Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
SZÁLLÍTÁS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS — MELLÉKLETÜNK A 7—9. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 173. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/12-636 PINTY cseppmentes festőkészlet 1890 Ft C 60 magnókazetták már 50 Ft-tól! Ne feledje! MEGÉRI, HA MEGNÉZI! Megtizedelt létszámmal A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap este 7 óráig adott haladékot a Jugoszláv Olimpiai Bizottságnak arra, hogy választ adjon az ENSZ BT keddi szankcióbizottsági javaslatára a jugoszláv sportolók olimpiai részvételével kapcsolatban, mely szerint egyéni sportolók igen, míg csapatok nem indulhatnak a versenyeken. A határidő lejárta előtt nem sokkal Caslav Veljics, a JOB elnöke közölte, hogy a testület egyhangúlag elfogadta az ENSZ kompromisszumos javaslatát, azaz egyetért a jugoszláv versenyzők egyéni indulásával. Felelősségáthárítás A múlt pénteki Gazdasági Szociális Fórum nem töltötte be funkcióját — fogalmazta meg a LIGA Szakszervezetek ügyvivő testületé szerdai sajtótájékoztatóján, ahol az ÉT-ülés eredményeit értékelték. Ennek elsősorban az volt az oka — állítják —, hogy a kormányzati oldal nem egy esetleges új megállapodás céljavai ült az ÉT tárgyalóasztalához, hanem hogy letudhassa beszámolási kötelezettségét. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a kormány alacsonyabb szintű tárgyalódelegációval vett részt a tanácskozáson, mint amilyen szinten a tavaly decemberi megállapodást megkötötték. A tárgyalások légkörere is a felelősség áthárítása volt jellemző. A sajtótájékoztatón elmondták: a tanácskozáson nyilvánvalóvá vált, hogy az alternatív előrejelzések valosághűbbek voltak, mint az a minisztériumi prognózis, amely alapján tavaly decemberben a megállapodásokat megkötötték. Nemzetközi üdülőtábor mozgássérülteknek Példaértékű összefogással szerveződik Kecskeméten a mozgássérültek első nemzetközi üdülőtábora. A Kertészeti Főiskola kollégiumában július utolsó hetében kezdődő nyaraláson — általános iskolástól nyugdíjasig minden korosztályban — több mint száz mozgáskorlátozott vesz részt, teljesen díjmentesen. Az egyhetes üdülés résztvevőinek fele hazánkban él. A többiek a környező országok magyar nemzetiségű lakosai, kivéve Erdélyt, ahonnan a magyarok mellett tizenhárom román mozgás- sérült is érkezik. Az üdülés resztvevői nemcsak szállást, étkezést kapnak, számos szórakoztató, szabadidős programot, pusztai kirándulásokat is szerveznek számukra. Idegenforgalom Közel 130 millió dollár aktívum Az idén öt hónap alatt 14 százalékkal csökkentek az idegen- forgalmi bevételek, míg a kiadások 20 százalékkal estek vissza, miközben a hazánkba látogatók száma nem változott, s a kiutazások száma kismértékben növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest — közölték az MTI érdeklődésére szerdán a Magyar Nemzeti Bankban. Eszerint május végéig a bevétel 296,9 millió dollár volt, a kiadás pedig 169,3 millió, így az aktívum 127,6 millió dollárt tett ki. (Tavaly öt hónap alatt az aktívum 131,8 millió dollár volt.) Május végéig közel 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, míg a magyar állampolgárok 4,6 millió alkalommal utaztak a határokon túlra. Békéscsaba után Nagyatádról is távoznak a menekültek A Határőrség kedden este Rá- bafüzesnél megtagadta annak a 63 bosnyák állampolgárnak akiléptetését Ausztriába, akik a nap folyamán elhagyták a nagyatádi menekülttábort. Az MTI kérdésére Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője szerdán elmondta, hogy tudomása szerint 102-en hagyták el Nagyatádot. A rábafüzesi határátkelőhöz két jugoszláv rendszámú teherautóval és három személygépkocsival érkeztek a bosnyákok, egy részük mindenféle űtiokmányok nélkül. A Határőrség és a rendőrség autóbuszokkal visszaszállította a táborba a menekülteket, akik ez ellen nem tiltakoztak. Tovább nőtt az export Az első fél évben folytatódott az export növekedése. A kivitel az előző év azonos időszakához képest 16,5 százalékkal nőtt, az import viszont 6 százalékkal mérséklődött — mondotta a külgazdasági folyamatokat elemző szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. A kivitel az év első hat hónapjában meghaladta az 5,1 milliárd dollárt. A külkereskedelmi áruforgalomban 40 millió dolláros passzívum keletkezett, ami több mint egymilliárd dollárral kedvezőbb, mint az előző év közepén. Azoknak a tételeknek a levonása után, amelyekhez nem kapcsolódik fizetés — például apport, lízing, bérmunkaanyag —, a megtisztított külkereskedelmi áruforgalom 133 millió dolláros aktívumot ért el. Már reális cél a fennmaradás Megszüntették a százmilliós veszteséget a Tanépnél Tavaly szeptemberben igazgatóváltás történt: a vállalat élére a korábbi termelési főmérnök, Boros Imre került. Azóta sok minden történt a Tanép háza táján. — Sok mendemonda járta, hogy mi lesz a sorsuk, megmarad-e a vállalat? — Valóban az volt a legfontosabb feladatunk, hogy fenntartsuk a cég fizetőképességét, és munkát szerezzünk erre az évre. Nem kis erőfeszítések árán arra törekedtünk, hogy az elkezdett építési és szerelési munkáinkat tisztességgel befejezzük, szigorú takarékosság mellett a piachoz igazodó szervezetet alakítsunk ki. Tavaly még kétszáz fölött volt az alkalmazotti létszám, amely az idei elsőfél évben 115-re mérséklődött. A fizikai dolgozók létszámát is csökkentettük, es a piaci igényekhez igazítottuk. Még a múlt évben létrejött Gyöngyösön az Épszer, Egerben a Gépgazdálkodási, az Egertherm, valamint a Pilon Agria Kft. Az idén január elsejével pedig megalakult az ötödik korlátolt felelősségű társaság, a Fémipari Kft. is. Korábban ezren dolgoztunk itt a vállalatnál, az összlétszám jelenleg hatszáz. Akik elmentek, elő-, illetve korkedvezményes nyugállományba vonultak, de voltak, akiknek fel is mondtunk. Arra törekedtünk, hogy annyi embert tartsunk meg, amennyinek munkát is tudunk adni. — Értesülésünk szerint százmilliós veszteséggel zárták a tavalyi esztendőt. — Kétségtelenül nagy veszteség volt ez, de mégis képes volt a vállalat arra, hogy a sorokat ösz- szehúzva ne jelentsen öncsődöt. Mostanáig sikerült is fenntartani a működőképességet. Sőt, örömmel mondhatom, hogy az eltelt fél évben a veszteséget is megszüntettük. Stabilizálódott a helyzetünk, s az év végéig biztos piacunk van. — Említene néhányat a nagyobb munkáik közül? — Kétszázmillió forint értékben építjük Ózdon a rendőrség és a bíróság székházát. 1990-ben kezdtük, és jövőre fejezzük be a miskolci Centrum Áruház felújítását és bővítését. A földszinti részt november végére adjuk át. Ez összességében 650 millió forintos bevételt jelent a vállalatnak. Dolgozunk Egerben a Kertész utcában, az Országos Érc- és Ásványbányák volt irodaházának átalakításán, amelyet a szomszédos szakmunkásképző intézet kapott meg: ez 18 milliós munka. Hevesaranyoson négy tantermes általános iskolai bővítést végzünk, amelyet augusztusban átadunk. (Folytatás a 3. oldalon) Augusztusban megkezdődnek a licitálások Közeleg az idő, amikor az első szerencsés igénylők hozzájuthatnak a kárpótlási törvény szerint őket megillető termőföldhöz. Hogy az eléggé bonyolult ügyletek lehetőség szerint gördülékenyen bonyolítódjanak, nem árt a legfontosabb tennivalókkal megismerkedni. Ezek csokorba gyűjtésében dr. Magyarfalvy Krisztina, a Heves Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetője volt segítségünkre. A legfontosabb: belátható időn belül megkezdődnek a licitálások. Először természetesen azokban a községekben, ahol sikerült megegyezni a kimérendő földek mennyiségében és minőségében. Az első árverésre augusztus 24-én, Mátraballán kerül sor, majd többek között Bo- dony, Gyöngyössolymos, Nagy- réde, Gyöngyösoroszi következik, a pontos dátumok majd a Magyar Közlönyben, illetve lapunkban jelennek meg. A liciteket két — három-három fős — árverési bizottság bonyolítja majd a megyében, segítségükre egy-egy komputer lesz, amelynek képernyőjén szemléletesen követhető: mekkora és milyen fekvésű földterületek „keltek” már el. A licitálás elején ismertetik az árverési hirdetményt, a licitáló jogait és kötelességeit, a licit menetét. Mielőtt az árverés kezdődne, kísérletet tesznek majd a megegyezésre, ekkor ugyanis 1000 forint/ aranykorona értékben hozzá lehet jutni a földhöz. Ez már csak azért is előnyösebb, mert maga a licit viszont 3000 forint/aranykoronánál kezdődik, és száz forintonként megy majd lefelé vagy felfelé. Az árverésen a kárpótlásra jogosultak csak az őket megillető jegyekkel vehetnek részt, a pluszban vásárolt kárpótlási jeggyel tehát nem lehet licitálni. (Folytatás a 3. oldalon) Úton Göncz Árpád levele A köztársasági elnök, Göncz Árpád levelét Barcelonába vivő magyar katona futóváltó szerdára virradóra elhagyta Marseille-t. Mónus Miklós, a vállalkozás sajtófőnöke telefonon elmondta az MTI-nek, hogy az Alpok hágóiról leereszkedve újabb veszély leselkedett a futókra: a hőség. A 21 tagú staféta tagjai közül hárman bajlódnak különböző betegségekkel: az egyik futó gyomorrontást kapott, míg a másik kettő sarokfájással, illetve izomhúzódással küzd. A rövid időre kiesők helyett társaik futják az előírt távot. Úgy néz ki, hogy a nehézségek ellenére a katonák teljesítik vállalásukat. Ma este megérkeznek az olimpiai falu főbejáratához, ahol átadják Göncz Árpád levelét a magyar csapat képviselőinek. A vagyonnevesítő közgyűlések lezajlását követően a termelőszövetkezetekben fokozódó érdeklődés tapasztalható a kiválási lehetőségek iránt, ez azonban csak ritkán párosul a kiválásra irányuló konkrét szándéknyilatkozattal— tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium egy nemrégiben készült összegzéséből. A jelentés szerint mindennek az az oka, hogy a tsz-tagok körében nagy a bizonytalanság a kiválás esetén alkalmazandó vagyonmegosztási eljárás előre nem látható kimenetele miatt. Emellett a csoportos kiválásnak gátat szab az agrárértelmiség jelenlegi „mozdulatlansága” is, a kiválni szándékozó tagok legtöbb helyen ugyanis elbizonytalanodtak vezéregyéniség nélkül. Várhatóan nem lesz zökkenő- mentes a tulajdoni részarányok kiadása sem a földtulajdonosoknak — állapítja meg az értékelés. A kárpótlási jeggyel rendelkezők többségé ugyanis görcsösen ragaszkodik elvett földjéhez. Elképzelni sem tudja, hogy árverés során az esetleg más személy tulajdonába kerülhet. A termelő- szövetkezetek átalakulásával kapcsolatosan a tárca megyei földművelésügyi hivatalaihoz igen sok egyeni és csoportos megkeresés, kérdés érkezik, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az érintettek még mindig kevés információval rendelkeznek. Ezért a minisztérium megyei hivatalainak szakértői továbbra is folyamatosan részt vesznek a különböző tájékoztatókon, s válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Emellett a hivatalok szakemberei közreműködnek az átalakulással, kárpótlással kapcsolatos bizottságok munkájában is. Ráblási kísérlet a nemzetközi gyorsvonaton Rablási kísérlet történt a hét elején a Kálmán Imre nemzetközi gyorsvonaton Tata térségében. Amikor a Bécsből Budapest felé haladó vonat átrobogott a tatai vasútállomáson, az állomásfőnök arra lett figyelmes, hogy a kalauz kidob a szerelvényből egy nagy darab papírt. A kartonlapon a következőt olvasta: „A vonaton rablás történt, az elkövetők a géptől számítva a második kocsiban tartózkodnak”. Azonnal riasztotta a rendőrséget, és értesítette a következő vasútállomást, a tatabányait, hogy állítsák meg a vonatot. Ugyanis menetrend szerint Tatabányán sem áll meg a Kálmán Imre gyorsvonat. Tatabányán már várták a rendőrök a vonatot, és a vasútállomás dolgozóival hamar fü- löncsípték az elkövetőket. Az akció eredményeként két horvát nemzetiségű férfit megbilincselve vittek be a rendőrségre három angol diáklány kíséretében, akik a sértettek voltak. A kihallgatások során a budapesti nyaralásra utazó angol lányok elmondották: hárman aludtak egy fülkében, amikor egyikük felriadt, és rémülten látta, hogy egy férfi hajol föléje, és kinyitotta a derekára kötött táskáját. Az úgynevezett kerékpárostáskában 28 ezer 500 forint volt. Barátnői is felébredtek, s ekkor a férfi kimenekült a fülkéből. A lányok megkeresték a kalauzt, aki aztán kidobta a segítséget kérő papírlapot. Nem érthette meg pontosan a lányok elbeszélését, mert a rablást már befejezett tényként jegyezte le. Az egri Centrumban minden várakozást felülmúlt az első nap (Fotó- S7íintn Gvnrpvl Nyári vásár — vegyes érzelmekkel Azt, hogy a gazdasági kamara miért hozta két hettel előbbre a ;zezon végi kiárusítást, nem sikerült kideríteni. Egy biztos: az eladó- lat, a vásárlókat egyaránt meglepte a korábbi, a megszokottól igen átérő időpont. Az üzletvezetők többsége a gyér érdeklődésre pa- íaszkodott, amit nemcsak a szűkösebb anyagi helyzettel magyarázlak, hanem azzal is, hogy sokan nyaralnak, nincsenek itthon. Az is hihetetlen, hogy miért éppen július közepe tájára tűzték ki a vásár lapját, hiszen a fizetés még odébb van. Árukészlet van bőven, a vá- asztékban, a minőségben sincs hiba. Nyári vásári beszámolónk a 3. Vagyonnevesítő közgyűlések Fokozott érdeklődés a kiválás iránt Válságban van az építőipar, ezen belül is a lakásépítés. Ez az állagot erőteljesen rányomta a bélyegét a Heves Megyei Tanácsi Építőpari Vállalat múlt évi munkájára. Miután a cég elsősorban az új otthonok kialakítására már korábban specializált technológiát, eszközparkot és szakmai hátteret hozott létre, kényszerhelyzetbe terült, és nem kis nehézségek árán igyekezett igazodni a piaci körülményekhez.
