Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992, 27., hétfő Konferencia: augusztusban Londonban A balkáni belháború megfékezésére Orosz-francia űrutazás Az illetékes orosz-francia bi­zottság kijelölte a nemzetközi le­génységet, amely ma útnak indul a Szojuz TM-15 fedélzetén. A parancsnok Anatolij Szolovjov, a fedélzeti mérnök Szergej Av- gyejev lesz, s velük utazik az űrbe a francia Michel Tonini kutató űrhajós. A felkészítést irányító Pjotr Klimuk tábornok szerint rendben közeledik a start, amely a tervek szerint hétfő délelőtt 10.08-kor lesz moszkvai (8.08 közép-európai) idő szerint. Mi­chel Tonini „régi motoros”: a vi­lágűrben ugyan még nem járt, de már 1988-ban ő volt Jean-Loup Chretien tartaléka. Irak taktikázik Eredménytelenül végződtek szombaton az ENSZ és Irak kép­viselői közötti újabb tárgyalások, és tovább csökkent a remény a megegyezésre. A világszervezet (és a nyugati nagyhatalmak) cél­ja, hogy Irak dolgozni engedje az ENSZ ellenőreit, akiknek fel­adata az iraki fegyvergyártás fel­derítése. Bagdad fizikai erőszak­kal is akadályozta az ellenőröket, s az elutazásuk óta eltelt napokat nyilván arra használta fel, hogy új helyeken rejtse el a tömeg- pusztító fegyvergyártásáról ta­núskodó dokumentumokat. Boszniai menekültek Németországban A boszniai menekültekért pénteken Károlyvárosba (Karlo- vacba) indított három német vo­nat vasárnap reggel visszaérke­zett Németországba. A szerelvé­nyek összesen 2.659 menekültet hoztak. Az első vonat Nürnberg- be érkezett, ahol az utasok rög­tön meleg ételt kaptak. A Bun­desbahn hat szerelvénnyel össze­sen 5.000 menekültet szállít német területre. A német vörös- kereszt központja szerint a me­nekültek kimerültek, de általá­ban egészségesek. Sokan azon­ban hozzátartozóikat voltak kénytelenek hátrahagyni, és poggyászként is csupán a leg­szükségesebbet hozták maguk­kal. A vöröskereszt képviselője a nehézségek szemléltetésére el­mondta, hogy az egyik szerelvé­nyen „gyakorlatilag közvetlenül a beszálláskor” egy várandós anya megszülte gyermekét. Londonban szombaton hiva­talosan bejelentették, hogy Nagy-Britannia augusztus máso­dik felére újabb nemzetközi kon­ferenciát hívott össze a balkáni belháború megfékezésének re­ményében. A rendezvény az alig több mint egy hete befejeződött, Lord Carrington közvetítésével tető alá hozott előző londoni ta­nácskozásnál nagyobb súlyúnak ígérkezik: a konferenciát ezúttal Szarajevóban vasárnapra vir­radóra ismét heves harcok vol­tak, a tüzérségi támadás és az orvlövészakciók következtében több tucat polgári személy életét vesztette. Szarajevói források szerint a két napig tartó viszony­lagos nyugalmat azért követték újabb összecsapások, mert a boszniai szerb vezetés meggyő­ződhetett róla: a nyugati orszá­gok a korábbi fenyegetések elle­nére nem indítanak katonai in­tervenciót Boszniában, hanem helyette átfogó Jugoszlávia-érte- kezletet hívnak össze. A londoni konferencia híre a John Major kormányfő nyitja meg, s meghívót küldtek Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak is. Az értekezleten Douglas Hurd kül­ügyminiszter és Lord Carrington közösen elnököl majd. A külügyminisztérium közle­ménye szerint a konferenciára meghívták az Európai Közösség külügyminisztereit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi tagálla­délszláv köztársaságokat nem érte meglepetésként, mivel Do­uglas Hurd brit külügyminiszter egy hete már körvonalazta el­képzeléseit az eddigi Jugoszlá- via-értekezlet kiszélesítéséről. Slobodan Milosevic szerb