Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04-05 / 157. szám

HÍRLAP, 1992. jóius 4—5., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Zellerkrémleves Hozzávalók: 30 dkg borjú- csont, 1 zellerlevél, 2 db zeller­gumó, 5 dkg vaj, 3 dkg liszt, 1 dl tejszín, 1 tojássárgája, só. A felszeletelt zellert 30 deka borjúcsonttal 1,5 liter vízben pu­hára főzzük, majd leszűrjük a le­vét, és félretesszük. Ha megfőtt, 5 dkg vajból, 3 dkg lisztből rán­tást készítünk, feleresztjük a zel­ler levével, majd beletesszük a szitán áttört, főtt zellert, s—hab­verővel állandóan kevergetve — felforraljuk. Ízesítésére a tejszín­nel elkeverünk egy tojássárgáját, s ehhez vegyítjük a levest. Vajban pirított zsemlekockákkal tálal­juk. Tavaszi hideg vegyes ízelítő Hozzávalók: 10 dkg gépson­ka szeletelve, 4 db kemény főtt tojás, 4 db szép, kemény, érett paradicsom, 5 dkg vaj, egy evő­kanálnyi reszelt torma, 1 csomó hónapos retek, 1 dl olajból 1 to­jássárgájával készült majonéz, só, bors. A paradicsomokat forró vízbe mártjuk néhány pillanatra, majd külső héját lehúzzuk, és kivájjuk a belsejét. A főtt tojásokat hosz- szában félbevágjuk, sárgáját szi­tán áttörjük, majd felpuhított 5 dkg vajjal habosra keverjük, megsózzuk, megborsozzuk. Megtöltjük vele vékonyan a főtt tojások fehérjét és a paradicso­mot, majd a maradék tojáspürét összekeverjük a reszelt tonnával. A sonkaszeleteket széjjelrak­juk, a tormás tojáskrémmel be­kenjük, és úgy sodorjuk kisujjnyi vastag tekercsekké, hogy leg­alább 8 darab legyen belőle. Úgy rendezzük el egy lapos üvegtá­lon, hogy váltakozva legyen rajta töltött tojás, töltött paradicsom és sonkás rolád. Végül a tojáso­„Depresszió” Miután Ön választotta ezt a jel­igét, feltételezem, hogy tudja is, hogy mit jelent. A betegség okát megtalálni a szakember; az orvos dolga, de — sajnos — a vele járó életviteli gondokat nem könnyű kikerülni. A fia — közel a har­minchoz — bár szeretne, de nem tud magához illő társat találni, így megnősülni sem. Hosszú anyai leveléből csak a jelensége­ket érzékelhetem: a fia nem jár társaságba, ha nőkkel beszél, fél­szeg, tartózkodó, máskor sértően agresszív, inkább taszítja, mint­sem vonzza magához azokat, akik számításba jöhetnének. Né­hány fiúbarátja van ugyan, de különben otthon ülő, mindene a video, a magnó, a zene. Hallani, beszélni sem akar a nősülésről, a lányokról, és Ön szerint a fiúk sem „érdeklik.” Miután választ vár, néhány ta­náccsal talán szolgálhatok, de el­öljáróban megjegyzem, hogy mostanáig mind több effajta pa­naszos levelet kapok, de — ter­mészetesen — ezt nem a meg­nyugtatására mondom. Ameny- nyiben a szakorvosi vizsgálaton túl van a fiú, tudniuk kell a valódi okot. Szerencsésebb esetben a magányosságát, a lelki begubó- zását kellene feloldani egy olyan közreműködő segítségével, aki kimozdítaná otthonról, hívná, vinné — sportolni, kirándulni, utazni —, amit ő is megszeret, megkedvel majd. Ez a személy többnyire egy jó haver, egy barát, aki tudatosan bár, de szinte ész­revétlenül vezetné vissza az em­berek közé. Minél több érdekes­ségre, sikerélményre van szüksé­ge a fiúnak; találkozásra fiúkkal, lányokkal egyaránt. Nem gon­dolnám, hogy ezt megoldhatná a legjobb szándékú anyai közre­működés is, attól pedig egyene­sen óvom, hogy Ön „kommen- dáljon” a fiának jó partikat. Sze­kat és a paradicsomokat leöntjük majonézmártással, és az egészet rózsaszerűen megfaragott hóna­pos retkekkel díszítjük. Zöldborsós palacsinta Hozzávalók: 12 db palacsin­ta, 30 dkg kifejtett, apró szemű zöldborsó, 1 dl tej, 3 tojás, 4 dkg vaj, 10 dkg liszt, 10 dkg zsemle- morzsa, törött bors, zöldpetre­zselyem, 3 dkg cukor, só, olaj a kisütéshez. A megmosott zöldborsót a va­jon puhára pároljuk, sóval, cu­korral, zöldpetrezselyemmel íze­sítjük. Ha megpuhult, meghint­jük 2 dkg liszttel, 1 dl tejjel felen­gedjük, krémsűrűségűre befor­raljuk, majd kihűtjük. A palacsintákat deszkán szét­rakjuk, és a zöldborsókrémet egyenletesen elosztjuk bennük. Rövid batyuszerűen hajtjuk ösz- sze, hogy a töltelék sehol se jö­hessen ki belőlük. Lisztben, to­jásban és morzsában bundázzuk, majd bőséges, forró olajban ki­sütjük. Vajas burgonyával és fe­jes salátával külön, önálló étel­ként is fogyaszthatjuk. Kocsonyázott ponty magyarosan Hozzávalók: 1 kg tükörponty, 10 dkg vöröshagyma, 1 friss pa­radicsom, 3-4 zöldpaprika, 1 cseresznyepaprika, fél dkg piros- paprika, só. Erre a célra legalkalmasabb a tükörponty, amelynek külső bő­rét csak kis részben borítja pik­kely, bőre vastagabb, s így na­gyobb az enyvtartalma. A halat megtisztítjuk, kibelezzük, tejét vagy ikráját félretesszük, a többi belső részt — az epével együtt eldobjuk. Fejét levágjuk, és eltá­volítjuk belőle a keserűfogat és a ■intem a tervezett külföldi út jót tenne neki, ezért nem értem, mi­ért pátyolgatja, babusgatja azt a legényt? Lehet, hogy éppen Ön a legfőbb ártója, ahelyett, hogy se­gítője lenne? Mintha olyasmit sejtenék, hogy mégiscsak rosszul szerette egész életén át az egyet­len fiát... „Szív a papíron’' Örülök, hogy megtalálta a párját! Azt pedig köszönöm, hogy erről értesített, sőt még azt a személyt is, akivel a Társkere­sőnk összehozta. Rendes Öntől! Kívánságának megfelelően az úrnak már küldtünk is új rímet. Szerencsére a maga korosztályá­ban könnyebben kerülnek part­nerek, mint az ötvenen felüli urak esetében. Az élet bizony ilyen: néha a ritka véletlenek hozzák meg a megoldást, amire talán nem is gondolunk. Kívá­nok én is sok szerencsét és bol­dogságot a társasélethez... „Stop” Hiába, a gyöngyösi lányok na­gyon bátrak! Elgázolni nem akartam, így kénytelen voltam megállni, és felvenni magát. Igaz, csupán félútig vihettem, de a rövid beszélgetésünk elég volt arra, hogy — okulásképpen a tár­sainak — papára vessem a gon­dolataimat. Rendszeresen stop­polva jár Egerből Gyöngyösre és onnan vissza, a suliba, ahol első osztályos. Ugye emlékszik, hogy elmesélte legutóbbi kalandját, kopoltyúkat. A pontyot ezután lefilézzük, vagyis kétoldalt éles késsel úgy fejtjük le a gerinc­csontról, hogy a gerinccsont mi­nél szárazabb legyen. A fejet, a gerinccsontot, az uszonyokat fi­nomra vágott vöröshagymával, sóval, pirospaprikával, zöldpap­rikával, paradicsommal és cse­resznyepaprikával feltesszük fő­ni. Amíg az alapié lassan forr, a pontyfiléket egyenlő darabokra vágjuk, és erősen besózzuk. Egyórai főzés után leszűrjük az alaplevet, belerakjuk a megsó­zott pontyrészeket, az ikrát vagy tejet — aszerint, hogy a ponty te­jes vagy ikrás volt-e —, és még 30-35 percig lassú forralással főzzük. Ezután próbát veszünk a hal levéből egy kis tálkába, és ki­hűtjük, hogy meggyőződjünk ró­la, elég keményre fagy-e, vagy kissé lágy marad. Ha lágy, a halat tálkákba rakjuk, az ikrát, a tejet arányosan elosztjuk, a levet pre­dig még 20-30 percig forraljuk. Beforralás után megízleljük, elég sós-e, majd tiszta szűrőn átszűr­jük, zsírtalanítjuk, és a kitálalt halszeletekre arányosan ráönt­jük. Készíthetjük a pontykocso­nyát szálka nélkül is. Ilyenkor a főtt halból tálalás előtt kiszedjük a szálkákat. Meggypuding Hozzávalók: 10 dkg vaj, 4 to­jás, 10 dkg cukor, 10 dkg kocká­ra vágott piskóta, 20 dkg kima­gozott meggy, 1 kis fahéj, reszelt citromhéj, 1 pohárka rum. 10 dkg vajat 4 tojássárgájával, 10 dkg cukorral elkeverünk. Hozzátesszük a 10 dkg kockára vágott piskótát, a 20 dkg kima­gozott meggyet, egy kis fahéjat, reszelt citromhéjat, egy pohárka rumot és a 4 tojás habját. Mindezt vajjal kikent és cuk­rozott formába tesszük, és kipá­roljuk. A meggy levével ízesített tejsodót készítünk hozzá. amikor megúszta annyival, hogy ellopták az óráját és a sálját is, de arról sem hallgatott, hogy a ba­rátnőjét megerőszakolták, és úgy engedték neki a nagyvilágnak... Nem igaz, hogy mennyire maga­biztos volt, amikor beült mellém a kocsiba, eszébe sem jutott, hogy nem vagyok-e gonosztevő, nem is szólva arról, hogy közlé­keny ségén megütköztem; elme­sélte, hogy hol lakik, mit dolgoz­nak a szülei. Kislány! Maga tény­leg nem fél semmitől és senkitől, és esze ágában sincs magára vi­gyázni, hiába a szörnyű példák sora! És a szülei mit tudnak mindebből? Gyanítom, hogy semmit, vagy alig valamit, mi­közben tele vannak félelemmel és aggodalommal! Nem ijesztge­tem, csupán mondom: legyen óvatosabb, és féljen egy icipicit... „Nem mind arany...” Legutóbbi személyes beszél­getésünk alkalmával felhívtam a figyelmét, hogy ismeretség nél­kül ne ugorjon bele szorosabb kapcsolatba, sőt figyelmeztet­tem, hogy a hölggyel vannak fenntartásaim! Most panaszos és egy kicsit szemrehányó levelet írt, mert nem mind arany volt, ami fénylett. A Társkeresőtől ka­pott címek csupán arra jók, hogy On válasszon közülük, és ha egyik sem megfelelő, akkor kí­sérletezzen tovább. Fel a fejjel! Nagyobb baj nem történt, csu­pán a pénztárcája lett laposabb... (Uránus) Kínai reformszocializmus A szocializmus a társadalmi tulajdon uralkodó szerepén ala­pul, de ez nem jelenti szükség­képpen a társadalmi tulajdon mennyiségi fölényét a többi tu­lajdonforma felett — mondta nemrégiben az MTI pekingi tu­dósítójának adott interjújában Liu Kuo-kang, a Kínai Társada­lomtudományi Akadémia alel- nöke. A reformszellemű közgaz­dász-akadémikus — tág értelme­zést adva a társadalmi tulajdon fogalmának — kijelentette, hogy bizonyos feltételek mellett a részvénytársaság is társadalmi tulajdonnak tekinthető. A kínai sajtó közölte Teng Hsziao-ping, a legbefolyásosabb kínai politikus két hónapon át agyonhallgatott reformprogram­ját. Ebből sejthető, hogy az Or­szágos Népi Gyűlés közelmúlt­beli ülésszakán megerősödtek a gazdaságot és a társadalmat az eddigieknél gyorsabb ütemben reformálni kívánó erők pozíciói, így megnőtt annak az esélye, hogy egy és más megvalósul Teng reformgyorsító programjá­ból. Ennek kapcsán kérdezte meg az MTI pekingi tudósítója a vezető kínai közgazdászt, mi­lyenné alakulhat szerinte a kínai szocializmus a reformok gyorsí­tása nyomán. Előrebocsátva, hogy a tudósí­tónak magánvéleményét fejti ki, nem pedig hivatalos álláspontot tolmácsol, Liu akadémikus kije­lentette: a szocializmus a társa­dalmi tulajdon uralkodó szere­pén alapul ugyan, de az uralkodó szerep inkább minőségi, mint mennyiségi tényezőkön múlik. Nem mondhatjuk, hogy ha a tár­sadalmi tulajdon ennyi és ennyi százalékot tesz ki, akkor szocia­lizmusról, ha kevesebbet, akkor kapitalizmusról van szó. Az ural­kodó szerep egyfelől azt jelenti, hogy a stratégiai ágazatoknak és létesítményeknek kell társadal­mi tulajdonban lenniük, másfe­lől azt, hogy a társadalmi tulaj­donban levő termelési egységek­nek kell a leghatékonyabbaknak, legtermelékenyebbeknek és leg­korszerűbbeknek lenniük. (Ettől bizony messze áll a kínai valóság, hiszen az állami vállalatok 40 százaléka veszteséges, s csupán a magán- és vegyes vállalati szek­tor adóiból tartható életben — a tudósító megjegyzése.) Liu aka­démikus, mintha olvasna a tudó­sító gondolataiban, figyelmez­tet: ne feledje, hogy a társadalmi tulajdon nemcsak állami tulaj­dont jelent, hanem szövetkezetit is, sőt bizonyos feltételek mellett jelentheti a részvénytársasági formát is. Az utóbbit akkor so­rolhatjuk ide, ha a köz (állami in­tézmények, állami vállalatok vagy szövetkezetek) kellő arány­ban részesedik az adott társaság részvényeiből. Egyes ágazatok­ban a kellő arány az abszolút többséget jelenti, másokban vi­szont elég lehet a 20 vagy akár a 10 százalékos részvényhányad is. Ez az adott vállalat fontosságától és jellegétől függ. A szocializmus másik fő is­mérve, hogy kizárja a kizsákmá­nyolást — fejtegeti tovább Liu. Ennek ellenére most bizonyos mértékű kizsákmányolást meg­engedünk. Távlati célunk ugyanis az egyenlő gazdagság megteremtése, ám ha most egyenlősdit játszunk, egyenlő koldusbotra jutunk. Ez ellenté­tes a szocializmus céljaival, meg kell engednünk tehát, hogy egyesek előbb gazdagodjanak meg, mint mások. Később a gaz­dagoknak segíteniük kell a sze­gényebbeken, például nagy ösz- szegű adóikkal. Elsietnünk azonban nem szabad a kemény adóztatást, nehogy elvegyük a vállalkozó szellemű emberek kedvét. — Az egyenlősdi volna az a balos veszély, amelyre a Kom­munista Párt Politikai Bizottsága nemrégiben külön határozatban hívta fel a figyelmet? — A balosság elsősorban egyenlősdit jelent — felelt Liu. — A balosok nem fogadják el a munka szerinti elosztás elvét, mindenkinek mindenből egyen­lően akarnak juttatni, a végzett munka mennyiségétől és minő­ségétől függetlenül. Egyesek at­tól is tartanak, hogy a piacgazda­sági elemek alkalmazása a kapi­talizmus darabjainak becsempé­szését jelenti. Aggodalmuk alap­talan: a piacgazdasági elemek nem tartoznak egyetlen adott társadalmi rendszerhez, mint ahogyan a tervgazdálkodás sem. A kapitalizmusban is van terve­zés, miért ne lehetne a szocializ­musban piac? Csak az erőforrá­sok elosztásának különböző for­máiról van szó, amelyek nem rendszerspecifikusak. — Hol keresendők az említett „egyesek”? A vezetők vagy a ve­zetettek között? — Is-is. A vezetőségben azon­ban nincsenek éles véleménykü­lönbségek. A lényegi kérdések­ben egyetértés van, csak a refor­mok ütemezésére, gyorsaságára vonatkoznak a nézeteltérések. Bart a György Washington nagy része r i a a a a víz ala kerülhet? A Föld légköre 6-18 Celsius-fokkal felmeleged­het, és ennek következtében Washington nagy ré­sze víz alá kerülhet 300 év múlva — állítja egy, a kö­zelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány. Az Institute for International Economics elneve­zésű magánintézmény 114 oldalas tanulmánya — szerzője William R. Cline, az amerikai pénzügymi­nisztérium egykori osztályvezetője — szembehe­lyezkedik azokkal az általában elfogadott nézetek­kel, amelyek szerint a légkör felmelegedése már 2025-2050-re várható. Ő azt állítja, hogy ennél jóval hosszabb időre kell számítani, mert a globális melegedés kummulatív és visszafordíthatatlan az évszázadokon át. Cline szerint az előrevetített melegedés követ­keztében megolvadhat a jégtakaró az Antarktisz nyugati részén, s ennek következtében olyan mér­tékben emelkedne a tengerek szintje, hogy Mary­land, Delaware és a District of Columbia (Washing­ton) területének 15-20 százaléka víz alá kerülne. Egyes szakértők szerint ez 300-500 éven belül be­következhet. Az amerikai intézmény tanulmányának ismertté válásával csaknem egyidejűleg tette közzé jelenté­sét az ENSZ környezetvédelmi programja, azt állít­va, hogy a következő évszázadban évtizedenként átlag 6 centiméterrel fog emelkedni.a tengerek víz­szintje, ha nem tesznek semmit ennek megakadá­lyozására. A világszervezet jelentése hangsúlyozza, hogy 2030-ig 20, a XXI. század végéig pedig 65 centimé­teres vízszintemelkedés várható, ami elárasztással fenyegetné az alacsonyabban fekvő szigeteket és tengerpartokat. Egyes szigetországok lakhatatlanná válnának, emberek tízmilliói lennének kénytelenek elhagyni lakhelyüket, súlyos veszélybe kerülnének az ala­csonyabban fekvő nagyvárosok, víz árasztana el nagy kiterjedésű termőföldeket, és fertőződnének az édesvízforrások. Az ENSZ-szakértők szerint az olyan, alacso­nyabban fekvő tengerparti vidékeken, mint például Banglades, Kína és Egyiptom egyes részei, a tenge­rek vízszintjének emelkedése okozta áradások és szökőárak társadalmi zavargásokhoz és jelentős gazdasági veszteségekhez vezethetnek. Mindennap bekopogunk Önhöz!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom