Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
HÍRLAP, 1992. július 23., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Gólyacsalád A Tisza vidékén nem ritka a gólyafészek. Tudós emberek, ornitológusok jönnek, számolgatják az el-elvándorló és a visszatérő gólyákat: e számításokból levonják a maguk következtetéseit. A falvakban — így Poroszlón is — mindenki tudja és számon tartja az ismerős gólyafészkeket, sőt a tojásokból kikelő kis gólyákat is. Ezek itt négyen vannak... Anyányiak már, de még alig jutottak túl az első szárnypróbálgatásokon, pedig gyorsan röpül az idő, telik a nyár, és indulni kellene. A szülők mind ritkábban jelentkeznek a megszokott táplálékkal, így biztatják élelmet szerezni és szárnyra kelni a kényelmes fiókákat... „Kötelességünk egy magyar kultúrához tartozó falut jobban megismerni...” Aldebrőiek Erdélyben A közelmúltban látta vendégül Aldebrő polgármesterét és a helyi képviselő-testület hat tagját egy Kend nevű erdélyiközség, amely Marosvásárhelytől körülbelül 25 kilométerre található. A két település testvérkapcsolatot létesített, ennek az előzményeiről, valamint a további elképzelésekről kérdeztük Farkas László polgármestert. — Már az 1990-ben elkészített, négy évre szóló munkatervünkben szerepel, hogy szeretnénk kapcsolatot teremteni különböző, más országbeli településekkel — mondta. — Akkoriban német falvakra gondoltunk, hiszen Aldebrő sváb település. A későbbiekben találkoztunk a Kompokon élő Mikó Istvánnal, aki a Magyar Johannita Segítő- szolgálat munkatársa. Pista bácsi Erdélyből származik — az édesapja főispán volt Marosvásárhelyen —, így jól ismeri azt a vidéket. Már több falut hozott ösz- sze a nevük alapján egymással, így például Káli és Székelykált, de Aldebrőhöz hasonló nevű települést nem talált. Ezért a szőlőtermesztés és a borászkodás kapcsán kerestünk párhuzamot, így találtunk rá a román térképeken Cendunak nevezett Kendre. A falu — amely Nagykendből és Kiskendbőláü — színmagyar, református település, egy széles völgyben helyezkedik el — ebben a völgyben folytatnak szőlő- termesztést a helybeliek. Az ottani gazdák borát kóstoltuk, habár csak régebbi borokat, mert immár 2-3 eve nem nagyon művelik a szőlőt. — Tehát nemcsak ránk jellemző a mezőgazdasági termelés, ezen belül a szőlőművelés visszaesése... — Romániában is — hasonlóan, mint nálunk — csak oda telepítettek szőlőt, ahol volt lehetőség gépesített művelésre. Most az erdélyi gazdák visszakapták a földjeiket, de nincsenek megfelelő eszközeik. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek hasonló helyzetben vannak, mint itt. — Milyen fogadtatásban volt részük Kenden ? — Erről csak annyit: nagyon sajnálhatják az elmulasztott alkalmat azok, akik most nem jöttek velünk. Az erdélyiek nagy szeretettel fogadtak minket, nagyon ragaszkodóan. Emlékezetes marad számunkra a mentalitásuk, az egész életvitelük. S erre a kapcsolatra feltétlen szükség van: kötelességünk egy magyar kultúrához tartozó falut megismerni. Nem akarok nagy szavakat használni, de ezt a kapcsolatot ők is igénylik, elsősorban erkölcsi, szellemi támogatást várnak tőlünk. Erősítjük majd a családi kapcsolatokat, gondolok itt a családoknál elhelyezett „cserevakációzó” diákokra. Az itteni iskolásoknak sok élményben lehet majd részük, hiszen a község Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely vonzáskörzetében fekszik. — Az itteni lakosságnak mi a véleménye a testvérkapcsolatokról? — A februári falugyűlésen már beszámoltunk a tervekről, de még nem nagyon propagáltuk a dolgot. Majd a szeptemberben megjelenő Aldebrői Krónikában olvashatnak egy tudósítást az érdeklődők, s megnézhetik a helyi kábeltévé összeállítását az útról készített videofelvételeken... (kácsor) (/ Szeptemberben induló Németországi munkákra ^ keresünk jó szakmai felkészültséggel rendelkező — építésvezetőt, — ügyintézőt (perfekt német nyelvtudással) — kőművest, — ácsot, vb-szerelőt, — toronydaru-kezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Agria-Bau Kft. 3300 Eger, Vörösmarty u. 27. sz. alatt. Ügyfélfogadás: csak kedden és csütörtökön. Gyertyánból és bükkből van a jó faszén Szénégetők a Bükkben Kesernyés füst úszik a levegőben, átjárja az ember ruháját, bőrét, fojtogatja még a torkát is. A szél fel-felkapja a pöfékelő szénégető boksák leheletét, aztán mintha pipafüst lenne, meg- kavaija, magasba emeli, majd megint a földhöz szorítja. — Ez megköhögteti az embert... — mosolyog Polgár Géza, és fiával, Jóskával együtt, mint valóságos ördögfiókák, intenek, menjek csak bátran közelebb. — Mióta csinálja? — Tizenkét éves korom óta. Előttünk futballpályányi térség, négy kemence helye, körforgásban az egyiket gyújtják, a másikat bontják. Heves és Borsod határán, Pa- zsag fölött vagyunk, ahol Polgárék csaknem két évtizede szénégetésre rendezkedtek be, lakókocsival, kecskékkel, kutyákkal egyetemben. Répáshután laknak, de apa és fia úgyszólván itt, az erdőn élik le az életüket, mert az erdészettel kötött szerződés kötelez, a németek pedig viszik a faszenet, mint a cukrot. — Itt kérem, nincs megállás... Amikor ég a boksa, akkor még éjjel is úgy alszunk, mint a nyúl, mert ha ellenszél kerekedik, és „luftot” kap a mile, akkor lángra lobban az izzó fa, és kárba vész a munkánk, meg a haszon... A fához láncolt kutya megunja a csendet, aztán lehet, hogy unalmában vakkant néhányat — ha elkésve is — az idegenre, ám megeshet, hogy a közelben szarvasok vagy vaddisznók kóborolnak, azok szagát érezte meg a hű pára. — Ötvenkét vasárnapból mennyit tölt itt az erdőn? — Talán negyvenet. De előfordult már, hogy húsvétkor, pünkösdkor is itt pipáltattuk a boksákat, mert szorított a munka, kellett a szén. — Kitől tanulta a mesterséget? Megvakaija a fejét, mintha azon csodálkozna, hogy ezt a munkát egyáltalán mesterségnek tartom, és nem afféle természetes emberi hajlamnak, amit bárki csinálhatna, ha egyszer hozzálátna úgy istenigazából. — A nagyapámtól, az apámtól tanultam. A fiam, Jóska meg tőlem, afféle hagyományképpen, de a faszénégetés „szakirodaimával” még nem találkoztam. A gazdaság korábban már küldött tanfolyamra, szénégető nagyüzembe is bekukkantottunk, de ezt a minőségű faszenet, amit itt az erdőn a két kezünkkel előállítunk, lehetetlen gépekkel, miegymással utánozni. Ez valódi ősi mesterség. Sűrű lyukakon pipál a boksa, érzem az izzó fa kesernyés ízét, ez amolyan százmázsás körüli, ám van ennél kisebb is, nagyobb is, amint éppen a megrendelők diktálják. Német feliratú zsákokat mutat a szénégető, amelybe centiméterre mért, rostált, első osztályú faszén kerül, aszerint, hogy a megrendelőknek mire van igényük. Megfordul a szél, tömik a lyukakat, másikat fúrnak az oldalán, amint éppen a széljárás kívánja, mert itt a szél legalább olyan fontos, mint a tengeren. Egy éjszakai elalvás, egy nappali figyelmetlenség, és könnyen odavész, elég száz -százhúsz mázsa fa... Körbejárom a boksahelyeket, kilencméteres körbe fér el egy „kemence”, a közepén még talpon állnak a hasábfák, ahonnan kürtők vezetnek ki a szabadba, az egyikből hosszú olajos, kanó- cos rúd nyúlik ki. Amikor berakták a fát, leföldelték, légmentesen elzárták, majd ezzel a rúddal gyújtják be a „miiét”, amit tízcentis föld zár el a levegőtől. — „Gril Hole kohle” — olvasom az egyik, öt kiló faszenet magában foglaló zsákon. Ezúttal a kecskék kerekednek föl, egy nagy szarvú — muflonra hasonlító — állít oda elém, mintha kérdezné: meddig zavarod még a nyugalmunkat? — Nincs mitől félnie — nyugtatnak meg Polgárék, akik a „hlavenkával”, a tökéletesen ki nem égett fa elgereblyélésével foglalkoznak. Porzik a szén, sűrű korom rakódik fűre, bokorra, re- ám is, ha odébb nem állnék, ám elköszönök, régi jó barátsággal sok sikert és jó széljárást kívánHelyettesítés Noszvajon A noszvaji polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a községben a körzeti orvosi állás betöltéséig — előreláthatólag augusztus elejéig — a rendelést hétfőn, szerdán és pénteken reggel fél nyolctól fél tizenkettőig helyettesítéssel oldják meg. A betegbiztosítási kártyákat majd csak az új körzeti orvosnak kell leadni. Agykontroll - tanfolyam Füzesabonyban A Silva Mind Controll International magyarországi szervezete agykontroll-tanfolyamot szervez 9-14 éves gyerekeknek a füzesabonyi művelődési központban. A négynapos tanfolyam július 23-24-én, valamint 30-31-én lesz, délelőtt 8 órától 13 óráig. A kurzus vezetője Tarjányi Mária, okleveles Silva-féle agykontroll-oktató, aki már több tanfolyamot vezetett Egerben, Mezőkövesden, s szeptembertől Hatvanban is számítanak a munkájára. Megjelent a Kerecsendi Újság Megjelent a Kerecsendi Újság harmadik évfolyamának 2., júliusi száma, amely az MDF Kerecsendi Szervezetének kiadványa. A lap első oldalán a szülőfalujában eltemetett Mészáros György — volt egri önkormányzati képviselő — „Rendhagyó nekrológja”, valamint Kerecsendi Kiss Márton „Házi imádság” című verse olvasható. A továbbiakban Gémes László polgármesterrel és Sóvágó Csabával, a gázprogram egyik vezetőjével készített beszélgetés található, természetesen a gázprogramról. A negyedik oldalon az Idősek klubjáról fejti ki gondolatait a klub vezetője, Simon Miklósné. Az újság hasábjain közhasznú ismeretekről, jogszabályokról olvashatnak még a vállalkozók, a munkanélküliek és a kárpótlásban részesülők. Átadás augusztusban Amint azt a jegyzőtől megtudtuk: Szihalmon az új orvosi rendelő és az azzal együtt járó szolgálati lakás átadása még késik, ugyanis különböző problémák jöttek közbe. Az átadásra egyébként előreláthatólag augusztus 20-án kerül sor, az ünnepség keretében. va... Szalay István Kiégett a boksa: Polgárék újra munkához látnak Sarudi panasz nyomában Megszüntetik a „szeméttelepet” „Észrevehetően szépül, épül Sarud, különösen a tó környékének gyarapodása szembetűnő. Ezt elismerem, mert tapasztalom. Van ott egy hétvégi házam, ahová gyakran lejárok. Ám a pihenés örömét elrontja az a bűz, az a hulladék-és szemétdomb, ami az Arany János utca sarkán és a Táncsics út között van...”— panaszolta lapunknak minap Szűcs József egri lakos, aki még azt is hozzátette az előbbiekhez, hogy az említett orrfacsaró halmaz az egyik kerítés nélküli, elhanyagolt, valamikor jobb sorsot is megért telken található. A környékbeliek öntögetik oda a hulladékot, nem veszik azt a fáradságot, hogy a közelben található konténert használják. írt már a községházára is, de intézkedés eddig nem történt az ügyben. — Ismerjük Szűcs József panaszát — mondta kérdésünkre Kiss István, a község polgármestere. — A beérkezett levéllel a jegyző foglalkozik. Elismerjük Szűcs úr reklamálását, hiszen minket is zavar az áldatlan állapot. Az ügy elintézése sajnos, nem megy egyik napról a másikra. Előbb fel kellett szólítanunk a tulajdonost, hogy záros határidőn belül gondoskodjék a szemét eltakarításáról. Ez a határidő most jár le. Ezután a hivatal a tulajdonos költségére végezteti el a munkát, mert így írja elő ezt a jogszabály. Négyszáz forint helyett Tízezres áramszámla Nagytályán Felháborodott hangon panaszolta el lapunknak segítség reményében sérelmét, pontosabban a húga sérelmét Vágó Istvánná Nagytályáról. Mint elmondta, a szintén nagytályai illetékességű testvére több mint 9000 forintos számlát kapott az ÉMÁSZ-tól az eddigi 3-400 forintos helyett. Ezt pedig képtelen kiegyenlíteni az alig hatezer forintos rokkantnyugdíjából. Hozzátette, hogy ez nem is igen meglepő, hiszen a környéken többeknek hasonló összegre jön ki az áramfogyasztása. Neki saját magának is egy tavalyi hónapban 9216,70 Ft helyett — mivel bebizonyosodott a tévedés — végül csupán 1816,70-et kellett kifizetnie. Szóval, most a testvére is bejelentette, hogy elromlott a villanyórája, azt az ÉMÁSZ ki is cserélte, ám pár nappal később minden bejelentés nélkül levágták a villanyvezetékét. Ugyanis még nem fizette ki a majd tízezer forintot elérő számlát. Vágó Istvánná és testvére egyébként magára a díjbeszedőnőre is panaszkodik, hiszen egy ízben annak szeme láttára ugrott a mérő számlálója ezer kilowattot, ám a díjbeszedőnő nem volt hajlandó jegyzőkönyvet felvenni az esetről. A fönti problémákra kértünk választ Jacsó Pétertől, az ÉMÁSZ füzesabonyi kirendeltségének vezetőjétől, és Takács Jánostól, az ÉMÁSZ egri kereskedelmi osztályvezetőjétől. — Vágó Istvánná úgy fogalmazott, hogy nem létezhet olyan jogszabály, amely alapján a jogtalan összeget be lehet hajtani. Arra gondolt, hogy amíg a fogyasztásmérő műszaki állapotát vizsgálják, addig jogtalan behajtani a józan ésszel lehetetlen ösz- szeget... — Erre azzal a jogszabállyal tudok válaszolni, amelyet a panaszosnak is elmondtam — válaszolt Jacsó Péter. — Az erre vonatkozó jogszabálygyűjtemény 4/1971. NIM rendeletéből idézem a 17. paragrafus első bekezdését: „A fogyasztó a számla ellen az áramszolgáltatónál (megbízottjánál) az elévülési határidőn belül (Ptk. 324. paragrafus) kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.”Ez mindent megmagyaráz. A fogyasztásmérőt június 9-én lecseréltük, akkor 9231-es számot mutatott, szemben az áprilisban mért 7860-nal. Az újrahitelesítésnél az átfutási idő hat hónap, majd akkor derül ki, hogy valóban elromlott-e az óra... — A panaszos azt is állítja, hogy többük szeme láttára ezer kilowattot ugrott a számláló. — Lehetséges, hogy ez az óra mechanikai működésével megmagyarázható. Ugyanis a 8999 után 9000-re vált a számláló, mint minden hasonló szerkezet, s ezt láthatták úgy, hogy ezret váltott az óra. — Sérelmezik azt is, hogy minden külön bejelentés nélkül vágták le a villanyvezetékeket. Valóban nem szükséges értesíteni a fogyasztót? — Erre ismét egy jogszabállyal válaszolhatok, mégpedig az imént idézett rendelet 16. paragrafusának 7. bekezdésével: „A fogyasztó a számlát bemutatáskor, de legkésőbb az attól számított 8 napon belül köteles kiegyenlíteni.” Tehát, ha ez nem történik meg, akkor le kell vágni a vezetékeket. Takács János az ilyen esetben teendő intézkedésekről adott információt: — Az Országos Mérésügyi Hivatal elvégzi a hitelesítést, majd jegyzőkönyvet vesz föl, amelyre meghívja az áramszolgáltató képviselőjét és a fogyasztót. Amennyiben a mérő valóban használhatatlan, a fogyasztónak nem kell kifizetnie a rossz számlát, s ezenfelül az ÉMÁSZ fizeti a hitelesítés költségét. Amennyiben a mérő jó, minden költség a panaszost terheli... (kácsor)
