnyitásával kezdődött meg múlt héten szerdán, a helyi művelődési házban. Az ünnep napján reggel hattól nyolcig térzenét adott a tarnale- leszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvós- zenekar, majd az ünnepi istentiszteletet követően különböző sportversenyek, játékos vetélkedők zajlottak a focipályán — egyebek mellett például egy fő- zoversenyen is részt vehettek a vállalkozó kedvűek —, este pedig táncmulatság következett. A következő napon — a BMX-ke- rékpárverseny után — fellépett a terpesi asszonykórus és a váraszói citerazenekar, majd megtartották az Ivád-Mátranovák barátságos labdarúgó-mérkőzést, amelynek végén a házigazdák ünnepelhettek, mivel négy év után először végre sikerült legyőzniük a szomszédos Nógrád megyei község csapatát: 4-2 arányban. Ez azonban nem keseríthette el túlzottan a mátrano- vákiakat, hiszen az est folyamán, sőt egészen hajnalig egy onnan érkezett zenekar, a Mini duó szolgáltatta a jelenlévőknek a talpalávalót, nem is akárhogyan. Az ivádifalunapokat jövőre is megrendezik, ahogy az az idei, s a korábbi évek sikerei után természetes. Segélyek, költségvetés, rendelőavatás... A téma: az első félévi gazdálkodás Jövőre: iparűzési adó Pétervásárán (Tudósítónktól): Az első félévi gazdálkodást vitatták meg legfontosabb témaként a csütörtöki önkormányzati ülésen Pétervásárán. A módosított költségvetés szerint: ebben az évben 67 és fél millió forinttal gazdálkodhatnak, s az első fél évben a bevételeik és a kiadásaik is időarányosan alakultak. Jelentősebb tétel — hozzávetőlegesen ötmillió forint — csak a két magaslati víztározó építése volt, amelynél a munkálatok az első fél évben megkezdődtek. A képviselők a továbbiakban megvitatták a helyi iparűzési adóról szóló rendelettervezetet, amelyet az előteijesztők szándéka szerint 1993-tól vezetnek majd be. Erre többek között azért van szükség, mert a várható költségvetési szigorítások miatt növelniük kell majd a saját bevételeiket. A javaslat azonban ennek ellenére is csak ezt az adófajta bevezetését tartalmazza. A rendelettervezetet a testület alkalmasnak találta arra, hogy azt közszemlére tegyék, s vitát nyissanak róla az egész városban. Az ülésen szó esett még a veszélyeztetett kiskorúakról, a volt filmszínház értékesítéséről, valamint a lakáscélú támogatások odaítéléséről. Zay József Olvasói levél Újra a bükkszéki telefonokról A közelmúltban „Idegeneknek nincs telefon” címmel számoltunk be a bükkszéki telefonhelyzetről, jelesül arról, hogy ott csak a helybeli, állandó lakosok kaphatnak vonalat, az üdülőtelepen élők — az „ideiglenes” bükkszékiek — nem. A cikkhez egy olvasónk levélben fűzött kiegészítést, megírta nevét s címét is, ám azt kérte, hogy ezek közlésétől tekintsünk el, mert egyrészt telekügyben is érintett Bükkszéken, másrészt rokoni szálak is fűzik oda, s nem szeretne kellemetlenséget sem magának, sem pedig másoknak. „A cikkben említett üdülőtelkek ára hatjegyűszám volt”— olvasható a levélben —, „s akkor, két éve, még fűt-fát-telefont is ígértek. Bükkszék községet ez a pénz jól segítette, biztos haszna lett belőle. Ezért kérdem, miért nem jár oda telefon? A polgár- mester benn tartott hat telefonvonalat, hogy majd valakinek odaadja. Nekünk miért nem? Azt is elmondta, csak úgy tud adni, ha a sajátjáról lemond. De hiszen ő Egerben lakik! De már több igénylő vissza is lépett, így Jakab Istvánéknak és másoknak is lenne éppen vonal. Nyilatkozik a T. Polgármester Úr a telefonfülkékről is. Azok hol vannak? Mert mi csak egyről tudunk, ami a falu központjában van, a buszmegálló mellett, ez pedig igen messze esik az említett telkektől (...)”. * A fentieket a magunk részéről kommentálni nem kívánjuk, azonban egy dologban magyarázattal tartozunk. Nem a polgár- mester nyilatkozott a telefonfülkékről, nem ő mondta, hogy semmi gond, mert a fülkék visz- szahívhatók, hanem ezt a cikkíró tette oda a végére. Szánt bele keserűséget és humort is együtt, iróniát, gúnyt, ahogy tetszik, de azt egyáltalán nem gondolta, nem gondolja most sem, hogy igazából az lehetne a megoldás a bükkszéki telefonok ügyében, hogy beteg emberek fülkékhez vonszolják magukat, miközben éppen szívrohamuk van. A megoldás valószínűleg valami egészen más... (rénes) Az új iskola, amely a régi mellé épült... ...és az óvoda, amelyet egy évvel ezelőtt adtak át .Hazatérnek” a gyerekek Üj általános iskola Hevesaranyoson Nem kis megterhelést jelentett a hevesaranyosi felső tagozatos diákok számára, hogy 1979 óta Egercsehibe kellett általános iskolába járniuk. Mindennap hajnalban keltek, s csak késő délután értek haza hosszú buszozás után, a göröngyös, kátyús utakon. Nem véletlen, hogy a község új önkormányzata már rögvest a helyhatósági választásokat követően kitűzte a célt: „haza kell hozni a gyerekeket”. Még abban az évben maradtak Aranyoson az ötödikesek, 91-ben pedig már a hatodik osztályosok is, még a régi iskola épületében, ugyanakkor idén év elején már elkészültek az új hevesaranyosi általános iskola tervei, március elsején megkezdődtek a munkálatok, augusztus 21-én pedig ünnepélyes keretek között megtörtént az intézmény átadása. Szeptemberben tehát „otthon” kezdhetik a tanévet a hetedikesek és a nyolcadikosok is. Amint azt Király György polgármestertől megtudtuk, a régi iskola átalakításával — ehhez épült ugyanis az új, négy tanteremmel és egy zsibongóval —, illetve a bútorok beszerzésével együtt mindösszesen tízmillió forintba került a beruházás. Ezt teljes egészében a község fizette ki, saját erőből. Támogatást nem kaptak, nem is pályázhattak volna rá, miután az efféle „egyszerű” iskolaépítésekhez az nem jár, csupán amennyiben tornaterem is készül az oktatási intézmény mellé. Utóbbi építését azonban Hevesaranyoson csak későbbre tervezik, most van egy különálló üres tanterem, abban tartják a tornaórákat. A községi általános iskola egyébiránt „napközis rendszerben” működik, a gyerekek ott kapnak tízórait, ebédet, uzsonnát. Visszatérve 1990 őszéhez: az új aranyosi önkormányzat nem csupán a diákok hazahozataláról döntött akkortájt, hanem arról is, hogy a község önállóvá lesz, elválnak az addigi társközségektől, Bátortól és Egerbocstól. Miután pedig a hevesaranyosi csöppségek Bátorba jártak óvodába, az önállóság kimondásával szükségessé vált az is, hogy külön óvoda legyen Aranyoson. így is történt: a régi tűzoltószertárat alakították át. A munka, amely körülbelül hárommillió forintba került — hatszázezer volt ebből a megkapott támogatás —, múlt év augusztus közepére fejeződött be. Most itt két óvónő foglalkozik a körülbelül harminc gyerekkel. (rm) Üvegművészek találkoztak Rénes György parádsasvári üvegtervező művész is részt vett azon a találkozón, amelyre számos iparművész kapott meghívást az országból. A Kaposvár melletti Bárdudvarnokon rendezett összejövetelen az egybegyűltek előbb maguk készítettek egy hutát, majd helyben is alkottak. Természetesen — mivel ez az ünnep hete volt — nem hiányozhatott a szórakozás sem, a művészek részt vettek kenyérszentelésen és úgynevezett „huta-bulin” is. Rénes György ott készült alkotásait a következő területi oldalunkon mutatjuk be. Telefon Ivádon Negyven házhoz vezették be az elmúlt időszakban a telefont Ivádon. Ezután már csak néhány igénylő kérését kell teljesíteni, az önkormányzat reményei szerint erre egy éven belül sor kerülhet majd. Még akkor is, ha a péter- vásárai központban — ahová Ivád is tartozik — összesen ötven vonalra volt kapacitás. Vendégek Mátraderecskén Néhány napot Mátraderecskén töltöttek a Hargita megyei község, Gyergy ószár hegy képviselői, akikkel már korábban testvértelepülési kapcsolatot kötött Derecske. Az eltelt idő alatt nemcsak a faluval, hanem a környékkel is megismerkedtek az Erdélyből érkezett vendégek, akik a mátraderecskeiek nemrégiben tett vizitjét viszonozták. . Üj óvoda A régi iskolából alakítottak át egy tantermet óvodának Ivádon. A holnapi megnyitón nem csak egyszerűen átadják az új intézményt, hanem az új szokásoknak megfelelően fel is szentelik. A 17 óvodás mellett az iskolásoknak is szereztek örömet a helybéli vezetők, ugyanis felújították az intézményt, rendbe tették az előtte fekvő kertet, valamint a környéket is. Szűk a hivatal Meglehetősen szűkös helyen dolgozik és ülésezik a hevesaranyosi önkormányzat, ugyanis minderre másfél szoba áll a rendelkezésükre. Éppen ezért az öttagú testület hosszas tanakodás után két változatot dolgozott ki a gondok enyhítésére: vagy bővítik a hivatalt a közeljövőben, vagy pedig vásárolnak egy családi házat, s azt alakítják át saját céljaikra. Olcsóbb, mint másutt Kábeltévé Ivádon A pétervásárai körzetben las- san-lassan majd mindegyik településre megérkeznek az „égi jelek”. Ezúttal például /vádról kaptuk a hírt: kiépítik a kábeltelevíziós rendszert a faluban. A munkálatok már folyamatban vannak — egy magánvállalkozó a kivitelező —, és a szerződés szerint október 30-ára minden elkészül, a község kilencvenhá- rom otthonában a magyar műsorok mellett a műholdas programokat is élvezhetik majd a lakók. Az ivádi kábelrendszer különálló, teljesen független a szintén most épülő pétervásáraitól, ezt viszont a helybéliek aligha bán- • hatják, mivel nekik a kábel fejében mindössze nyolcezer-ötszáz forintot kell fizetniük, szemben például az említett városban élőkkel, ahol jóval drágább a dolog. Az ivádi önkormányzat egyébként 350 ezer forintot áldozott a beruházásra.
