Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

HÍRLAP, 1992. július 29., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Keresztapa nélkül nem megy? A tehenek pedig csak várnak sorsukra... (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentések alapján építés- rendészeti eljárást indítottunk, amelynek során az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a kerületi főállatorvos és a tűzoltóság szakemberei vizs­gálták az ügyet. Figyelembe vet­ték az állat-egészségügyi rende­letet, amely meghatározza, hogy egy-egy övezetben mennyi állat tartható. Ekkor az a probléma merült föl, hogy a 4-es övezet­ben, amelybe Kóródi űr telepe is tartozik, nem volt meghatározva ez a szám. Ez alapján tehát nem lehetett eljárni. A környék néhány lakóját te­hát zavaija a legyek száma és a bűz, mások (igen nagy számban) ellenben nem törődnek ezzel, vagyis inkább mással törődnek. Azzal, hogy a termelőtől jóval olcsóbban jutnak hozzá a tejhez — Kremzer Imre szerint ezért csak a tolerancia vezethet ered­ményre. Mint mondja, nem sza­bad a vállalkozókat elkedvetle­níteni, de figyelembe kell venni mások igényeit is. Kóródi József természetesen nem jókedvű, talán már egy évti­zede nem az. — Tíz évvel ezelőtt, amikor a tenyésztésbe fogtam, bementem a tanácsra, hogy ne játsszanak már velünk, állattartókkal — mondja. — Hiszen huzavona volt már ebből akkor is. Javasoltam, hogy jelöljenek ki nekünk külön gazdasági utcákat, ahol zavarta­lanul dolgozhatunk. Akkor köl­töztettem az állatokat a Móricz Zsigmond útra, amelyet ilyen cé­lokra jelöltek ki, hiszen a telek külterületre néz. Ezt az utcában nem kifogásolta senki, most is csak egy-két embert zavar. De hogy azért ne lehessen jószágot tartani, mert egyeseknek, tehát egyeseknek nem tetszik, az ab­szurdum. Ahogyan az is, hogy a feljelentő egy egész utca nevé­benbeszél... Kezdetben 150-200 állatom is volt, most ötvennyolc. S még ennek ellenére is följelen­tenek. Még azt is kritizálják, ha egy jószág végigmegy az úttes­ten. Hát akkor nézzenek el Bese­nyőtelekre, ahol naponta három csorda megy végig a 3-as úton. Egyébként a május huszonne­gyedikéi vizsgálat eredménye az volt, hogy mindent szabályszerű­en látok el. Az ötvenméteres in­dokolt védőtávolságot a lakó­körzettől betartom, olyan he­lyen, ahol nincs különleges lét­számkorlátozás. — Ha a bizottság jónak találta a körülményeket, akkor most mit apellálnak a följelentők? — veszi át a szót Orsó Sándor, aki szintén tehenesgazda. — Arról lehet itt szó, hogy nekünk nin­csen „keresztapánk” valami ma­gasabb helyen, a feljelentőknek meg vannak. Mert keresztapa nélkül nem megy... S egyébként is nehezen, hiszen nem kifizető­dő a marhaértékesítés, de még a tejátvétellel is gondok vannak. (A két gazda együttesen állít­ja, hogy a régi rendszerben oly gyakori „összefonódásról” lehet szó. Az egyik feljelentőt, Pintér Balázs Móricz Zsigmond úti la­kost név szerint is megemlítik, akiről ügy vélik, hogy Juhász La­jossal, egy füzesabonyi város­atyával képviselteti a magánér­dekeit az önkormányzatban...) — A megoldásokat számba véve, Kremzer Imre elmondta, hogy lenne lehetőség egy hatal­mas farm kialakítására, az ön- kormányzat által kárpótlás során visszakapott külterületen fekvő földekből. Mi a véleményük er­ről? — Jól hangzik — mondja Or­só Sándor —, csak ne kelljen fel­vennünk ezért félmilliós kölcsönt negyvenszázalékos kamatra... Csináljon az önkormányzat utat, villanyt, vízvezetéket a területre, adjon kamatmentes kölcsönt, s akkor benne vagyunk... Az építési csoportvezető sze­rint abban az esetben, ha az el­képzelések mégsem találkozná­nak, akkor vagy területcserére kerül a sor, vagy a vállalkozók­nak olyan körülmémyeket kell teremteniük a jelenlegi portáju­kon, amelyek nem zaklatják a la­kosságot. Amelyek nem adnak teret újabb és újabb feljelenté­seknek... (kácsor) A Tiszából öntöznek Vizet a kukoricának és a halaknak Az utóbbi napokban a nagy szárazság és a növekvő párolgás miatt erőteljesebben beindult az öntözés a Tisza menti részen. A gazdaságok folyamatosan mű­ködtetik a berendezéseket, és el­sősorban a kukoricát locsolják. Mint Tiszay Józseftől, a Közép- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségének vezetőjétől megtudtuk, a gazda­ságok a jászsági és a nagykunsági csatornából gravitációs kiveze­téssel jutnak öntözővízhez. Az előbbiből másodpercen­ként öt köbméter, a nagykunsági csatornából pedig 14 köbméter víz kerül kivezetésre. A jászsági csatornából zömmel a Heves megyei szakaszon, a tiszanánai és a sarudi szövetkezetben ön­töznek, úgynevezett lineár rend­szerrel, míg a nagykunsági csa­tornából 14 üzem, közöttük a halastavakat működtetők nyerik a vizet. Mindezt a fontos munkát jelenleg 45-50 ezer hektáron végzik ezen a tájegységen. Német meghívás A siegeni Várbaráti Kör elnö­ke, Hans Reinhardt egri látoga­tásának ezúttal más célja is van azon kívül, hogy felkeresi az egri várbarátokat, akikkel évek óta jó baráti és szakmai kapcsalatot alakítottak ki. Több mint hat éve nyaranként cseretáborokban kaptak lehetőséget a fiatalok egymás országainak megismeré­sére, kulturális, történelmi örök­ségeinek tanulmányozására, ku­tatására. Az együttműködés egy éve azonban kiszélesedett a két város művészeti és oktatási terü­leteire is. Ezt bizonyítja az is, hogy Siegenbe látogatott az Ag- ria Vegyeskar, és delegáció uta­zott az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskoláról is. Tegnap a német vendégek a polgármesteri hivatalban talál­koztak a város vezetőivel, és a testvérvárosi kapcsolatok felvé­teléről tárgyaltak. Megegyeztek továbbá abban, hogy szeptem­berben, a hagyományos siegeni fesztiválon Eger is bemutatko­zik. Rosszul illeszkedett Megdobta az aknatető Felborult a biológiai egyensúly? Hernyóinvázió Egerben Az egri Északi — volt nevén Csebokszári — lakótelepről ke­reste fel szerkesztőségünket egy panaszos. Viszolygással a hang­jában mondta el, hogy a Malom­árok utca nyárfáinak lombját hangos zizegéssel „zabálják” a hernyók. Az üde leveleken gya­rapodott undorító, szőrös falán­kok járják végig az utcát, s csak kopár ágakat hagynak maguk mögött. Felaraszolnak az épüle­tek homlokzatán a nyitott abla­kokig, s a lakásokba is bejutnak. A panelok közé zárt kismamák nem merik kitolni a szabadba a babakocsit, mert félnek a kicsi­nyeikre pottyanó óriás, „bun- dás” kukacoktól. Vajon mit csinál az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat? — kérdezi olvasónk, s mi is dr. Gombkötő Györgyöt. — Többen megkerestek már bennünket ezzel a panasszal — válaszolja. — Nem tehetünk egyebet: konstatáljuk a lakók észrevételeit. Intézetünk a hu­mán egészségüggyel foglalkozik, a növényvédelem nem a mi ha­táskörünk. Kovács Istvánná parképítési vállalkozó elmondta, hogy a szó­ban forgó tettesek (a gyapjaspille a kifejezetten a nyárfákat ked- k, azok kártevői, ezért más egyéb növényre veszélytelenek. Közel harminc fát tettek csúffá, de azok ezt minden bizonnyal át­vészelik. A hernyósereg megfé­kezésére szívesen áldozna a pol­gármesteri hivatal, csakhogy az ilyen mérvű invázióra nincs or­vosság. A földről irányított per­metezés nem hoz megoldást, marad a gyakori söprés, a be­gyűjtés utáni pusztítás. Déliéi Adrienne, a Növény­egészségügyi és Agrokémiai Ál­lomás szakembere csak megerő­síteni tudta az előbbieket, s még hozzátette: — Sajnos, légi úton sem per­metezhetünk, hiszen lakott terü­letről van szó. Egyedüli lehető­ség a kártevők mechanikus mó­don történő irtása, melyhez to­vábbra is kérjük az ott élők segít­ségét. Egyébként, ha elfogy az élelem, lokalizálódik a „hadjá­rat”, s napokon belül várható a bebábozódás. így véget ér ez a szörnyű állapot. Hogy aztan mi lesz a bábokból kibúvó lepkék jövőre éledő le- származottaival? Salétli György, a Heves Me­gyei Környezetvédők Szövetsé­f ének a képviselője a következő­ét felelte: — Madárodúsítási program­mal kívánjuk megteremtem a bi­ológiai egyensúlyt, s igyekszünk a későbbiekben megelőzni az ilyen arányú túlszaporodást. S miként vélekednek az érin­tettek, maguk a hernyók? Teli szájjal nem beszélnek... (né-zi) A kerekharaszti cipő Veronába utazik Az év eleje zavaros viszonyai közepette kevesen hitték, hogy idén talpraáll és sikeres fél évet zár az április óta Mono-Hatvan nevet viselő kft., amely az egyko­ri Duna Cipőgyár örökébe lépett. Most mégis igen bizakodóan nyi­latkozott lapunknak Gábor András igazgató, aki elsősorban annak örül, hogy 254 dolgozót tudnak immár foglalkoztatni, s habár a kereseti lehetőségek nem a legfényesebbek, azért 13-15 ezer forint közötti összeget vi­hetnek haza a munkásemberek egy-egy fizetési napon. Hogyan sikerült megvetni eléggé ingatag lábukat itt a városszélen? Mond­ja el ő, aki a legilletékesebb, hi­szen bő tíz esztendeje tölt be szakvezetői funkciót a gyártele­pen. — Voltaképpen április 1-jétől számíthatjuk azt az időszakot, amely meghatározó az életünk­ben, s jövőnk dolgában egyaránt. Akkoriban sikerült Mono-Hat­van Kft.-vé alakulva frigyre lép­nünk egy veronai olasz gyárral, amely Valbrunella névre hallgat, s mind női készcipő-, mind felső­részgyártás tekintetében bőven ellát bennünket rendeléssel. Ez összesen hatvanezer munkada­rab legyártásában realizálódik a közeljövőben, de már várjuk az olaszok újabb rendelését, akik igen elégedett levelekben nyug­tázták a Kerekharasztról szállí­tott portéka első felét. — Milyen további üzletköté­sekre van kilátásuk, illetve mit tesznek a gyár működésének fo­lyamatossága érdekében ? — Nem ülünk egy percig sem úgy, hogy ne próbálnánk piacun­kat szélesíteni — mondja Gábor András. — Már aláírt együttmű­ködési szerződésünk van a PE- MÜ nevű ceglédi gyáregységgel is, ahová PUMA jellegű utcai és sportcipőket, illetve ezek alkotó­elemeit gyártjuk kooperációban. Ez sem kis tétel, hiszen csak az első fél évben húszezer párat ké­szítettünk el, s most augusztus­ban újabb 20 ezer pár gyártásába fogunk. Természetesen eközben folyik az állandó piackutatás is, hogy minél több lábon állhasson az üzem, illetve biztosíthassuk dolgozóinknak a stabil, folyama­tos gyári munkát. — Milyen az üzemi munkások hangulata? Néhányuk megnyi­latkozásából egyértelműen kivi­láglott, hogy érzik: túljutottak a krízisen, a kritikus téli, kora ta­vaszi hónapokon. — Meg kell mondjam, hogy bár feszített terv keretében vég­zik napi tennivalójukat reggel héttől délután három óráig, s a kereseti lehetőség is eléggé beha­tárolt, de most már legalább nincs létbizonytalanság, min­denki biztosan számíthat havi jö­vedelmére. Egyébként azt is jó hallanom, hogy bíznak bennünk, bíznak a gazdasági, műszaki irá­nyításban, s ha nem is eget renge­tő a közelmúltban bevezetett 23 százalékos bérfejlesztés, tudják, hogy emögött az igazgatóság jó szándéka, többre törekvése hú­zódik meg. Vagyis, most már ér­demes cipész szakmunkásnak lenni a kerekharaszti Mono-Hat­van Kft. portáján. (moldvay) Tegnap Egerben, a Makiári úton szerencsés kimenetelű baleset történt. Á Lady Roose Mercedes kisteherautója haladt normális tem­póban, amikor az első kereke egy rosszul illesztett öntöttvas aknate- tőfe ment rá. Ez a „találkozás” a járművet kibillentette egyensúlyá­ból, s az út menti virágágyásba borult. A vezető sérülés nélkül úszta meg a váratlan eseményt. (Fotó: Szántó György) A U T Ó MELLÉKLET Mára sokak számára nemcsak különböző márkaképviseletek, a kényelmet, hanem a minden- használtautó-telepek, így igazán napokhoz szükséges segítséget nem lehet panasz a választékra, nyújtják az autók. A rendszer- Csupán ízlésen és pénztárcán váltás az autópiacon is megtör- múlik, ki milyen fajtát választ tént, az egykori szocialista magának. Nos, ebben szeretne gyártmányú gépkocsik mellett lapunk segítséget nyújtani autó- megjelentek a nyugati csúcs- piaci mellékletével, amely au- technológiát képviselő model- gusztus 13-i számunkban jele­lek is. Örvendetes módon me- nik meg. Az autótelepek, már- gyénkben is megszaporodtak a kaképviseletek kínálatán túl be­mutatjuk a különböző, gépko­csikhoz kapcsolódó szolgáltatá­sokat, s hasznos információkkal igyekszünk segíteni a négykere- kűek gazdáit. « » • Kérjük, bemutatkozási igé­nyeiket augusztus 5-ig juttassák el személyesen vagy telefaxon (12-333) hirdetési csoportunk­hoz. Részletesebb információk­kal kollégánk, Molnár Zsolt szolgál a 28-880-as telefonszá­mon. Jakab Mihály tárlata Budapest, Szolnok és Kecske- mét után Egerben is bemutatja az alkotásait Séner Mihály festő­művész fia, Jakab Mihály. Az édesapja nyomdokain haladó fiatal festőművész csendéletei és tájképei július 27-től augusztus 10-ig tekinthetők meg a Megyei Művelődési Központban. Lakótelepi gyerekeknek... Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont június 22-től au­gusztus 20-ig mindennap válto­zatos programokkal várja láto­gatóit. Ma délután kettő órától a Bütykölj valamit! elnevezésű foglalkozás keretében kézügyes­séget igénylő, manuális játékok várják a gyerekeket. Míg holnap, csütörtökön délután négy órától a Lakótelepi sportjátékok című sorozatban az asztalitenisszel is­merkedhetnek meg a lakótelepi gyerekek. Bővül az autóbuszjárat Hatvanban Hatvanban a vasútállomás­szolnoki út között közlekedő 1-es helyi járatot újabb autóbu­szokkal egészíti ki augusztus 1-jétől a helyi Volán, ugyanis er­re a lengyelpiac áttelepítése mi­att nagy igény mutatkozik. A ki­bővített járat új autóbuszai a keddi, vásári napokon, szabad­ás munkaszüneti napokon, vala­mint a lengyelpiac nyitvatartási napjain közlekednek. Szünetel a melegvíz- szolgáltatás Egerben augusztus 3-tól 8-ig szünetel a távfűtőművek meleg­víz-szolgáltatása. Ez a karban­tartási munkálatok miatt válik szükségessé, amelyet az Evat Rt. munkatársai ebben az időszak­ban végeznek el. A kényszerű le­állás 4576 lakást érint a város­ban, főleg az Északi-lakótele­pen. A szakemberek a lakók megértését kérik. Yasutasnapi kerékpártúra A Technikai és Tömegsport­klubok Szövetsége, valamint a hatvani MÁV Lövészklub az idén nyáron is megrendezte a ha­gyományos vasutasnapi kerék­pártúrát. A pedálozó vasutasok úticélja Lőrinci, Selyp, Apc, Pe- tőfibánya, Rózsaszentmárton, Szűcsi és Hort községek érinté­sével a Mátravidéki Erőmű volt. A túrán Balázs Béla ügyvezető elnökkel az élen mintegy hu­szonötén vettek részt. Ma dönt a zsűri Több nemzet képviseletében kilenctagú zsűri dönt arról, hogy Eger és Nősz va/megérdemli-e az Európai Virágos Városok címet. Ma délelőtt 11 órakor Hab is László alpolgármester köszönti a vendégeket, majd ezt követően végigkalauzolja a megyeszék­hely virágokkal díszített parkja­in, terein. A részletekről holnapi számunkban olvashatnak. Árengedményes nyári vásár július 29-től (mától) a STÚDIÓ MÓDA-ban (Eger, Széchenyi u. 8.) és a VIOLETTA DIVATCENTER-ben (Eger, Széchenyi u. 16.) Nézzen be hozzánk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom