Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 26., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Képviselő fogadónapja Komenczi Bertalan ország- gyűlési képviselő augusztus 28- án, pénteken fogadónapot tart Gyöngyösön. Az SZDSZ Pesti út 35. szám alatti irodájában 16 és 18 óra között váija választóit. Siroki földrendezők Szombaton rendkívüli ülést tartanak Sírok község képvise­lői. Ez alkalommal kerül sor a héttagú földrendező bizottság megalakítására. Az utóbbi testü­letnek várhatóan nem sok dolga lesz, hiszen eddig mindössze li­en jelentették be kárpótlási igé­nyüket a településen. Könyvtári Kurucz-képek Kurucz István festőművész al­kotásaiból rendeznek kiállítást legközelebb a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban. Augusztus 28-án 17 órakor dr. Dömötör János múzeumigazga­tó nyitja meg a tárlatot. A bemu­tatót szeptember végéig tekint­heti meg a közönség a bibliotéka galériájában. Az árverésről — csütörtökön A Heves Megyei Kárrendezé­si Hivatal folytatja árverési hir­detményeit. A Heves Megyei Hírlap legközelebb augusztus 27-én, csütörtökön közli a listát. Poroszlói gyarapodás Ha szerényen is, de gyarapo­dott Poroszló lakossága július­ban. A négy elhunyt — közöttük egy 16 esztendős ifjú — ellenében öten születtek. Az utánpótlást il­letően az sem túlságosan biztató, hogy az elmúlt hónapban nem volt házasságkötés. Halász — a rend őrének Gyöngyöshalász önkormány­zata felújított szolgálati lakással segíti új rendőrének mindenna­pos munkáját. Az épület tető- szerkezetét már rendbe tették, s szeptember utoljáig a további munkákkal is végeznek. Újdon­ság, hogy a mintegy 1,8 millió fo­rintos ráfordítással hivatali he­lyiséget és garázst is kialakítanak a körzeti megbízottnak. Adácsi továbbtanulók Az Adácsi Általános Iskolá­ban idén végzett 27 nyolcadikos­ból 26-an felvételiztek továbbta­nulásra 16 féle más intézetben. Az új középiskolások szeptem­bertől Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban, Mátrafüreden, Fü­zesabonyban, Budapesten, Deb­recenben, Esztergomban foly­tathatják tanulmányaikat. Solymosi számadás Ülést tartott a helyi képviselők testületé kedden Gyöngyössoly- moson. A „községatyák” ez al­kalommal az önkormányzt első félévi gazdálkodásáról tájéko­zódtak. Péterke — Pétervásárán Legközelebb a Vas vili bővíti Pétervására kereskedelmi háló­zatát. Ilyenformán szeptember 1-jétől új áruház javítja a lakos­ság éllátását. Az új értékesítő hely névadója maga a városka. Becézett formában ugyanis a „Péterke” kerül majd a cégtáblá­ra. Yeteránautók Gyöngyösön Az ideivel együtt immár a he­tedik alkalommal kerül sor Gyöngyösön a Mátrai veterán­autók találkozója című rendez­vényre. Szeptember 12-én és 13- án a kocsimatuzsálemek felvo­nulása mellett a közönség termé­szetesen a legújabb autókat, mo­torkerékpárokat is láthatja külön kiállításon. Milyen kedvezmények lesznek? A fizetőparkolók kérdőjelei Gyöngyösön Gyöngyös belvárosában és az ahhoz kapcsolódó utcákban fi­zetőparkolók üzemelnek a sze­rencsétlen — már-már agyonfi­zettetett — autósok nem éppen nagy örömére. A Fő téren két­ségtelenül jobban lehet parkolni, amióta ezért az „őrzés nélküli te­vékenységért” fizetni kell. Ám a gépjárművek végleges kitiltása lesz az igazi megoldás, ha való­ban a gyalogos Fő tér, a sétálóut­ca kialakítása a cél. A polgár- mesteri hivatal illetékesét az ed­digi tapasztalatokról kérdeztük. Szilágyi Attila városüzemelte­tési igazgatótól megtudtuk, hogy az autósok sokat bosszankodtak amiatt, hogy többet kell gyalo­golniuk, mert nem fizető parko­lóhelyet keresnek. Most már ki­dolgoztak egy kedvezményes rendszert is. Ennek az a lényege, hogy bizonyos helyeken — ame­lyeket kevésbé használtak az au­tók — a szolgálati járművek (or­vos, mentő, tűzoltó, közüzemi szerelő stb.) ingyen várakozhat­nak. Parkolóhelyeket jelölnek majd ki — képviselő-testületi döntés után — azoknak az autó­soknak, akik járművüket nem tudják elhelyezni saját telkükön, de a súlyadót befizették. Mind­ehhez még díjtalan rakodási rendszert is kialakítanak az érin­tett üzleteknek, melyek dolgozói ugyancsak kedvezményezettek lesznek. A terhek csökkentése várható Gyöngyösön, de nem a belváros szívében, mert ott gyorsítani sze­retnék az ütemet, hogy csak 10- 15 percig, fél óráig parkoljanak az autók. A közvetlenül csatla­kozó mellékutcákba már adnak kedvezményeket, de a többség­nek változatlanul fizetnie kell. (korcsog) Mátraderecske vendégei Az erdélyi testvértelepülés küldöttei Csaknem húsz esztendővel ez­előtt alakult ki az a kapcsolat, amely mára barátivá, testvértele­pülési együttműködéssé vált Mátraderecske és Gyergyószár- hegy között. Ennek a mintegy ötezer lakosú erdélyi községnek a küldötteit várták tegnap dél­után a mátrai faluban, ahol — mint Zám Ferenc polgármester elmondta — változatos progra­mot szerveznek számukra. Mi­után a kapcsolatok ápolása több szálon fut, ezúttal is a sportban, a családi ismeretségekben, illetve a két önkormányzat közötti ko­Mint lapunk tegnapi számá­ban már részletesen beszámol­tunk róla: Heves megyében is megkezdődtek a földárverések. Jóllehet, még a határozatoknak is csupán mintegy ötödét kapták meg az igénylők, s így kárpótlási jeggyel ennél kevesebben ren­delkeznek — az események sző­kébb hazánk legkülönbözőbb operációban keresik a továbblé­pés lehetőségét. De bizonyára szóba kerülnek az iskolások kö­zötti kapcsolat ápolásának távla­ti elképzelései is. Az erdélyiek ezzel a látogatás­sal a mátraderecskeiek egy ko­rábbi, idei útját viszonozzák. A mostani vendéglátók akkor sok szép élménnyel tértek haza, így hasonlóan gazdag programot kí­vánnak biztosítani itt, amikor be­mutatják majd nekik a palóc ha­gyományokat, illetve mátrai és egri kirándulásra invitálják őket. helyein folytatódnak a további­akban. Ma Gyöngyösön és Nagyrédén, holnap Nagyrédén kívül Vámosgyörkön is, augusz­tus 28-án ismét Vámosgyörkön, továbbá Egerszóláton, 31-én Ke- recsenden, szeptember 2-án Me- zőtárkányban lesz árverés — hogy csupán néhányra emlékez­tessünk. Méhészek lapja Bár kis formátumban, de an­nál gazdagabb tartalommal jele­nik meg havonta a Heves Megyei Méhészújság. Hatszáz példány ban szerkesztik és nyomtatjak Egerben, és nemrég immár a harmadik — augusztusi szám — is napvilágot látott. Ebben — egyebek között — a közelgő hó végi, Budapesten megrendezen­dő országos méhésztalálkozóra invitálnak a szerkesztők. Emel­lett egy fizikus, dr. Csizmadia Elek — aki szabadidejében mé­hészkedéssel foglalkozik — cik­ket írt arról, hogy a kaptárak szí­ne mennyire befolyásolja a méz­termést. Olvasható a lapban ar­ról is, hogy a hosszú, forró nyár komoly gondokat okoz a szak­embereknek, miután a méhek már a tarlókról, sőt az erdők alj­növényzetéről sem tudnak nek­tárt hordani. Emiatt már most fokozottan előtérbe kerül min­denütt a téli felkészülés az állo­mány folyamatos átteleltetésére. Kiderül a lap harmadik számá­ból az is, hogy miért fontos a füst használata a méhészetben, és hogy ehhez milyen anyagot hasz­náljanak a szakértők. Informáci­ót kapnak arról is, hogyan ala­kulnak áz országban manapság a mézárak fajtától és minőségtől függően. Egy házzenei fesztivál A Budavári Zeneművészeti Alapítvány szeptember 2. és 13. között megrendezi az Egyházze­nei Fesztivált az 1100 eves éves magyar egyházi zeneművészet tiszteletére. A rendezvénysoro­zat művészeti fővédnöke Farkas Ferenc zeneszerző, fővédnöke pedig Göncz Árpádköztársasági elnök, s védnökként megkértek valamennyi magyar egyház ve­zetőjét. A fesztivál négy helyszínen zajlik. A főváros mellett Eger­ben, Esztergomban és Székesfe­hérvárott is. Megyeszékhelyün­kön szeptember 3-án 19 órakor az Egri Bazilikában Pászthy Jú­lia, Bodonyi Katalin és Ella Ist­ván szólaltat meg ismert egyház­zenei műveket. Van lignit vagy nincs lignit? Aki aé állítja, hogy nincs, annak a neve Nagy László, és Ludason lakik. Szemrehányóan hoz­zátette még, hogy ott áll a barna tüzelő he­gyekben, de csak ha­vonta egy alkalom­mal, az első pénteken lehet venni belőle. Telefon Ludasra, az ottani áfészhez. Csivincsik Istvánná csoportvezető közli, hogy a telepet bérbe vette Szabó József három évvel ezelőtt, és ott még lignitet azóta sem árultak. A lakosság csak a vi- sontai bányától vehet tüzelnivalót. Az újabb telefon Szarvas Andrásnét találja Visontán a vo­nal végén, aki a tit­kárságon dolgozik. Ő mondta: — Eddig a gya­korlat azt igazolta, hogy a havonta egy­szeri kiadás elegen­dőnek bizonyult. De befizetni a hónap bármelyik hétköz­napján lehet lignitre. Ha úgy növekedik a kereslet, hogy a havi egyszeri kiadás ke­vésnek látszik, az igé­nyekhez fogjuk emel­ni az értékesítési na­pok számát. (-ár) Árverések megyeszerte Téves kapcsolás Egerszóláton (Folytatás az 1. oldalról) — Ilyenkor a sorrendiség dönt, s bizony két igénylőt ez roppant kellemetlenül érinthet. Nekünk a négyszázas akkor gaz­daságos, ha legalább megközelí­tően ugyanennyien szeretnének telefont. Tudván azt a tényt, hogy Egerszóláton jelenleg hetven­nyolcvan készülék üzemel, s az új igénylőkkel együtt sem érné el ez a szám a kétszázat, felmerül a kérdés, mi a csudának kellett oda az a négyszázas, amit aztán úgyis elvittek. — Sokaknak közben is meg­jöhetett volna a kedvük — mondja a polgármester, aki híve annak, hogy lehetőleg minden­hol legyen telefon. — Ráadásul a miskolci távközlés rengeteg em­bert kiábrándított a dologból, mivel az első kalkulációjuk alap­ján 110 ezer forintba került volna egy készülék beüzemeltetése, s ők ennek csak a felét vállalták volna át. így egy házra 55 ezer forint jutott volna. Ezt sokan ért­hetően nem vállalták. Ráadásul hiába volt már itt a központ, két hónapig nem történt semmi. Kérdeztem, hogy miért nem, mi­re azt válaszolták, hogy nem ren­deltem meg a telepítést. Hát, a jóistókát, akkor minek van itt a központ. Nem baj, megrendel­tem. Akkor meg nem volt kapa­citás. Úgyhogy itt már régen le­hetne telefon, olcsón, de „nin­csen kapacitás”. Akadnak olyanok is a faluban, akik a polgármester véleményét támasztják alá. — Én beadtam a kérelmet, és nagyon várom, hogy legyen tele­fonunk — bólint egy fiatal anyu­ka, aki kisfiát tolja a napfényes, ám üres utcán. — Biztos, hogy kevesebbet fognak hívni, mint egy újságírót vagy egy maszekot, de nekem is van olyan rokonom, akit felhívhatok, és akkor nem kell levelet írnom. Édesanyá- méknak már régóta van készülé­kük, most hozzájuk járok át, a szomszédban laknak. De azért csak jobb a saját, legfeljebb majd néha nekik is így szólok át. — Ez egy önerős fejlesztés, amely költségeinek a nagy részét a távközlés állja — folytatja Nagyvári Péter. — A berende­zést, a belső csatlakozást, a leg­közelebbi nagy központtal az ösz- szeköttetést mi építjük, mi álljuk a számlát. Az utcán lévő hálóza­tot építik a falubeliek. Éppen ezért meggondoljuk, hogy kal­lódjanak-e valahol szabad vona­lak. A közeljövőben egyébként elképzelhető lenne egy olyan megoldás is, hogy a leendő tele­fontulajdonos kifizeti a 12 ezer forint belépést és a 15 ezres ki­szerelést, s amibe még ezenkívül kerül, azt is, ám azt az összeget az elkövetkezendő években letele­fonálja, tehát csökkentett szám­lát fizet, vagy pedig semmit. Egyelőre azonban számla sin­csen, hiszen a telefon is hiányzik, sőt most már a központ is foghí­jas. Elképzelni is rossz, mi lesz akkor, ha esetleg 205-en igé­nyelnek, s 5 kimarad. Máshol ez nem probléma, de ott már meg­szokták, hogy semmiképpen sem kapnak, itt azonban már megvolt a központ, igaz — úgy tűnik —, teljesen feleslegesen. — A tervezőmunka azért most már megindult — mond a végén valami vidámat is a pol­gármester. — Jártak szakembe­rek Szóláton, szétnéztek, és meg­állapították, hogy a hálózat vi­szonylag sok helyen kiépített. De hogy mikor lesz telefon, azt ne kérdezze! Nincs kapacitás! Kovács Attila Parádfürdői ásványvizek A parádfürdői Állami Gyógy­intézet egykori igazgatójának, néhai dr. Tóth Sándornak a kez­deményezésével s munkatársai­nak kitartó segítségével született az a szép ásványvízgyűjtemény, amely néhány esztendeje a kór­ház földszintjének egyik helyisé­gében már múzeumi látnivaló­nak számít. Közel félezer pa­lackban több mint 400féle, zöm­mel külföldi ital található a nem mindennapi bemutatón, a sótar­talom alapján rendszerezve. A többnyire hétvégeken — de kí­vánságra csoportoknak úgyszól­ván bármikor — látogatható ösz­szeállításban az érdeklődő egya­ránt megtalálhatja a talán leghí­resebbnek számító francia Perri­er-vizet, amelynek kitűnő össze­tétele mellett rendkívüli bősége is páratlannak mondható, s rá­csodálkozhat éppenséggel a St. Paolóra, II. János Pál pápa ked­venc italára. Ugyanakkor termé­szetesen hazai ásványvizeink — így a közel százesztendős, eredeti töltésű Ferenc József-víz — is ér­tékes darabjai a gyűjteménynek. Képeink a „ vízmúzeum ” anyagából adnak vizuális ízelí­tőt. (Gyóni — Perl) Háromszáznál több földvisszaigénylő Boldogon Szeptemberre a gázt is bekötik Boldogon nincs mit panasz­kodnia Kepes János polgármes­ternek. Az egész községet érintő fontosabb beruházások jó tem­póban haladnak, így biztosított határidejük betartása. Miután a gázberuházás sikerrel lezárult, most a munkák dandáija a szennyvíztisztító és csatornaépí­tő brigádokra hárul. Sürgeti e munkát, hogy a 28 millió forin­tos beruházást mindenképpen rendeznie kell december 15-ig a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak, miután e mun­kálatokhoz 19 millió forint céltá­mogatást kapott Boldog önkor­mányzata, s ezt a következő évre átvinni nem lehet. Egyébként, hogy információnk naprakész le­gyen, jelenleg a Kossuth úton, a kertek alján, illetve az alsóréti dűlőben folyik egy 300 méteres szakaszon a szennyvízcsatornák lefektetése, s eszerint tartják a tempót a vízügyi igazgatóság szakmai brigádjai. A polgármester arról is tájé­koztatott bennünket, hogy a földgázprogram megvalósításá­nak végső periódusához érve a Tigáz már folytatja e munkála­tok felülvizsgálatát, mivel szep­tember elsejével minden olyan vonalon rákapcsolják a vezeté­kekre a gázt, ahol a szakmunká­sok végeztek feladatukkal. Más téma, de nem kevésbé fontos Boldogon, hogy a földvissza­igénylés kezdete óta több mint háromszázan jelentettek be ilyesféle igényt az önkormány­zatnak, amely már továbbította is e dokumentumokat a kárpót­lási hivatalnak. (moldvay) ínycsiklandó illatok a pavilonban Üj kenyérbolt nyűt Csányban Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy a csányi önkormányzat a vállalkozások elősegítése és a falu ellátásának javítása céljából három pavilont építtetett a település központjában. Az egyikben a napok­ban nyitotta meg kenyér- és péksütemény-üzletét Káló Lász/ohatva­ni vállalkozó, akinek szülei árusítják a finom pékárukat a pavilonban. — Már nyugdíjasok vagyunk, így be tudunk segíteni a fiunknak — tudtuk meg tőlük. — Több mint tízféle kenyeret és péksüteményt kíná­lunk, köztük a közkedvelt szegedi és Erzsébet-kenyeret, fonott kalá­csot, édes és sajtos kiflit. — Milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Már az első napokban nagy volt a forgalmunk, nem marad a nyakunkon az áru. A kenyeret a fiunk szállítja még frissen Rákoske­resztúrról, így minden reggel hatkor már meg is vehetik a csányiak. Egyébként fél egyig tartunk nyitva, s ha visszajönnek a faluba a diny- nyések, még nagyobb forgalomra számítunk. No és mivel pont szem­ben van az iskola, szeptembertől már a gyerekeket is váijuk többféle péksüteménnyel. — Ezek szerint beválik a vállalkozás? — Úgy néz ki, minden szempontból. Hamarosan bővítjük a vá­lasztékot, és dobozos tejet, tejtermékeket is kínálunk majd... (mm).

Next

/
Oldalképek
Tartalom