Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04-05 / 157. szám
HÍRLAP, 1992. július 4-5., szombat-vasárnap PÉTER VÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Erdélyi testvérkapcsolat Sok más településhez hasonlóan Bodonyban is azt tervezik, hogy testvérkapcsolatot alakítanak ki valamelyik erdélyi községgel. A két lehetséges partner Hagymásbodon, illetve Mező- bodon, ám az csak később dől el, hogy közülük melyiket választják a bodonyiak, a dolog ugyanis egyelőre csupán „az érdeklődés szintjén” van. Mindenesetre még az idén döntés születik majd, s a bodonyi önkormányzati testület a tervek szerint ki is utazik Erdélybe. Horgászok figyelmébe Két részletben, június 19-én és 29-én körülbelül harmincöt mázsa méretes pontyot telepítettek a Recsk melletti búzás-völgyi tóba. Ahogy a recski horgászegyesületnél megtudtuk, ez az országban egyedülálló, mert sehol sem történt méretes ponty telepítése, a recskiek is csehszlovák összeköttetéseik révén jutottak hozzá a halhoz, amelyet Prága alól, Cesko Budejovicéből szállítottak a búzás-völgyi tározóba. Bodonyi tájház A bodonyi önkormányzat nemrég a falu központjában megvásárolt egy öreg parasztházat. Az elképzelések szerint tájházat alakítanak ki ott, amelyben régi használati tárgyak, munkaeszközök, népművészeti értékek kapnak majd helyet, és a bodonyi népviseletet is bemutatják. Összesen mintegy félmillióba kerül a terv megvalósítása, ám a megyei önkormányzat is ígért támogatást, egész pontosan kétszázezer forintot. Tarnaleleszen Régi-új igazgató az iskola élén Most, amikor már vége a tanításnak, kevés szó esik az oktatásról és az iskolaügyről. Ugyanakkor minden tantestület előbb vagy utóbb szembekerül az igazgatóválasztás gondjával. A törvényi rendelkezések szerint a nevelőtestület véleményezi a pályázatokat, a képviselő-testület pedig kinevezi az igazgatót. Tarnaleleszen Huszár Ernő öt évvel ezelőtt is az elsők között volt, akiket az új előírások alapján neveztek ki, és most, a módosított változatnál szintén. 1979. augusztus 13-án lett igazgató. Előtte a bükkszéki iskola igazgatóhelyetteseként egy fegyelmi ügyet vizsgált ki Tama- leleszen, és mint a bajok egyik ismerőjét, felkérték, lássa el az igazgatói teendőket. Vállalta, mert az egyéni meghallgatások során a kollégákról az a véleménye alakult ki, hogy egy jó képességű tantestületről van szó, de nem a munkával foglalkoznak, hanem saját magukkal. A Lele- szen töltött tizenhárom év alatt sok eredményt ért el, s ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a tantestületi béke helyreállt. A személyes problémák helyett igyekezett a munkára irányítani a figyelmet. Sarkalatos probléma volt a bérhelyzet is, hiszen az akkori járásban a pedagógusok a 12., a technikaiak a 16. helyen álltak ilyen szempontból. Az utolsó felmérés alkalmával már a második helyen kötöttek ki, ami bérpolitikájuk helyességét igazolta. Fontos volt számára, hogy az emberekben azt erősítse, amihez értenek, amit tudnak csinálni. Mert — vallja — az oktatásban sem lehet olyan dolgot erőltetni a kollégákra, ami nem a sajátjuk. Mindig is lényegesnek tartotta, hogy az iskola a vezetés terén és a szakterületeken is lépéselőnyben legyen a többi iskolához, illetve a megjelenő jogszabályokhoz képest. Nem a rendelkezések kényszerítették őket új lépésekre, hanem azok csupán megerősítették azt, hogy jó célt tűztek ki maguk elé. Nem véletlen az sem, hogy mindaz, ami az új nemzeti alaptantervben szerepel — például életvitel, család, háztartás, idegen nyelv, egészséges életmód stb. —, már benne van abban az előzetes felmérésben, melyet az idén készítettek. Később, az alaptanterv megjelenésekor már csupán apróbb módosításokat kell végezniük. A jelenlegi pályázattal kapcsolatban sajnálja, hogy a kollégák jó része nem összefüggésében értelmezte, hanem apró részleteket kiragadva véleményezte az anyagát. A kritikák ellenére a tantestület hatvan százaléka támogatta a pályázatát, és a képviselő-testület is őt nevezte ki igazgatónak az elkövetkező öt évre. S hogy milyen célokat tűzött maga elé? Nos, sok terve van. Mindenekelőtt azt szeretné, ha az új eljárásokat, új tanterveket, új szemléltető eszközöket és ismerethordozókat megismernék a kollégái, s így nyugodt szívvel választhatnának, mi az, amit meg tudnak valósítani. Továbbá örülne, ha az iskola úgy fel lenne szerelve, hogy mindenki érvényesíthetné egyéni elképzeléseit, s olyan gyerekeket nevelnének, akik az eddigiekhez hasonlóan, de más felfogásban tudnák szüleiket segíteni. S végül szeretne kialakítani olyan szellemet, amelyben ténylegesen a jóakarat irányítja az embereket, s amely segít a kor elvárásainak megfelelően felkészíteni a fiatalokat. Kovács Mária Alapítvány a művészet támogatására Pro Cultura Pétervására A közelmúltban tartott testületi ülésén egy alapítvány létrehozásáról döntött Pétervására önkormányzata. A Pro Cultura Pétervására elnevezésű alapítvány célja, hogy támogatást nyújtson a művészet számára, lett légyen bármilyen művészeti ághoz tartozó a születendő alkotás, a feltétel csupán annyi, hogy Pétervásárávű/ kapcsolatban álljon a mű. Pályázat révén lehet részesülni a támogatásból — ezt több helyütt meghirdették már —, s augusztus 30. a beadási határidő, ezt követően bírálják el az anyagokat. Bár az itt leírtak egyelőre csupán feltételes módban értendők, mivel az alaptőkének — ez kétszázezer forint — a kamataiból kapnának a pályázók, kamat pedig most még nincs, úgyhogy valószínűleg a jövő évben juthatnak először pénzbeli támogatáshoz az arra érdemesek. Egyébiránt — amint megtudtuk — pályázók már most lennének, tehát úgy tűnik, sikeres lesz a dolog. A fiatal város alapítványa nyitott, vagyis bárki csatlakozhat hozzá. Nyugdíjas-búcsúztató Két nyugdíjba vonuló kollégájukat, Kovács Bamabásnét és Nyerges Jenőt búcsúztatták nemrégiben a tamaleleszi pedagógusok. Mindketten meglehetősen régen voltak tagjai a tantestületnek, hiszen Malvinka néni például 18 évesen kezdett itt tanítani, s talán az egyik legnehezebb feladatot vállalta, amikor a mindenkori kis elsősökkel ismertette meg évtizedeken át az iskolát, s oktatta őket. Nyerges Jenő sorsa pedig szorosan hozzákapcsolódott az iskola történetéhez, hiszen annak idején annak még az alapjait is ásta, s utána volt napközis nevelő, igazgató, s mindeközben a nagyobbaknak matematikát és fizikát tanított. — Mindig furcsa érzés elköszönni, de utánunk is újak jönnek, örök sorsa ez életünknek — mondta az ünnepségen, ahol Palkovics Ákos polgármester — egykor maga is tanítvány — adott át jutalmat mindkettőjüknek, majd a kollégák — akik közül szintén tanított néhányat a két idős pedagógus — köszöntötték őket. Vers a költőhöz — Parádsasváron Egy héttel ezelőtt irodalmi estet rendeztek Parádsasváron, a helyi művelődési házban. A már a lapunkból is ismert fiatal költő, Juhász Pál újabb műveit hallhatta a közönség, néhány olyan helybéli tolmácsolásában, akik kedvet éreztek a szerepléshez. A tolókocsihoz kötött, Parádsasváron élő költő az önkormányzat segítségével a közeljövőre tervezi második kötetét, s abban talán helyet kap az a vers is, amit ugyan nem ő írt, viszont róla szól, a sasvári Lajgút Gabriella műve, amelyet Juhász Pál az est végén hosszan méltatott, mondván, a szerző élete lényegét fogalmazta meg nyolc sorban. Augusztus 8-án Palócnap Bodonyban Régebben, a hatvanas-hetvenes években Parádfürdőn rendszeresen rendeztek palóc hagyományőrző összejöveteleket, palócnapokat. Az idén Bodonyban elevenítik fel ezt a tradíciót: a Társadalmi Egyesülések Szövetsége és a Megyei Művelődési Központ segítségével augusztus 8-án palócnapot tartanak a településen. Az eseményen a tervek szerint a házigazdák mellett részt vesz Sírok, Recsk, Mátraderecske, Mátraballa, Párád, Parádsasvár és a Fejér megyei Besnyő(e község lakóinak 60-70 százaléka Bodonyból származik, ennek okán igen jó a kapcsolat) „küldöttsége” is. A vendégek a sportpályára érkeznek, ahonnan VÖLGY PANZIÓ (Eger, Szépasszony-völgy) a magyaros ízek mellett már KÍNAI SPECIALITÁSOKKAL is várja kedves vendégeit! Nyitva: 12-24 óráig Club 21 -04 óráig j minden község csapata a saját hagyományaival, saját népviseletében vonul a falu központjában lévő térre, pontosabban az ott felállított színpadra. Énekes, zenés, kulturális műsor következik — minden település bemutatkozik —, ugyanakkor a helyszínen vásárral egybekötött nép- művészeti kiállítások is várják majd az érdeklődőket. Szintén kiállítást tervez erre a napra a hevesi háziipari szövetkezet bodonyi részlege is. Sportvetélkedőket is rendeznek a vállalkozó kedvűeknek. A program az elképzelések szerint délután a bodonyi tónál folytatódik, immár sokkal lazábban, amolyan majális jelleggel. A busz még nem áll meg Nem lesz tízfilléres a kenyérben Flajdanán — általános iskolás koromban — látogatásra vitték az osztályt a sütőipari vállalathoz, nem titkolván azt a szándéórákat álldogálni, másrészt pedig a jövőben majd minél naf yobb számban gyarapítjuk a pé- ek népes táborát. Épültünk alaposan, de nem gyarapítottuk őket. Ellenben — mivel törekvésünk nekünk is volt — fáradhatatlanul küzdöttünk azon, hogy a kavargó kovászba valami módón belehajítsunk egy tízfillérest, hogy aztán az otthon szalonnázgato polgárnak ke- nyérszelés közben lehetőleg csorbuljon ki azon a bicskája. Tevékenységünket siker koronázta, jó néhány pénzérme sült ki aznap este. Mondom ezt a történetet Rámán Józsefnek, az új siroki pékség egyik tulajdonosának, de csak kicsit — mondhatni udvariasságból — mosolyodik el, elvégre érthető, ha egy pék nem találja olyan humorosnak ezt a nagyszerű tréfát. Észreveszi persze, hogy most is vizslatok, hogy lehetne velük kitolni, de figyelmeztet, minden próbálkozás fölösleges, ők sütés előtt még háVevőkre várva romszor kézzel is átdagasztják a kovászt, így abban nem lehet semmi, ami nem odavaló. Megette a fene, mással próbálkozom, kérdem, megáll-e már a busz a pékség előtt. Ká- mán úr nem helybéli, mégis tudja, mire célzok. Régebben — nem messze tőlük, átellenben — is volt egy másik pékség, s annak legendásán híres kenyere. Olyannyira, hogy hiába nem volt ott A pékség.. \_Night J, Örömmel értesítjük a rokonokat, barátokat, ismerősöket, hogy 1992. június 25-én ANETT nevű kislányunk megszületett. Húsz ti Géza Husztiné Csabai Emese Autókomplex Kft. Eger, Külsősor út 12. PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az Autókomplex Kft. (Eger, Külsősor út 12.) pályázatot hirdet FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR betöltésére. Feltételek: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, — legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat, — maximum 45 éves életkor. Előnyt jelent az angol vagy német nyelvtudás, valamint könyvvizsgálói, ill adótanácsadói szakképesítés. TITKÁRNŐI MUNKAKÖR betöltésére. Feltételek: — középiskolai végzettség, gyors-gépírási gyakorlat, — jó tárgyalókészség. Előnyt jelent az angol vagy német nyelvtudás. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal a hirdetés megjelenésétől számított 2 héten belül lehet benyújtani a fenti címen, további felvilágosítással állnak az érdeklődők rendelkezésére az igazgatói titkárságon — telefon: 36/24-208. V. / f \ 3 millió Ft’OS jövedelem évente! Kiváló egzisztencia a Trucadc üdítők eladásával. Keresünk: kisebb cégeket, vállalkozókat, családokat, mint megyei kizárólagos forgalmazókat. Legkedvezőbb árrés, nyugati minőség és eladási szisztéma. Feltételek: raktározási lehetőség, telefon, dinamikus gondolkozásmód, 3 millió Ft készpénz, mint áru- és reklámfedezet letéti formában, forgási idő egy hónapon belül. Jelentkezés: Futbalféría Kft. Bp. IV. István út 17-19. Telefon: 1890-180,1697-296/23 m. buszmegálló, a parádi járat mindig leparkolt, a népek leszálltak, megvették a bucijukat, kiflijüket, visszaszálltak, a sofőr hátraszólt: ne tessék elmorzsázni, én takarítok, és már indultak is tova. Most viszont a busz még továbbhalad ez előtt a pékség előtt, nem áll meg. Nem is csoda, hiszen Rámán József és Maticska János alig több mint egy hete nyitották meg a kapujukat, azok után, hogy október hetedikén kezdték az építkezést — az alapok lerakása után. Sütnek két- és egykilós kenyeret, s a jövőben majd fognak kiflit és zsömlét is. Helyben is értékesítik a portékájukat, de szállítanak még a siroki boltba, Bükkszékre, Mátraballára és Bodonyba is, s szeretnének betömi az egri piacra is. A forgalom máris láthatóan növekszik, hiszen amíg az első napokban egy-két mázsa fogyott egy napon, most már ugyanennyi idő alatt négy-öt mázsa. Az 250 tízfilléres lenne optimális esetben. Sok. Ráadásul úgyis kidagasztanák belőle, úgyhogy nincs más hátra, fel kell adni minden gonosz tervünket, és vásárolni egy kétküós, makulátlan veknit. (kova) Üj helyen a munkaügyi központ kirendeltsége A Heves Megyei Munkaügyi Központ pétervásárai kirendeltsége az elmúlt héten új helyre költözött. Ennek kapcsán kerestük fel a kirendeltség vezetőjét, Pál Albertet, aki elmondta, hogy 1989 decemberében kezdték meg a működést a^yárosban, egy bérelt épületrészbe!). Pétervásá- rán kívül még tizenöt település tartozik hozzájuk. És sajnos — mint az ismeretes —, ezt a térséget sem kerülte el a munkanélküliség: a ráta pillanatnyilag mintegy 12 százalékra tehető. (Ez az 1990. évi szám négyszerese). Jelenleg hat dolgozóval látja el a kirendeltség az egyre sokasodó feladatokat. Naponta 70-80 munkanélküli keresi fel az irodát, s például a májusi ügyfélforgalom megközelítette a kétezret. A munkaadók ugyanakkor mindössze 50 dolgozót kerestek, ezen belül 30-35 varrni tudó, betanított nőnek kínálnának állást, de van ajánlat kőműves szakmunkásoknak és népi hímzőknek is. Az érintett polgármesteri hivatalok 23 embert alkalmaznak közmunkára, melyet a hivatalok aktívabb támogatásával bővíteni lehetne. A megyei munkaügyi központ munkahelyteremtő beruházásra két vállalkozónak adott anyagi támogatást. Ameny- nyiben ezek az elképzelések megvalósulnak, csaknem ötven, most még munkanélküli polgár részére biztosítanak majd megélhetést. A kirendeltségvezető azt is elmondta, hogy az új létesítményben — a hivatal új helyén: Pétervására, Rózsa u. I. — a tárgyi eszközök is bővültek. Ennek révén gyorsult az ügyintézés, jóval kevesebbet kell várakozni. Zay József Az önkormányzati beruházásokon dolgoznak Nyolctagú brigád munkanélküliekből J A megyei átlaghoz képest is magas a munkanélküliek aránya a pétervásárai körzetben. Ez alól nem kivételek például olyan, a Mátraal- ján fekvő települések sem, mint Bodony, ahol — Kovács G. Imre polgármester tájékoztatása szerint — több mint hatvan munkanélküli él. Az önkormányzat igyekszik munkalehetőséget teremtem, ám mivel ez a környéken a jól működő gazdálkodóegységek hiánya miatt jelentős nehézségekbe ütközik, a képviselő-testület maga gondoskodott a dologról. Helybéli munkanélküliekből egy nyolctagú brigádot szerveztek, ők szorgos- kodnak áprilistól szeptemberig az ön- kormányzati beruházásoknál — az orvosi rendelő korszerűsítésénél, a helyi temetőben, az illemhely és a raktár építésénél, illetve egyéb kisebb munkáknál —, magyarán, az önkormányzat foglalkoztatja és fizeti őket, utóbbit oly módon, hogy a munkabér 70 százalékát a falu visz- szakapja a munkaügyi központtól. Viszont az előbbiek okán az önkormányzat feladata például az anyagbeszerzés is.
