Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

HÍRLAP, 1992. július 23., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Gólyacsalád A Tisza vidékén nem ritka a gólyafészek. Tudós emberek, ornito­lógusok jönnek, számolgatják az el-elvándorló és a visszatérő gólyá­kat: e számításokból levonják a maguk következtetéseit. A falvakban — így Poroszlón is — mindenki tudja és számon tartja az ismerős gó­lyafészkeket, sőt a tojásokból kikelő kis gólyákat is. Ezek itt négyen vannak... Anyányiak már, de még alig jutottak túl az első szárnypró­bálgatásokon, pedig gyorsan röpül az idő, telik a nyár, és indulni kel­lene. A szülők mind ritkábban jelentkeznek a megszokott táplálék­kal, így biztatják élelmet szerezni és szárnyra kelni a kényelmes fióká­kat... „Kötelességünk egy magyar kultúrához tartozó falut jobban megismerni...” Aldebrőiek Erdélyben A közelmúltban látta vendé­gül Aldebrő polgármesterét és a helyi képviselő-testület hat tag­ját egy Kend nevű erdélyiközség, amely Marosvásárhelytől körül­belül 25 kilométerre található. A két település testvérkapcsolatot létesített, ennek az előzményei­ről, valamint a további elképze­lésekről kérdeztük Farkas Lász­ló polgármestert. — Már az 1990-ben elkészí­tett, négy évre szóló munkater­vünkben szerepel, hogy szeret­nénk kapcsolatot teremteni kü­lönböző, más országbeli telepü­lésekkel — mondta. — Akkori­ban német falvakra gondoltunk, hiszen Aldebrő sváb település. A későbbiekben találkoztunk a Kompokon élő Mikó Istvánnal, aki a Magyar Johannita Segítő- szolgálat munkatársa. Pista bácsi Erdélyből származik — az édes­apja főispán volt Marosvásár­helyen —, így jól ismeri azt a vi­déket. Már több falut hozott ösz- sze a nevük alapján egymással, így például Káli és Székelykált, de Aldebrőhöz hasonló nevű te­lepülést nem talált. Ezért a sző­lőtermesztés és a borászkodás kapcsán kerestünk párhuzamot, így találtunk rá a román térképe­ken Cendunak nevezett Kendre. A falu — amely Nagykendből és Kiskendbőláü — színmagyar, re­formátus település, egy széles völgyben helyezkedik el — eb­ben a völgyben folytatnak szőlő- termesztést a helybeliek. Az ot­tani gazdák borát kóstoltuk, ha­bár csak régebbi borokat, mert immár 2-3 eve nem nagyon mű­velik a szőlőt. — Tehát nemcsak ránk jel­lemző a mezőgazdasági termelés, ezen belül a szőlőművelés vissza­esése... — Romániában is — hasonló­an, mint nálunk — csak oda tele­pítettek szőlőt, ahol volt lehető­ség gépesített művelésre. Most az erdélyi gazdák visszakapták a földjeiket, de nincsenek megfe­lelő eszközeik. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek hasonló helyzetben vannak, mint itt. — Milyen fogadtatásban volt részük Kenden ? ­— Erről csak annyit: nagyon sajnálhatják az elmulasztott al­kalmat azok, akik most nem jöt­tek velünk. Az erdélyiek nagy szeretettel fogadtak minket, na­gyon ragaszkodóan. Emlékeze­tes marad számunkra a mentali­tásuk, az egész életvitelük. S erre a kapcsolatra feltétlen szükség van: kötelességünk egy magyar kultúrához tartozó falut megis­merni. Nem akarok nagy szava­kat használni, de ezt a kapcsola­tot ők is igénylik, elsősorban er­kölcsi, szellemi támogatást vár­nak tőlünk. Erősítjük majd a családi kapcsolatokat, gondolok itt a családoknál elhelyezett „cserevakációzó” diákokra. Az itteni iskolásoknak sok élmény­ben lehet majd részük, hiszen a község Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely vonzáskörzeté­ben fekszik. — Az itteni lakosságnak mi a véleménye a testvérkapcsolatok­ról? — A februári falugyűlésen már beszámoltunk a tervekről, de még nem nagyon propagáltuk a dolgot. Majd a szeptemberben megjelenő Aldebrői Krónikában olvashatnak egy tudósítást az ér­deklődők, s megnézhetik a helyi kábeltévé összeállítását az útról készített videofelvételeken... (kácsor) (/ Szeptemberben induló Németországi munkákra ^ keresünk jó szakmai felkészültséggel rendelkező — építésvezetőt, — ügyintézőt (perfekt német nyelvtudással) — kőművest, — ácsot, vb-szerelőt, — toronydaru-kezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Agria-Bau Kft. 3300 Eger, Vörösmarty u. 27. sz. alatt. Ügyfélfogadás: csak kedden és csütörtökön. Gyertyánból és bükkből van a jó faszén Szénégetők a Bükkben Kesernyés füst úszik a levegő­ben, átjárja az ember ruháját, bő­rét, fojtogatja még a torkát is. A szél fel-felkapja a pöfékelő szénégető boksák leheletét, az­tán mintha pipafüst lenne, meg- kavaija, magasba emeli, majd megint a földhöz szorítja. — Ez megköhögteti az em­bert... — mosolyog Polgár Géza, és fiával, Jóskával együtt, mint valóságos ördögfiókák, intenek, menjek csak bátran közelebb. — Mióta csinálja? — Tizenkét éves korom óta. Előttünk futballpályányi tér­ség, négy kemence helye, körfor­gásban az egyiket gyújtják, a má­sikat bontják. Heves és Borsod határán, Pa- zsag fölött vagyunk, ahol Polgá­rék csaknem két évtizede szén­égetésre rendezkedtek be, lakó­kocsival, kecskékkel, kutyákkal egyetemben. Répáshután lak­nak, de apa és fia úgyszólván itt, az erdőn élik le az életüket, mert az erdészettel kötött szerződés kötelez, a németek pedig viszik a faszenet, mint a cukrot. — Itt kérem, nincs megállás... Amikor ég a boksa, akkor még éjjel is úgy alszunk, mint a nyúl, mert ha ellenszél kerekedik, és „luftot” kap a mile, akkor lángra lobban az izzó fa, és kárba vész a munkánk, meg a haszon... A fához láncolt kutya megun­ja a csendet, aztán lehet, hogy unalmában vakkant néhányat — ha elkésve is — az idegenre, ám megeshet, hogy a közelben szar­vasok vagy vaddisznók kóborol­nak, azok szagát érezte meg a hű pára. — Ötvenkét vasárnapból mennyit tölt itt az erdőn? — Talán negyvenet. De elő­fordult már, hogy húsvétkor, pünkösdkor is itt pipáltattuk a boksákat, mert szorított a mun­ka, kellett a szén. — Kitől tanulta a mesterséget? Megvakaija a fejét, mintha azon csodálkozna, hogy ezt a munkát egyáltalán mesterségnek tartom, és nem afféle természe­tes emberi hajlamnak, amit bárki csinálhatna, ha egyszer hozzálát­na úgy istenigazából. — A nagyapámtól, az apám­tól tanultam. A fiam, Jóska meg tőlem, afféle hagyománykép­pen, de a faszénégetés „szakiro­daimával” még nem találkoz­tam. A gazdaság korábban már küldött tanfolyamra, szénégető nagyüzembe is bekukkantot­tunk, de ezt a minőségű faszenet, amit itt az erdőn a két kezünkkel előállítunk, lehetetlen gépekkel, miegymással utánozni. Ez valódi ősi mesterség. Sűrű lyukakon pipál a boksa, érzem az izzó fa kesernyés ízét, ez amolyan százmázsás körüli, ám van ennél kisebb is, nagyobb is, amint éppen a megrendelők diktálják. Német feliratú zsáko­kat mutat a szénégető, amelybe centiméterre mért, rostált, első osztályú faszén kerül, aszerint, hogy a megrendelőknek mire van igényük. Megfordul a szél, tömik a lyu­kakat, másikat fúrnak az olda­lán, amint éppen a széljárás kí­vánja, mert itt a szél legalább olyan fontos, mint a tengeren. Egy éjszakai elalvás, egy nappali figyelmetlenség, és könnyen oda­vész, elég száz -százhúsz mázsa fa... Körbejárom a boksahelyeket, kilencméteres körbe fér el egy „kemence”, a közepén még tal­pon állnak a hasábfák, ahonnan kürtők vezetnek ki a szabadba, az egyikből hosszú olajos, kanó- cos rúd nyúlik ki. Amikor berak­ták a fát, leföldelték, légmente­sen elzárták, majd ezzel a rúddal gyújtják be a „miiét”, amit tíz­centis föld zár el a levegőtől. — „Gril Hole kohle” — olva­som az egyik, öt kiló faszenet magában foglaló zsákon. Ezúttal a kecskék kerekednek föl, egy nagy szarvú — muflonra hasonlító — állít oda elém, mint­ha kérdezné: meddig zavarod még a nyugalmunkat? — Nincs mitől félnie — nyug­tatnak meg Polgárék, akik a „hlavenkával”, a tökéletesen ki nem égett fa elgereblyélésével foglalkoznak. Porzik a szén, sűrű korom rakódik fűre, bokorra, re- ám is, ha odébb nem állnék, ám elköszönök, régi jó barátsággal sok sikert és jó széljárást kíván­Helyettesítés Noszvajon A noszvaji polgármesteri hi­vatal tájékoztatása szerint a községben a körzeti orvosi állás betöltéséig — előreláthatólag au­gusztus elejéig — a rendelést hét­főn, szerdán és pénteken reggel fél nyolctól fél tizenkettőig he­lyettesítéssel oldják meg. A be­tegbiztosítási kártyákat majd csak az új körzeti orvosnak kell leadni. Agykontroll - tanfolyam Füzesabonyban A Silva Mind Controll Inter­national magyarországi szerve­zete agykontroll-tanfolyamot szervez 9-14 éves gyerekeknek a füzesabonyi művelődési köz­pontban. A négynapos tanfo­lyam július 23-24-én, valamint 30-31-én lesz, délelőtt 8 órától 13 óráig. A kurzus vezetője Tar­jányi Mária, okleveles Silva-féle agykontroll-oktató, aki már több tanfolyamot vezetett Egerben, Mezőkövesden, s szeptembertől Hatvanban is számítanak a mun­kájára. Megjelent a Kerecsendi Újság Megjelent a Kerecsendi Újság harmadik évfolyamának 2., júli­usi száma, amely az MDF Kere­csendi Szervezetének kiadványa. A lap első oldalán a szülőfalujá­ban eltemetett Mészáros György — volt egri önkormányzati kép­viselő — „Rendhagyó nekrológ­ja”, valamint Kerecsendi Kiss Márton „Házi imádság” című verse olvasható. A továbbiakban Gémes László polgármesterrel és Sóvágó Csabával, a gázprog­ram egyik vezetőjével készített beszélgetés található, természe­tesen a gázprogramról. A negye­dik oldalon az Idősek klubjáról fejti ki gondolatait a klub vezető­je, Simon Miklósné. Az újság ha­sábjain közhasznú ismeretekről, jogszabályokról olvashatnak még a vállalkozók, a munkanél­küliek és a kárpótlásban részesü­lők. Átadás augusztusban Amint azt a jegyzőtől megtud­tuk: Szihalmon az új orvosi ren­delő és az azzal együtt járó szol­gálati lakás átadása még késik, ugyanis különböző problémák jöttek közbe. Az átadásra egyéb­ként előreláthatólag augusztus 20-án kerül sor, az ünnepség ke­retében. va... Szalay István Kiégett a boksa: Polgárék újra munkához látnak Sarudi panasz nyomában Megszüntetik a „szeméttelepet” „Észrevehetően szépül, épül Sarud, különösen a tó környékének gyarapodása szembetűnő. Ezt elis­merem, mert tapasztalom. Van ott egy hétvégi há­zam, ahová gyakran lejárok. Ám a pihenés örömét elrontja az a bűz, az a hulladék-és szemétdomb, ami az Arany János utca sarkán és a Táncsics út között van...”— panaszolta lapunknak minap Szűcs József egri lakos, aki még azt is hozzátette az előbbiekhez, hogy az említett orrfacsaró halmaz az egyik kerítés nélküli, elhanyagolt, valamikor jobb sorsot is meg­ért telken található. A környékbeliek öntögetik oda a hulladékot, nem veszik azt a fáradságot, hogy a közelben található konténert használják. írt már a községházára is, de intézkedés eddig nem történt az ügyben. — Ismerjük Szűcs József panaszát — mondta kérdésünkre Kiss István, a község polgármestere. — A beérkezett levéllel a jegyző foglalkozik. Elis­merjük Szűcs úr reklamálását, hiszen minket is za­var az áldatlan állapot. Az ügy elintézése sajnos, nem megy egyik napról a másikra. Előbb fel kellett szólítanunk a tulajdonost, hogy záros határidőn be­lül gondoskodjék a szemét eltakarításáról. Ez a ha­táridő most jár le. Ezután a hivatal a tulajdonos költségére végezteti el a munkát, mert így írja elő ezt a jogszabály. Négyszáz forint helyett Tízezres áramszámla Nagytályán Felháborodott hangon pana­szolta el lapunknak segítség re­ményében sérelmét, pontosab­ban a húga sérelmét Vágó Ist­vánná Nagytályáról. Mint el­mondta, a szintén nagytályai il­letékességű testvére több mint 9000 forintos számlát kapott az ÉMÁSZ-tól az eddigi 3-400 fo­rintos helyett. Ezt pedig képte­len kiegyenlíteni az alig hatezer forintos rokkantnyugdíjából. Hozzátette, hogy ez nem is igen meglepő, hiszen a környéken többeknek hasonló összegre jön ki az áramfogyasztása. Neki saját magának is egy tavalyi hónapban 9216,70 Ft helyett — mivel bebi­zonyosodott a tévedés — végül csupán 1816,70-et kellett kifizet­nie. Szóval, most a testvére is beje­lentette, hogy elromlott a villany­órája, azt az ÉMÁSZ ki is cse­rélte, ám pár nappal később min­den bejelentés nélkül levágták a villanyvezetékét. Ugyanis még nem fizette ki a majd tízezer fo­rintot elérő számlát. Vágó Ist­vánná és testvére egyébként ma­gára a díjbeszedőnőre is panasz­kodik, hiszen egy ízben annak szeme láttára ugrott a mérő számlálója ezer kilowattot, ám a díjbeszedőnő nem volt hajlandó jegyzőkönyvet felvenni az eset­ről. A fönti problémákra kértünk választ Jacsó Pétertől, az ÉMÁSZ füzesabonyi kirendelt­ségének vezetőjétől, és Takács Jánostól, az ÉMÁSZ egri keres­kedelmi osztályvezetőjétől. — Vágó Istvánná úgy fogal­mazott, hogy nem létezhet olyan jogszabály, amely alapján a jog­talan összeget be lehet hajtani. Arra gondolt, hogy amíg a fo­gyasztásmérő műszaki állapotát vizsgálják, addig jogtalan behaj­tani a józan ésszel lehetetlen ösz- szeget... — Erre azzal a jogszabállyal tudok válaszolni, amelyet a pa­naszosnak is elmondtam — vála­szolt Jacsó Péter. — Az erre vo­natkozó jogszabálygyűjtemény 4/1971. NIM rendeletéből idé­zem a 17. paragrafus első bekez­dését: „A fogyasztó a számla el­len az áramszolgáltatónál (meg­bízottjánál) az elévülési határ­időn belül (Ptk. 324. paragrafus) kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.”Ez mindent meg­magyaráz. A fogyasztásmérőt június 9-én lecseréltük, akkor 9231-es számot mutatott, szem­ben az áprilisban mért 7860-nal. Az újrahitelesítésnél az átfutási idő hat hónap, majd akkor derül ki, hogy valóban elromlott-e az óra... — A panaszos azt is állítja, hogy többük szeme láttára ezer kilowattot ugrott a számláló. — Lehetséges, hogy ez az óra mechanikai működésével meg­magyarázható. Ugyanis a 8999 után 9000-re vált a számláló, mint minden hasonló szerkezet, s ezt láthatták úgy, hogy ezret váltott az óra. — Sérelmezik azt is, hogy minden külön bejelentés nélkül vágták le a villanyvezetékeket. Valóban nem szükséges értesíte­ni a fogyasztót? — Erre ismét egy jogszabál­lyal válaszolhatok, mégpedig az imént idézett rendelet 16. parag­rafusának 7. bekezdésével: „A fogyasztó a számlát bemutatás­kor, de legkésőbb az attól számí­tott 8 napon belül köteles ki­egyenlíteni.” Tehát, ha ez nem történik meg, akkor le kell vágni a vezetékeket. Takács János az ilyen esetben teendő intézkedésekről adott in­formációt: — Az Országos Mérésügyi Hivatal elvégzi a hitelesítést, majd jegyzőkönyvet vesz föl, amelyre meghívja az áramszol­gáltató képviselőjét és a fogyasz­tót. Amennyiben a mérő való­ban használhatatlan, a fogyasz­tónak nem kell kifizetnie a rossz számlát, s ezenfelül az ÉMÁSZ fizeti a hitelesítés költségét. Amennyiben a mérő jó, minden költség a panaszost terheli... (kácsor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom