Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
HÍRLAP, 1992. július 3., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. Besenyőtelken bekötik a gázt, Jól kezdődött ez a nap is a besenyőtelki polgármesteri hivatalban. Megérkezett az új számítógépük, azt szerelik a másik mellé, mert annak minden „por- cikája” megtelt adatokkal. — Annyira megnövekedtek az önkormányzati feladatok, any- nyira szükséges az adatok naprakészen való tárolása, az intézmények gazdálkodásának figyelemmel kísérése, meg számos más dolog, hogy kénytelenek voltunk egy újabb gépet vásárolni 150 ezer forintért — mondja Kalóz András polgármester, ahogy Pál Péter jegyzővel, meg a hivatal néhány dolgozójával figyeljük a szerelési munkálatokat, hallgatjuk a kezelési utasításokat. Később aztán, hogy ne legyünk „láb alatt”, elvonulunk, mert telefonon is keresik a község elöljáróit. Arról érkezik jelentés, hogy néhány órával azelőtt az egyik markológép elvágott egy vezetéket... Á bajban szerencse, hogy a gép kezelője nem szenvedett áramütést... No és az is, hogy a helyreállítást már megkezdték. — Hogy lehetnek ilyen figyelmetlenek/ Mindenfajta, föld alatti vezetéket feltüntetnek a munkatérképeken — zsörtölődik joggal a polgármester, majd túl az első ijedtségen, elmondja, hogy sok a vezeték, cső már a falu körül és a községben is, hiszen elkészült, befejeződött többek között a gázvezeték építésének második üteme is, ami több mint 18 kilométer belső csőhálózat lefektetését jelentette. A napokban indítják a harmadik részét a munkálatoknak, amelyek keretében a kisebb zsákutcákat, utca- nyúlványokat kötik a fővezetékhez. így kerül sor az Ady, a Kossuth es a Fő út közötti utcácskák mintegy egy kilométernyi szakaszának „gázosítására.” — Eddig minden a terveknek megfelelően, pontosan haladt. Reméljük, így lesz a továbbiakban is. Következik a műszaki átadás, illetve a vezeték gáz alá helyezése, majd júliusban az intézmények és a lakások bekötése. S aztán lehet fűteni. Közben elvégezzük a karbantartó, a földhelyreállító munkákat is az utcákban. Azért hangsúlyozom ezt az utóbbit, mert most sokan nyugtalan- kodnak, hogy feltúrva maradnak a bekötőút^ — közli nyomatúkkal az önkormányzati döntést a falu első embere, mert Besenyő- telken is vannak olyanok, akik a kákán is csomót keresnek... Legutóbbi testületi ülésükön egyébként több fontos határozatot is hoztak. Elbírálták az ÁMK igazgatói állására beküldött pályázatokat. A legjobbnak Nyes- ter Erzsébetét találták. Őt nevezték ki. Azelőtt egy évig megbízott igazgatóként látta el ezt a feladatot a művelődési központban. A másik közérdekű döntés az új orvosi és fogorvosi rendelő építésének kérdésében született. Elfogadták a költségvetését. A volt idősek klubjának helyén alakítják ki mindkét helyiséget. A másfél millióba kerülő munkához azonnal hozzáfogtak, mert a nyár folyamán végezni akarnak vele, mégpedig úgy, hogy az anya- és gyermekvédelmi tanácsadónak is helyet szorítsanak benne. Egyik jellegzetessége lesz Besenyőteleknek a most épülő, lassan átadás előtt álló fedett piac, vásárlóudvar. Már csak a terep- rendezés, a parkolók kialakítása, a villamos nálózat áthelyezése, valamint a „buszöböl” létrehozása van hátra. A legtöbb üzlet már kinyitott. Elvégre a magán- vállalkozók saját erőből hozták létre, akik nem sokat adnak az ünnepi formaságokra... Pedig erre is sor kerül. Hamarosan, a nyár folyamán. (fazekas) Zöld-klub A Magyarországi Zöld Párt megyénkben is több előadást szervez a Zöld-klub foglalkozásainak keretében, hogy felhívja a figyelmet környezetünk valós problémái iránt. így a július 4-én, szombaton Füzesabonyban, a városi művelődési központban 18 órai kezdettel megrendezendő összejövetelen — Medveczki Zoltánnak, a Magyarországi Zöld Párt társelnökének részvételével — hasznos tanácsokat kaphatnak a jelenlévők többek között arról, mit kell tudni a napozásról, milyen a kapcsolat az ózonlyuk és a bőrrák között, hogyan lehet gyógyítani a vese- és cukorbetegséget, de emellett megismerkedhetnek a Zöldek mozgalmának fejlődéstörténetével, és részt vehetnek ingyenes természetgyógyász-diagnosztikai vizsgálaton, illetve tanácsadáson. Tárkányiak Erdélyben M&ftíjnalban indultak útnak Erdélybe, a Bihar megyében lévő Kőröstárkányba a felsőtárká- nyi önkormányzat tagjai, Bákon- di Simon polgármester vezetésével. A cél a testvérkapcsolat felvétele. A kezdeményezés Magyarországról indult, mert erős bizonyítékok vannak arra, hogy a felsőtárkányiak ősei a tatárjárás után erről a bihari területről vándoroltak be, s létesítettek települést Felsőtárkányban, IV. Béla királyunk támogatásával. Népzenei koncert Vasárnap, július 5-én este 7 órakor a barokk éve programsorozat keretében Noszvajon a De la Motte-kastélyban népzenei koncertre kerül sor, a magyar népi barokk dallamosság emlékeiből. Közreműködik: Gonda Anita, Szabó Viola, Fajcsák Attila és Dsupin Pál. Helytörténeti ismertető A közeli napokban készült el ezer példányban Csintalan Andrásnak, az egri vármúzeum munkatársának a tervezésében az a 8 oldalas kiadvány, amely „Füzesabony története a régészeti leletek tükrében” címet kapta, és rövid kronológiai ismertető szöveggel, közöttük régészeti tárgyak fotóival ad betekintést az idén megnyílt városi helytörténeti kiállítás muzeális értékeibe. Péksütemények és egyéb csemegék Két éve épült és azóta üzemel a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat feldebrői üzeme. Már az udvaron ínycsiklandozó illatok fogadják a vendéget, a tágas, korszerű sütőüzemben fehérköpenyes asszonyok szorgos- kodnak, hatalmas asztalokon nyújtják, hajtogatják a közkedvelt réteslapot, miközben a dagasztómasinák teszik a dolgukat. Kiss Sándor üzemvezető távollétében a helyettese, Papp A ndrásbeszél az üzem munkájáról, az életükről, miközben — mint afféle „mindenes” — telefonál, átveszi a gázolajszállítmányt, a sütőüzemben irányítja a munkát. — Új és fiatal üzemvezetőnk van, a szakma jó értője, és a központ közreműködésével a nehezedő körülmények között is megpróbálunk sikeresek maradni... Huszonöt dolgozója van az üzemnek, többnyire falubeli asz- szonyok, akik átképzéssel, más üzemekből szerzett gyakorlati tapasztalatokkal hovatovább a szakma mestereivé válnak. A környéken, de szerte a megyében közkedveltek az üzem finom termékei, beleértve a különlegességeket is. — Milyen termékeket gyártanak? A számok helyett Papp András — aki művezető is — felsorolja a termékeiket, amelyeket tulajdonképpen már jól ismerünk, csupán azt nem tudtuk, hogy az Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és környékén vásárolt pékárukat Feldebrőn sütik. — Zsemlecipó, zsemlevekni, sóskiflik — kicsik és óriások — kerülnek ki a kemencéből, nem is szólva a perecekről és a Gyöngyös környékén különösen közkedvelt szójás-korpás csavart kiflikről. — Mit csomagolnak? Évike kezében néhány stanicli, valamennyi tele burgonyaszirommal, amelyet esténként, tv- nézés közben olyan jólesik elrágcsálni. Bevallom, tetszik az üzem. Kí- vülről-belülről tetszetős, s a termékeiről is elismeréssel nyilatkoznak a vásárlók, ám a napi gondoktól ők sem mentesek, és igencsak meg kell harcolni a tal- ponmaradásért. — A szomszéd falvakban sorra nyitnak a magánpékek, néhol már kettő is van, vagyis a növekvő konkurenciával is számolnunk kell, nem is szólva a lakosság vásárlóerejének a csökkenéséről, a mind jobban megmutatkozó pénztelenségről. Az árut mi magunk szállítjuk ki az üzletekbe, és iparkodunk időben eljuttatni a megrendelőkhöz. Manapság bizony harc folyik a piacokért, miközben az egyre nagyobb konkurencia is új kihívásokat jelent. Mind a vállalat, mind az üzem tisztában van azzal, hogy csupán a színvonal növekedése, a termékválaszték bővítése az, amely eredményre vezethet, amivel meg lehet tartani a régi vevőket. A nagy elhatározások, változások időszakát éljük mind a termelésben, mind az értékesítésben. Ezzel tisztában vannak a feldebrői üzem munkásai is... Sz.I. Kun Zoltán: „Talán marad emlék az általam telepített növényekből, cserjékből, fákból...” Örökzöld sziget az Eged alatt A szőlőcskei miniarborétum Ha valamiről nem tudnak, nem jelenti azt, hogy nincs. Aki megálmodta, eltervezte és megvalósítja, annak viszont a fele életét, munkájának a gyümölcsét jelenti az Eged alatti völgyben — Noszvaj felé haladva — születő sziget: a miniarborétum. Nem sokan tudnak arról sem, hogy a születő természeti gyöngyszem tőszomszédságában immár két évtizede csöndben, mintegy száz tudós — őserdei állapotokat teremtve—az UNESCO megbízásából az erdők betegségeit kutatja a tizenvalahány hektáros vadonban — okos műszerekkel mérve és továbbítva —, a csapadékot, szelet és levegőszennyeződést. Kun Zoltánnal, az „Ipar Kiváló Mestere” aranyérmével kitüntetett egri könyvkötővel, a zöld sziget megteremtőiével tekintünk végig az Egedtől a Tiszáig húzódó völgyön. Itt ölelkezik ösz- sze a Bükk az Alfölddel, és futnak egybe a völgyek, belesimulva a ronaságba. — Az országban itt a legtisztább a levegő... Vendéglátómat meglepi az újabb „titok”, nem is sejtve, hogy a debreceni egyetem meteorolo§ iai bázisa a nap minden percé- en adja a jelentéseket: „Itt a le- vegőszennyeződési nulla pont. ” — A természet szeretetét édesapámtól örököltem, aki szintén neves könyvkötő volt, és akinek oldalkocsis motorkerékpáijával vasárnaponként kirándulni indult a család. Később, amikor a magam embere lettem, a bél- apátfalvixá körül csináltam valamit, amire többen felfigyeltek; talán maradt is emlék az általam telepített növényekből, cserjékből, fákból... A szőlőcskei vállalkozás tizenhat éve indult, és ma már csupán eszmei értékben határozható meg ez a vagyon. — Hajdan parlag terület, gaztenger volt errefelé. Öt telket vásároltam meg az idők során, ezekből alakult ki óriási anyagi erőfeszítések árán a tízezer-ötszáz négyzeí/nétetes miniarborétum... itt? Hányfajta növény található — Kétezernél több fa, cseije, többnyire örökzöld, amelyek közül a legidősebbek már túljutottak a kamaszkorukon, és nagyszerűen díszlenek itt, ebben a rendkívül összetett erdei talajban. A megszállott embereknek van egy jó tulajdonságuk: passziónak, kedves időtöltésnek vesznek minden percet, amelyet arra áldoznak, ami a hobbijuk, a „szerelmük”. És erre a pénzt sem sajnálják. Kun úr „puskát” készített a beszélgetéshez, abból tudom, hogy a kis arborétum alapításához a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikuskertje, s onnan személy szerint dr. Pócs Tamás és Kosa Géza tudományos kutató nyújtott hathatós segítséget, illetve biztosított „szaporulatot”. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy ma minden olyan növény megtalálható Szőlőcskén, amely országosan is különlegességnek számít: az atlaszcédrusok különböző fajai, a görbe tűjű kolorádófenyők és egyebek, hogy a díszcserjék sokaságáról ne is beszéljünk. — Honnan érkezett még segítség? — A balatonörsi Folly arborétumból is sok ritkaságot áthoztam, de a holland királyi arborétum — hazánkban csupán itt található — különleges egyedei is szépen díszlenek. Az Egerből elszármazott Gurisatti Gábor kertészmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet kámoni arborétumának az igazgatója úgyszintén közreműködik terveim megvalósításában. A tulajdonos, az alapító naponta kijár Szőlőcskére, itt tölti minden szabad óráját, személyes ismerőse minden fa, minden cseije, és miközben újabb terveket forgat a fejében, arra is gondol, hogy mi lesz az örökzöld szigettel, a felbecsülhetetlen értékű miniarborétummal évtizedek múltán? Olyan „örököst” szeretne, aki vagy amely képes lenne közkinccse tenni, sőt továbbfejleszteni a természet eme emberformálta gyöngyszemét. Nem pénzt, sokkal inkább nemes szándékot és a természetért rajongó jelentkezőket vár további tervei megvalósításához. Mindenekelőtt szeretett szülővárosa érdeklődő figyelmére számít... Szalay István Svéd fegyveres vagyonőrök Kerecsenden Szerdától, július elsejétől nyugodtabban hajthatják esténként pihenőre fejüket a kerecsendi állampolgárok. Nem azért, mintha eddig állandó zaklatások közepette éltek volna, de mostantól egy hónapon keresztül — próba időtartammal — a betörések megelőzésére két vagyonvédelmi járőr teljesít szolgálatot az éjszakai órákban a faluban. — Egy svéd cég magyar alkalmazottjai az egyenruhás vagyonőrök — tájékoztat a legfrissebb eseményekről Kiss Sándor jegyző. — Tehát van fegyverük, kutyájuk, no és szakértelmük a feladatok ellátásához. Profi társaság. Erre szakosodtak. Ön- kormányzati megbízatással ez az első vállalkozásuk Magyarországon. Amikor a szerződést aláírták — mint megtudtuk —, egy régi igényét igyekeztek kielégíteni a falubelieknek. Kerecsenden ugyanis a vagyonvédelemmel gondok vannak, sok az apró lopás most is. Betörtek az ABC-be, meg máshová is. A svédek megkeresték őket, felajánlották szolgáltatásaikat, ami kimondottan csak vagyonvédelemre érvényes. A tsz az első hónap költségeit finanszírozza, s annak elteltével döntenek majd a továbbiakról. A nyári heteket, hónapokat egyébként építkezésekre, felújítások elvégzésére használják fel a községben. Már folynak az iskolai tornaterem és az üzletsor építési munkálatai, de a lakosság támogatásával elkezdték a járdaépítést a Dankó utcában is. A járdatükröt mintegy 250 méteren a lakók ásták ki, a betonozást is az ottlakók és a közmunkát végzők csinálják. Az önkormányzat csak az anyagot biztosította. A másik ilyen munkájuk a gyerekek kényelmét szolgálja majd. Ebédlőt alakítanak ki az iskolában a karbantartás során, mert ez ideig az osztályokban étkeztek a tanulók. Egy régebbi szolgálati lakást alakítanak át erre a célra, s az új tanévben, szeptemberben már itt fogyaszthatják el ebédjüket a gyerekek. A berendezések vásárlására — asztalokra, székekre — mintegy 200 ezer forintot fordítanak. Kisebb felfordulás fogadja a látogatót Andomaktályán, a községházán. Belső átalakítási, ta- tarozási és felújítási munkálatok utolsó simításait végzik a festők, a kőművesek. Húsz éve, hogy nem nyúltak hozzá, igazán ráfér egy kis csinosítás. — Az intézmények, az iskola, az orvosi rendelő rendbetétele után jó három hete fogtunk hozzá a tető javításához, a festéshez és egy szoba átalakításához, ahová számítógépet szereltetünk be. Megnőtt a feladat, gépre kell vinni az adó- és népesség-nyilvántartást — magyarázza Szabó Zoltánjegyző, miközben Balogh László polgármester irodájába tartunk. — A ház elejét bekén hagyjuk, mert olyan nagy a forgalom meg a por az úton, hogy emiatt gyorsan elkoszosodnak a falak. — Négy kilométer hosszú a falu, és a főúttal párhuzamosan futnak a mellékutak is. Nem tudunk széliében terjeszkedni a domborzati viszonyok és az olajosok bányaszorgalmi területe miatt — ad némi tájékoztatót a polgármester a falu speciális körülményeiről, majd hozzáteszi azt is, hogy emiatt a községrendezési terv felülvizsgálatát is megrendelték. Felmérik: merre teijeszkedhetnek a jövőben, hol célszerű kereskedelmi, vendéglátói és egyéb szolgáltatói egysegeket kialakítani. Andornaktályai tervezgetések A jó ivóvízre is szükség van — Sok új ház épült az elmúlt években a községben — folytatja tovább. — Szerencsére gyarapodunk. Bár ennek levet sokan most isszák — az OTP-kölcsö- nök miatt. Nekünk egyébként közel egymillió forintunk van a fiatal házasok lakásépítésének, -vásárlásának a támogatására, a régebbi házak bővítésére, felújítására, hogy a lakosságon is segíthessünk. A szociális bizottság vizsgálja a kérelmeket, s döntésének megfelelően utaljuk ki a segélyeket. Az ismert nehéz gazdasági, pénzügyi gondok, problémák ellenére a helyi önkormányzat a lakosság életkörülményeinek a javítására törekszik, ezt tűzte célul működésének idejére. Ez az eddigi tevékenységükből, terveikből is kitűnik. Ellentétben sok településsel, Andomaktályán központilag oldották meg a szemétszállítást. Ezért nem kell fizetni. A számlát a hivatal állja, sőt egy köbméterig a hulladékot, szemetet a lakók ingyen elszállíthatják a telepre. Évente 250 ezer forintot fordítanak a szeméttelep működtetésére, ötszázezret pedig az intézményes szállítás költségeinek a fedezésére. A gáz bevezetése is egészen jól halad — halljuk Balogh Lászlótól. A szerelés három hónapja alatt megközelítőleg elérték a 70 százalékos szervezettséget. A leendő fogyasztók nagy részé megkötötte a szerződést. Elkészült a falu belső hálózatának a terve, most folyik az engedélyeztetése. Az eredeti elgondolásoknak megfelelően haladnak, jövő év őszére 80 százalékos készenlétben lesznek... — Nagy szükség lenne a gázvezeték mellett a szennyvízelvezető és -tisztító rendszerre — hangsúlyozza a polgármester a község kívánalmait. — Három település — Andornaktálya, Nagytálya, Makiár — összefogott, tervet készítettünk. így megoldható lenne a probléma, ami 180-200 millió forintba kerülne. A három község éves költségvetése viszont összesen 100 millió. Ezért pályázatot nyújtottunk be. Remélhetőleg el is nyerjük. Ahogy az indokokat sorba vesszük, kiderül, hogy e rendszer kiépítésére égetően szükség van. Eger város déli vízbázisa védőszelvényében fekszik a három település. Gyakorlatilag innét származik a megyeszékhely és környékének többségi vízforrása, amelyek viszonylag sekély mélységuek. Gyorsan szennyeződnek, mert itt folyik át az Éger-patak. Eléggé koszos, közvetlenül a Tisza-toba ömlik, és az sem közömbös, hogy milyen minőségben érkezik oda. Ez Egert is érinti, mert az ottani tisztítómű hatékonysága olyan, hogy az nem felel meg a patak kategóriájának, tehát nem megfelelő tisztaságú vizet enged tovább, amely az említett három községen csordogál végig. Nyáron elviselhetetlen a búz, nagy a lakosság nyomása, panasza. Ezért fordultak Eger város polgármesteréhez is, hogy segítsen ebben az ügyben, mert valamit tenni kell. Elvégre az egriek is innét kapják a vizet. A végeredményre sokan kíváncsiak, de addig is igyekeznek — tehetségükhöz mérten — a falu lakóinak egészségét védeni. Most épült ki a háziorvosi rendszer. Az önkormányzat kétszer többet fordít — egész pontosan hárommillió forintot —■• az orvosi rendelőre, mint a tb-járulék. — Számítógépet, ultrahangos terápiás készüléket, hordozható EKG-t vásároltunk ebben az esztendőben. A rendelőintézet dolgozói jelenleg tanfolyamon sajátítják el a készülékek működtetését — újságolja az újabb eseményeket a falu eíső embere. — Azt akarjuk elérni, hogy minél kevesebbet kelljen a helybelieknek a városba utazniuk. A buszköltség oda-vissza 56 forint. Ráadásul a Volán állandóan csökkenti a járatok számát, s olyan tömött, zsúfolt az utastér, hogy az nem is igaz. Nyugati színvonalú az ár, balkáni a kiszolgálás. Persze, azt nem felejti el elmondani Balogh László, hogy rendszeres támogatásban részesítik a sportegyesületüket. Szeretnék, ha focicsapatuk jövőre bajnokságot nyerne. Két labdarúgópályájuk lesz, mert a jelenlegi melle megkezdték a régi, mocsári kertben lévő pálya felújítását is. Az iskolánál komplex módon alakítanak ki sportkertet az iskolai és tömegsport űzésére. Ezekre 800 ezer forintot fordítanak. Emiatt 10 méterrel feljebb kellett helyezniük a buszmegállót is, mert beleért volna a sporttelepbe. S nem azért — ahogy azt búcsúzóul tréfásan mondja a polgármester —, mert azt a régi rendszer építtette... Fazekas István
