Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

EURÓPÁBÓL A SZEMÉT IS ÁTJÖN... — A MINISZTER ÉS A BAJOR SZAKEMBER VÉLEMÉNYE (4. oldal) S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1992. JULIUS 22. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 172. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. ZANUSSI - LEHEL. — ELEKTROLUX Mintabolt Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/11-494 HV160 HA üvegtetős hűtőszekrény 30.650 Ft helyett 28.550 Ft HF 300/115 kombinált hűtő 41.690 Ft helyett 38.900 Ft F 60 fagyasztószekrény 17.835 Ft helyett 13.990 Ft Vásárlását kamatmentes hitellel segítjük! Kamatoznak a kárpótlási jegyek Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal közlése sze­rint júliusban egy ÍOOO forintos kárpótlási jegy már 1159 forintot ér. Az 5000-es címlet értéke 5795, a 10 ezresé 11.590 forint. A kárpótlási jegyek 1991 au­gusztusa óta kamatoznak három even át a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, ez jelenleg évi 16,5 százalék. Még nincs döntés Az ENSZ Biztonsági Taná­csának szankcióbizottsága hét­fői, zárt ajtós ülésén újabb 24 órával elhalasztotta a döntést a jugoszláv sportolók olimpiai részvételével Kapcsolatban. Dip­lomáciai forrásoK szerint a testü­let hajlik arra az osztrák javaslat­ra, mely szerint az egyéni ver­senyzőket engedjék rajthoz állni Barcelonában, míg Kis-Jugo­szláviát zárják ki valamennyi csapatversenyből. A hétfői szankcióbizottsági ülésen egyéb­ként a politikusok bosszúsan re­agáltak Juan Antonio Sama­ranch levelére. A NOB elnöke e testületnek küldött válaszában inkább ellenvéleményeket han­goztatott, mint hogy érdemi ja­vaslatokat tegyen. Üjabb adomány Ismét nagy értékű felajánlás érkezett a Magyar Vöröskereszt­hez. A szervezet segélyfelhívása nyomán a Közép-Európai Nem­zetközi Bank Rt. egymillió forin­tot ajánlott fel a délszláv mene­kültek megsegítésére — tájékoz­tatta kedden az MTI-t Legrády Eszter, a Vöröskereszt szóvivője. A bank — amely mintegy két éve elsősorban egészségügyi létesít­ményeket, témákat támogat — a romániai forradalom idejen szin­tén jelentős összeggel járult hoz­zá a Magyar Vöröskereszt romá­niai segélyprogramjához. Romhányi László előzetes letartóztatásban A Pesti Központi Kerületi Bí­róság halált okozó testi sértés bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt kedden előzetes letartóztatásba helyezte a 48 éves Romhányi Lászlót, a Ma­gyarok Nemzeti Szövetségének elnökét, színházi rendezőt, vala­mint négy munkanélkülit: a 31 éves Boda László törökszent­miklósi, a 24 éves Lusták Tibor kávai, a 36 éves Takács Ferenc monori és a 27 éves Varga József törökszentmiklósi lakost. A ne­vezettek a Jurta Színház alagso­rában több napon keresztül fog­va tartottak és bántalmaztak egy 37 éves, ugyancsak munkanél­küliférfit, aki elszenvedett sérü­léseibe belehalt. (Fotó: Szántó György) N em „adj akel a gyermekeket Egy kósza hír kapcsán kerestem meg dr. Ritecz Évát, a Heves Me­gyei Önkormányzat Csecsemőotthon és Egészségügyi Gyermekott­honának igazgató főorvosát. A kósza hír pedig: „...állítólag jó pén­zért külföldre adják el a náluk lévő kisgyerekeket". — Nem igaz. Az utóbbi két évben ugyan az örökbe adható gyerekek közül külföldre is vit­tek el néhányat, de abszolút térí­tésmentesen. Nem beszélve ar­ról, hogy a külföldiek azokat a gyerekeket „kapják”, akiket itt­hon senki nem fogadna örökbe. — Nemrég még elég bizonyta­lannak tűnt a csecsemőotthon helyzete. Arról is volt szó, hogy esetleg felszámolják... — Nem számolják fel, műkö­dik. A vita, illetve az együttgon­dolkodás arról folyik, hogy mi­ként lehetne más intézetekkel esetleg összevonva, ám kevesebb költséggel fenntartani. Június­ban a megyei közgyűlés megsza­vazta a költségvetésünket, ám to­vábbra is kétséges még, hogy mi lesz a konkrét jövőnk. Már most is vannak olyan területek, ame­lyeken a régitől eltérő módszere­ket vezettünk be. Tavaly óta pél­dául a meglévő „anyaférőhelye­ink” kibővültek. Á szoptató ma­máknak a szoptatás befejezésével nem kell elhagyniuk az otthont, ha alkalmasak a gyermekük gon­dozására, akkor bekapcsolódhat­nak a nevelésbe. Arra is van lehe­tőségünk, hogy a knzises helyzetű kisdedeket „anyástól” felvegyük. Az elmúlt évben csaknem har­minc kisgyermek gondja oldódott meg — legalábbis egy időre — ilyen módon... — A másik változás, hogy a csecsemőotthonban élő gyerme­keknek 3 éves korukban nem kell más intézetbe menniük csak azért, mert háromévesek lettek. Nálunk maradnak, itt élnek, se­gítjük a sorsuk rendezését, mi­közben természetesen a város különböző óvodáiba járnak. Reggel a nevelő elkíséri őket, délután értük megy. így lényegé­ben nincsenek „elzárva” a külvi­lágtól. Az ellátásukon is javított nemiképpen, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ma­gyar tagozatától nagyon sok játé­kot, babakocsit kaptunk nemré­giben. — Említette a gyermeküket az otthonban nevelő kismamákat. Őket foglalkoztatják is az intéz­ményben? — Leginkább a gyermeküket kell ellátniuk. Szabadidejük egy kis részében kisegítenek a tej­konyhán. — Vajon azzal, hogy romlik a gazdasági helyzet, nő-e a csecse­mőotthonban elhelyezettek szá­ma? — Furcsa, de csökken. Holott a gazdasági helyzet romlását „megfejeli” a munkanélküliség, az alkoholizmus, a bűnözés. Ezek a tényezők a társadalom­ban felerősödtek, és mégis csök­kent a beutalt gyermekek száma. Persze, ennek is van magyaráza­ta. Amióta állampolgári jogon jár a családi pótlék, több gyerek marad otthon. (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkban a Sanofi elnök-vezérigazgatója A Sanofi elnök-vezérigazga­tója, Jean-Francois Dehecq sze­rint nem elképzelhetetlen, hogy a Sanofi az eredetileg tervezettnél korábban szerzi meg a Chinoin- ban a többségi részesedést. A második legnagyobb francia gyógyszeripari cég Magyaror­szágon tartózkodó elnök-vezér­igazgatója az MTI tudósítójának elmondta, hogy az Állami Va­gyonügynökség képviselői — akikkel hétfőn tárgyalt — nem zárkóztak el a francia többségi tulajdon 1994 előtti megszerzé­sének lehetőségétől. Mint ismeretes, a Sanofi 1991- ben 40 százalékos részesedést vásárolt a Chinoin Rt.-ben, és 1994-től opciót kapott további 11 százalékra. Dehecq úr szerint tavaly óta a gyógyszer-értékesí­tés piaci körülményei jelentősen megváltoztak, különösen a volt Szovjetunió területén. Ezért a Chinoinnak minél előbb új tech­nológiákra, új termékekre és tő­kére van szüksége. Véleménye szerint nem az a lényeges, hogy a Sanofi a majoritást megszerezze, hanem a Chinoin verseny- és fej­lődőképességének megőrzése és új piacok teremtése. Dehecq ar­ról nem nyilatkozott, hogy mind­ezt további részvények felvásár­lásával, esetleg tőkeemeléssel vagy más módon kívánják meg­oldani. Magyarországi útja során a Sanofi elnök-vezérigazgatóját az ÁVÜ szakemberein kívül fogad­ták az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban is, ahol Balázs Pé­ter államtitkár tájékoztatta az iparpolitikai koncepcióról és a hazai ipar védelmével kapcsola­tos elképzelésekről. (MTI) Az egri IPOSZ-tanácskozáson is felvetődött Hol késnek a gazdasági törvények? Két év politikai túlsúlyú tör­vényalkotás után egyre nyilván­valóbbá válik, hogy immár ha­laszthatatlanná vált a gazdaság fejlődését, átalakulását elősegítő törvények meghozatala. Ebben a folyamatban az ország gazdasági életében egyre nagyobb szerepet játszó, de Kellően meg nem be­csült magánvállalkozói rétegnek is érvényesítenie kell az érdekeit — adta meg a tanácskozás mot­tóját tegnap Szűcs György, az IPOSZ Kézműves Kamara elnö­ke. A cél érdekében, a kamarai törvénytervezet megvitatására most országszerte regionális fó­rumokat szervez az IPOSZ: az elsőt Egerben tartották Heves, Nógrád, Borsod, Szabolcs és Hajdú megye ipartestületi elnö­keinek, ügyvezetőinek és köz­gyűlési képviselőinek. (Folytatás a 2. oldalon) Tíz százalék fölött a munkanélküliségi ráta Június végére 10 százalék fölé nőtt a munkanélküliségi ráta. Az MTI érdeklődésére a Munkaügyi Minisztériumban elmond­ták, hogy az első fél év végén 547 ezer munkanélkülit tartottak szá­mon. Ez egy hónap alatt 24 ezres növekedést jelent, s így a munkanél­küliségi ráta 9,7 százalékról 10,1 százalékra emelkedett. Júniusban 417 ezren részesültek munkanélküli-ellátásban, s ez egy hónap alatt 10 ezres növekedés. Ugyanakkor júniusban 28.500-an kikerültek a segélyezettek köréből, közülük 15 ezren találtak maguknak állást. Az elmúlt év végén 406 ezer volt a munkanélküliek száma, s 1992 végére ez a szám elérheti a 700 ezret. Amerikai támogatás — szennyvíz­tisztításra Az Észak-budapesti Szenny­víztisztító Mű fejlesztésére 516 ezer dolláros támogatást kap a Fővárosi Ónkormányzat az Amerikai Egyesült Államok kormányától. Az erről szóló megállapodást Nancy Frame, az amerikai kormány Ipari és Fej­lesztési Programjának igazgató- helyettese es Demszky Gábor főpolgármester kedden írta alá a budapesti Városházán. A támogatásból a főváros pá­lyázatot ír ki az Egyesült Álla­mokban a szennyvíztisztító mű alapvető problémáinak felméré­sére, megoldási javaslat kidolgo­zására, amely magában foglalja a telep későbbi bővítését is. A fel­adat: a szennyvíztisztító telepen évente keletkező mintegy 20.000 köbméter szennyvíziszap elhelyezése, esetleges hasznosí­tása, ezáltal a Duna vízminősé­gének javítása. A tudományos­műszaki programban a támoga­tási összeg 20 százalékának ere­jéig hazai cégek is részt vehet­nek. A programot egy éven belül kell teljesíteni. Keleti gyógyszerexport Ismét a Gazdasági Kabinet elé kerül Csütörtökön tárgyalja másod­ízben a Gazdasági Kabinet a volt Szovjetunióba irányuló gyógy­szerexport helyzetéről és áthidaló támogatásáról szóló, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott javaslatot. Ezzel kapcsolatban Jaksáné Somogyi Margit az MTI tudósítójának kedden elmondta, hogy az egyes köztársaságokkal megkötött szerződés erre az évre 200 millió dollárnyi gyógyszer szállítását tartalmazza. Tavaly az indikativ listán 406 millió dollár szerepelt, de ebből csupán 75 millió dollár­ra nyílt akkreditív, amelyből 28 millió dollárt fizettek ki a partne­rek, a kintlévőségek értéke pedig 48 millió dollár. Az idei 200 mil­szinte életmentő gyógyszereket tartalmazza, azonban ezek sike­res exportját is kormányzati esz­közökkel kell támogatni. A köz­társaságokkal kötött államközi szerződések és indikativ listák ugyan rögzítik a szándékot, de a bankközi megállapodások ne­hézkesen és esetszerűen működ­nek. Rendbe hozzák a Don menti magyar katonatemetőket A Don-kanyarba utazott az ottani magyar honvédsírok gon­dozására létrehozott Fényeslitkei Alapítvány küldöttsége, hogy részt vegyen az első öt katonate­mető rendbehozási munkáiban. Július végéig a kolbinói, a marki, a ftorozsezojei és a jekatyerinov- kai templomkertekben lévő sír­hantokat hozzák rendbe. Az ötö­dik temetőt a helyszínen jelölik ki, Boldireszka, Oszkino, Uriv és Osztrogozsszk közül. A temetkezési helyeket, ahol a II. világháború áldozatai alusz- szák örök álmukat, körbekerítik, parkosítják, s mindegyikben egy jelképes sírhantot emelnek, me­lyen elhelyeznek egy két méter magas, hazánk címerével díszí­tett, tölgyfából faragott keresz­tet. A címeres fejfákat a pálházai erdészet üzeme készítette, s on­nan vitte magával az alapítvány delegációja. A kereszteket öku­menikus gyászszertartás kereté­ben állítják fel a Don menti te­metőkben. A Fényeslitkei Alapítvány a további mintegy húsz nagyobb magyar temetőt — ahol több mint 120 ezer elpusztult katonát, hadifogolyt és munkaszolgála­tost hántolták el 1942-43-ban — a tervek szerint a jövő év végéig hozza rendbe. A kegyeleti em­lékhelyek gondozását azután he­lyi orosz lakosok látják majd el. Á szerződésben vállalt munkáért minden évben fizet az alapít­vány. Az orosz hatóságok egyéb­ként először 1990-ben engedé­lyezték, hogy a magyar áldoza­tok hozzátartozói — Mártha Ti­bor fényeslitkei tanár, a később létrejött alapítvány kuratóriumi elnöke vezetésével — felkeres­hessék a II. világháború egykori Don menti csatatereit, ahol 1943 januáriában és februárjában a második magyar hadsereg kato­náinak több mint a fele életét vesztette. Tavaly ismét elhelyez­hette a megemlékezés virágait a jeltelen sírokon egy magyar za­rándokcsoport, s akkor kezdőd­tek tárgyalások a temetők rend­be hozásáról. Az engedélyt végül Borisz Jelcin orosz elnök hozzá­járulásával a Voronyezs és Li- peck megyei metropolitától kap­ta meg az alapítvány, mivel a sí­rok nagy része a Don-kanyar környéki templomok kertjeiben található. Visszamentek harcolni A karanténból — Boszniába Húsz felnőtt és kilenc gyermek, megsértve a tábor rendjét és az egészségügyi rendszabá­lyokat, hétfőn elhagyta a békéscsabai befoga­dóállomást, majd Boszniába távozott a ren­delkezésükre bocsátott két autóbusszal — ad­ja hírül a békéscsabai Napi Délkelet című lap keddi száma. Az MTI munkatársának kérdésére a befo­gadóállomás vezetője, Horváth Gergely el­mondotta, hogy az engedetlenség valóban megtörtént, ám az nem kitörés volt — mint ahogy a lap fogalmaz —, hanem az történt, hogy a táboron belüli egészségügyi elkülöní­tő drótkerítését kihajtva jöttek ki két felbujtó biztatására a bosnyákok. A javarészt fiatalemberekből álló csoport elhatározta, hogy visszamegy harcolni Bosz­niába, s követelésükre a befogadóállomás két autóbusszal a határra vitte őket. Mint Hor­váth Gergely elmondta, a távozási szándékot nem akadályozhatták meg; megállás nélkül a határra vitték őket, majd távozásuk után fer­tőtlenítették a buszokat. A távozók közt volt egy sokgyermekes csa­lád is, s nem tudták velük megértetni, hogy gyermekeiknek ártanak a hazautazással. (MTI) Ha lehet, az anyával együtt... Otthonos csecsemőotthon'

Next

/
Oldalképek
Tartalom