Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

KÁROGÓK IGAZSÁGA? — A FŐTISZTVISELŐTŐL NEHEZEMRE ESETT A CSALÓDÁS HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. AUGUSZTUS 18. KEDD MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 195. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V BK1500 ablakklíma 50.300 FI Oyras 1100 W hajszárító 1425 Ft 160 l-es vitrines hűtőszekrény 30.650 Ft helyett 28.300 Ft Kamatmentes hitelre is! ZANUSSI-i MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/11-494 Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség az idén július 31 -ig összesen 49,3 milliárd forint privatizációs be­vételt könyvelt el. Az ÁVÜ az eredeti tervek szerint ez évre ösz- szesen 57 milliárd forint privati­zációs bevételre számít. Az elő­privatizációban meghirdetett üz­letek száma ez év július 31-én egy híján 5500 volt. Az árverésre 4966 üzletet bocsátottak, közü­lük 4550 kelt el. Vadászpuskákat, ékszert loptak A Pest megyei Dányban va­sárnapra virradóan ismeretlen tettes tört be K. András ál éves vállalkozó családi házába. Felfe­szített egy lemezszekrényt, amelyből két golyós és egy söré­tes vadászpuskát, valamint 370 ezer forint készpénzt és arany ék­szert vitt el. Az anyagi kár egy és egynegyed millió forint. Az ügy­ben a rendőrség folytatja a nyo­mozást. Erdőtüzek országszerte Vasárnap ismét több megyé­ből és a fővárosból jelentettek er­dőtüzet. A főváros XVI. kerüle­tében a Cinkotai Parkerdő terü­letén, a Naplás-tó közelében a gyermekek okozta tűz miatt nyolc hektár erdő és aljnövény­zet égett le. A tűzoltóság jelentős erők bevetésével oltotta el a tü­zet. Hasonlóképpen nagy erők­kel vonultak fel a Fejér megyei tűzoltók a Cece és Németkér kö­zött eddig tisztázatlan okból 15 hektár fenyőerdőn keletkezett tűz miatt. Személyi sérülés sehol sem történt. Toleranciahajó Toleranciahajó lesz az idei Médiahajó. A tavalyi mottó megtartását indokolja a médiu­mok múlt évihez hasonlóan za­varos helyzete és a körülöttük ki­alakult indulatok — jelentette ki Enyedi Nagy Mihály ötletgazda a Médiahajó ’92 hétfői sajtótájé­koztatóján. A program célja, hogy találkozzanak a médiumok azon irányítói és alkotói, akik még egyáltalán szóba állnak egy­mással. A szeptember 16-án egész napos útra induló hajóra idén is meghívták a politika, a sajtó, valamint a tudományos, művészeti és irodalmi élet jeles képviselőit. Fúvószene- és majorette-bemutató köszöntötte tegnap délután az érdeklődőket az egri Dobó té­ren. Á Lakitelek Alapítvány neves művészek és —.íi. közreműködésével sorsolta ki a olimpiai játék szerencsés nyerteseit. sportvezetők „Top-Tipp Ezzel egy időben még négy megyében tartottak hasonló sorshúzást: összesen ötvenhat értékes sporteszköz talált gazdára. Az előzetes műsorban fellépett a város kedvenc énekesnője. Kovács Kati is. (Fotó: Gál Gábor) Václav Klaus munkalátogatáson Antall József miniszterelnök hétfőn reggel a Parlament kupo­latermében fogadta Václav Kla­ust, a Cseh Köztársaság minisz­terelnökét. A cseh politikus a magyar miniszterelnök meghí­vására hétfőn egynapos hivata­los munkalátogatásra érkezett hazánkba. Kíséretében volt Josef Zieleniec, a cseh külkapcsolatok minisztere is. Antall József 10 után pár perccel négyszemközti megbeszélést kezdett a cseh mi­niszterelnökkel, ugyanakkor Je­szenszky Géza is megbeszélést folytatott cseh kollégájával. Klaus magyarországi látoga­tása fő célját abban jelölte meg, hogy közelebbről megismerked­hessen Antall József miniszterel­nökkel, és megvilágítsa Csehor­szág helyzetét a széteső csehszlo­vák államszövetség keretében. A plenáris ülést megelőző kül­ügyminiszteri találkozóról Bába Iván helyettes külügyi államtit­kár a sajtó munkatársainak el­mondta: ez alkalmat adott félre­értések tisztázására is. A cseh fél kifejtette: államuk nem a Viseg­rádi Hármak, hanem annak in­tézményesítése ellen van. A poli­tikai jelleg helyett a cseh fél célja a pragmatikusabb kooperáció, elsősorban a gazdasági együtt­működés erősítése. Sor került ezenkívül a közép-kelet-európai térség helyzetének értékelésére is, különös tekintettel a volt Ju­goszláviában kialakult helyzetre. (MTI) Nem gyógyszeráremelés — noha drágult Ok nélkül is spáj /.oltunk? Tegnaptól több gyógyszer ára is megváltozott— és nem véletle­nül használjuk a „drágulás” he­lyett ezt a kifejezést. Arról van szó ugyanis, hogy néhány orvos­ság esetében a társadalombizto­sítás támogatásának mértéke csökkent. A hónap elején már kénytele­nek voltunk közzétenni az újabb rossz hírt, amit a Magyar Távirati Iroda repített világgá, hogy a já­róbeteg-ellátáshoz szükséges, s forgalomban lévő gyógyszerek csaknem egynegyedéért kell au­gusztus 17-től többet fizetnünk a patikákban. A „változtatás” — a szokásos körmönfont megfogal­mazás... — tulajdonképpen há­romszáz orvosság esetében árnö­vekedést jelent. Közéjük sorol­hatók az olyan, eddig ártámoga­tást élvezett antibiotikumok, mint a Zinnat tabletta, a Tetran B drazsé. De drágábban lehet majd hozzájutni néhány — az egész­ségügyi szakemberek szerint ma már korszerűtlen — szívre ható, illetve gyomor- és bélrendszeri fekélyeknél alkalmazott készít­ményhez is, így a Carditoxinhoz vagy az Almagélhez. Csökkent a társadalombiztosítási támogatá­sa a Ridolnak, az Erigonnakés a Germicid kúpnak is. (Folytatás a 3. oldalon) Az ünnepeken is: Hírlap! Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a közelgő négynapos ünnepeken sem kell nélkülözniük megszokott — s talán meg is kedvelt — lapjukat, a Heves Megyei Hírlapot. Augusztus 19-én, szerdán színes fotókkal, ünnepi ösz- szeállítással kaphatják kézhez nyolcoldalas újságunkat. Csütörtökön, augusztus 20-án nem jelenünk meg, viszont augusztus 21-én, pénteken igen: az előző napi megemléke­zésekről szóló tudósításokkal, s nem hiányzik belőle a szo­kásos jövő heti rádió- és tévéműsor sem. Szombaton, au­gusztus 22-én a hagyományos, 16 oldalas hétvégi számunk­kal kínálunk Önöknek sok érdekes olvasnivalót. Csehül állnak a románok, a törökök is törököt fogtak Virágzó fegyver-, ember-, cigarettacsempészet Határőreink újabb nagy fogásai lapotban volt, egyik elkövető sem tanúsított ellenállást. A ha­tárőrség az ügyet további kivizs­gálásra átadta a szegedi rendőr- kapitányságnak. Törököt fogtak a törökök is, amikor kilencen összeálltak, és egy cseh embercsempészre bíz­ták utazási ügyeik intézését. Szombaton Rajkán az illegális határátlépőket határőreink fo­gadták. Csehül állnak annak a román mikrobusznak az utasai is, akik augusztus 15-én 360 karton Ca­mel cigarettát — mintegy 360 ezer forint értékben — próbáltak meg a biharkeresztesi határátke­lőnél átcsempészni. Az ügyet to­vábbi eljárás lefolytatására átad­ták a helyi vámhivatalnak. (MTI) Napjainkban sajnálatosan egyre inkább szaporodnak a szervezetszerű bűnelkövetési formák. Közéjük tartoznak a kü­lönféle csempészési esetek. Ezt különösképpen megkönnyíti az a tény, hogy hazánk tranzitútvo­nala a nagybani bűnözésnek. Ismét jól vizsgáztak a határ­őrök. Mint arról a határőrség szóvivője az MTI-t tájékoztatta, az előző hét végi gyulai törökfo­gás után ezúttal Asotthalomnál füleltek le két bolgár állampol­gárt. A fegyvercsempészek au­gusztus 15-én, szombaton az éj­féli órákban egy lefűrészelt csö­vű, Monte Carlo típusú, 16-os kaliberű és egy ismeretlen típusú 12-es kaliberű vadászfegyverrel próbáltak átjutni a határon. Bár mindkét fegyver csőre töltött ál­Honi átlagkeresetek A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint a június havi bruttó átlagkereset— az 50 főnél nagyobb létszámú vállalatok esetében, a költségvetési gazdál­kodók és a mezőgazdasági ága­zatok nélkül — átlagosan 22 ezer 310 forint volt, ami 671 forinttal több, mint májusban. A fizikai dolgozók átlaga elérte a 17 ezer 968 forintot, míg a szellemi fog­lalkoztatottaké a 32 ezer 531 fo­rintot. Harminckilenc alapító az rt. mellett döntött Megcélozták a nyugati piacokat Július elseje óta részvénytársasággá alakult a Tszker Eger Heves Megyei Agrárszövetkezetek Kereskedőháza Közös Vállalat. Az alapítók közül 39 szövetkezet a társaság mellett döntött, így 10 mil­lió 450 ezer forintos alaptőkével létrehozták az Agria Trade Agrár- termelők Kereskedőháza Részvénytársaságot. A részvényesekből álló közgyűlés öt üzleti évre háromtagú igazgatóságot választott, amely Zsebe Józsefet nevezte ki elnök-igazgatónak. Vele beszélget­tünk az rt. jövőjéről, az elképzelésekről. — A korábbi közös vállalat nyugat-európai piacokon az áru­elsődlegesen kereskedelmi cég volt. Mennyiben változik ez­után? — Lényegében az marad a jö­vőben is. Az alapító okirat szel­lemében, amely meghatározza az rt. jogait és kötelezettségeit, a működéséhez szükséges feltéte­leket. Munkánkban kiemelt he­lyet kap a külkereskedelmi tevé­kenység. Különös tekintettel a kivitel növelésére, valamint nyi­tás a volt KGST-országok felé is. Ezért létrehoztuk Budapesten az önálló külkereskedelmi irodán­kat, amely hétfős csoport. Tagjai három-négy idegen nyelvet be­szélő külkereskedelmi szakem­berek. Az irodát felszereltük korszerű gépekkel: telexszel, faxszal, szövegszerkesztővel, fénymásolóval, és tágas tárgyaló is rendelkezésre áll a külföldiek fogadására. Munkánk a jövőben a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi értékesítésére terjed ki, de ezek mellett bővül a tevékenységi körünk. így élelmi­szereket, ruházati és textilárukat, hulladékokat, papírt, fémeket, tüzelő- és építőanyagokat, terme­lőgépeket és berendezéseket érté­kesítünk. Foglalkozunk erdőgaz­dálkodással, közútijármű-keres- kedelemmel, illetve az ezekhez szükséges alkatrészek raktározá­sával és tárolásával. Természete­sen mezőgazdasági gépeket, nö­vényvédő szereket, vetőmagva­kot és szemesterményeket to­vábbra is forgalmazunk. (Folytatás a 3. oldalon) Betörtek az FKGP-központba Felforgatott iroda Hétfőn reggel fedezték fel az FKGP ideiglenes központjának munkatársai, hogy ismeretlen tettesek betörést követtek el — adta tudtul a párttól az MTI-hez eljuttatott közlemény. Mint is­meretes, a Németh Béla főtitkár nevével fémjelzett elnökség a ne­vezetes „puccs” után költözött a Thököly úti villába. A XIV. Ke­rületi Rendőrkapitányság is ki­vonult a helyszínre, ahol egy fel­sen A heh Az FK< nak munkatársai a reggel ban még nem tudták megállapí­tani, hogy a betörés során milyen iratok tűntek el, illetve milyen kár keletkezett. Megtanulják, hogyan lehet... Védeni a saját érdekeiket Nem lehet véletlen, hogy szá­mos szakma képviselői közül mostanság a pedagógusok hal­latják leginkább a hangjukat. S legfőképpen akkor, amikor az érdekeik megvédéséről esik szó. Ugyanígy nem bízzák a vak­szerencsére azt sem, hogy az előttük álló szakszervezeti vá­lasztásokon a reményeik szerinti legnagyobb sikerrel szerepelje­nek. Ennek érdekében a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezete — amely a Liga egyik tagszervezete — immár az ötödik alkalommal rendezi meg szemi­náriumát, ezúttal éppen Eger­ben, a 212. számú szakmunkás- képző intézetben. Amint azt Vámos Ágnestől, a PDSZ egyik országos ügyvivőjé­től megtudtuk, a mostani tanács­kozásnak az ad különös jelentő­séget, hogy itt felkészítik aktivis­táikat a leendő választásokra. Ebben segítségükre van például az amerikai tanárszakszervezet számos képviselője, s olyan ne­ves előadók is, mint például a lengyel szolidaritás elnöke, Horn Gábor, a Liga elnöke, illetve Po- korni Zoltán, a PDSZ országos választmányának szóvivője. A szeminárium tegnap délután elő­adásokkal kezdődött, s számos eszmecsere után majd augusztus 22-én fejeződik be. (d.j.) Nem lesz olaj a tűzre A tévé bemutatja a vajdasági megtorlásokról szóló filmet Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnö­ke az újvidéki Magyar Szó című lapban kö­zölte, az első csatornán műsorra tűzeti a vaj­dasági magyarok elleni 1944-es megtorlá­sokról szóló filmet, amelyet a Panoráma ké­szített. Az elnök a vajdasági magyarok képvi­selőinek levelére válaszolt, hangoztatva: nyílt levelüket úgy tekinti, mint a vajdasági ma­gyarok képviselőinek közös kérését, felelős­ségvállalását azért, hogy a film bemutatása most nem veszélyezteti az ott élő magyaro­kat, és nem zavarhatja meg a két ország kap­csolatait. Hankiss Csorba Béla egyetemi tanár, Du­dás Károly író, Siflis Zoltán filmrendező és Matuska Márton újságíró levelére válaszolt. A levélben utalt arra, hogy korábban attól félt: a film olaj lesz a tűzre, s ahelyett, hogy se­gítené a Vajdaságban élő magyarokat, meg­nehezíti sorsukat. A levélben Hankiss azt ír­ja, hogy „kérte Csoóri Sándor segítségét, konzultációját a vajdasági magyarok képvi­selőivel, és hogy segítse e nehéz döntésben, de kérésére nem kapott választ”. A határo­kon túl élő magyarság életéért és sorsáért leg­alább annyira aggódom, mint a Panoráma fő­szerkesztője — hangoztatja levelében Han­kiss Elemér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom