Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

HÍRLAP, 1992. július 6., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Négyszáz új telefonvonal Miután a lég-, illetve a föld alatti vezetékek elkészültek, a MATÁ V szakemberei a múlt hé­ten megkezdték Verpeléten az új telefonvonalak bekötését. Egye­lőre a Gárdonyi, a Kis Ernő, a Mikes, a Dózsa, a Sallai, vala­mint a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban dolgoztak, az esztendő vé­géig azonban mind a négyszáz igénylő megkapja majd a készü­lékét. Kabaré a Franciskánus udvarban Népszerű színművészek köz­reműködésével kerül az érdeklő­dő közönség elé „Az élet egy ka­baré” cúnű összeállítás ma este 8 órától az egri Franciskánus ud­varban. Fellép: Tábori Nóra, Máté Erzsi, Simorjai Emese, Ba­lázs Péter és Kósa A ndrás. A kel­lemes kikapcsolódást, könnyű perceket Ígérő est zenei vezetője Szentirmai Ákos, szerkesztője pedig Balázs Péter. Vasutasnnnep A MÁ V Miskolci Igazgatósá­gához tartozó közlekedési dol­gozók — így a Heves megyeiek zömének — központi vasutasna­pi ünnepségét csütörtökön dél­után fél 2-kor tartják a miskolci Tiszai pályaudvar szociális épü­letében. Ezt követően délután 4 órakor nyitják meg az állomás kultúrvárótermében az ideigle­nes vasúttörténeti kiállítást. Hangversenyek A barokk fesztivál keretében ad ízelítőt a repertoárjából az eg­ri „Movendo” kamarakórus hol­nap este 8 órától a Minorita templomban. Az öt éve alakult, „ezüst diplomás” kórus a zenei­rodalom szinte minden korsza­kából válogatást nyújt, műso­rukban Purcell, Mozart, Bach, Vivaldi és Eszterházy művei hangzanak majd el. A fesztivál következő rendezvényére a noszvaji „De la Motte kastély­ban” kerül sor július 8-án este nyolc órától, ahol francia ven­dégművészek koncertjét hallgat­hatják meg a zenebarátok. Szoborrestaurálás A tervek szerint augusztus 20- ig elkészülnek a szakemberek a detki „Szentháromság szobor restaurálásával, így az ünnepen sor kerülhet a felszentelésére. Az 1719-ben készült alkotás újjáva­rázsolásához a helyi önkormány­zat mellett a Mátralajai Szénbá­nyák biztosította a fedezetet. Tokaji írótábor Bizonyára számos olvasónkat érdekelhet, hogy még lehet je­lentkezni a Tokaji Írótáborba, amelyet augusztus 21-23. között rendeznek meg. A rendezvény keretében a Korforduló: kísérle­tek és változatok az autonómiára 1968-1992 címmel hangzanak majd el előadások, a téma sza­kértői pedig Balassa Péter, Bert­ha Zoltán, Kántor Lajos, Már­ton László, Szilágyi Ákos és Tor­nai József. A tábor postacíme: Miskolc, pf. 375. H-3501. Bővülő kerékpárűt­hálózat A megye számos pontján bő­vül a közeljövőben a kerékpárút­hálózat. így épül majd biztonsá­gos útsáv a kétkerekűeknek Szi- halmon, Noszvajon, Lőrinciben, Gyöngyös és Gyöngyöshalász között, illetve Egerben a belváros és a kemping között. Mély fájdalommal, tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk HORVÁTH NÁNDOR cipészmester türelemmel viselt hosszú szenvedés után életének 75. évében elhunyt. Gyászmisét követő temetése 1992. július 7-én 15 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Madártávlatból így fest az egri Cifrakapu út és Vallon utcai kerszteződés. Akárcsak egy forgalmas, a nap minden időszakában zsúfolt útkereszteződésben. Csakhogy itt éppenséggel nem erről van szó. A környék általában csendes, csekély a forgalom, még ba- laseti szempontból sem beszélhetünk gócpontról. Akkor meg miért e precízség? Lehet, hogy csak a környék lakóinak bosszantására, akik közül jópár autótulajdonos most aztán kereshet új parkolót — ha talál a közelben — gépkocsijának. (Fotó: Szántó György) Az újságárúsoknál Már kapható az új- ságárúsoknál a Heves Napló legújabb Szá­ma. Megyénk irodal­mi, közművelődési és szellemi környezet­védő folyóiratának néhány írása (Labi­rintusban, Az idő sodrában) az örökér­vén yű igazságok, il­letve etikai regulák fontosságára hívja fel a figyelmet. Nemzeti ünnepünkkel össze­függő gondolatait Koncz Lajos tolmá­csolja. Deákné For- gách Ágnes az abor­tuszkérdést közelíti meg, meggondolan­dó érveket felsora­koztatva. („Mi köze egy öregembernek, A Hevesi Napló legújabb száma egy fiatal nő méhé­hez?”) A vers-próza rovatban Jobbágy Károly, Farkas And­rás, Lőrinczy István, Magyari Barna és Saufert Attila költe­ményekkel jelentke­zik. A külhonban élő Monoszlóy Dezső novellája (Sakk) frappánsságával fi­gyelmet keltő. Pécsi István felelős szer­kesztő újabb részletet publikál a kiváló pszichografológus, Rákosné Ács Klára pályáját megelevení­tő dokumentumre­gényéből. Farkas András szí­nikritikája Ödön von Horváth Mesél a bé­csi erdő című darab­jának egri bemutató­ját értékeli. Sugár István Dobó István koncepciós peréről, Bakó Ferenc a néprajz, a helytör­ténet, és a műemlék­tudomány ötvözését mérlegeli, a Heves megye műemlékeit feldolgozó első kötet kapcsán, Antalóczi Lajos a megyeszék­hely főegyházmegyei könyvtárának kin­cseiről szól, utalva a katolikus egyház vi­tathatatlan kultúr- missziójára is. A pszichológus Patkós Attila az alko­holizmus problema­tikáját elemzi. Az állástalanok javát szolgálja Korszerűsítés az ENSZ segítségével Ha valaki megfordult már a Heves Megyei Mun­kaügyi Központ valamelyik irodájában, a saját sze­mével győződhetett meg arról, hogy az ügyintézők naponta megfeszített munkát végeznek. Ma, ami­kor Magyarországon egy üres állásra 43 munkát ke­resőjut, elképzelhető, hogy mennyire túlterheltek a kirendeltségek. Az is körvonalazódik, hogy az ál­lástalanok számának folyamatos emelkedésével sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételek nem tudnak megfelelni a mind magasabb követelmé­nyeknek. Elég, ha csak egy példát hozunk: rövid idő leforgása alatt csaknem megháromszorozódott az ügyfélforgalom. Ebből a helyzetből kiindulva az ENSZ Munkaü­gyi Szervezetének, az ILO-nak a támogatásával egy olyan program kezdődött a megyei munkaügyi központban, melynek révén gyökeresen megválto­zik az eddigi gyakorlat. A cél egyértelmű: létrehoz­ni egy egységes munkaügyi szervezetet, amely ké­pes a rugalmas, igényes, színvonalas szolgáltatásra. A jelenlegi, egyszintű struktúra ugyanis — amely­ben mindenki mindent csinál — három részre tago­zódik. Az első, úgynevezett információs szinten az ügyintézők eldöntik, hogy a munkanélkülinek mi­lyen ellátásra van szüksége, s eszerint adnak taná­csot, illetve irányítják a megfelelő helyre, minimális­ra csökkentve a várakozási időt. Egy másik szinten a visszatérő, régi ügyjelek je­lentkeznek. ők azok, akik munkanélküli járadékra jogosultak, s ehhez időről időre igazolásra van szükségük. Itt tehát jórészt adminisztratív munka zajlik. A közvetítői szinthez tartoznak az új ügyfe­lek: az adatfelvételen túl, a hosszabb elbeszélgeté­sen az is kiderül, hogy az állását elvesztő mire szá­míthat a közeljövőben, s ennek megfelelően foglal­kozik vele a továbbiakban az iroda. Ennek a rész­legnek a feladata továbbá állást találni azoknak, akiknek erre reményük van, tehét konkrét segítsé­get nyújtanak nekik. A bejelentett munkahelyek­hez keresik meg a megfelelő munkaerőt, és ugyanez történik fordítva is. A munkaügyi központban a részletek kidolgozásán egy csapat dolgozik, ame­lyet külföldi szakértők segítenek. Vélhetően au­gusztus végére elkészülnek a munkával, s akkor a gyakorlatban vizsgázik majd az elmélet. A központ ügyintézői sokat várnak az új rendszertől, ami nem­csak az ő munkájukat teszi hatékonyabbá, hanem a munkanélküliek javát is szolgálja. Vörös­keresztes táborok A hatvani Vöröskereszt városi vezetősége idén nyáron több tá­bort is szervez. Segítik a mozgás- sérült és szívbeteg gyerekek üdü­lését Hajdúszoboszlón július 6-tól 15-ig — kapcsolódva a me­gyei Vöröskereszt szervezésé­hez. Augusztus 3-tól 9-ig speciá­lis kerékpáros életmódtáborba várnak ötven általános iskolást a hatvani ifjúsági táborba, amelyet immár ötödször rendeznek meg, s amely igen népszerű a gyerekek körében. Augusztus 13-tól 19-ig pedig kerékpáros vándortábor lesz, melynek útvonala: Hatvan, Jászberény, Jászapáti, Jászszen- tandrás, Heves, Eger, Párád. A táborokhoz a pénzt pályázattal nyerte a hatvani Vöröskereszt. Mozdulni akarnak a kátyúból (Folytatás az 1. oldalról) A város művelődési házában szeretnénk olyan kulturális szol­gáltatást nyújtani, ami az igényes művelődési formákat teremti meg. Ehhez kapcsolódva — de nem az előbbi célt kizárva — a funkcióhoz kötődő kereskedel­mi tevékenység kialakulását is támogatnánk: gondolunk itt pél­dául video- és hanglemeztékák létrehozására. — Vannak-e elképzeléseik a lakásgazdálkodás megújítására, valamint a város üzemeltetésé­nek korszerűsítésére? — Az elmúlt évtizedekben mintegy kétszázötven-három­száz bérlakás épült, akkor ára­kon kb. 120 millió forint érték­ben, ám ez az érték most a két­szeresét, háromszorosát éri. Arra gondolunk, hogy értékesíthet­nénk ezen lakások egy részét, s mindössze tíz-húsz százalékuk maradna a város tulajdonában, s ezeket a „tisztán” szociális laká­sokat csak a legrászorultabbak vehetnék igénybe. Viszont az ér­tékesítésből befolyt összeget visz- szaforgatnánk, és újabb otthono­kat építhetnénk, amelyekkel fő­leg a nehéz helyzetben lévő fiata­lokon segítenénk. — A város működtetésével ös­szefüggésben a tervek között az szerepel, hogy a Városgazdálko­dási Vállalatot átalakítsuk egy egyszemélyes kft-vé, s ez a „sze­mély” maga az önkormányzat lenne. Mindezt a jobb áttekint­hetőség miatt tesszük, mert ko­rábban részben állami tulajdon­ban volt a vagyon, s most tisztán önkormányzati tulajdont szeret­nénk elérni, hogy a gazda szere­pe az eddigieknél jobban érvé­nyesüljön. — Számos összejövetelen fel­merült a kérdés, hogyan lehetne fellendíteni a dél-hevesi tájegység idegenforgalmát, hogyan lehetne bekapcsolni ezt a vidéket az 1996-os Expo vérkeringésébe... — Az expóra főleg folklór és népművészeti programokat kí­nálnánk, mégpedig az itteni házi­ipari szövetkezetre építve nép- művészeti bemutatót és konfe­renciát rendezhetnénk, valószí­nűleg nagy érdeklődés mellett. Sajátosságokat figyelembe véve egy cigánytalálkozóra is sort ke­ríthetnénk, bemutathatnánk en­nek a népnek a kultúráját, és a vi­lágszerte híres cigányzenét is. Nem kell szégyenkeznünk ter­mészeti kincseink miatt sem, a városban 47 fokos termálvíz ta­lálható, amit ki kell használnunk, J X, Központi költségvetési szerv Heves megyei területi hivatala pénzügyi-számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkatársat keres. Számviteli, költségvetési és személyi számítógépes ismerettel rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezni a 36/11-666 telefonon, személyzeti munkatársnál lehet. 3 millió Ft-os jövedelem évente! Kiváló egzisztencia a Trucods üdítők eladásával. Keresünk: kisebb cégeket, vállalkozókat, családokat, mint megyei kizárólagos forgalmazókat. Legkedvezőbb árrés, nyugati minőség és eladási szisztéma. Feltételek: raktározási lehetőség, telefon, dinamikus gondolkozásmód, 3 millió Ft készpénz, mint áru- és reklámfedezet letéti formában, forgási idő egy hónapon belül. Jelentkezés: Futbatféria Kft. Bp. IV. István ót 17-19. Telefon: 1890-180,1697-296/23 m / híres a pélyi madárrezervátum, s közel van a Tisza-tó is. Mindezek mellett és miatt mindenképpen fejlesztenünk kell a falusi turiz­must: az Alföld és a puszta han­gulata nemcsak a Hortobágyon, hanem ezen a tájon is vonzo. — A legfontosabb gond mégis­csak a munkanélküliség. Miként szerepel a programban az iparte­lepítés és a vállalkozásélénkítés ügye? — Mindez folyamatos készen­létet igényel. Megemh'thetem például azt a tárgyalást, amelyet most folytatunk egy olyasz cég­gel, amely harisnyagyárat telepí­tene Hevesen, s ez mintegy 2-300 munkahelyet jelentene, ami a mai időkben nem lebecsü­lendő. Valószínűleg tető alá ke­rül az olasz MOLIGANT céggel kötött szerződés is, s ebből a vál­lalkozásból is munkahelyek léte­sülnének. Ezen kívül az általános rendezési terv iparterületeket alakít ki annak érdekében, hogy a jövőben jelentkező beruházók­nak közművesített területeket ajánlhassunk fel. A vállalkozás- fejlesztési iroda pedig egy olyan adatbankot hozna létre, mely a vállakozókat gazdasági és piaci információkkal látná el. H.A. A rendőrség kérése Aki ékszert vásárolt... A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osztálya büntető eljárást folytat bélyeg- hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt, ezért kérik: je­lentkezzenek mindazok, akik az egri Érsek u. 8. szám alatt lévő Gand F Kft. -nél aranyékszereket vásároltak. Erre azért van szük­ség, mert — a büntető eljárás adatai szerint — az ott vásárolt ékszerek nem rendelkeztek ma­gyarországi honosító fémjellel, illetve a beütött fémjel hamis volt. Azok tehát, akik az említett helyen vásároltak, hívják fel a vizsgálati osztályt — a telefon­szám: (36) 12-555/15-80 —, vagy kárigényük rendezése érde­kében személyesen vigyék be a rendőrségre a Kft.-tői vett éksze­reket. Köszönet a döntő- bizottsági munkáért A munkaügyi döntőbizottsá­gok több évtizedes története idén június 30. napjával lezárult. Az új Munka törvénykönyve a munkavállalók és a munkáltatók közötti jogviták rendezésének korábbi rendszerét megváltoz­tatja, a munkahelyi döntőbizott- ságkat megszünteti. Bírósági elnökként sok éven keresztül figyelemmel kísérhet­tem a döntőbizottságok munká­ját, úgy is mondhatom, részese voltam annak, amennyiben ha­tározataik elbírálásra elém ke­rültek. Elvárás és szükséglet volt, hogy a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot megismerjék, ezt szolgálták az oktatások és a kon­zultációk az évek során. Módom volt tehát követlenül is megismerni annak a nehéz, igazságtevő munkának a miben­létét, amelyet végeztek. Ahhoz, hogy a munkatárs és a vezető kö­zötti — gyakran kiélezett — vitá­ban állást foglaljanak, felkészült­ség és bátor emberi kiállás szük­ségeltetett. Tapasztalatom sze­rint azokat a köztiszteletben álló dolgozókat választották meg a döntőbizottságokba, akikről tudták, hogy igazságosan képe­sek dönteni, és vállalják az ütkö­zést is a vezetéssel. Nem állítha­tom, hogy mindenütt így történt, mert esetenként volt alapja a „bólogató” jelző használatának is. Az elv, amelyen a döntőbi­zottsági rendszer felépült nem el­vetendő, nem túlhaladott, mert minden józan érv amellett szól, hogy a munkáltató és a dolgozó vitáját a vállalaton belül minél gyorsabban és jogszerűen rende­ződjön, hiszen egymásra vannak utalva és együttműködésre kész­tetve. Más jogállamok rendszerében is ismert és alkalmazott megol­dás a munkaügyi vitáknál a dön­tő vagy egyeztető bizottságok közbeiktatása. Az új törvénytől sem idegen ez, mert a bírói út igénybevételét ezután is meg kell előznie kötelezően egy egyezte­tésnek — de ezután már egyedül, szemtől — szemben. Újabb kísérlet történik tehát egy hathatós és kevés formasá­got igénylő eljárási rendszer ki­alakítására azzal, hogy a viták mielőbb bírói fórum elé kerül­hessenek. A döntőbizottságok tehát megszűnnek, és úgy érzem, a tár­sadalom adós maradt az értéke­léssel és a köszönettel is sokak fá­radságos és önzetlen munkájá­ért. Engedjék meg nekem kedves leköszönő döntőbizottságiak, hogy kifejezzem ezt, és kérhes­sem Önöket, emlékezzenek jó szívvel a munkájukra és az együttműködésünkre. Kalmár Péterné dr. az Egri Munkaügyi Bíróság elnöke TioteifHetjí R. B. telefonos — tanácsairól — — nagybetűvel, mert így hívják, én neveztetnél, őugyanis mindig elmulasztja a bemutatkozást, ehelyett ordít — ezert rekedt. így aztán óriási szabadságot élvezhetek, elnevezhetem őt bármi- nek, igazán szép tőlem, hogy a kellemes hangzású Rekedt Ba­de hát az olvasót tisztelni kell. _________ ;__;___]___[___!__ A zt üvöltötte Rekedt Bariton — aki nem mindig ugyanaz a személy, de ez ne tévesszen meg senkit, lélekben valamennyien eggvek, ráadásul mindegyik rekedt is —, hogy első lépésként menjek el az édesanyámba, majd miután ezt megtettem, es jé­bántsak mindenkit, hanem adjak tanácsokat, mondjam meg: miképpen kellene csinálni, „ha már olyan okos vagy, te, ökör­fajzat.”_______________________________________ J ó ötlet, megvalósításra érdemes, pompás mókák szülőatyja lehetnék-. Lenne egy jó kis gzék|emj nagyon magasan, hogy lás— sak mindent, ami alant történne, én lennék a tanácsadásért fel- elős tárca nélküirmíníszter, a kormánytagok, valamint az Or- szággyfilés, sőt a parlamenten kívüli pártok is össze-vissza sza- ladoznának az útmutatásaim nyomán. Magam pedig kacag- nett, io Da inam a iá Damat, az ország meg virágozná, mint ren­desen.__ j i j j j [ | T I A zt szeretném mondani, hogy idáig vicceltem, nem akarok ilyesmit csinálni. Elmondok ellenben egy történetet, amit már sokszor szerettem volna, csak Rekedt Bariton általában nem nyit vitát, hanem lecsapja aliagylót, szerintem már több készü­léket el is tört otthon, j——3—i—j———j—J——j— Egy ízben interjúkészítés okán egy szajlsjii származású költő- nél vendégeskedtem — adott egy teát, megkínált rágógumival is, de az nem kellett. Mikor túl estünk az olvasót leginkább ér- deklő kérdéseken -1- mi az ars poeticája, kedves mester, mit üzen szfikebb hazája polgárainak—, a költő elmondta, hogy a kormányalakítás idején néhány hétig Antall József tanácsadó­ja tanácsolt neki? — kérdeztem, mert erre igazából kíváncsi voltam. — Hogy vegyen töt tarmert — vágta rá á költő, és mégcsák nem is mosolygott.1 | , j j [______ — És? — érdeklődtem tovább, egyre jobban szorítva a szék karfáját.-----!—i—j-—]—|—p—I—|—|——j—j—I—r— — Nem vett — válaszolta a költő, aki aznap nem volt bóbe- szédű. fogad meg azokból. Amúgy kedden nem vagyok bent, hívjon inkább szerdán. Örülni fogok. Kovács Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom