Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 26., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Képviselő fogadónapja Komenczi Bertalan ország- gyűlési képviselő augusztus 28- án, pénteken fogadónapot tart Gyöngyösön. Az SZDSZ Pesti út 35. szám alatti irodájában 16 és 18 óra között váija választóit. Siroki földrendezők Szombaton rendkívüli ülést tartanak Sírok község képviselői. Ez alkalommal kerül sor a héttagú földrendező bizottság megalakítására. Az utóbbi testületnek várhatóan nem sok dolga lesz, hiszen eddig mindössze lien jelentették be kárpótlási igényüket a településen. Könyvtári Kurucz-képek Kurucz István festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást legközelebb a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban. Augusztus 28-án 17 órakor dr. Dömötör János múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. A bemutatót szeptember végéig tekintheti meg a közönség a bibliotéka galériájában. Az árverésről — csütörtökön A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal folytatja árverési hirdetményeit. A Heves Megyei Hírlap legközelebb augusztus 27-én, csütörtökön közli a listát. Poroszlói gyarapodás Ha szerényen is, de gyarapodott Poroszló lakossága júliusban. A négy elhunyt — közöttük egy 16 esztendős ifjú — ellenében öten születtek. Az utánpótlást illetően az sem túlságosan biztató, hogy az elmúlt hónapban nem volt házasságkötés. Halász — a rend őrének Gyöngyöshalász önkormányzata felújított szolgálati lakással segíti új rendőrének mindennapos munkáját. Az épület tető- szerkezetét már rendbe tették, s szeptember utoljáig a további munkákkal is végeznek. Újdonság, hogy a mintegy 1,8 millió forintos ráfordítással hivatali helyiséget és garázst is kialakítanak a körzeti megbízottnak. Adácsi továbbtanulók Az Adácsi Általános Iskolában idén végzett 27 nyolcadikosból 26-an felvételiztek továbbtanulásra 16 féle más intézetben. Az új középiskolások szeptembertől Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban, Mátrafüreden, Füzesabonyban, Budapesten, Debrecenben, Esztergomban folytathatják tanulmányaikat. Solymosi számadás Ülést tartott a helyi képviselők testületé kedden Gyöngyössoly- moson. A „községatyák” ez alkalommal az önkormányzt első félévi gazdálkodásáról tájékozódtak. Péterke — Pétervásárán Legközelebb a Vas vili bővíti Pétervására kereskedelmi hálózatát. Ilyenformán szeptember 1-jétől új áruház javítja a lakosság éllátását. Az új értékesítő hely névadója maga a városka. Becézett formában ugyanis a „Péterke” kerül majd a cégtáblára. Yeteránautók Gyöngyösön Az ideivel együtt immár a hetedik alkalommal kerül sor Gyöngyösön a Mátrai veteránautók találkozója című rendezvényre. Szeptember 12-én és 13- án a kocsimatuzsálemek felvonulása mellett a közönség természetesen a legújabb autókat, motorkerékpárokat is láthatja külön kiállításon. Milyen kedvezmények lesznek? A fizetőparkolók kérdőjelei Gyöngyösön Gyöngyös belvárosában és az ahhoz kapcsolódó utcákban fizetőparkolók üzemelnek a szerencsétlen — már-már agyonfizettetett — autósok nem éppen nagy örömére. A Fő téren kétségtelenül jobban lehet parkolni, amióta ezért az „őrzés nélküli tevékenységért” fizetni kell. Ám a gépjárművek végleges kitiltása lesz az igazi megoldás, ha valóban a gyalogos Fő tér, a sétálóutca kialakítása a cél. A polgár- mesteri hivatal illetékesét az eddigi tapasztalatokról kérdeztük. Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgatótól megtudtuk, hogy az autósok sokat bosszankodtak amiatt, hogy többet kell gyalogolniuk, mert nem fizető parkolóhelyet keresnek. Most már kidolgoztak egy kedvezményes rendszert is. Ennek az a lényege, hogy bizonyos helyeken — amelyeket kevésbé használtak az autók — a szolgálati járművek (orvos, mentő, tűzoltó, közüzemi szerelő stb.) ingyen várakozhatnak. Parkolóhelyeket jelölnek majd ki — képviselő-testületi döntés után — azoknak az autósoknak, akik járművüket nem tudják elhelyezni saját telkükön, de a súlyadót befizették. Mindehhez még díjtalan rakodási rendszert is kialakítanak az érintett üzleteknek, melyek dolgozói ugyancsak kedvezményezettek lesznek. A terhek csökkentése várható Gyöngyösön, de nem a belváros szívében, mert ott gyorsítani szeretnék az ütemet, hogy csak 10- 15 percig, fél óráig parkoljanak az autók. A közvetlenül csatlakozó mellékutcákba már adnak kedvezményeket, de a többségnek változatlanul fizetnie kell. (korcsog) Mátraderecske vendégei Az erdélyi testvértelepülés küldöttei Csaknem húsz esztendővel ezelőtt alakult ki az a kapcsolat, amely mára barátivá, testvértelepülési együttműködéssé vált Mátraderecske és Gyergyószár- hegy között. Ennek a mintegy ötezer lakosú erdélyi községnek a küldötteit várták tegnap délután a mátrai faluban, ahol — mint Zám Ferenc polgármester elmondta — változatos programot szerveznek számukra. Miután a kapcsolatok ápolása több szálon fut, ezúttal is a sportban, a családi ismeretségekben, illetve a két önkormányzat közötti koMint lapunk tegnapi számában már részletesen beszámoltunk róla: Heves megyében is megkezdődtek a földárverések. Jóllehet, még a határozatoknak is csupán mintegy ötödét kapták meg az igénylők, s így kárpótlási jeggyel ennél kevesebben rendelkeznek — az események szőkébb hazánk legkülönbözőbb operációban keresik a továbblépés lehetőségét. De bizonyára szóba kerülnek az iskolások közötti kapcsolat ápolásának távlati elképzelései is. Az erdélyiek ezzel a látogatással a mátraderecskeiek egy korábbi, idei útját viszonozzák. A mostani vendéglátók akkor sok szép élménnyel tértek haza, így hasonlóan gazdag programot kívánnak biztosítani itt, amikor bemutatják majd nekik a palóc hagyományokat, illetve mátrai és egri kirándulásra invitálják őket. helyein folytatódnak a továbbiakban. Ma Gyöngyösön és Nagyrédén, holnap Nagyrédén kívül Vámosgyörkön is, augusztus 28-án ismét Vámosgyörkön, továbbá Egerszóláton, 31-én Ke- recsenden, szeptember 2-án Me- zőtárkányban lesz árverés — hogy csupán néhányra emlékeztessünk. Méhészek lapja Bár kis formátumban, de annál gazdagabb tartalommal jelenik meg havonta a Heves Megyei Méhészújság. Hatszáz példány ban szerkesztik és nyomtatjak Egerben, és nemrég immár a harmadik — augusztusi szám — is napvilágot látott. Ebben — egyebek között — a közelgő hó végi, Budapesten megrendezendő országos méhésztalálkozóra invitálnak a szerkesztők. Emellett egy fizikus, dr. Csizmadia Elek — aki szabadidejében méhészkedéssel foglalkozik — cikket írt arról, hogy a kaptárak színe mennyire befolyásolja a méztermést. Olvasható a lapban arról is, hogy a hosszú, forró nyár komoly gondokat okoz a szakembereknek, miután a méhek már a tarlókról, sőt az erdők aljnövényzetéről sem tudnak nektárt hordani. Emiatt már most fokozottan előtérbe kerül mindenütt a téli felkészülés az állomány folyamatos átteleltetésére. Kiderül a lap harmadik számából az is, hogy miért fontos a füst használata a méhészetben, és hogy ehhez milyen anyagot használjanak a szakértők. Információt kapnak arról is, hogyan alakulnak áz országban manapság a mézárak fajtától és minőségtől függően. Egy házzenei fesztivál A Budavári Zeneművészeti Alapítvány szeptember 2. és 13. között megrendezi az Egyházzenei Fesztivált az 1100 eves éves magyar egyházi zeneművészet tiszteletére. A rendezvénysorozat művészeti fővédnöke Farkas Ferenc zeneszerző, fővédnöke pedig Göncz Árpádköztársasági elnök, s védnökként megkértek valamennyi magyar egyház vezetőjét. A fesztivál négy helyszínen zajlik. A főváros mellett Egerben, Esztergomban és Székesfehérvárott is. Megyeszékhelyünkön szeptember 3-án 19 órakor az Egri Bazilikában Pászthy Júlia, Bodonyi Katalin és Ella István szólaltat meg ismert egyházzenei műveket. Van lignit vagy nincs lignit? Aki aé állítja, hogy nincs, annak a neve Nagy László, és Ludason lakik. Szemrehányóan hozzátette még, hogy ott áll a barna tüzelő hegyekben, de csak havonta egy alkalommal, az első pénteken lehet venni belőle. Telefon Ludasra, az ottani áfészhez. Csivincsik Istvánná csoportvezető közli, hogy a telepet bérbe vette Szabó József három évvel ezelőtt, és ott még lignitet azóta sem árultak. A lakosság csak a vi- sontai bányától vehet tüzelnivalót. Az újabb telefon Szarvas Andrásnét találja Visontán a vonal végén, aki a titkárságon dolgozik. Ő mondta: — Eddig a gyakorlat azt igazolta, hogy a havonta egyszeri kiadás elegendőnek bizonyult. De befizetni a hónap bármelyik hétköznapján lehet lignitre. Ha úgy növekedik a kereslet, hogy a havi egyszeri kiadás kevésnek látszik, az igényekhez fogjuk emelni az értékesítési napok számát. (-ár) Árverések megyeszerte Téves kapcsolás Egerszóláton (Folytatás az 1. oldalról) — Ilyenkor a sorrendiség dönt, s bizony két igénylőt ez roppant kellemetlenül érinthet. Nekünk a négyszázas akkor gazdaságos, ha legalább megközelítően ugyanennyien szeretnének telefont. Tudván azt a tényt, hogy Egerszóláton jelenleg hetvennyolcvan készülék üzemel, s az új igénylőkkel együtt sem érné el ez a szám a kétszázat, felmerül a kérdés, mi a csudának kellett oda az a négyszázas, amit aztán úgyis elvittek. — Sokaknak közben is megjöhetett volna a kedvük — mondja a polgármester, aki híve annak, hogy lehetőleg mindenhol legyen telefon. — Ráadásul a miskolci távközlés rengeteg embert kiábrándított a dologból, mivel az első kalkulációjuk alapján 110 ezer forintba került volna egy készülék beüzemeltetése, s ők ennek csak a felét vállalták volna át. így egy házra 55 ezer forint jutott volna. Ezt sokan érthetően nem vállalták. Ráadásul hiába volt már itt a központ, két hónapig nem történt semmi. Kérdeztem, hogy miért nem, mire azt válaszolták, hogy nem rendeltem meg a telepítést. Hát, a jóistókát, akkor minek van itt a központ. Nem baj, megrendeltem. Akkor meg nem volt kapacitás. Úgyhogy itt már régen lehetne telefon, olcsón, de „nincsen kapacitás”. Akadnak olyanok is a faluban, akik a polgármester véleményét támasztják alá. — Én beadtam a kérelmet, és nagyon várom, hogy legyen telefonunk — bólint egy fiatal anyuka, aki kisfiát tolja a napfényes, ám üres utcán. — Biztos, hogy kevesebbet fognak hívni, mint egy újságírót vagy egy maszekot, de nekem is van olyan rokonom, akit felhívhatok, és akkor nem kell levelet írnom. Édesanyá- méknak már régóta van készülékük, most hozzájuk járok át, a szomszédban laknak. De azért csak jobb a saját, legfeljebb majd néha nekik is így szólok át. — Ez egy önerős fejlesztés, amely költségeinek a nagy részét a távközlés állja — folytatja Nagyvári Péter. — A berendezést, a belső csatlakozást, a legközelebbi nagy központtal az ösz- szeköttetést mi építjük, mi álljuk a számlát. Az utcán lévő hálózatot építik a falubeliek. Éppen ezért meggondoljuk, hogy kallódjanak-e valahol szabad vonalak. A közeljövőben egyébként elképzelhető lenne egy olyan megoldás is, hogy a leendő telefontulajdonos kifizeti a 12 ezer forint belépést és a 15 ezres kiszerelést, s amibe még ezenkívül kerül, azt is, ám azt az összeget az elkövetkezendő években letelefonálja, tehát csökkentett számlát fizet, vagy pedig semmit. Egyelőre azonban számla sincsen, hiszen a telefon is hiányzik, sőt most már a központ is foghíjas. Elképzelni is rossz, mi lesz akkor, ha esetleg 205-en igényelnek, s 5 kimarad. Máshol ez nem probléma, de ott már megszokták, hogy semmiképpen sem kapnak, itt azonban már megvolt a központ, igaz — úgy tűnik —, teljesen feleslegesen. — A tervezőmunka azért most már megindult — mond a végén valami vidámat is a polgármester. — Jártak szakemberek Szóláton, szétnéztek, és megállapították, hogy a hálózat viszonylag sok helyen kiépített. De hogy mikor lesz telefon, azt ne kérdezze! Nincs kapacitás! Kovács Attila Parádfürdői ásványvizek A parádfürdői Állami Gyógyintézet egykori igazgatójának, néhai dr. Tóth Sándornak a kezdeményezésével s munkatársainak kitartó segítségével született az a szép ásványvízgyűjtemény, amely néhány esztendeje a kórház földszintjének egyik helyiségében már múzeumi látnivalónak számít. Közel félezer palackban több mint 400féle, zömmel külföldi ital található a nem mindennapi bemutatón, a sótartalom alapján rendszerezve. A többnyire hétvégeken — de kívánságra csoportoknak úgyszólván bármikor — látogatható öszszeállításban az érdeklődő egyaránt megtalálhatja a talán leghíresebbnek számító francia Perrier-vizet, amelynek kitűnő összetétele mellett rendkívüli bősége is páratlannak mondható, s rácsodálkozhat éppenséggel a St. Paolóra, II. János Pál pápa kedvenc italára. Ugyanakkor természetesen hazai ásványvizeink — így a közel százesztendős, eredeti töltésű Ferenc József-víz — is értékes darabjai a gyűjteménynek. Képeink a „ vízmúzeum ” anyagából adnak vizuális ízelítőt. (Gyóni — Perl) Háromszáznál több földvisszaigénylő Boldogon Szeptemberre a gázt is bekötik Boldogon nincs mit panaszkodnia Kepes János polgármesternek. Az egész községet érintő fontosabb beruházások jó tempóban haladnak, így biztosított határidejük betartása. Miután a gázberuházás sikerrel lezárult, most a munkák dandáija a szennyvíztisztító és csatornaépítő brigádokra hárul. Sürgeti e munkát, hogy a 28 millió forintos beruházást mindenképpen rendeznie kell december 15-ig a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak, miután e munkálatokhoz 19 millió forint céltámogatást kapott Boldog önkormányzata, s ezt a következő évre átvinni nem lehet. Egyébként, hogy információnk naprakész legyen, jelenleg a Kossuth úton, a kertek alján, illetve az alsóréti dűlőben folyik egy 300 méteres szakaszon a szennyvízcsatornák lefektetése, s eszerint tartják a tempót a vízügyi igazgatóság szakmai brigádjai. A polgármester arról is tájékoztatott bennünket, hogy a földgázprogram megvalósításának végső periódusához érve a Tigáz már folytatja e munkálatok felülvizsgálatát, mivel szeptember elsejével minden olyan vonalon rákapcsolják a vezetékekre a gázt, ahol a szakmunkások végeztek feladatukkal. Más téma, de nem kevésbé fontos Boldogon, hogy a földvisszaigénylés kezdete óta több mint háromszázan jelentettek be ilyesféle igényt az önkormányzatnak, amely már továbbította is e dokumentumokat a kárpótlási hivatalnak. (moldvay) ínycsiklandó illatok a pavilonban Üj kenyérbolt nyűt Csányban Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy a csányi önkormányzat a vállalkozások elősegítése és a falu ellátásának javítása céljából három pavilont építtetett a település központjában. Az egyikben a napokban nyitotta meg kenyér- és péksütemény-üzletét Káló Lász/ohatvani vállalkozó, akinek szülei árusítják a finom pékárukat a pavilonban. — Már nyugdíjasok vagyunk, így be tudunk segíteni a fiunknak — tudtuk meg tőlük. — Több mint tízféle kenyeret és péksüteményt kínálunk, köztük a közkedvelt szegedi és Erzsébet-kenyeret, fonott kalácsot, édes és sajtos kiflit. — Milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Már az első napokban nagy volt a forgalmunk, nem marad a nyakunkon az áru. A kenyeret a fiunk szállítja még frissen Rákoskeresztúrról, így minden reggel hatkor már meg is vehetik a csányiak. Egyébként fél egyig tartunk nyitva, s ha visszajönnek a faluba a diny- nyések, még nagyobb forgalomra számítunk. No és mivel pont szemben van az iskola, szeptembertől már a gyerekeket is váijuk többféle péksüteménnyel. — Ezek szerint beválik a vállalkozás? — Úgy néz ki, minden szempontból. Hamarosan bővítjük a választékot, és dobozos tejet, tejtermékeket is kínálunk majd... (mm).
