Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
Figyelő Az SZNSZ üzenete Szövetkezeti alapértékek, világméretű szolidaritás Világszerte több mint 600 millió ember részese a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak, amely napjainkban sokoldalúbb és nemzetközibb, mint valaha. A szövetkezetek erős erkölcsi erővé, a gazdasági és társadalmi változások hathatós mozgalmává nagy számuk mellett is csak jól kialakított, következetes értékrendjük alapján válhatnak. A XXI. század kapuján belépni készülő szövetkezeti mozgalom — válaszul a szövetkezeteket érintő kihívásokra is — számba veszi értékrendszerét és elemzi működési elveit. A világ szövetkezeti vezetőivel folytatott négyéves széles körű kutatás és tanácskozás után összeállítottuk jelentésünket, amely „Alapértékek egy változó világban” címmel októberben kerül bemutatásra Tokióban, az SZNSZ kongresszusán. Jelentésünk kiemeli a szövetkezetekben alkalmazott egyenlőség, igazságosság, önkéntesség, kölcsönös segítség, valamint a gazdasági és társadalmi egyenjogúság elveinek jelentőséget. Nyilvánvaló ugyan, hogy ezeket az értékeket a világ egyes részein, a sajátos politikai, gazdasági és kulturális körülmények között különböző módon értelmezik majd, a hangsúly mégis azon van, hogy a szövetkezeteket cselekvésükben mindig a becsületesség, a gondoskodás, a demokrácia és az alkotókészség vezérelje. Kongresszusi jelentésünk azzal zárul, hogy a szövetkezeteknek olyan szervezeteknek kell lenniük, amelyek egyesítik magukban a gazdasági feladatok hatékony ellátását, a tagok demokratikus közreműködésének megvalósítását, az emberi erőforrások fejlesztését, a társadalmi felelősséget és a nemzeti, valamint a nemzetközi együttműködést. Mindezek együttesen jellemzői a szövetkezeti mozgalomnak. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége arra hívja fel több mint 600 millió szövetkezeti tagját, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a szövetkezés alapértékei iránt, különös tekintettel közös céljuk, a szövetkezetek egész világot átfogó, szolidaMég mindig nincs döntés a dohányreklám-betiltás ügyében Az Európai Közösség egészségügyi miniszterei — lapunkban is beszámoltunk róla — május közepén legalább novemberig elhalasztották a döntést a dohányreklámoknak az egész EK- ra kiterjedő betiltása ügyében. Vasso Papaandreou asszony, az EK-bizottság egészségügyi főbiztosa és a betiltás legfőbb támogatója attól tart, hogy a britek és a dánok — akik a júliustól kezdődő, két egymást követő hat hónapos időszakban az EK elnökét fogják adni — a dohányreklám ügyét alacsony prioritású témaként kezelik, így akár egy évre is lekerül a napirendről. HÍRLAP, 1992. július 16., 7. Néhány mondatban Késik a lengyel privatizáció Aggódik a Világbank, amiért Lengyelországban egyre késlekedik az átfogó privatizációs program végrehajtása. A privatizáció törvénytervezetét — amelyet még a tavaly októberi választások előtt dolgoztak ki — még mindig nem hagyta jóvá a parlament. Az állami tulajdon leépítése, a magánszektor kiépítése kulcskérdése lenne a lengyel gazdasági átalakulásnak. Lengyel- országban eddig 1200 vállalatot adtak magánkézbe végeladással, és alig több mint egy tucatból létesítettek részvénytársaságot. A teljes lakosságra kiterjedő privatizáció még mindig nem indult meg. Kevesebb világbanki hitel A június 30-án befejeződött pénzügyi évben a Világbank által felvállalt új hitelek mennyisége egymilliárddal elmaradt a tavalyitól: 21,7 milliárd dollár volt. A ténylegesen kifizetett összeg ezzel szemben 500 millió dollárral meghaladta a tavalyi szintet: 16,5 milliárd dollár volt. Csökkent a hitel Európában, Közép- Ázsiában és a Közel-Keleten: az okok között politikaiak és gazdaságiak egyaránt találhatóak. Román cáfolat A román szállítási minisztérium valótlannak minősítette az AFP francia hírügynökség arról szóló jelentését, hogy a Constantái kikötőben kőolajat rakodnak be jugoszláviai hajókba. Románia tengeri és folyami kikötőibe jugoszláv hajók számára tilos a befutás, mint ahogyan minden olyan más felségjelű hajónak is, amely árut szállítana Jugoszláviába vagy Jugoszláviából — hangsúlyozza a kiadott közlemény. Orosz — amerikai együttműködés Bush amerikai elnöknek az a célja, hogy Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerévé tegye az USA-t — mondta Barbara Franklin amerikai kereskedelmi miniszter. A miniszterasz- szony amerikai üzleti körök képviselői előtt kifejtette, a Bush- adminisztráció egyik legfontosabb feladata az exportkorlátozások csökkentése és a volt szocialista országokkal folyó kereskedelem bővítése. Az USA tavaly az amerikai áruk mintegy felének exportkorlátozását oldotta fel, a tilalmi listát pedig áprilisban vizsgálták felül. (MTI) Külkereskedo-kepzes a modern gazdaság szolgálatában — A KOTK 17 városban működő, 9 megyei kft.-ből, ill. regionális irodából álló hálózata lehetővé teszi az ország bármely pontján az azonos módszer, tematika és tananyag szerinti oktatást. A MARKER OTK a regionális hálózat részeként Heves, Szolnok és Nógrád megyékben képez külkereskedőket. Alapvető célunk, hogy a modem gazdaság, a kisvállalkozások, a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodva, gyakorlatcentrikusan oktassunk. Hallgatóink ennek megfelelően igen sok esettanulmányt oldanak meg, eleinte közösen, majd egyre önállóbban, folyamatosan alkalmazva a tanult üzletkötői, devizatechnikai, szállítmányozási, vámügyi stb. ismereteket. — Mennyire életszernek ezek a gyakorlatok, hiszen az iskolapadban nincs felelősség, egy melléfogásnak nincs anyagi következménye, míg az „éles” külke- reskedésben egyetlen apró hiba is sokmilliós veszteséget okozhat? — A kockázat, az ésszerű rizikóvállalás az üzletkötői munka egyik legfontosabb eleme. Hallgatóink a képzés során látszólag „büntetlenül teveanetnek, valójában igyekszünk módszeresen beléjük sulykolni, mivel járhat egy-egy hibás döntés. Oktatóink többsége gyakorló külkereskedő, aki a jegyzetekben leírt eseteket az életből hozott esetekkel is tudja illusztrálni. — Manapság egyik napról a másikra változik a gazdasági környezet, szűnnek meg és születnek újabb szabályozók. Hogyan tudják közvetíteni ebben a helyzetben a naprakész ismereteket? — A minisztériumi háttérnek köszönhetően első kézből és azonnal hozzájutunk minden lényeges, a külgazdasági tevékenységgel kapcsolatos információkhoz. Akár szemeszterenként is képesek vagyunk új jegyzeteket íratni, amennyiben ezt a változások szükségessé teszik. A Szovjetunió széthullása, a dollár- elszámolásra való áttérés, az EK- hez történt társulásunk, vagy épC en a volt Jugoszláviában tomoló polgárháború hatása közvetlenül tükröződik külgazdasági kapcsolataink alakulásában. A változások az oktatott anyagban közvetlenül és azonnal megjelennek: elmondhatom, hogy ilyen tekintetben is naprakészek vagyunk. — Mit mutatnak a tapasztalatok, mennyit ér ma az önöknél szerzett papír? — Felsőfokú külkereskedelmi szakképzettséget nyújtó tanfolyamaink iránt élénk az érdeklődés. Végzett hallgatóinkat főképp olyan kis- és közepes vállalkozások látják szívesen, amelyek nem alkalmaznak külön- külön üzletkötő, lebonyolító, vámos, szállítmányozási szakembereket, hanem mindezen feladatok ellátását egyetlen embertől, a „külkerestől” várják. — Az elkövetkező képzési időszakban milyen tanfolyamokat kínálnak az érdeklődőknek, és hogy lehet jelentkezni ezekre? — Szeptemberben külkereskedelmi üzletkötő, deviza-ügyintéző és vámügyintéző kurzusokat indítunk, szükség szerint nyelvtanfolyamokkal kiegészítve. A képzés ideje egy-másfél év, heti egy teljes napos elfoglaltság mellett. Jelentkezni az egri 11- 847, ill. a gyöngyösi 12-282 telefonszámokon lehet. Az érdeklődőknek részletes információs anyagot és jelentkezési lapot küldünk. Mindenképpen szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, senki ne képzelje, hogy a szakképzettség megszerzésével már kész külkereskedővé válik. Inkább egy olyan ifjú vadászpilótához hasonlítanám a frissen végzetteket, aki jó időben, nappal képes repülni, ha nem lőnek rá. A harci tapasztalatokat mindenkinek magának kell megszereznie. Molnár Zsolt Garantált a nyugdíjkifizetés Semmilyen körülmények között nem kerülhet veszélybe sem a már megállapított, sem a jövőbeni megállapításra kerülő nyugdijak kifizetése. A nyugdíjrendszer nem omolhat össze — erősítette meg korábbi nyilatkozatát Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője. Rámutatott: akár költségvetési garanciával, akár a TB vagyonhoz juttatásával, akár a kintlévőségek behajtásával, de mindenképpen biztosított lesz a nyugdijak kifizetése. (MTI) Vállalkozni pedig szükséges A vaddisznó helyett már a profitra céloz Mi sem természetesebb ugye, ha valaki fővadász volt a gyöngyösi állami gazdaság erdészetében, akkor mára már egy műszaki kft. ügyvezetőjeként tevékenykedik? Mert Farkas Andrással ez történt. Egyik napról a másikra fogta magát, letette a puskáját és kiment az akkor még Nyugat-Németországnak nevezett államba, hogy egyezséget kössön egy ottani céggel a közös vállalkozásra. — Ilyen egyszerű ez? — kérdeztem. — Nem egészen — válaszolta azt, amit vártam. — Családi körülményeim úgy alakultak, hogy a nagyon szeretett vadászságot fel kellett adnom. — Mi volt ennek az oka? — Az anyagiak, semmi más. — És akkor már tudta, hogy megalakítja a Mágnesmag Kft.- t? — Fogalmam sem volt róla. Akkor vadászott nálunk egy német férfi, jó ismerősöm, aki látta rajtam, hogy gondban vagyok, megkérdezte tőlem, mi történt, elmondtam neki. Hümmögött, a fejét csóválta, és ezzel kész. Négy nappal később hazautazott, majd két hét múlva azt kérdezte telefonon, ki tudnék-e menni hozzá. Akadt egy ötlete. — így született meg a kft. ? — Nem. Ő összehozott egy ismerősével, akinek volt egy üzeme. Vele tárgyaltam. — Természetesen a vadászatról, hiszen maga ehhez értett. Nem? — Egészen másról. Egy olyan szerkezetről, amelyet ha beépítenek az áramkörbe, mindenkit megvéd a hibából származó áramütéstől Például olyankor, ha zárlatos lesz a vasaló. Ma már Nyugaton ilyen szerkezet nélkül egyetlen lakásba sem lehet beköltözni — Nálunk lehet kapni ilyen szerkezetet? — Nem. Kizárólag külföldre szállítunk. Mivel vámszabad terület vagyunk, a beérkező anyagokról ugyanúgy el kell számolnunk, mint a kimenő termékekkel. — Bérmunkát végeznek? — Nem. Igaz, az alapanyagokat Nyugatról hozzuk be, mert olyan minőségű huzalt például itthon nem tudnak előállítani, mint amilyet mi használunk. — Kell szakmai felkészültség ehhez a munkához? — Azoknak, akik a szerelési munkát végzik, azoknak nem kell. A műszaki irányítóknak igen, kell. — És az ügyvezetőnek? — Nekem sem volt eddig rá szükségem. De most már gondolkozom azon, hogy tovább kellene tanulnom. — Hányán kezdtek dolgozni a kft.-ben? — A kezdet kezdetén alig né- hányan. Most már a létszámunk az eredetihez képest megtöbbszöröződött. Mint ahogy a termelésünk is. Egyre több a gyártásban a műszer, és egyre kevesebb a fizikai munka. — Milyen selejtszázalékkal dolgoznak? — Még a fél százalékot sem éri el. Olyan drága anyagokat használunk, hogy a selejtet nem engedhetjük meg magunknak. Mi csak tökéletesen kifogástalan terméket adhatunk ki a kezünkből. Aki hibát követ el, annak a felhasznált anyag árát meg kell térítenie. — Tehát kiváló teljesítmény, kiváló fizetés? — Igaz, hogy mi már jobbak vagyunk, mint a német társunk, de a fizetés nálunk még...! Azt mondhatnám, tisztes pénz. — Ha nem titok, elárulná mégis, mennyi? — Átlagban húszon felül van havonta. Nettóban. — Az említett magas műszaki követelményeknek hányán nem tudtak megfelelni a jelentkezők közül? — Tulajdonképpen egyetlen személy akadt ilyen. A jelentkezők között pedig a legkülönbözőbb foglalkozásúak voltak. A próbaidő három hónap. De ebben az időben nem azt nézzük, hány darabot gyárt, hanem csak egyetlen dolgot: jó, tehát kifogástalan legyen az, amit csinál. — Mondhatom azt, hogy botcsinálta ügyvezető lett magából tulajdonképpen ? — Hát... talán úgy, hogy a kényszer vitt rá. — És mi van a vadászpuskával? — Az utóbbi három évben már szinte csak emlék. Igaz, nemrég meghívtak vadászatra, és akkor egy vaddisznót lőttem. Nagyon boldog voltam. G. Molnár Ferenc Az igazgatóság már egy éve tevékenykedik Létezik-e Gyöngyösön városüzemeltetési koncepció? Gyöngyösön közel egy éve működik a polgármesteri hivatalban a Városüzemeltetési Igazgatóság, és szinte majdnem minden, a város életével kapcsolatos tevékenység ehhez a szervezethez, „hivatalhoz” tartozik. Bárkiben felmerülhet a kérdés: van- e egyáltalán a mátraalji településnek városüzemeltetési koncepciója, elegendő pénz jut-e Gyöngyös „működtetésére”, a korábbi általános és részletes rendezési tervekkel mi a helyzet? Ezekkel és hasonló kérdésekkel kerestük meg Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgatót. — Az a bizonyos koncepció akkor alakulhatott ki, amikor a képviselő-testület elkezdte tárgyalni az idei költségvetést. Ámikor ezt jóváhagyták, természetesen tisztázódott, hogy ez évben mit kell csinálnunk — mondta elöljáróban Szilágyi Attila, akitől azt is megkérdeztük, hogy mennyi pénz van a város üzemeltetésére? — Mit értünk ez alatt...? — kérdez vissza. — A kórház beruházásától a szennyvíztisztító rekonstrukciójáig mindent, mert akkor ez egy borzasztó nagy ösz- szeg. Az utakra, hidakra, járdákra több mint 70 millió, a kórházra — ha minden igaz — 500 millió, a szennyvíztisztító telepre több mint 40 millió (stb-) forint áll rendelkezésre. Közel 200 millió forint az, ami elvileg rajtunk keresztülmegy. A koncepciónak a lényege az volt, hogy végül is a fejlesztés terveiről kell dönteni. — A korábban készült rendezési tervekkel mi újság, megfelel- nek-e a megváltozott körülményeknek? — Alapjában véve a rendezési tervek nem rosszak, de sajnos nem is jók — hangzik a válasz. — Évekkel ezelőtt készült rendezési tervekről van szó, egyrészt kötelező volt az 5 évenkénti felülvizsgálat, másrészt tudomásul kell venni, hogy változtak a társadalmi igények, amihez igazítani kell. Hadd ne mondjam azt, hogy nem olyan lakótelepeket, tereket kell építeni, amik eddig voltak. Teljesen más a mai szemlélet, mint ami korábban volt. — Hallhatnánk egy konkrétabb példát? — A közlekedés területén például ma már konkrétan tudjuk, hogy hol lesz a 3-as számú autópálya és a 24-es számú út elkerülő szakasza. Logikus, hogy legminimálisabb mértékre vesz- szük az építési tilalmat, és innen kezdve nem kell kártalanítani, az állampolgár is tud építeni. Mondhatnám azt is, hogy voltak olyan városrészek, amelyekre korábban egyáltalán nem volt rendezési terv. Az ilyen döntéshiány miatt kerülhetett például a Petőfi utcai Zsellér köz olyan helyzetbe, amilyenben most van. Ott a népesség elöregedett, nincs benne közmű, az utcán folyik a szennylé..., nem volt lehetősége az egész lakókörnyezetnek megfiatalodnia. Ebben nyilván az az első lépés, hogy csináltatunk egy olyan rendezési tervet, ami meghatározza, hogyan lehet ezeket az ingatlanokat beépíteni. — Mi az, ami súlyponti kérdés a városüzemeltetés szempontjából? — A legfontosabb az általános kommunális szolgáltatások legalább jó szintű elvégzése. Lényeges az út-, parkfenntartás, vízügyi, közlekedési feladatok, ami a városüzemeltetéshez tartozik. Ehhez egy korrekt pályázati rendszerrel szerintem a legjobb partnereket választottuk ki. Sokkal nagyobb hangsúlyt fordítunk hivatalon belül is, hogy az ellenőrzés maradéktalan legyen, ellenőrző csoportok alakultak ki. Van már egy olyan státus is, amelynek betöltője a lehető legnagyobb személyi felelősséggel felel a parkokért. Ezt már a 80- asban is meg lehet látni. Egyszóval szépen, lassan haladunk előre, fizetni és ellenőrizni, ez a dolgok lényege — mondta végezetül Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgató. (korcsog) Normális esetben jellemző egy kis országra, hogy külgazdasága a húzóágazatok közé tartozik. Hogy ez így lenessen, a felismerésen túl olyan szakemberek szükségesek, akik tudásuk, rátermettségük révén képesek a feladatok elvégzésére. A külkereskedelmi tevékenység 1991. január elsejétől alanyi jog, amellyel egyre több cég és magán- személy kíván élni: napjainkig közel 50 ezer erre vonatkozó regisztráció történt. S bár a lehetőség adott, könnyű kitalálni: ennyi képzett külkereskedő egyelőre nem all rendelkezésre. Ezt ismerte fel a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, amikor a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ (KOTK) tevékenységét kibővítette, és regionális hálózatot hozott létre. Az eddigi tapasztalatokról, a képzési formákról kérdeztük az NGKM HIT Heves megyei __'4. j. o:u~n— ~ n »jaoyen ati/
