Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. július 9., csütörtök Átképzés munkanélkülieknek Egy eséllyel több! Vállalkozni pedig szükséges Kezdetben vala a sportszer Néhány mondatban A Heves Megyei Munkaügyi Központ az idén több forrásból táplálkozva hetvenmillió forintot fordít az állásukat vesztett emberek átképzésére, illetve képzésére. Az idén eddig húsz tanfolyamot indítottak — a közelmúltban például Füzesabonyban egy gyógynövényfeldolgo- zó-képzést —, s terveik szerint az év hátralevő részében, főként szeptembertől újabb negyven tanfolyam váija majd az állástalanokat a megye több városában is. A pályázatot tavasszal írták ki, melyre a megye sajátosságaiból fakadóan — kevés az oktatásra specializálódott társaság — iskolák jelentkeztek. Ez persze nem zárta ki, hogy azok a cégek, amelyekkel már gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a központ — mint például a Marker Kft., a Szórna, az Érák vagy a Sztáv —, ne nyújtottak volna be új programot. A kirendeltségek igényei alapján állították össze a pályázat anyagát, ám ettől függetlenül olyan programmal is előállhattak a jelentkezők, amelyek megítélésük szerint a munkaerőpiacon keresett szakmának minősülnek. Összesen száztizenhét ajánlat érkezett, amelyet a közelmúltban zsűriztek. A legtöbb a számítástechnika területén kínál lehetőséget, megtoldva azt egy alapvagy egy középfokú nyelvvizsgára előkészítő kurzussal. E párosítás elsősorban a diplomás munkanélküliek körében lehet vonzó. Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy a pályázók rendelkezzenek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, így a már említett esetben számítás- technikai és nyelvi laborral. Olyan jelentkezők élveztek elsőbbséget, amelyek vállalták, hogy a tanfolyamot sikeresen elvégzők bizonyos százalékát rövid időn belül elhelyezik. Hasonló pályázat esetén a reális költségvetést benyújtó felé billent a mérleg nyelve, s azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a munka- nélküliek összetételéhez igazodva, a megyén belüli területi megoszlást figyelembe véve, a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőktől a diplomásokig nyújtson kínálatot a tanfolyami lista. Néhány az elfogadott programok közül. A GATE Gyöngyösi Intézete középfokú személyiszámítógép-, szoftverüzemeltető és nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamot indít, kiegészítve munkaerőpiaci tréninggel. A Marker, a GATE és a Perfect közös programja külkereskedelmi ügyintézőket képez. Az Egri Közgazda- sági Szakközépiskola szintén a külkereskedelemben teszi jártassá a hozzá jelentkezőket, emellett üzletkötőket is képez. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium üzleti menedzserképzésre jelentkezett. Itt a követelményeket teljesítő hallgatók megkapják az Európai Közösség országaiban elfogadott oklevelet. Ezen túl csak címszavakban a különféle szakképesítést nyújtó tanfolyamok: nőiruha-készítő, virágkötő, cipőjavító, felnőtt szakápoló, szakács-cukrász, ácsállványozó, biztosítási bróker, mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnök, szobafestő-mázo- ló, kesztyűkészítő, tejtermékgyártó és még sorolhatnánk. Az átképzési, képzési tanfolyamok egy esélyt adnak az elhelyezkedéshez. A tapasztalat az, hogy akik beiratkoznak egy-egy kurzusra, visszanyerik önbizalmukat, megszabadulnak attól a lelki traumától, amit munkájuk elvesztése okozott. Felmérések szerint a tanfolyamok elvégzését követően a hallgatók 30-40 százaléka helyezkedik el. A tanfolyamokra kizárólag a kirendeltségeken regisztrált munkanélküliek jelentkezhetnek. Az oktatás időtartama alatt a munkanélküli-járadék 110 százalékát, azaz átképzési támogatást kapnak, valamint megilleti őket az utazásiköltség-térítés. Bővebb felvilágosításért forduljanak a munkaügyi központ ki- rendeltségeihez, ahol a jelentkezéseket is fogadják. Ez egy olyan vállalkozás, ami a párját ritkítja, mondhatnám így: főként nőknek találták ki, de azért a lehetőségekből a férfiakat sem zárják ki a hét bizonyos, meghatározott napjain. Itt a vendégeket tetőtől talpig kezelésbe veszik. Fogyasztják, barnítják, karcsúsítják, de még szépítik is. Nevezhetném úgy is: ez egy testápoló szalon. — Hogy mi az intézet neve? Sokat gondolkoztam rajta, mi legyen. Nem tudtam dönteni. Kezdetben itt csak sportszerek voltak, tehát aki ide bejött, az testedzéssel foglalkozhatott. Később lett a szolárium, majd a masszázs és a kozmetika. Hát... ennyi. — Ki a tulajdonos? — Jobbágy Károlyné vagyok. Feltétlenül szükség van arra, hogy a nevem bekerüljön az újságba? — Jó, hát akkor mondja a keresztnevét. — Györgyi. Felhívom a figyelmét, négyen vagyunk itt, és mindegyikünk önálló vállalkozó. — Feltételezem, hogy nem testkultúra- vállalkozónak született. Fianem mi a végzettsége? — Tanítónő vagyok. Ez az itteni vállalkozás csak mellékfoglalkozásom. — Hogy tud mégis itt lenni? — Úgy, hogy délután vagyok az iskolában, a napköziben. Előtte és utána pedig itt tudok lenni. — Azért vállalkozott, mert nem elégítette ki az iskolai munkából származó jövedelme? — Nem kimondottan arról van szó. Évek óta foglalkoztatott az a gondolat, hogy valami olyat csináljak Gyöngyösön, ami még nincs. Sokan kérdezték már, hogyan tudom a kettőt együtt csinálni. Valahogy még van annyi erőm, hogy mind a két feladatot ellássam. Az is igaz, hogy a testnevelő kolléganőm tulajdonképpen a jobb kezem. Ő az, aki a szakmai irányítást végzi, segít a AZ ÖN SORSA AZ ÖN KEZÉBEN VAN! KÉPZÉS! ÁTKÉPZÉS! A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző és a Heves Megyei Munkaügyi Központ az alábbi szakképesítést nyújtó tanfolyamokat hirdeti meg! MUNKANÉLKÜLIEKNEK anyagi támogatással! Tanfolyamainkon mindenkit várunk, aki szakképesítést kíván szerezni! Érettségivel rendelkezőknek! — Középfokú idegenforgalmi ügyintézői tanfolyam (nyelvi képzéssel) — Középfokú áruforgalmi tanfolyam (ügynök-üzletkötő) — Kereskedelmi kisvállalkozó (boltvezető) — Vendég lővezető — Szállodai szakemberképzés (nyelvi oktatással) — Felsőfokú idegenforgalmi (nyelvi oktatással) 8 általánost végzetteknek — Kistermelői borász — Vendéglátóipari eladó — ABC-eladó — Vegyesiparcikk-eladó — Zöldség-gyümölcs eladó — Targoncavezető — Virágkötő NYELVI KÉPZÉS nyelvvizsgával — német — angol — olasz — francia FELVILÁGOSÍTÁS: EGER és körzetében és az egész megye területén: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző . EGER, Mátyás király 52-54. Telefon: 36/24-708 Hatvan, Gyöngyös körzetében: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola Gyöngyös, Katona u. 7 (Farkas Lajosné) Telefon: 37/11-254 JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1992. július 20. LEHETŐSÉGEK! PRÓBÁLJA MEG! vendégeknek a helyes program összeállításában. — A vendég nem azt csinálja, amit ő akar? — Tulajdonképpen nem. Majd csak akkor hagyjuk magára, ha már tudja, hogy az ő erőnlétéhez képest hogyan kell a különböző gépeket igénybe vennie. — Mennyibe került ennek az intézménynek a beruházása? — Elég sokba. Pénzösszeget ne kérdezzen. — A család hogyan fogadta az ötletet, amikor előállt azzal, hogy belefog ebbe a vállalkozásba? — Azt mondta a férjem, próbáljam meg. Én úgy voltam vele, ha nem sikerül, a gépeket el tudom adni, tehát nagyot nem bukhatok. — Anyagilag mit várt a vállalkozástól? — Túl sokat nem. De ha nem lennék az iskolában, ebből akkor is meg tudnék élni. — Naponta hány vendég fordul itt meg? — Ez eléggé változó. Átlagban tíz-tizenöt, azt mondhatom. — Hogyan viselkednek itt a vendégek? — Ha arra gondolok, még senki sem akadt, aki ne tudta volna, hogyan kell viselkednie. Nagyon kedvesek a vendégeink. A négy vállalkozó közül még egyet, Süli Gábornét találtam bent, amikor ott jártam. Ő a mindenki által Böbének becézett szolárium-tulaj donos. — Eredetileg kereskedelmi végzettségem van és érettségim — válaszolta az érdeklődésemre. — Ezek szerint teljesen mindegy, hogy tíz deka párizsit ad ki, vagy a szoláriumot kezeli? — A kettő nem függ össze. Ha a mérnökök beállhatnak a benzinkút mögé, akkor én miért ne működtethetnék egy szoláriumot és egy fogyasztógépet? — Amikor engedélyt kért ehhez a vállalkozáshoz, kértek magától valamilyen szakképzettséget bizonyító papírt? — Nem. De a szolárium és a fogyasztópad kezelését nem nehéz elsajátítani. Mindegyikhez van egy prospektus, és abból mindent meg lehet tanulni. — Nem okozhatnak ezek az eszközök egészségkárosodást? — Nem. Mert a használatuk időtartamát be lehet programozni, és az automata önműködően kikapcsol, ha az idő letelik. Akinek világosabb bőre van, az tizenöt perccel kezdi a bamítást, és fokozatosan váltunk hosszabb időre. Egy óránál tovább azonban senki sem lehet a szoláriumban. — És mit tud a fogyasztógép? — A hő hatására felolvasztja a zsírszöveteket. — Tehát az illetőből csöpög a zsír? — Nem egészen így, de valahogy hasonló módon működik. — Mennyi idő alatt tud valakit egy meghatározott súlyra lefogyasztani? — A kúra tíz alkalomig tart, ötven-ötven perces időtartamra szólóan. Hosszabb ideig nem is szabad csinálni egy-egy esetben. Ez kifejezetten helyi fogyasztás. A mandzsetták rákerülnek a kijelölt helyekre, de az ember a feje búbjától a lába ujjáig izzad. Van, akinek a fogyása gyorsan megindul, és van, aki nem tud lefogyni. Ez egyéntől függ. Garanciát nem lehet adni arra, hogy mennyit fogy majd. Csodák nincsenek. — Olvasott már olyan hirdetést, amely biztos sikert ígér? — De olvastam. Csak én nem hiszek bennük. Lehet, hogy valaki egy hónap alatt lefogyhat tizenöt kilót, de erre az egészsége is rámegy. — Akkor miért jönnek ide a nők mégis? — Mert bíznak abban, hogy önfegyelemmel sikerül egészséges úton lefogyniuk. — Az emberi hiúság mozgat mindannyiunkat? — Igen, azt gondolom. G. Molnár Ferenc Phare-pénzből hulladékgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtési kísérletet folytatnak Phare-pénzből Sopronban. A programhoz húszmillió forintot nyert el a város egy pályázat során. Az egyik lakótelepen ősztől egy éven át az elemeket, gyógyszereket és a háztartásokban fellelhető más, veszélyesnek minősülő hulladékokat otthonaikban gyűjtik az erre a célra szolgáló tasakokban, műanyag táskákban. A rendszeres elszállításáról a helyi köztisztasági vállalat gondoskodik. A kísérlet költségeinek harmadát a városi önkormányzat és a köz- tisztasági cég állja. Sopron mellett további négy városban vezetnek be hasonló begyűjtést. Munkanélküliség Komáromban Újabb létszámleépítés várható Komárom-Esztergom megye számos üzemében. Jelenleg 13.350 ember munkanélküli. A továbbiakban a legveszélyeztetettebb körzetté válik a tatabányai térség, ahol a munkanélküliségi ráta hamarosan meghaladja az országos átlagot, vagyis jóval tizenöt százalék fölé emelkedik. A helyi szénbánya ezerötszáz, a BHG újabb kétszáz, az alumíniumkohó száz, a vértesi erdőgazdaság nyolcvan dolgozó elbocsátására készül. Esztergomban — ahol a gépipari vállalatok elhúzódó gondjaikat élik — januártól másfélszeresére nőtt a munkanélküliek száma, az Ecom Konténer- és Műszergyártó Rt., valamint a magyar-orosz tulajdonban lévő Mikromed Kft. négyszáz dolgozótól kénytelen megválni. Dorogon a szénbánya és az aknamélyítő cég jelentett be nagyobb létszámleépítést. Szlovákok Magyarországon A szlovákok által lakott településeken élő vállalkozók számára szervezett tanácsadást Budapesten a Cseh és Szlovák Köztársaság kereskedelmi kirendeltsége a Magyarországi Szlovákok Szövetségével együttműködésben. Arra számítanak, hogy a fórumon a két ország üzletemberei személyes kapcsolatokat építenek ki, s ez is hozzájárul a szomszédos települések szorosabb gazdasági kapcsolatának kialakításához. Csökken a lengyel repceolaj-termelés A lengyel repcetermés idén várhatóan 37 százalékkal visszaesik a tavalyi 800 ezer tonnáról — jelentette a lengyel PAP hírügynökség. Az alacsonyabb terméseredmény oka a pénzügyi gondokkal küszködő nagy állami gazdaságok visszaeső termelése és az idei szárazság. A repceolaj gyárak az 1991-es 450 ezer tonnával szemben idén csak 350 ezer tonna repcemagot rendeltek. (Reuter) Pénz-tárca Aki mer, az nyer A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...? Az elmúlt alkalommal a kockázati tőketársaságokról volt szó, amelyek nagy kockázatvállalás mellett felkarolják és sikerre viszik az új gondolatokat, a tudományos, illetve műszaki eredményeket. A kockázati tőkések azonban — ellentétben a nevükkel — nem szeretik a kockázatot, tehát igyekeznek elkerülni azt. őket végső soron csak a kockázati tőke hihetetlenül magas ho- zadéka érdekli. A kockázat mérséklésének trükkje a helyes portfolio kialakításával kezdődik. (Korábban már szóltunk részletesen is a portfolióról, amelynek lényege, hogy egymástól független és rendkívül különböző befektetések eredményét együtt értékeljük.) A kockázati tőketársaságok esetében azonban nemcsak arra kell figyelni, hogy sokfelé legyen a társaságnak érdekeltsége, hanem arra is, hogy a beruházás melyik szakaszában helyezi el a tőkéjét. Vizsgáljuk meg tehát, hogy milyen szakaszai lehetnek a befektetésnek, illetve hogyan kell felosztani a kockázati tőkésnek a forrásait, milyen befektetési alapokat kell elkülönítenie. 1. „Magvető” pénzalap: ötletek, kutatási részeredmények továbbvitelének finanszírozására szolgál, amikor az elgondolás még sem műszaki, sem kereskedelmi szempontból nem alakult ki határozottan. A befektetés szakasza néhány hónaptól egy évig tarthat. 2. „Beindítási” pénzalap: segítségével (esetleg más források bevonásával is) létrejön egy gazdasági társaság, amely elkezdi gyártani a terméket, végzi a szolgáltatást. (A becslések szerint a befektetés e szakasza is kb. egy évet igényel.) 3. „Kezdő” vagy „szárnybontogató” pénzalap: azért van szükség rá, hogy megtörténjen a gyártott termék vagy szolgáltatás arculatteremtése, kialakuljon a sajátos termelési rendszere, stabil vevőköre. (Ez a szakasz több évig is eltarthat, bár a vállalkozás már nyereséget termel, amit azonban visszaforgat a termelés- be.) 4. „Megszilárdulási” pénzalap: a már funkcionáló gazdasági társaságok ígéretes piaci lehetőségeinek gyors kiaknázásához szükséges tőkenövelés finanszírozására szolgál. Ez a kockázati tőkebefektetés végső, biztos megtérülést hozó fázisa! Nos, ezek után nem nehéz megjósolni, hogy a „magvető” szakaszban hatalmas bukásokra is számítani kell. Ám ha az innovációnak ebben a szakaszában nem szerez érdekeltséget a tőkés, akkor „kaszálni” sem tud a későbbi siker esetén. A „beindítási” szakaszban is fennáll a bukás lehetősége. Ám ha a fejlesztés elérkezett ebbe a második, netán a harmadik fázisba, jöhet a kockázatmérséklés másik nagy trükkje, a menedzsment megerősítése. Vagyis a kockázati tőkés nemcsak szájtátva várja a sikert, hanem szakértelmével, kiterjedt kapcsolat- rendszerével segíti a vállalkozás révbe érkezését is. A negyedik fázisban „szívja meg” magát a tőkés a profitból, amelyet követően — ha már csak annyit hoz a vállalkozás, mint egy sikeres másik — felkészül az értékesítésre, az üzletrész, az értékpapírok eladására, a befolyó haszonból azután ismét valamely más project kezdeti szakaszába fektet be. A visszaforgatás itt alapvető követelmény. Ám türelme és kockázatvállalása jutalmaként olyan nyereséget vághat zsebre, amilyent sehol, semmilyen más vállalkozási formában nem realizálhatna. A kockázati tőkebefektetéseknek alapvetően piacorientáltaknak kell lenniük. A társaságok ezért igyekeznek felkelteni a befektetéseik iránti minél szélesebb körű keresletet, hogy ezáltal minél nagyobb választék álljon rendelkezésére a befektetésekhez, a reális kockázatok mérsékléséhez. A kockázati tőketársaságoknak tőkéjük 10-20 százalékát tartalékként kell kezelniük, és gyakorta kell az alaptőke emelésére is forrásokat biztosítaniuk. Éppen ezért ezek a társaságok igyekeznek egymással összefonódni, forrásaikat koncentrálni. Ám mi a helyzet nálunk ezen a téren? A következő alkalommal erről szólaltatjuk meg az illetékeseket. Merth László
