Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18-19 / 169. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. július 18—19., szombat—vasárnap 12. Kertész leszek A csicsóka A neve nagyon hasonlít a Ker­tész leszek sorozat már korábban megjelent egyik számában is­mertetett articsókáéhoz. Bár mindkét növény azonos botani­kai növénycsaládba, a fészkes vi- rágzatúak családjába tartozik, mégis teljesen különböznek mind külsejüket, mind pedig használatukat illetően. Azonosak viszont abból a szempontból, hogy díszítőérté­kük mellett mint ínyenccseme­gék ismertek. Az articsóka első­sorban a gazdagabb nyugati or­szágokban, a csicsóka azonban a háború utáni, szegényebb nem­zedék számára is ismert. Édes gumóját nyersen vagy sütve, bur­gonya helyett fogyasztották. A háborúhoz, a szegénységhez asz- szociálódott neve miatt nálunk nem túl népszerű, elsősorban a vegetáriánusok és a naturista táplálkozás híveinek asztalán szerepel. A csicsóka — tudományos ne­vén Heliantus tuberosus — a napraforgóval rokon, ahhoz ha­sonló évelő növény. Virága de­koratív, egészen az őszi fagyokig nyílik. Ha levágás után azonnal vízbe tesszük, sokáig tartós ma­rad. Szára néha az embermagas­ságot is meghaladja, ezért térvá­lasztóként is szerepelhet. (Ha a szomszéd eltűri.) Gumós nö­vény, szaporítása is ezzel törté­nik. Egy helyen sok évig kitart, mert a földben maradt gumókról újul ki. Ha egyszer megvetette a lábát, szinte kiirthatatlan. Ezért emlí­tettem, hogy a szomszéd tűrőké­pessége nem lényegtelen a csi­csóka termesztésénél. Ehhez a tulajdonságához kötődik az a szólás, illetve áldás, hogy „sza­porodjatok, mint a csicsóka!” Tanácsos inkább a nem könnyen munkálható, sarkos, félreeső, kis darab földeken nevelni. A földből kiszedett gumóit nem lehet túl soká eltartani, de a földben nem romlik el. Ezért, ha szaporítani akarjuk, még az ősz folyamán el kell ültetnünk. Le­het tavasszal is, de a gumókat csak ekkor szedjük ki, és csak ad­dig, amíg ki nem hajtott. Ültetési távolsága: 60x40, 60x50 cm. Azok a gumók alkalmasak sza­porításra, amelyek a 4-5 cm át­mérőt és 6-8 cm hosszúságot el­érték. Ültetési mélysége hason­ló, mint a burgonyának. Különleges ápolási munkát nem igényel. De a gondozást, a trágyázást nagyobb terméssel hálálja meg. Ha kertbe — mint dísznövényt — ültettük, vagy ke­rítés mellé térhatárolónak, időn­ként ritkítsuk ki. Gumója októ­bertől szedhető. Mivel könnyen romlik, mindig csak annyit, amennyi elfogy. Egész télen szedhető, ha a talaj nem fagy any- nyira át, hogy már nem tudjuk kiásni. A csicsóka állati takarmány­nak is kiváló. Sertések, juhok, szarvasmarhák, nyulak nagyon szeretik. A gumóján kívül levele, szára etetésre, silózásra alkal­mas. Régen sertéslegelőnek is szokták ősztől fogva használni. A sertés orrával feltúrja a földet, kiszedi a gumót, szinte felszántja úgy, hogy talaj munkát alig kell végezni. Az ilyen legelők hosszú évekig egy helyben hagyhatók, ha időnként a tápanyag-után­pótlást elvégzik. A csicsóka termesztésével nem nagyon foglalkoznak. Va­don több helyen előfordul, a va­dak, főleg a vaddisznók h »na­gyobb örömére. Az Egér-patak mellett régen tömegesen megta­lálható volt, de még ma is deko­ratív mennyiségben nyílik. A csicsóka gumója értékes táplálék. Sokoldalúan fogyaszt­ható, s értékét növeli, hogy a cu­korbetegek étrendjébe is beil­leszthető. Kártevője, kórokozója kevés, gyengébb talajokon is ter­meszthető, így az egyik legköny- nyebben előállítható biotermék lehet. V Pénzes Judit Az egri nép szólásvilága a nemzedéki szólásörökség tükrében (2.) Az Eger város régi jegyző­könyveinek lapjain olvasható szövegrészietek több olyan nyel­vi formát is megőriztek szá­munkra, amelyeknek felhaszná­lására külön is felhívják a figyel­met a jegyzőkönyvek írói ilyen formában: 1770: „Közpéldasze­rint tolvaj nem volna, ha orgaz­dája nem találtatnék”, 1725: „ Parasztpélda szerint te se háncs, én se bánt lak ”. Elsősorban akkor élnek a közpélda, parasztpélda minősítéssel, amikor úgy érzik, hogy sajátosan egri az a valóság­háttér, amelyben a jellegzetesen egri szólásformák kulcsszere­pekhez jutottak, s tájnyelvi, nép­rajzi szempontokból is megér­demlik figyelmünket. A legjellemzőbbekről példá­ink tanúskodnak: 1756: „Fattyat vetett, ezért szalmakoszorú alatt piacra kiállíttatván, a városból kitilt a tik”, 1758: „Könnyű er­kölcse miatt egy óráig szalmako­szorú alatt fog állani”, 1763: „Hét feslett személyt ültettek szalmakoszorú alá”. A jegyző- könyvi szövegrészietek arról is szólnak, milyen erkölcsi érték­rend alapján és milyen esetekben ítélkeztek a szigorú egri bírók: 1747: „Leány fővel megterhese- dett, mások példájára az deresnél egy óráig szalmakoszorú alatt fogállani”, 1756: „Egri Hajadon személy maga fajtalan életit, pa- ráznaságát nem tagadván, vilá­gos piacon Szalmakoszorú alatt huszonnégy korbácsütésekben megmarasztatik, és az Városbul, annak Hóstyáibul örökre kitilta- tik”, 1756: „Idevaló Lakos Le­ány nem tagadván, hogy már két fattyat vetett, ura soha nem lévén, Szalma koszorú alatt piacra kiál­lítatván, városbul az hóhér által kivesszőztetik”. A megesett le­ányok, a hűtlen, házasságtörő nők, a feslett életet élők megszé­gyenítő büntetése mellett ugyan­csak szigorú mértékkel illették a „fűzfafeleségeket”: 1770: „Csa­pongó fűzfa felesége paráználko­dott A ktcsa/wngdelítélő jelzőt az egriek nyelvhasználatában a kilengő minősítés váltotta fel. A csapodár nőszemély elítélésére a humoros áthallásokkal is telített, sajátosan egri szólást használták fel: Kileng, mint az egri mina­ret. Egy közösségen belüli viselke­dés- és magatartásformák meg­ítélését tekintve a szó- és szólás­használat általában tükrözi azo­kat az erkölcsi követelményeket, amelyek kötelező érvényűek egy adott társadalom életében. Hogy egy-egy szólás nemzedéki és idő­beli kötődése is meghatározza a szólás fogalmi és használati érté­két, arról ezek az egri jegyző­könyvekből tallózott szólásfor­mák bizonykodnak: 1768: „Ek­koráig igen rúgó iffiuság ezután jobb zabola és fenyíték alatt tar- tathassék”, 1769: „Nem férhet­vén meg bőriben, szőllőszom- szédjával, az Barázda partokon veszekedett, civakodott”, 1773: „Már Tolvajbul mostanában gyilkos Bőrben szándékozott öl­tözni”, 1774: „A csizmadia Legént minden igaz ok nélkül bojnyik módra megtámadván, azon vakmerő bojnyik forma cselekedetiért 30 pálczára bün- tettetett”. Hogy egy-egy szólásunk és közmondásunk felhasználásá­nak módjáról és életútjának idő­tartamáról is értékes adatok ta­lálhatók a jegyzőkönyvi szöveg- részletekben, arról ezek a példá­ink tanúskodnak: 1769: „Az egri Borbélyok fejenként felhívattat- ván, kivált Filep Mihály Borbély maga különös házi Apathékájá- bul embereket belsőképpen ér­tetlenül gyógyít, azért is kemé­nyen megparancsoltatott, hogy a Borbélyok senkit ne merészely- lyenek belső orvosságokkal étet- ni, mivel az Varga nem mehet to­vább az kaptafánál, ők sem az borotválásnál”, 1776: „Csak­ugyan a kutyából nem lett Sza­lonna”, 1785: „Kígyót, békát az emberre kiáltyák”, 1785: „A Bí­ró s a Vásár-Bíró olly két róka bőrrel bélelt Emberek”, 1790: „Maga foga fehérét kimutatta”, 1792: Egri fi nőtelen csavargó, kasza-kapa kerülő, 1798: „Ake- vélyekre, kényesekre és finnyá­sokra irgalmassággal tekinteni annyi volna, mint a Lúdra szénát vesztegetni”. Ma Egerben e szólásnak köz­mondásváltozatát ismerik in­kább. Kár a lúdra szénát veszte­getni — mondják arra az ember­re, aki azokat segíti, akik nem be­csülik meg a kapott segítséget, így zárul be a szóláshasználati örökség köre az egriek mai nyelvhasználatában. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A sport és az ember Valamennyien mozgunk vala­milyen szinten és mennyiségben. Legtöbbünk hiúságunk által ve­zéreltetve, rohamszerűen, szezo­nális jelleggel. Van azonban egy „emberfaj­ta”, akinek a sport létszükséglet, életforma, „mindennapi ke­nyér”. S ezúttal nem azokra a profi sportolókra gondolok, akik hivatásszerűen ezzel foglalkoz­nak, ebből élnek, hanem akik va­lamilyen egyéb foglalkozás mel­lett, azaz hobbiként űzik, de hosz- szú évek óta változatlan hűség­gel. Van-e valamilyen közös bel­sőjellemzőjük, s ha igen, hogyan jelenik ez meg a kézírásban? Azok az emberek, akiknek a rendszeres testedzés életformá­jukká válik, általában befelé él­nek, lelki énjük a mélyben éli éle­tét, a külvilágtól elzárva folynak le a nagy lelki történések. A be­felé élés következtében rendkí­vül árnyalt lelkivilággal találkoz­hatunk. Mindenesetre erős aka- ratúak, kitűnő önszabályozással rendelkeznek. Érzelmi életük ár­nyalt, de külső, szélsőséges meg­nyilvánulásaik alig fordulnak elő. A többi ember kiegyensúlyo­zottnak látja őket. Kedélyhul­lámzásaik szűk tartományúak. Mint alább látni fogjuk, az ilyen típusú emberek írásában sok kö­zös vonás van. Minden esetben beszabályo­zott, a hirtelen kilendüléseket kerülő, azonos sortartással, nem változó dőlésszöggel, jó energia- gazdálkodással megjelenő vo­nalvezetés. Az ő esetükben nem a hiúság a motiváló erő, hanem egyfajta belső feszültség ki- egyenlítésére keresnek társadal­milag „szalonképes” formát. Lelki alkatukból adódóan so­hasem választanak harsány, meghökkentő, attraktív leveze­tési formákat, felesleges belső energiájuktól és feszültségeiktől (igen hasznos és követendő mó­don) a sport szabadítja meg őket. Honfi Gábor tájfutó (1. sz. minta): Gondosan kivitelezett írásmű, uniformizált formavilágával arra hívja fel a figyelmet, hogy írója nem szívesen tálalja ki érzelmeit. A psziché elzárására fordított energiák nagy mennyiségű fe­szültség termelői lehetnének, ha nem segítené ennek levezetésé­ben a rendszeres mozgás. Enyhén jobbra dőlt tengely- vonalain keresztül jól látható, hogy kapcsolatteremtő készsége ennek ellenére fejlett, zártsága ellenére nem merev és elzárkózó. Munkatempója egyenletes, fo­lyamatosan terhelhető. Figye- lemteijedelem szempontjából a mély, de szűk tartományú figye­lem jellemzi. Motorikus képességei közül jól felismerhető az ütemadaptá­ció, ami azt jelenti, hogy saját pszichés tempóját könnyen ala­kítja egy külső, meghatározott, ütemszerű kényszerhez. (A sporton kívül ennek nagy szere­pe lehet például az ütő-, csiszo­lómunkát végző pályákon.) A legtöbb személyes jelleget a név­aláírása mutatja, ez jól automati­zált, kevésbé ellenőrzött. Név­aláírásában tetten érhető a játé­kosság és az impulzivitás. Fe­gyelmezett szenvedély és humor jelei láthatók. Mátyás Lászlóé.gri vállalkozó (2. sz. minta): Talpon tartott, álló írásával, apró, tüskés hatású betűivel egy igen racionális gondolkodású és nehezen megközelíthető ember képe tárul elénk. Az ilyen típusú írás mögött egyenletesen viselkedő személyt lehet sejteni, nem a látványos ér­zelmek kedvelőjét. Gondolko­dásmódja részletező, aprólékos, nem nagyvonalú. Alaptermésze­te óvatos és gyanakvó (kihegye­zett, egyenes végvonalak.) Szívós, kitartó, jó energiagaz­dálkodású személy (gazdagon modulált nyomaték). Kapcsolat- teremtésében visszafogott, sok­szor bizalmatlan. Minden eset­ben kudarckerülő, nem szeret kockáztatni. Realista, józan élet- felfogás, céltudatosan vezetett életpálya jellemzi. (Kedves Olvasóink! Azokra a levelekre, amelyekben részletes analízist kérnek a grafológustól a címükre, nem tudunk válaszolni. Kérjük, ilyen jellegű kérésükkel keressék fel a Grafológiai Intéze­tet (Budapest, Szoboszlai u. 2-4. Telefon: 1-555-333). Az intézet nemcsak személyiségkép készí­tésével, hanem párválasztással és pályaalkalmassággal kapcsola­tosan is ad szakvéleményt.) Katona Ágnes grafológus Ellesett párbeszéd Egy ellesett párbeszéd: — Tényleg hozzá akar menni az albérlőjéhez feleségül? A választ lásd a vízsz. 1., vala­mint a függ. 5. és 14. sz. sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt be­tűk: I, N, N, M, A, K) 14. Muta­tós külsejűek 15. Asztalterítő 16. Arany — franciául 17. Lángol 18. Hegyi vezető a Himalájában 20. Vajon az itt lévő tárgy? 21. Ing része 24. Költői indulatszó 26. Tompa Mihály monogramja 27. Ady költői álneve volt 28. Gyulladás 30. Hibák 33. Kettős latin magánhangzó 34. Megélhe­tésre is alig elegendő fizetség 36. Fasiszták által földig rombolt csehszlovák település 39. Föld- történeti harmadkorból szárma­zó kova 40. Válaszol 41. A táská­ba rakott 44. Valaminél maga­sabban 45. Precíziós szerkezet része 46. A hőmérsékletét leadja 48. Szobrot földre borít 50. A leghidegebb évszakban 51. Rö­vidítés német férfiak neve előtt 52. A sárgás szín egyik árnyalata 54. Egészséges ital 55. Pálca 56. Rosszalló szócska 58. Király — franciául 60. Megsemmisítendő, érvénytelen 62. Növényi forrá- zat 64. Lépegetni 66. Elektron- volt, röv. 67. Üj-Zéland gk-jele 68. Árut valamennyire becsül, értékel 70. Kórházzal kapcsola­tos. FÜGGŐLEGES: 2. Egyenesen — németül (GERADE) 3. Tova 4. Szerszám fogórésze 5. A válasz harmadik, befejező része 6. Kerti munkát 7. Ügy, dolog — latinul 8. Névelős állatbetegség 9. Akváriumi hal­fajta 10. Agybaj része! 11. Jegy­zetel 12. A holló c. vers szerzője (Edgar Allan) 13. A volt SZU egyik kilépett tagállamának pol­gára 14. A hölgy válaszának má­sodik része (zárt betűk: B, K, E, NY) 19. Fogoly 22. A lantán vegyjele 23. Embertelenül nehéz munka 25. Castro személyneve 29. Az emésztőcsatorna része 31. Valakit a felsorolásból vélet­lenül kihagyna 32. A lakásból az utcára kukucskál 35. Élénk szín­ben pompázik 37. Tengeri emlős 38. Ajándékot kikézbesítő 42. A vércsatornája 43. Női név 44. Hetilapunk 47. Időegység 49. Maga előtt hajtotta — régiesen 51. Melyik irányból 53.... Clarké (világhírű ausztrál futó volt) 55. A bróm vegyjele 57. Angol vic­cek gyakori hőse 59. Színművész (László) 61. Óvodába jár 63. Amelyik személy 64. Gubós nö­vény 65. Illetve, röv. 69. Náci szervezet volt 71. Lám 72. Kicsi­nyítő képző. A megfejtéseket július 23-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom