Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
w>. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP. W9Z- itöies «nntörwk Amerikai nyugdíjalap-kezelők Mégsem éri meg külső cégeket megbízni? 3el túszéi -gazdaság eredményei és gondjai Lísztexport Megfaoszszabbított határidő Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság a többszörösen módosított, 11/1991. (I. 18.) kormányrendelet 4. paragrafusa alapjan lehetőséget ad a folyamatban lévő 1991. évi gabonatermésből származó lisztszállítások (bűzakenyérliszt KTJ 84-13100 és rozskenyérliszt KTJ 84-13200) befejezésére 1992. jtílius 31-ig. A teljesítmény befejezéséig új exportengedélyt kaphat a szállítást befejezni kívánó cég — legfeljebb az engedélyben szereplő és a már kiszállított mennyiség közötti különbözetre — a következő feltételekkel: — bemutatja az 1992. június 30-ig érvényes exportengedélyt (exportőr példánya), — bemutatja az engedélyre történő szállítás igazolását (VÁM 91. okmány vagy az exportőr nyilatkozata), — ezen túlmenően az új engedélyben kérelmezett mennyiségre tonnánként 100 forint leteti dijat befizet, amelyről az igazoACRXJfoimt/tonna letéti dijat az MNB 232-90185-0213 „Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjának lefölözése” számlára kell befizetni. Az exportengedély-kérelmeket a felsorolt okmányokkal együtt a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási főosztálya (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. III. emelet) előzetes véleményével a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma engedélyezési főosztályára (Budapest VII., Hold u.l.) kell benyújtani. A leteti dijat az engedélykérő csak az újonnan kiadott engedélyre teljesített mennyiségre igényelheti vissza. A letéti díj visz- szaigénylésekor mellékelni kell a teljesítést igazoló VÁM 91. okmányokat. Az okmányokat a Pénzügyminisztérium élelmiszer-gazdasági főosztályára (Budapest V, József nádor tér 2-4.) kell benyújtani. Számos nyugdíjalap kezelésével megbízott cég jó üzletet csinál magának a felszámított jutalékokból, sokszor teljesen függetlenül a valóságban elért eredménytől. Mindez több mint 15 milliárd dollárjába kerül évente az amerikai nyugdíjasoknak — írja a The Ecomist egy közelmúltban készült tanulmányt ismertetve. Az amerikai vállalatoknak ösz- szesen mintegy 2 ezer milliárd dollár értékű vagyonuk halmozódott föl nyugdíjalapjaikban, és ennek nagy részét kívülálló intézményeknek — bankoknak, biztosítóknak, befektetési tanácsadóknak — adják át kezelésre. Mintegy ezermilliárd dollárra rúg az az összeg, amelyet tanácsadó cégek segítségével részvényekbe fektetnek. A befektetési tanácsadók — hogy elnyerjék a vállalatok nyugdíjalapjainak kezelési jpogát — azt ígérik, hogy aktív befektetési politikájukkal az S&P-tőzsdeindex alakulását meghaladó eredményt érnek majd el. Az így kezelt alapok hozadéka (beleértve az osztalékot, de eltekintve a kezelési díjtól) átlagosan 1,3 százalékkal maradt el 1983 és 1989 között attól az összegtől, amelyet akkor nyertek volna, ha az S&P-indexet alkotó részvényekbe azonos súllyal fektettek volna be — derül ki a tanulmányból. Ha az átlagos hozadékot az egyes alapok nagyságával súlyozzuk, az alapkezelők már 2,6 százalékkal rosszabb eredményt értek az S&P-indexnél. Más szóval: a nagyobb alapok gyengébb teljesítményt mutattak, mint a kisebbek. A mintegy 0,5 százalékos kezelési dijat is levonva az S&P-index még jobb befektetésnek látszik. Miért folyamodnak továbbra is külső tanácsadó cég alkalmazásához a vállalatok nyugdíjalapjaik kezelésére? — teszi fel a kérdést a tanulmány. A külső befektető cégeket a vállalatok pénzügyi vezetése bízza meg az alapok kezelésével. Az ő céljuk elsősorban az, hogy megtartsák állásukat, és elkerüljék a kifogásolható teljesítménnyel járó elmarasztalást. Attól tartanak, hogy ha passzív befektetési politikát alkalmaznak, fölöslegesnek Ítélik meg őket, ellenben egy aktív külső tanácsadót alkalmazva állandóan szükség van a befektetési stratégiát kialakító tárgyalásokra — vélik a tanulmány szerzői. Az ágazat teljesítménye a mezőgazdasági termékek termelésében alig maradt el az előző évi szinttől. A növénytermelés bruttó termelési értéke 9,3%-kal meghaladta az 1990. évit, az állattenyésztésé 13,5%-kal elmaradt attól, így a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke — 1988. évi áron számítva — mindössze 2,6%-kal volt kevesebb, mint 1990-ben. A növénytermelési ágazat teljesítményének emelkedése az igen jó kukorica- és cukorrépa- termésnek tulajdonítható. Búzából — a terület csökkenése miatt — 544 ezer tonnával (4%-kal) kevesebb termést takarítottak be, mint az előző évben. Az állattenyésztési ágazatban az állománycsökkenés — a felnőtt baromfi kivételével — tovább folytatódott. Legnagyobb mértékben a sertések száma esett vissza. A vágóállat-termelésben lényeges csökkenés az 1990. év végi készletek felhasználása következtében nem történt. Az agrárgazdaság az átrendezendő külföldi piaci lehetőségekhez elég sikeresen alkalmazkodott. Az export árbevétel — folyó áron számítva — 36%-kai emelkedett, ezáltal a nemzetgazdaság exportbevételének 25 %- át az ágazat termelte meg. 1991-ben a mezőgazdaság pénzügyi helyzete kritikussá vált. A mérleg szerinti veszteség elérte a 21 milliárd forintot. A támogatások mértéke 40%-kal, az elvonásoké 12%-kal mérséklődött. Az ágazat helyzetének romlását főként az ipari eredetű anyagok nagyfokú áremelkedése és a banki hitelek költségeinek növekedése okozták. 1991-ben az élelmiszer-gazdaság szerkezetének átalakulása tovább folytatódott. A kft.-k és részvénytársaságok létrejöttével a gazdasági társaságok száma dinamikusan gyarapodott. Gyümölcstermelés 1991-ben 1.332 ezer tonna gyümölcs termett, az előző évinél 8 százalékkal kevesebb, a termés 66 százaléka kistermelésből és 34 százaléka a gazdálkodó szervezetek árugyümölcsöseiből került betakarításra. A gyümölcstermés nagyságát az alma termésmennyisége határozta meg, az összes gyümölcs- termés 64 százaléka alma volt. Körtéből 1991-ben 9 százalékkal több termett, mint a megelőző évben. A csonthéjas gyümölcsökből a meggy kivételével kevesebb termést takarítottak be, mint 1990- ben. Legnagyobb volt a termés- kiesés őszibarackból (15 százalék), de kajsziból is 14, szilvából 8, cseresznyéből pedig 4 százalékkal volt kisebb a termés meny- nyisége. A meggytermés 9 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az ország gyümölcsösterülete 1991-ben 94 ezer hektár volt, 1%-kal csökkent az 1990. évihez viszonyítva. Az árugyümölcsösök telepítése is csökkent az előző évihez képest 1.522 hektárral, 60 százalékkal. A kivágás mérséklődött, 42 hektárral kevesebbet vágtak ki az elöregedett gyümölcsösökből, mint 1990-ben. Szőlőtermelés Az 1991-ben leszüretelt szőlőtermés 759 ezer tonna volt, ez 12 százalékkal elmaradt az előző évitől. A termés 74 százaléka (559 ezer tonna) a kistermelésből származott. Étkezési célra 65 ezer tonna szőlőt használtak fel. A szőlőtermés 91 százalékából 4.607 ezer hektoliter bor készült, az 1990. évinél 16 százalékkal kevesebb. 1991-ben 387 hektár szőlőt telepítettek a gazdálkodó szervezetek, 68 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szőlőkivágás is kisebb mértékű volt, 1991-ben 1.873 hektárt vágtak ki, ez 13 százalékkal kisebb területet jelentett, mint az előző évben kivágott szőlőterület. Zöldségtermelés Az ország zöldségtermése 1991-ben 1.993 ezer tonna volt, ez a mennyiség 2 százalékkal maradt el az előző évi terméstől. Az összes zöldségtermés 83 százaléka a kistermelők területéről került betakarításra. A zöldségfélék közül csak a zöldborsó az, amelynek nagyobb részét, 71 százalékát a gazdálkodó szervezetek takarították be. A többi zöldségféle termésének a nagyobb hányadát a kistermelők termelték meg. A termés 87 százalékát ugyanaz all zöldségféle (fejes káposzta, sárgarépa, vöröshagyma, uborka, görögdiny- nye, zöldbab, zöldborsó, paradicsom, zöldpaprika, fűszerpaprika, csemegekukorica) adta, mint az előző években. A zöldségfélék közül az előző évinél legjelentősebb a fűszerpaprika termésmennyiségének növekedése, 23 ezer tonna (37 százalék). Legjobban csökkent a zöldborsó termése, mert alig több mint kétharmada a megelőző évinek. A paradicsom terméscsökkenése is jelentős, 11 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel korábban. A megtermelt összes zöldségtermésnek több mint 72 százalékát az alföldi megyékben takarították be, de jelentős Győr-Mo- son-Sopron megye 115 ezer tonnás zöldségtermése a dunántúli megyék közül. KSH Információs iroda nyílik Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei és a debreceni önkormányzat az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz beadott közös pályázatán elnyerte egy országos információs hálózathoz tartozó iroda létrehozásának jogát. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal mintegy másfél millió forinttal járul hozzá az egység kialakításának költségeihez, míg a működtetés költségei az önkormányzatokat terhelik majd. Kivételt képez a bérköltség, mert ennek hetvenöt százalékát három évig a megyei munkaügyi központ finanszírozza. A személyi állomány kialakításakor ugyanis nem kívánnak a megyei idegenforgalmi hivatal dolgozóira támaszkodni. Az alkalmazotti gárdát a munkanélküliek köréből kívánják toborozni, hiszen a megyei munkaügyi központ tavaly is és idén is finanszírozott olyan tanfolyamokat, amelyeken középfokú nyelvvizsgára készítették fel a hallgatókat, és idegenforgalmi ismereteket oktattak. FOLYÓSZÁMLA NÉLKÜL MEGÁLL AZ ÉLET .. _znsjg_ Egy. cégnél az alapvető napi feladatokat sem tudják ellátni a bank nélkül, amely szakszerűen és naprakészen vezeti a cég folyószámláját. Az IBUSZ bank országos hálózata biztosítja, hogy partnereinél egyetlen pillanatra se álljon meg az élet. Az IBUSZ bank folyószámla két napon belül teljesíti az átutalást. A folyószámlán elhelyezett összeg kamatprémiummal együtt akár 20%-os kamatot is elérhet. Bp., IV.ker. Árpád u. 112., Bp., V. kér. József A. u. 18. Bp., VI. kér. Teréz krt. 1. Bp., VII. kér. Károly krt. 17-19. Bp., XI. kér. Bartók Béla u. 9. Bp., XIV. kér. Örs vezér tere (Sugár) Bp., XIV. kér. Ajtósi Dürer sor 10. Bp., XX. kér. Kossuth L. u. 32-36. Debrecen, Piac u. 11—13. Eger, Bajcsy-Zs. tömb belső' 36/11-451 169-2912 Eger, Bajcsy Zs. tömb belső 117-3011 Győr, Szent István u. 29-31. i Ti"Inrn Kalocsa, Szent István kir. u. 28. 161-3440 Kecskemét, Dobó krt. 9. 163-4092 Kőszeg, Városház u. 3. 251-1666 Mezőkövesd, Mátyás kir. u. 123. 128-5054 Miskolc, Széchenyi u. 3-9. 06/52-15-555 Mohács, Szabadság u.l. 06/36-11-451 06/96-16-006 06/64-62-012 06/76-28-033 06/94-60-376 06/40-12-481 06/46-325-623 06/71-11-532 Nyíregyháza, Országzászló tér 10. Pécs, Széchenyi tér 8. Salgótarján, Fő tér 4. Szeged, Klauzál tér 2. Szekszárd, Beloiannisz u. 1-3. Székesfehérvár, Ady E. u. 2. Tatabánya, Győri u. 1/a. Zalaegerszeg, Dísz tér 4. 06/42-12-122 06/72-12-157 06/32-14-356 06/62-26-533 06/74-15-293 06/22-11-510 06/34-10-897 06/92-11-458 Ez az ajánlat Önnek is szól! IBUSZ BANK FOLYÓSZÁMLA-VEZETÉS És az élet megy tovább ...