elnök lemondott a közvetlen részvétel­ről, helyette valószínűleg a kis ju­goszláv föderáció vezetői képvi­selik majd a szerb érdekeket. Belgrádban közvetve kilátásba helyezték a volt délszláv köztár­saságok elismerését is, ha azok elismerik a kis-jugoszláv föderá­ció folytonosságát. A sebtében összehívott bosz­mának képviselőit, vagyis min­den kormányt, illetve szemben álló félt, amely érintett az egyko­ri Jugoszláviában dúló polgárhá­ború által. A brit külügyi szóvivő szerint a konferencia kifejezi an­nak szükségességét, hogy a béke előmozdítására folytatott erőfe­szítésekben a legszorosabb kon­zultáció jöjjön létre az EK, az EBEÉ és az ENSZ között. (MTI) niai szerb „parlament” egyéb­ként határozatot hozott arról, hogy meghúzzák a szerb terület határát, a vitás körzeteket még nem jelölik meg, de másutt egyértelműen meghatározzák a mesgyét. Ezek a határvonalak szerb etnikai határvonalat tük­röznek a parlamenti döntés sze­rint, nem történelmi határokat. A boszniai szerbek a volt jugo­szláv hadsereg fegyverzetével és személyi állományának jelentős hányadával jelenleg a köztársa­ság területének több mint felét megszállásuk alatt tartják. (MTI) Szlovénia a katonai beavatkozás mellett A szlovén külügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter a ljubljanai kormány nevében szombaton állást foglalt amellett, hogy külső katonai beavatko­zással vessenek véget a bosznia-hercegovinai konf­liktusnak. Janez Jansa nemzetvédelmi miniszter ki­jelentette: „Szlovéniának nincs ellenvetése egy bosznia- hercegovinai katonai intervencióval szemben, hi­szen tisztában van azzal, hogy csak ilyen lépéssel le­het véget vetni a fegyveres konfliktusnak és meghi­úsítani azoknak a szándékát, akik kísérletet tesznek a köztársaságban élő muzulmánok kiirtására”. Jansa szerint a háború mielőbbi befejezése Szer­biának is érdekében állna, hiszen kikerülne a nem­zetközi figyelem középpontjából, és esetleg fel is ol­danák az ellene elrendelt gazdasági blokádot. Meghúzzák a szerb területek határát Sárga csillag helyett fehér kokárda? Hargita es Kovászna megye prefektusainak alaptalan és indoko­latlan leváltására egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy magyar nemzetiségűek — hangsúlyozza az RMDSZ elnökségének nyilat­kozata, amely a leghatározottabban tiltakozik a kormány eljárása ellen. Az RMDSZ elnökségének szombaton Brassóban tartott ki­bővített ülésén elfogadott nyilatkozat rámutat: a kormány döntése formális jogszerűsége ellenére kihívás és egyben politikai provoká­ció a két megye többségi lakosságával és általában a romániai ma­gyar népességgel szemben. A nyilatkozatot az elnökségi ülést követő sajtóértekezleten, a brassói unitárius egyházközség székhelyén Kolumbán Gábor, az RMDSZ szervezési alelnöke ol­vasta fel a nagy számban megje­lent újságíróknak. A sajtóérte­kezleten részt vett Domokos Gé­za elnök, Szőcs Géza politikai alelnök és az elnökség más tagjai is. A sajtóértekezleten Domokos Géza kifejezte reményét, hogy a prefektusok ügye nem viszi té­vútra a választási kampányt, és azt a nacionalista szélsőségesek nem használják fel fegyverként a választási küzdelemben. Az el­nökség úgy döntött, hogy felhí­vást intéz Hargita- és Kovászna megyei szervezetekhez, arra kér­ve őket, hogy tiltakozásuk jele­ként ne a csütörtöki népgyűlések határozatában szereplő sárga csillagot tűzzék ki, hanem fehér kokárdát viseljenek. Mint Do­mokos Géza elmondta, javasla­tukat a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből teszik, hozzáté­ve, hogy a fehér kokárda az erő­szakmentesség szimbóluma. A két prefektus elmozdításá­val kapcsolatban kiadott RMDSZ-nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a kormány diszkri­minatív döntésével megsértette az állampolgárok közötti meg­különböztetést tiltó alkotmány­cikkelyek szellemét, kimutatva egyben azt, hogy nem bízik a ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rokban, és nem tartja őket alkal­masnak felelős közhivatali tiszt­ségek betöltésére. Az intézkedés arra enged következtetni, hogy a kormánynak nincs bizalma az el­ső demokratikusan megválasz­tott közigazgatásban, és szüksé­gesnek tartja a centralizált és et- nokratikus államhatalom erőde­monstrációját. A két megye etni­kai sajátosságától elvonatkoztat­va olyan súlyos provokációk so­rozatának teremtett lehetőséget, amelyek destabilizálhatják a helyhatósági választások nyo­mán kialakult közigazgatást. A nyilatkozat rámutat, hogy a kormány intézkedéseit az általá­nos választások előtt politikai provakációkra is kiaknázhatják. Az RMDSZ elnöksége szerint a kormány megszegte azt az ígére­tét, hogy választások tekinteté­ben megőrzi semlegességét, és az etnikai kérdést közvetlenül a vá­lasztási kampány előtt eszköz­ként használja fel a hatalomért folyó harcban. A nyilatkozat saj­nálattal állapítja meg, hogy a kormány döntésének igazolásá­ra (Stolojan sajtóértekezletén) fontosabbnak találta, hogy a ro­mán közigazgatás két világhábo­rú közötti gyakorlatára utaljon, mint az 1918. december l.-i gyu­lafehérvári kiáltványra, amely­ben az egyesült Románia képvi­selői fogadalmat tettek a kisebb­ségi sorsra jutott más nemzetisé­gű lakosságnak: Románia min­den népének joga van az anya­nyelvi oktatásra és a saját sorai­ból választott közigazgatásra. A nyilatkozat megelégedéssel nyugtázza: a román demokrati­kus erők és a független sajtó el­ítélte a kormány intézkedését, s nemcsak azért, mert az sérti a magyar lakosságot, hanem azért is, mert veszélyezteti a demokrá­cia kibontakozását Romániában. A sajtóértekezleten elhang­zott, hogy az RMDSZ a Demok­ratikus Konvenció tagja, de az el­lenzéki tömörülés tagszervezete­ivel egyetértésben külön listákon indítja képviselő- és szenátorje­löltjeit. Az elnökség felhívást in­tézett szervezeteihez, hogy a je­löltek kiválasztásánál vegyék fi­gyelembe az emlékezetes temes­vári kiáltvány 8. pontját, vagyis azt, hogy a volt kommunista no­menklatúra tagjai és az elnyomó apparátusban vezető tisztsége­ket betöltők ne induljanak a vá­lasztásokon. A jelöltektől írásos nyilatko­zatot kémek arról, hogy volt-e kapcsolatuk a Securitatéval. Do­mokos Géza megerősítette: visz- szavonul a politikai élettől. Mint mondotta, központi bizottsági póttagként ő is tagja volt a no­menklatúrának, visszavonulásá­nak ez az egyik oka. Borbély László képviselő be­számolt arról a csütörtöki maros­vásárhelyi tanácskozásról, ame­lyen jogaszok és az RMDSZ tör­vényhozói a magyarság elleni jogsértő és diszkriminatív bíró­sági ítéleteket vitatták meg, és amelyek legutóbbi példája Cse­resnyés Pál és Barabás Ernő 10- 10 évi börtönbüntetése, a márci­usi konfliktusban való részvéte­lükért. Borbély László rámuta­tott, hogy a Maros megyei bíró­ság a márciusi eseményekért ed­dig kizárólag magyar anyanyelvű cigányokat és magyar nemzeti­ségűeket ítélt el, szám szerint negyvenhármat. Elhatározták: dokumentációt készítenek az eddigi diszkriminatív ítéletekről, de nemcsak Marosvásárhellyel kapcsolatban, hanem a decem­beri fordulat után az elnyomó gépezet tagjai elleni kilengések ürügyén súlyos börtönre ítéltek eseteit is, és ezt a közvélemény és a nemzetközi szervezetek tudo­mására hozzák. _____ V endég az újra­kezdés szimbóluma Salzburgi fesztivál Thomas Klestil osztrák állam­fő vasárnap délelőtt hivatalosan megnyitotta a salzburgi ünnepi játékokat, majd beszédet mon­dott a dalai láma, aki szombat óta Ausztria vendége. A salzburgi fesztivál hagyo­mánya, hogy a megnyitó cere­mónia ünnepi beszédére nagy te­kintélynek örvendő külföldi kö­zéleti személyiséget kémek fel. A dalai láma ez évi meghívása a buddhizmus és az európai kultú­ra közti kapcsolatot hivatott jel­képezni, valamint azt a szerepet, amit a tibeti vallási vezető a pár­beszéd híveként, az újrakezdés szimbólumaként, nem utolsó­sorban pedig a hazájából elűzött, menekültként élő személyiség­ként a nemzetközi életben ját­szik. A vasárnap délelőtti megnyi­tóünnepségen Klestil elnök azt húzta alá, hogy korunkban mi­lyen nagy szükség van a szellem erejére és a kultúra hatalmára, mert ezek segítenek az elbátorta­lanodás és a rezignáltság leküz­désében. A határokon átlépő szolidaritás és bizalom szüksé­gességéről beszélt, s megjegyez­te: az a tiszta horizont, amely a kommunista diktatúrák össze­omlása és a hidegháború vége nyomán jobb jövőt engedett re­mélni, most ismét sötétté vált. A gyűlölet és a pusztítás, tömegek elűzése, a türelmetlenség, a kör­nyezet veszélyeztetése, a bizton­ság és optimizmus elvesztése fe­nyeget. A tibeti vallási vezető korunk égető problémáinak felsorolása után arra a következtetésre ju­tott, hogy bízni kell a jövőben. Együttműködésre buzdított, s arra, hogy az ember maradjon ember, bármilyenek is a körül­mények. (MTI) n. János Pált gyógyulttá nyílvánították Gyógyulná nyilvánították orvosai II. János Pál pápát, de közölték, hogy egy ideig még pihennie kell, és fizikailag rege­nerálódnia. Mint a sebészcsoport vezetőjére, Francesco Crucitti profesz- szorra hivatkozva jelentenék, a pápának már nincs szüksége orvosi felügyeletre, hanem egyszerűen pihennie kell és elősegí­tenie testi felépülését. Mint ismeretes, a pápán júlias 15-én műtétet hajtottak vég­re, és vastagbeléből orvosai által jóindulatúnak ítélt daganatot távolítottak el. Ilét napra rá a varratokat is kiszedték testéből, s sebe szépen gyógyul. Achillc Silvestrini bíboros, a római kúria keleti egyházakkal foglalkozó kongregációjának prefektusa szombaton felkereste betegágyánál a pápát, utána pedig újságíróknak úgy nyilatko­zott, hogy jó állapotban találta II. János Pált: teli életkedvvel, energiával, és jó humorral. (MII) Abortuszért — két év börtön? A varsói parlament alsóháza, a szejm pénteken hosszas vita után első olvasásban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely je­lentősen korlátozná az abortusz­hoz való jogot Lengyelország­ban. A javaslat — amelynek ér­telmében akár két év börtönnel is sújtható bárki, aki segít az abortusz végrehajtásában — 212 igen szavazatot kapott 106 elle­nében. Megfigyelők szerint a szava­zás a Keresztény Nemzeti Unió körül tömörült konzervatív kép­viselők sikerét jelenti, akiket e kérdésben a befolyásos római katolikus egyház is támogatott. A döntés értelmében most a tör­vényjavaslatot egy különbizott­ság elé terjesztik további tanul­mányozásra, majd predig ismét szükség lesz az alsóház valamint a felsőház jóváhagyására, s végül Lech Walesa aláírására. (MTI) Mock szerint az egyesült Európa: Legalább egy nemzedéknyire van Európa igencsak távol van még a közös kül-, biztonság-, és védelmi politikától — vélekedett Alois Mock osztrák külügymi­niszter a bécsi Kurier vasárnapi számában megjelent nyilatkoza­tában. A ténylegesen egyesült Európa legalább egy nemzedék- nyíre van még — mondotta, s in­doklásul a Balkán-háborúra hi­vatkozott: az európai országok még abban sem tudtak közös ne­vezőre jutni, hogy kvótákat hatá­rozzanak meg a menekültek be­fogadására, nem beszélve a szerb agresszió elleni közös és haté­kony fellépésről. Ez utóbbival kapcsolatban Mock úgy véli, hogy a franciák alapvetően készen állnának egy katonai intervencióra, de az an­golok nélkül nem tesznek sem­mit, akik viszont Washington jel­zésére várnak. Az amerikaiak döntése azon múlik — Mock ér­tékelése szerint — vajon Bush el­nök választási kampánya szem­pontjából a beavatkozástól pozi- tív vagy negatív hatást várhat. Márpedig — vélekedik Mock, ha a Balkán-háború megy to­vább a maga útján, a következ­mények szörnyűek lesznek. Még több menekült, harcok Koszovó­ban, Macedónia esetleges be­kapcsolódása — sőt, az sem ki­zárható, hogy Bulgária, Görög­ország és Törökország is meg­mozdul, és a háború valóban az egész Balkánra kiterjed. Kitűnő lovas a mexikói államfő Salinas de Gortari életrajza Tegnap este hazánkba érke­zett a Mexikói Egyesült Államok elnöke, aki két napig lesz vendé­günk. Carlos Salinas de Gortari me­xikói elnök 1948. április 3-án született Mexikóvárosban. 1966-ban beiratkozott a Mexi­kói Nemzeti Autonóm Egyetem­re (UNAM), ahol közgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott, és 1969-ben végzett. 1970-ben az egyetem gazdaságpolitikai tanszékén tudományos munka­társ lett, munkáját azonban meg­szakította, hogy minden idejét az aktív sportolásnak szentelje. A kolumbiai Caliban rendezett Pánamerikai Játékokon lovag­lásban ezüstérmet nyert. 1971-1974 között töltötte be az első kormányzati tisztséget: a Tervezési és Költségvetési Mi­nisztériumban közigazgatási ta­nácsadó volt. Ezzel egy időben, 1973-1978 között posztgraduá­lis tanulmányokat folytatott az amerikai Harvard Egyetemen, ahol felsőfokú államigazgatásból és politikai gazdaságtanból dok­torált. 1978-ban kinevezték a Tervezési és Költségvetési Mi­nisztérium pónzügyi tervezési igazgatóhelyettesévé, s még ab­ban az évben megkapta vezéri­f azgatói kinevezését is. Ebben a eosztásában a szociálpolitiká­ért volt felelős. 1979-81 között a » minisztérium gazdasági és szoci­álpolitikai osztályát igazgatta. 1981-ben Miguel de la Madrid Hurtado elnökjelölt választási hadjáratát vezette, és a kampány alatt az Intézményes Forradalmi Párt politikai, gazdasági és szo­ciális kutatóintézetének igazga­tói tisztét is ellátta. 1982-ben Miguel de la Madri- dot elnökké választották, akinek a kabinetjében Salinas 1982- 1987-ig költségvetési és tervezé­si miniszter volt. Őt tekintik az akkoriban meghirdetett gazda­sági reform egyik atyjának. 1966 óta tagja az Intézményes Forradalmi Partnak (Partido Re­volutionäre Institúciónál — PRI), amely megalakulása, 1929 óta minden mexikói választást megnyert. (A Szovjetunió meg­alakulása óta nem volt még olyan ország, amely ilyen hosszú ideig egyparti irányítás alatt állt vol­na.) Pártja 1987 októberében őt választotta hivatalos elnökjelölt­jévé, s ő az 1988. július 6-i vá­lasztásokat meg is nyerte. 1988. december 1-jén lett hat év idő­tartamra Mexikó köztársasági elnöke. Felesége Yolanda Ceci­lia Occelli González. Három gyermekük van. Az 1990-es magyarországi vá­lasztások óta személyében elő­ször tárgyal latin-amerikai ál­lamfő Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom