Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-27 / 176. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992, 27., hétfő Konferencia: augusztusban Londonban A balkáni belháború megfékezésére Orosz-francia űrutazás Az illetékes orosz-francia bizottság kijelölte a nemzetközi legénységet, amely ma útnak indul a Szojuz TM-15 fedélzetén. A parancsnok Anatolij Szolovjov, a fedélzeti mérnök Szergej Av- gyejev lesz, s velük utazik az űrbe a francia Michel Tonini kutató űrhajós. A felkészítést irányító Pjotr Klimuk tábornok szerint rendben közeledik a start, amely a tervek szerint hétfő délelőtt 10.08-kor lesz moszkvai (8.08 közép-európai) idő szerint. Michel Tonini „régi motoros”: a világűrben ugyan még nem járt, de már 1988-ban ő volt Jean-Loup Chretien tartaléka. Irak taktikázik Eredménytelenül végződtek szombaton az ENSZ és Irak képviselői közötti újabb tárgyalások, és tovább csökkent a remény a megegyezésre. A világszervezet (és a nyugati nagyhatalmak) célja, hogy Irak dolgozni engedje az ENSZ ellenőreit, akiknek feladata az iraki fegyvergyártás felderítése. Bagdad fizikai erőszakkal is akadályozta az ellenőröket, s az elutazásuk óta eltelt napokat nyilván arra használta fel, hogy új helyeken rejtse el a tömeg- pusztító fegyvergyártásáról tanúskodó dokumentumokat. Boszniai menekültek Németországban A boszniai menekültekért pénteken Károlyvárosba (Karlo- vacba) indított három német vonat vasárnap reggel visszaérkezett Németországba. A szerelvények összesen 2.659 menekültet hoztak. Az első vonat Nürnberg- be érkezett, ahol az utasok rögtön meleg ételt kaptak. A Bundesbahn hat szerelvénnyel összesen 5.000 menekültet szállít német területre. A német vörös- kereszt központja szerint a menekültek kimerültek, de általában egészségesek. Sokan azonban hozzátartozóikat voltak kénytelenek hátrahagyni, és poggyászként is csupán a legszükségesebbet hozták magukkal. A vöröskereszt képviselője a nehézségek szemléltetésére elmondta, hogy az egyik szerelvényen „gyakorlatilag közvetlenül a beszálláskor” egy várandós anya megszülte gyermekét. Londonban szombaton hivatalosan bejelentették, hogy Nagy-Britannia augusztus második felére újabb nemzetközi konferenciát hívott össze a balkáni belháború megfékezésének reményében. A rendezvény az alig több mint egy hete befejeződött, Lord Carrington közvetítésével tető alá hozott előző londoni tanácskozásnál nagyobb súlyúnak ígérkezik: a konferenciát ezúttal Szarajevóban vasárnapra virradóra ismét heves harcok voltak, a tüzérségi támadás és az orvlövészakciók következtében több tucat polgári személy életét vesztette. Szarajevói források szerint a két napig tartó viszonylagos nyugalmat azért követték újabb összecsapások, mert a boszniai szerb vezetés meggyőződhetett róla: a nyugati országok a korábbi fenyegetések ellenére nem indítanak katonai intervenciót Boszniában, hanem helyette átfogó Jugoszlávia-érte- kezletet hívnak össze. A londoni konferencia híre a John Major kormányfő nyitja meg, s meghívót küldtek Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak is. Az értekezleten Douglas Hurd külügyminiszter és Lord Carrington közösen elnököl majd. A külügyminisztérium közleménye szerint a konferenciára meghívták az Európai Közösség külügyminisztereit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi tagálladélszláv köztársaságokat nem érte meglepetésként, mivel Douglas Hurd brit külügyminiszter egy hete már körvonalazta elképzeléseit az eddigi Jugoszlá- via-értekezlet kiszélesítéséről. Slobodan Milosevic szerb elnök lemondott a közvetlen részvételről, helyette valószínűleg a kis jugoszláv föderáció vezetői képviselik majd a szerb érdekeket. Belgrádban közvetve kilátásba helyezték a volt délszláv köztársaságok elismerését is, ha azok elismerik a kis-jugoszláv föderáció folytonosságát. A sebtében összehívott boszmának képviselőit, vagyis minden kormányt, illetve szemben álló félt, amely érintett az egykori Jugoszláviában dúló polgárháború által. A brit külügyi szóvivő szerint a konferencia kifejezi annak szükségességét, hogy a béke előmozdítására folytatott erőfeszítésekben a legszorosabb konzultáció jöjjön létre az EK, az EBEÉ és az ENSZ között. (MTI) niai szerb „parlament” egyébként határozatot hozott arról, hogy meghúzzák a szerb terület határát, a vitás körzeteket még nem jelölik meg, de másutt egyértelműen meghatározzák a mesgyét. Ezek a határvonalak szerb etnikai határvonalat tükröznek a parlamenti döntés szerint, nem történelmi határokat. A boszniai szerbek a volt jugoszláv hadsereg fegyverzetével és személyi állományának jelentős hányadával jelenleg a köztársaság területének több mint felét megszállásuk alatt tartják. (MTI) Szlovénia a katonai beavatkozás mellett A szlovén külügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter a ljubljanai kormány nevében szombaton állást foglalt amellett, hogy külső katonai beavatkozással vessenek véget a bosznia-hercegovinai konfliktusnak. Janez Jansa nemzetvédelmi miniszter kijelentette: „Szlovéniának nincs ellenvetése egy bosznia- hercegovinai katonai intervencióval szemben, hiszen tisztában van azzal, hogy csak ilyen lépéssel lehet véget vetni a fegyveres konfliktusnak és meghiúsítani azoknak a szándékát, akik kísérletet tesznek a köztársaságban élő muzulmánok kiirtására”. Jansa szerint a háború mielőbbi befejezése Szerbiának is érdekében állna, hiszen kikerülne a nemzetközi figyelem középpontjából, és esetleg fel is oldanák az ellene elrendelt gazdasági blokádot. Meghúzzák a szerb területek határát Sárga csillag helyett fehér kokárda? Hargita es Kovászna megye prefektusainak alaptalan és indokolatlan leváltására egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy magyar nemzetiségűek — hangsúlyozza az RMDSZ elnökségének nyilatkozata, amely a leghatározottabban tiltakozik a kormány eljárása ellen. Az RMDSZ elnökségének szombaton Brassóban tartott kibővített ülésén elfogadott nyilatkozat rámutat: a kormány döntése formális jogszerűsége ellenére kihívás és egyben politikai provokáció a két megye többségi lakosságával és általában a romániai magyar népességgel szemben. A nyilatkozatot az elnökségi ülést követő sajtóértekezleten, a brassói unitárius egyházközség székhelyén Kolumbán Gábor, az RMDSZ szervezési alelnöke olvasta fel a nagy számban megjelent újságíróknak. A sajtóértekezleten részt vett Domokos Géza elnök, Szőcs Géza politikai alelnök és az elnökség más tagjai is. A sajtóértekezleten Domokos Géza kifejezte reményét, hogy a prefektusok ügye nem viszi tévútra a választási kampányt, és azt a nacionalista szélsőségesek nem használják fel fegyverként a választási küzdelemben. Az elnökség úgy döntött, hogy felhívást intéz Hargita- és Kovászna megyei szervezetekhez, arra kérve őket, hogy tiltakozásuk jeleként ne a csütörtöki népgyűlések határozatában szereplő sárga csillagot tűzzék ki, hanem fehér kokárdát viseljenek. Mint Domokos Géza elmondta, javaslatukat a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből teszik, hozzátéve, hogy a fehér kokárda az erőszakmentesség szimbóluma. A két prefektus elmozdításával kapcsolatban kiadott RMDSZ-nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kormány diszkriminatív döntésével megsértette az állampolgárok közötti megkülönböztetést tiltó alkotmánycikkelyek szellemét, kimutatva egyben azt, hogy nem bízik a magyar nemzetiségű állampolgárokban, és nem tartja őket alkalmasnak felelős közhivatali tisztségek betöltésére. Az intézkedés arra enged következtetni, hogy a kormánynak nincs bizalma az első demokratikusan megválasztott közigazgatásban, és szükségesnek tartja a centralizált és et- nokratikus államhatalom erődemonstrációját. A két megye etnikai sajátosságától elvonatkoztatva olyan súlyos provokációk sorozatának teremtett lehetőséget, amelyek destabilizálhatják a helyhatósági választások nyomán kialakult közigazgatást. A nyilatkozat rámutat, hogy a kormány intézkedéseit az általános választások előtt politikai provakációkra is kiaknázhatják. Az RMDSZ elnöksége szerint a kormány megszegte azt az ígéretét, hogy választások tekintetében megőrzi semlegességét, és az etnikai kérdést közvetlenül a választási kampány előtt eszközként használja fel a hatalomért folyó harcban. A nyilatkozat sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány döntésének igazolására (Stolojan sajtóértekezletén) fontosabbnak találta, hogy a román közigazgatás két világháború közötti gyakorlatára utaljon, mint az 1918. december l.-i gyulafehérvári kiáltványra, amelyben az egyesült Románia képviselői fogadalmat tettek a kisebbségi sorsra jutott más nemzetiségű lakosságnak: Románia minden népének joga van az anyanyelvi oktatásra és a saját soraiból választott közigazgatásra. A nyilatkozat megelégedéssel nyugtázza: a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedését, s nemcsak azért, mert az sérti a magyar lakosságot, hanem azért is, mert veszélyezteti a demokrácia kibontakozását Romániában. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció tagja, de az ellenzéki tömörülés tagszervezeteivel egyetértésben külön listákon indítja képviselő- és szenátorjelöltjeit. Az elnökség felhívást intézett szervezeteihez, hogy a jelöltek kiválasztásánál vegyék figyelembe az emlékezetes temesvári kiáltvány 8. pontját, vagyis azt, hogy a volt kommunista nomenklatúra tagjai és az elnyomó apparátusban vezető tisztségeket betöltők ne induljanak a választásokon. A jelöltektől írásos nyilatkozatot kémek arról, hogy volt-e kapcsolatuk a Securitatéval. Domokos Géza megerősítette: visz- szavonul a politikai élettől. Mint mondotta, központi bizottsági póttagként ő is tagja volt a nomenklatúrának, visszavonulásának ez az egyik oka. Borbély László képviselő beszámolt arról a csütörtöki marosvásárhelyi tanácskozásról, amelyen jogaszok és az RMDSZ törvényhozói a magyarság elleni jogsértő és diszkriminatív bírósági ítéleteket vitatták meg, és amelyek legutóbbi példája Cseresnyés Pál és Barabás Ernő 10- 10 évi börtönbüntetése, a márciusi konfliktusban való részvételükért. Borbély László rámutatott, hogy a Maros megyei bíróság a márciusi eseményekért eddig kizárólag magyar anyanyelvű cigányokat és magyar nemzetiségűeket ítélt el, szám szerint negyvenhármat. Elhatározták: dokumentációt készítenek az eddigi diszkriminatív ítéletekről, de nemcsak Marosvásárhellyel kapcsolatban, hanem a decemberi fordulat után az elnyomó gépezet tagjai elleni kilengések ürügyén súlyos börtönre ítéltek eseteit is, és ezt a közvélemény és a nemzetközi szervezetek tudomására hozzák. _____ V endég az újrakezdés szimbóluma Salzburgi fesztivál Thomas Klestil osztrák államfő vasárnap délelőtt hivatalosan megnyitotta a salzburgi ünnepi játékokat, majd beszédet mondott a dalai láma, aki szombat óta Ausztria vendége. A salzburgi fesztivál hagyománya, hogy a megnyitó ceremónia ünnepi beszédére nagy tekintélynek örvendő külföldi közéleti személyiséget kémek fel. A dalai láma ez évi meghívása a buddhizmus és az európai kultúra közti kapcsolatot hivatott jelképezni, valamint azt a szerepet, amit a tibeti vallási vezető a párbeszéd híveként, az újrakezdés szimbólumaként, nem utolsósorban pedig a hazájából elűzött, menekültként élő személyiségként a nemzetközi életben játszik. A vasárnap délelőtti megnyitóünnepségen Klestil elnök azt húzta alá, hogy korunkban milyen nagy szükség van a szellem erejére és a kultúra hatalmára, mert ezek segítenek az elbátortalanodás és a rezignáltság leküzdésében. A határokon átlépő szolidaritás és bizalom szükségességéről beszélt, s megjegyezte: az a tiszta horizont, amely a kommunista diktatúrák összeomlása és a hidegháború vége nyomán jobb jövőt engedett remélni, most ismét sötétté vált. A gyűlölet és a pusztítás, tömegek elűzése, a türelmetlenség, a környezet veszélyeztetése, a biztonság és optimizmus elvesztése fenyeget. A tibeti vallási vezető korunk égető problémáinak felsorolása után arra a következtetésre jutott, hogy bízni kell a jövőben. Együttműködésre buzdított, s arra, hogy az ember maradjon ember, bármilyenek is a körülmények. (MTI) n. János Pált gyógyulttá nyílvánították Gyógyulná nyilvánították orvosai II. János Pál pápát, de közölték, hogy egy ideig még pihennie kell, és fizikailag regenerálódnia. Mint a sebészcsoport vezetőjére, Francesco Crucitti profesz- szorra hivatkozva jelentenék, a pápának már nincs szüksége orvosi felügyeletre, hanem egyszerűen pihennie kell és elősegítenie testi felépülését. Mint ismeretes, a pápán júlias 15-én műtétet hajtottak végre, és vastagbeléből orvosai által jóindulatúnak ítélt daganatot távolítottak el. Ilét napra rá a varratokat is kiszedték testéből, s sebe szépen gyógyul. Achillc Silvestrini bíboros, a római kúria keleti egyházakkal foglalkozó kongregációjának prefektusa szombaton felkereste betegágyánál a pápát, utána pedig újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy jó állapotban találta II. János Pált: teli életkedvvel, energiával, és jó humorral. (MII) Abortuszért — két év börtön? A varsói parlament alsóháza, a szejm pénteken hosszas vita után első olvasásban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely jelentősen korlátozná az abortuszhoz való jogot Lengyelországban. A javaslat — amelynek értelmében akár két év börtönnel is sújtható bárki, aki segít az abortusz végrehajtásában — 212 igen szavazatot kapott 106 ellenében. Megfigyelők szerint a szavazás a Keresztény Nemzeti Unió körül tömörült konzervatív képviselők sikerét jelenti, akiket e kérdésben a befolyásos római katolikus egyház is támogatott. A döntés értelmében most a törvényjavaslatot egy különbizottság elé terjesztik további tanulmányozásra, majd predig ismét szükség lesz az alsóház valamint a felsőház jóváhagyására, s végül Lech Walesa aláírására. (MTI) Mock szerint az egyesült Európa: Legalább egy nemzedéknyire van Európa igencsak távol van még a közös kül-, biztonság-, és védelmi politikától — vélekedett Alois Mock osztrák külügyminiszter a bécsi Kurier vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában. A ténylegesen egyesült Európa legalább egy nemzedék- nyíre van még — mondotta, s indoklásul a Balkán-háborúra hivatkozott: az európai országok még abban sem tudtak közös nevezőre jutni, hogy kvótákat határozzanak meg a menekültek befogadására, nem beszélve a szerb agresszió elleni közös és hatékony fellépésről. Ez utóbbival kapcsolatban Mock úgy véli, hogy a franciák alapvetően készen állnának egy katonai intervencióra, de az angolok nélkül nem tesznek semmit, akik viszont Washington jelzésére várnak. Az amerikaiak döntése azon múlik — Mock értékelése szerint — vajon Bush elnök választási kampánya szempontjából a beavatkozástól pozi- tív vagy negatív hatást várhat. Márpedig — vélekedik Mock, ha a Balkán-háború megy tovább a maga útján, a következmények szörnyűek lesznek. Még több menekült, harcok Koszovóban, Macedónia esetleges bekapcsolódása — sőt, az sem kizárható, hogy Bulgária, Görögország és Törökország is megmozdul, és a háború valóban az egész Balkánra kiterjed. Kitűnő lovas a mexikói államfő Salinas de Gortari életrajza Tegnap este hazánkba érkezett a Mexikói Egyesült Államok elnöke, aki két napig lesz vendégünk. Carlos Salinas de Gortari mexikói elnök 1948. április 3-án született Mexikóvárosban. 1966-ban beiratkozott a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemre (UNAM), ahol közgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott, és 1969-ben végzett. 1970-ben az egyetem gazdaságpolitikai tanszékén tudományos munkatárs lett, munkáját azonban megszakította, hogy minden idejét az aktív sportolásnak szentelje. A kolumbiai Caliban rendezett Pánamerikai Játékokon lovaglásban ezüstérmet nyert. 1971-1974 között töltötte be az első kormányzati tisztséget: a Tervezési és Költségvetési Minisztériumban közigazgatási tanácsadó volt. Ezzel egy időben, 1973-1978 között posztgraduális tanulmányokat folytatott az amerikai Harvard Egyetemen, ahol felsőfokú államigazgatásból és politikai gazdaságtanból doktorált. 1978-ban kinevezték a Tervezési és Költségvetési Minisztérium pónzügyi tervezési igazgatóhelyettesévé, s még abban az évben megkapta vezérif azgatói kinevezését is. Ebben a eosztásában a szociálpolitikáért volt felelős. 1979-81 között a » minisztérium gazdasági és szociálpolitikai osztályát igazgatta. 1981-ben Miguel de la Madrid Hurtado elnökjelölt választási hadjáratát vezette, és a kampány alatt az Intézményes Forradalmi Párt politikai, gazdasági és szociális kutatóintézetének igazgatói tisztét is ellátta. 1982-ben Miguel de la Madri- dot elnökké választották, akinek a kabinetjében Salinas 1982- 1987-ig költségvetési és tervezési miniszter volt. Őt tekintik az akkoriban meghirdetett gazdasági reform egyik atyjának. 1966 óta tagja az Intézményes Forradalmi Partnak (Partido Revolutionäre Institúciónál — PRI), amely megalakulása, 1929 óta minden mexikói választást megnyert. (A Szovjetunió megalakulása óta nem volt még olyan ország, amely ilyen hosszú ideig egyparti irányítás alatt állt volna.) Pártja 1987 októberében őt választotta hivatalos elnökjelöltjévé, s ő az 1988. július 6-i választásokat meg is nyerte. 1988. december 1-jén lett hat év időtartamra Mexikó köztársasági elnöke. Felesége Yolanda Cecilia Occelli González. Három gyermekük van. Az 1990-es magyarországi választások óta személyében először tárgyal latin-amerikai államfő Budapesten.
