Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. augusztus 14., péntek A hő mérése régi eredetű. A hőmérő alakját minden kétséget kizáróan a firenzei akadémia tudósaitól nyerte el. Ám a legjelentősebb fordulatot 250 évvel ezelőtt, 1742-ben a svéd csillagász, Anders Celsius érte el, amikor közzétette az általa kidolgozott és a mai napig használatos hőmérsékleti skálát. Az évforduló nyomán a neves svéd tudósra és feltalálóra emlékezünk összeállításunkban. Megmérte a Föld délkörének egy szakaszát Hőmérsékleti skálája halhatatlanná tette nevét Anders Celsius svéd csillagász és fizikus aligha gondolta, hogy évszázadok múlva is a világ minden részén naponta számtalanszor említik és leírják nevét, vagy legalábbis nevének kezdőbetűjét. A róla elnevezett hőmérsékleti skála halhatatlanná tette őt. A skandináv városban, Uppsalá- ban született 1701. november 27-én. Szinte egész élete szülővárosához kötötte. Apja az ottani egyetem asztronómiai profesz- szora volt, így fia is a nyomdokain haladva, ezt a pályát választotta. Fiatalon, alig 29éves korában már az uppsalai egyetem profesz- szora lett. Sokat utazott Európában, és az akkori idők legtöbb csillagászával személyes kapcsolatba került. 1736-ban az akkori francia kormány Celsiust, valamint Ma- upertiust bízta meg egy fontos geodéziai munka elvégzésével. A két tudós Tornea és Pello falu között megmérte a Föld délkörének egy szakaszát. Ez csillagászkörökben nagy tekintélyt szerzett mindkettőjüknek. Hozzájárult ahhoz, hogy Celsius négy évvel később, 1740-ben jól felszerelt obszervatóriumot létesített Uppsalában, amelynek igazgatója lett. Az intézetet saját elgondolásai szerint kitűnően felszerelte a svéd állam támogatásával. A csillagász széles körű kutatásokat folytatott, behatóan foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter- holdak elméletével. Sokat fáradozott a Gergely-naptár behozatalának érdekében, és az elsők közé tartozott, akinek feltűnt az észak-svéd tengerpartok lassú, de folytonos süllyedése. Negyvenegy éves korában — 1742-ben — érdekes dolgozattal jelentkezett. Ez a hőmérséklet méréséről szólt. Ebben tette közzé a százas beosztású skála tervét. Ajánlatának lényege az volt, hogy a víz fagyáspontja és forráspontja közötti hőmérséklet-tartományt száz részre osztva mérjük a mindennapi életben előforduló hőmérsékleti értékeket. Ez a módszer elsősorban Európában terjedt el, és csak a nemzetközi szabványrendszer — Sí — néhány évvel ezelőtt történt elfogadása óta használják világszerte. Azt viszont kevesen tudják, hogy Celsius nulla foknak jelölte a forráspontot, és száz foknak a fagyáspontot. A bölcs csillagász ugyanis logikusan gondolkodott. Földünk az Egyenlítő táján — nulla fokos szélességi értéknél — a legmelegebb, és ahogy közeledünk a sarkvidékek felé, a hő- mérsékleti érték fokozatosan csökken. A meleget tehát a nullához közeli számértékekkel, a hideget — a földrajzi szélességi értékekhez hasonlóan — egyre növekvő, az északi vagy déli sark 90 fokos értékéhez közel levő számokkal tartotta célszerűnek jelezni. A világ azonban nem törődött a logikával. A Celsius szerinti beosztás győzött ugyan, de a skálát megfordították, a nullához közeli értékekkel — most már magától értetődően — a hideget, a száz felé haladó értékkel a növekvő meleget jelöljük. Mindez utódjától, a stockholmi akadémikus StrőmertőX származik 1750-ből. Celsiust tagjává fogadta a svéd, a berlini, valamint a londoni tudományos akadémia is. Mint az uppsalai csillagvizsgáló igazgatója, nem sokáig tevékenykedhetett, mert 1744. április 25-én — fiatalon, 43 évesen — elhunyt. Csak jóval ezután tértek át a ma is használatos hőmérsékleti skálabeosztásra. Mindez viszont mit sem változtatott azon, hogy a természetben megtalálható két hőmérsékleti pont — a már említett víz forráspontja és fagyáspontja — közé eső intervallumot száz részre kell osztani. Ez Celsius ötlete volt, amit nem érintett lényegesen, hogy melyik hőmérséklethez melyik számot írjuk. A fizikában az abszolút hő- mérsékleti skála nullpontja a Celsius-skála 273-as pontjának felel meg. Amellett, hogy kitűnő geodéta és csillagász volt, mégis elsősorban fizikusként, az általa kitalált és ma is alkalmazott hőmérsékleti skálával írta be nevét az egyetemes tudománytörténet legszebb lapjaira. (mentusz) Fokozatait igazgyöngyökkel jelölték Anders Celsius munkássága nyomán érdemes kitekintenünk a hőmérséklet mérésének kezdeti eredményeire is. A feljegyzések szerint a firenzei akadémián r PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! ^ A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat az ÁVÜ jóváhagyásával a 4. sz. gyöngyösi gyárának (Gyöngyös, Karácsondi út 15.) megvásárlására pályázatot ír ki. A gyár értéke a független vagyonértékelés szerint: állóeszközök: 144.477 eFt telekingatlan 27.650 eFt Várjuk azon hazai és külföldi befektetők jelentkezését, akik vállalják, hogy — a cég jelenlegi profilját megtartják, illetve kiegészítik — a munkavállalók vállalkozásalapítói szándékát elősegítik, — szándékuk megerősítéseként a megvásárolni kívánt tulajdoni hányadra ajánlott vételár előlegét az erre megjelölt számlán letétbe helyezik. Az ajánlat tartalma térjen ki: — az ajánlattevő üzleti céljainak részletezésére, a vállalkozás jövőjével és a munkavállalókkal kapcsolatos elképzelésekre, a részükre nyújtott szolgáltatási kötelezettségek vállalására: — a vételi árra — a fizetés módjára, határidejére, garanciáira. A pályázatok beérkezésének határideje: 1992. szeptember 11. A pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni: Budapest, 1064 Rózsa Ferenc u. 55. Felvilágosítást ad: Weisz Györgyné gazd. vezérig, h. 1534-855/106 Kopócsi Miklós 1534-855/235 y .._ ..... ...............J n agy figyelmet fordítottak a hőtan fejlődésére. 1641-ben az intézet már felül zárt termométerrel rendelkezett, amelyben táguló folyadékként alkoholt használtak. A XVII. század második felében pedig higanytermométert is szerkesztettek. Miután az alkohol tágulása sokkal nagyobb, mint a higanyé, ezért inkább az előbbit alkalmazták a termométerekben. A római akadémia kutatói viszont már 1640 körül előnyben részesítették a higanyt, és valószínűleg ritkították a levegőt a lezárt cső felső végén, hogy a higany könnyebben kiterjedhessen. Az eszköz külsőleg már hasonlított a mai hőmérőkhöz. A skálát 50, 60,70, majd 100 részre osztották fel, és fokozatait kis igazgyöngyökkel jelölték meg. A hideg és meleg nagyon viszonylagos és tisztázatlan fogalmait már nem választották szét. Az azt követő kísérleteknek az volt a céljuk, hogy a skálát rögzített pontok segítségével alkalmassá tegyék a tárgyilagos mérésekre. Az angolszász világban terjedt el Talán a legéletrevalóbb, a legjelentősebb találmány Gabriel Dániel Fahrenheit műszere volt. A barométerek és hőmérők szerelmeseként vonult be a fizika történetébe. 1686. május 14-én született Gdanskban, de Hollandiában élt. Neki sikerült először sorozatban olyan hőmérőket készíteni, amelyek azonosan mutatták a hőmérsékletet. 1724-ben tette közzé, miképpen állítja elő skáláját. Három pontot jelölt meg. Víz, jég és só keverékéből előállított egy olyan anyagot, amelynél — véleménye szerint — hidegebb már nem lehet. Ezt a hőmérsékletet a skálán nulla fokkal jelölte. A másik pontját az éppen megfagyni készülő vízhez kötötte. A víz és jég keverékének hőmérsékletét 32 fokkaljelölte. Végül az emberi száiüregben mért hőmérséklethez 96 fokot írt. Később Amontonsnak— a Hal- ley-féle „léghőmérők” előállítójának — tanácsára harmadik pontnak a víz forráspontját vette, és ehhez a 212-es számot írta. Ez a látszólag bonyolult hőmérsékleti skála különösen az angolszász világban terjedt el és még ma is használatos! Fahrenheit Hollandiában hunyt el, 1736-ban. Megmérte a fény terjedési sebességét A tudománytörténeti szakírók lehetségesnek tartják, hogy az imént említett Gabriel Daniel Fahrenheit ösztönzést kapott kísérleteihez a dán csillagásztól, Olaf Rőmertől. A leírások szerint 1708-ban és 1709-ben látogatást tett nála, és tanácsait kérte kutatásaihoz. Römer egyébként zseniális módszerrel, elsőként az akkori fizikatörténetben, megmérte a fény terjedési sebességét, a Jupiter holdjainak mozgásával. 1703 után olyan higanytermométert használt, amelynek rögzített pontjait az olvadó hó és a forrásban levő víz határozta meg. A levegő hőmérsékletének változása befolyásolta távcsövének és ingájának beállítását. Ezeket a hibákat küszöbölte ki később az általa szerkesztett termométer segítségével. A XVIII. század Pliniusa A francia René Antoine Ferchault de Réaumur nevét a hőmérővel összefüggésben ismerjük, sőt ma már csak hőmérsékleti skáláját emlegetik, pedig ez kutatásainak csak mellékes eredménye volt. A skála onnan adódott, hogy 1740 táján hígított borszesszel kísérletezett, és annak térfogatváltozását mérte. Minthogy a borszesz a víz fagyáspontjától a forráspontjáig melegítve éppen nyolcvan ezredrésszel tágult, a fizikus a forráspont hőmérsékletéhez a 80-as számot írta, a fagypontot pedig nullával jelölte. Réaumur 1683-ban született La Rochelle-ban, gazdag nemesi családból. Apja városi tanácsos volt. Előbb jogot, majd matematikát és fizikát tanult. Huszonöt éves korában már a párizsi akadémia tagja volt. Értékes geometriai dolgozataival vívta ki a tudós körök elismerését. Érdeklődése szerteágazó volt, úgy emlegetik, mintaXVIII. századPli- niusát. 1710 körül kidolgozta az acél horganyzásának módszerét. 1722-ben könyvet írt a vas és az acél kémiájáról. A kohászati ipar fejlesztésében kifejtett érdemeiért 12 ezer aranyat kapott, amit az akadémiának ajándékozott. Megtehette, mert gazdag volt, kutatásait is saját költségén végezte. Foglalkozott talaj- és kőzettannal, valamint élettannal is. Kísérletekkel igazolta, hogy egyes alsóbbrendű rákfélék elvesztett végtagjaikat pótolni képesek. Vizsgálta a kagylók keletkezését, a gyöngy képződését a gyöngykagylókban, valamint a pókok fonálképzését is. Munkásságát hatkötetes rovartani műben foglalta össze, amelyben leírta ezeknek az állatoknak a történetét. Stílusát a nagy francia természettudós, Cuvier is dicsérte, aki kijelentette, hogy „stílusa lebilincselőbb, mint a legjobb regény.” 1727 és 1729 között a porcelángyártás is foglalkoztatta. Nevéhez fűződik a homályos fehér üveg — a tejüveg —feltalálása is. 1720-tól jelentékeny évdijat kapott a francia államtól. Élete vége felé a járadék nagy részéről lemondott, kárpótlásul azonban megkapta a Szent Fajos-rendet. 1757. október 18-án — 72 éves korában — halt meg Bermondiére-ben. A Ferroglobus Vas- és \\m Acél TEK v\|J|f VISZONTELADÓ \ If telepei megtalálhatók az ország minden pontján! FERROGmUS Időt, energiát takarít meg, ha az általunk ajánlott telepek közül az Önhöz LEGKÖZELEBBIT keresi fel! Kápolnai ÁFÉSZ 18.sz. Vastelep 3350 Kál, Főút-alsó 7-9. Telefon: 7 Budapest és Vidéke MÉH Vállalat 2700 Cegléd, Külső-Jászberényi út Telefon: (53) 11-661 Észak-magyarországi MÉH Vállalat 3200 Gyöngyös, Bornemissza u. 5 Telefon: (37) 12-293 3100 Salgótarján, Fülemüle u. 11. Telefon: (32) 14-389 ^ NÉMETORSZÁGI S MUNKALEHETŐSÉGEK Jelentkezőket várunk egyéni munkavállalásra, — minden szakmában. A komplett ügyintézést müncheni irodánk végzi: a német cégnél való bemutatkozás tolmácsolással, szerződéskötés, munkavállalási engedély beszerzése. Az előjegyzésbe vételhez szükséges nyilvántartási adatlapok (plusz magyar nyelvű információ) ára: 1200 Ft. Fizetés utánvétellel az anyag átvételekor a kézbesítőnél. Kérje előjegyzését: INFO-Service Thorner Str. 17. D-8000 München 50, NSZK Az egyszeri kiközvetítési díjon kívül Önt havonta további fizetési kötelezettségek irodánk felé nem terhelik! f .. Ha Önnek nincs készpénze De szeretne vásárolni Ha Önnek van készpénze De vállalkozásba akarja fektetni AKKOR ÖN BIZTOS ügyfelünk lesz! Bútoraink mellett megérkeztek a SINGER, ELNITA és ELNA professzionális varrógépeink kedvező áron. Cím: Eger, 3300 Törvényház u. 15. (a volt Somogyi B. úton) telefon: 36/12-491 Nyitva tartás: H-P 9-16,30-ig V —/
