Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
HÍRLAP, 1992. július 14., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Kiállítás Sírokban Az elmúlt héten kedden nyitotta meg Sírokban Lakatos István polgármester a Heves megyei rajztanárok és vendégművészek helyi alkotótáborának kiállítását. A tárlat — amelyen egyebek mellett festményeket, fotókat, grafikákat, szobrokat, érmeket láthatnak az érdeklődők — július 17-ig tekinthető meg a si- roki községháza tanácskozótermében, naponta 8 és 16 óra között. Miért nem adják kannába a parádi vizet? A minap levelet kaptunk „egy kitikkadt egri polgár”-tói, aki — mint úja — egy érdekes piaci anomáliát szeretne közkinccsé tenni. Egy rövid cikkünk nyomán, amely arról szólt, hogy parádi vizet már a helyszínen, a cse- vicekút mellett is lehet venni, olvasónk egy húszliteres marmon- kannával Parádsasvárra utazott, hogy ekképp egyszerre jelentősebb mennyiséget vásároljon a sok bajon segítő folyadékból. Ott viszont az eladó hölgy közölte vele, hogy a parádit csakpalackozva tudja adni, így a kannát az üvegekből kellett feltölteni. A víz ára pedig magas, literenként 28 forint, akkor, amikor — szól a levél — mellesleg 20 forintért almalevet lehet kapni Egerben, sőt hovatovább már lassan-lassan bort is lehet venni ennyi pénzért. A problémával kapcsolatban telefonon érdeklődtünk a parád- sasvári palackozóüzemben, ahol egyrészt megtudtuk, hogy a forrás vize egyenesen a töltőgépre megy, vagyis rögtön az üvegekbe, mert egyszerűen ilyen a rendszer. Másrészt pedig ahhoz, hogy kimérve, kannákba adják a para- dit, megfelelő tartály szükségeltetne, ami nincs, s na lenne is, igen nehezen tudnák csak megoldani az ellenőrzést, tehát nem lehetne követni, hogy mikor mennyi víz is fogyott valójában. Ráadásul a gyógyvíznek az ereje — népiesebben: a szaga — is elmenne többnapos, kannában való tárolás után, úgyhogy már csak emiatt sem bizonyulna célszerűnek ez a megoldás. A víz litere egyébként tényleg 28 forintba kerül, ám ezzel nincs mit tenni, drága, ahogy minden manapság, benne van az üzemanyag, a gáz, a munkabér, s az is, hogy csupán egyetlen, üvegre ragasztandó címkéért ma már egy forintot fizet a palackozóüzem. E sorok írójáról — életkora okán — nem mondhatni, hogy sokat megélt ember volna, viszont így is emlékezik azokra az időkre, amikor nem a címke, hanem egy üveg parádi került egy forintba. Nem volt túl régen. De ha akkor mondjuk 80 fillérért kínálták volna az almalevet, azért csak maradt volna a kicsivel drágább parádinál, és ezzel most egyúttal az elfogultságot is bejelentette cse viceügyben... (rénes) Egerszalókon Országos gondokról — Erdőkövesden Ifjú kereszténydemokraták közgyűlése „Csata” az ÁVÜ-vel? Mindeddig a Lipicai étterem nagytermében tartották Szilvásváradon a falugyűléseket, a mozielőadásokat, s az egyéb olyan eseményeket, amelyeken sok ember jött össze, nincs ugyanis más olyan hely a községben, ahol számosabban találkozhatnának. Most azonban gondok mutatkoznak ezzel kapcsolatosan, mert bár a terem a polgármesteri hivatal szerint jogilag a falué, azonban, mint a Lipicai étterem részét, vagyis mint vendéglátó- egységet, az Állami Vagyonügynökség privatizálni kívánja. Ennek következtében lehetetlen helyzetbe kerülne az önkormányzat, nem tudnák hol tartani például a falugyűlést, így nem csoda, hogy ügyvédhez fordultak, s nagy „csaták” várhatók az ÁVÜ-vel. Áz ügyről a későbbiekben részletesen is beszámolunk. Pétervásárai táborok A múlt hónapban, június 22- én nyitotta meg kapuit az a szabadidős tábor, amelyet 6-12 éves gyerekek részére rendezett a pétervásárai városi művelődési ház. Ez július 17-én ér véget, azonban tegnapelőtt kezdődött egy újabb hasonló rendezvény is — Vezekényben — 10-14 év közötti fiúknak és lányoknak. A ve- zekényi gyermek-kézművestá- bor július 18-ig, szombatig tart. Útépítés Tamaszentmárián A kistelepülés önkormányzata — a vízmű átadása után — az idén útépítésre fordítja a pénzét: a tervek szerint új burkolatot kap a Tabán és az Akácfa utca, amelynek rendbehozatalát már. régen kéri a lakosság. Ifjúsági lelkigyakorlat A hét végén, július 16. és 18. között ifjúsági lelkigyakorlatot tartanak Egerszalókon. Az eseményre nem csupán hazánkból, hanem külföldről is érkeznek résztvevők: erdélyi, felvidéki fiatalok, s ha minden igaz, jönnek Kárpátaljáról és Spanyolországból is. A lelkigyakorlatot az idén dr. Kerényi Lajos piarista atya vezeti, a téma pedig a szerelem ember és Isten iránt. A résztvevőket egy levéllel invitálták Egerszalókra. Ebből idézünk: „ Miért van, hogy úgy tudunk szeretni, és miért van, hogy úgy tudunk gyűlölni? Miért változhat át a szerelem gyűlöletté? Milyen lélektani rugók játszhatnak ebben szerepet? Miért megy tönkre # annyi házasság, jegyesség, fiú és leány kapcsolata? Mi hiányzik a lángoló szerelmekből? Jöjjetek nyáron Egerszalókra, hogy elmélkedjünk a Szentlélek vezetésével, és megtaláljuk a titkot: igenis, el lehet érni a szerelemben is, a házasságban is, a szexuális életben is az Istennek tetsző, egyen- súlyos boldogságot. (...) Jöjjetek el nyáron Egerszalókra, megtanulni el nem múlóan szeretni. Oly sok a magányos, az árva, a szegény, a beteg, az. öreg, a szere- tetsebtől vérző. Ügy kell majd onnan eltávoznotok, hogy általatok fellángoljon az igazi szeretet szívetekben, otthonotokban és a magyar társadalomban.” A lelkigyakorlat előadói között lesz szombaton délelőtt fél 11 -tői Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök, és ugyanezen a napon délután fél 3-tól Surján Lúsz/onépjóléti miniszter is, Sily- lye Jenő és zenekara pedig tartalmas műsorral gazdagítja majd a programot. A napokban tartották közgyűlésüket az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió Heves megyei tagjai Erdőkövesden. A szervezetről azt kell tudni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági „tagozataként” működik mintegy hatszáz taggal tizennyolc megyében, az említett községről pedig azt, hogy Erdőkövesd valóságos IKU-bázis, jelentős taglétszámú alapszervezettel. Hála János atyának. János atya — a falu plébánosa, s egyben a képviselő-testület kereszténydemokrata frakciójának tagja — ugyanis az egyik legfőbb szervezője volt a községben az IKU-nak, a szervezet nem kevés tagot köszönhet neki. A megyei közgyűlést is a római katolikus plébánián, az atya rezidenciáján rendezték meg, elfoglalva a plébánia kertjének azt a darabját, amely szalonnasütésre a legalkalmasabb. Mert az egybegyűlt harminc-negyven személy — beleszámlálva az iljú kereszténydemokratákat és a meghívott vendégeket egyaránt — tábortűz és énekszó mellett vitatta meg a ma ifjúságának legjelentősebb gondjait, problémáit. Heves, Nógrád és Borsod megye regionális titkára, Szladov- nyik Krisztina a bevezetőjében felvázolta azokat a megoldásokat, amelyeket az IKU kínál a felmerült szociális, elhelyezkedési, családi és életviteli problémákra. A szervezet nagy érdeklődés mellett rendezett a közelmúltban tőzsdeszemináriumot fiatal vállalkozók részére, és a jövőben megalakítja a fiatal munkavállalók kamaráját, hogy ezzel is enyhítsen a pályakezdők, elhelyezkedni vágyók gondjain. Bizonyára nagy érdeklődésre tartanak majd számot a szervezet által meghirdetett család- és életviteli tanfolyamok is, amelyekre előreláthatólag már szeptemberben lehet jelentkezni. Mivel a közgyűlés résztvevőinek nagy része általános, de többségében középiskolai diák volt, ezért elevenen érintette őket az, amit Szladovnyik Krisztina a közoktatással kapcsolatban elmondott. (S ez érinti magát a regionális titkárt is, hiszen Szladovnyik Krisztina az Állam- igazgatási Főiskola harmadéves hallgatója.) Mint mondta, a diákságnak igenis joga van ahhoz, hogy a véleményét megfelelő fórumokon — és megfelelő formában — kifejthesse úgy, hogy az meghallgatásra is találjon. Ezért az Ifjúsági Keresztény- demokrata Unió egy szakbizottságot hozott létre, amely a készülőben lévő közoktatási törvényhez érdemben tud hozzászólni, javaslatokat tenni. Ezt annál is inkább teheti, mert az IKU immár nemzetközileg is elismert, bejegyzett szervezet. Ugyanis az EYCD, az Európai Kereszténydemokrata Fiatalok Szervezete a közelmúltban a tagjai sorába fogadta a kereszténydemokrata néppárt ifjúsági szervezetét is — elsőként más, Magyarországon működő ifjúsági szervezetek közül. A hangulatos közgyűlés további részében távollétében megerősítették tisztségében az IKÜ Heves megyei elnökét, Pál Szabolcsot, valamint Szladovnyik Krisztina regionális titkárt. A későbbiekben játékos vetélkedőkre, szalonnasütésre és jókedvű nótázásokra került a sör. (kácsor) Falusi Hírharang Palócfalva éves A gyerekek népművészettel foglalkoznak Tizenöt éves a megyei honismereti táborozás. Párádról már másfél évtizede jutnak el az ország különböző helyeire a mindenkori kisiskolások Somfai Ti- borné, Elvira néni vezetésével. Az első időszakban Zala megyei cseretáborozásokon vettek részt, majd eljutottak az akkori úttörőfellegvárakba, Csillebércre és Zánkára is. A megyei táborokat Párádon kezdték szervezni, és öt éven keresztül ott is tartották. Aztán áttették a székhelyüket Felsőtárkányba, majd az idén már másodszor találkoztak Szilvásváradon. A fentiekből is kitűnik, hogy az évek során a parádi gyerekekhez a megye minden-tájáról csatlakoztak, s így ismerkedtek a megye minden tájáról mindig az adott hely népművészetével, néprajzával, falutörténetével. így volt ez a napokban is, amikor Szilvásváradon táboroztak a fiatalok. Úgynevezett nagycsaládokban éltek, s mint ahogyan annak idején a céheslegények, úgy járták egymás műhelyeit, és ilyenformán sajátították el a kismesterségek minden csínját-bín- ját. Ezúttal is szépszámú érdeklődő utazott a Szalajka-völgybe, hiszen 96 gyerek, valamint 15 felnőtt vett részt a táborozáson, ők szerkesztették a Falusi Hírharang című újságot, amelyben élményeikről számolnak be.-n *| **| / JjcKuILcIl • • • Bekölcén a közelmúltban építették meg a község képünkön látható új ravatalozóját. Néhány hete — a pétervásárai költségvetési üzem kivitelezésében — elkészült a ravatalozóhoz vezető aszfaltozott út is a helyi polgármesteri hivatalhoz vezető úttal együtt, a falu új ABC-áru- háza és az orvosi lakás átadásának idejére. A recski állomás Különösen a hajnali és délutáni vonatokon utaznak sokan Kál-Kápolna és Kisterenye között, így azon a területen is, amelyet régebben „pétervásári járásnak” neveztek. Kétségtelen, hogy az útvonal legszebb állomása a recski, ahol — mint képünkön is látható — egy hangulatos nyári váróhelyiségben is elüldögélhetnek a vonatra várók. A korai és a délutáni járattal inkább munkába mennek az emberek, míg napközben sokan érkeznek parádfürdői vendégek is. Munkatársaink a napokban végigjárták vonattal ezt az útvonalat, s tapasztalataikról szombati számunkban riportban számolnak be. Mélyponton a parádsasvári kristály (Folytatás az 1. oldalról) — Ezek a híresztelések természetesen nem minden alap nélküliek. De mondjon most Magyarországon egy olyan gyárat, amelyikről nem mondható el, hogy rosszul megy neki. — Kétségtelenül nehéz helyzetbe hozott, de azért vannak különbségek. Nem mindenkinek megy ugyanis egyformán rosz- szul... — Gyakorlatilag több sikertelen privatizáció után állunk. Ez azt jelenti, hogy egy külső befektető számára ez a gyár nem jelent vonzó lehetőséget. De azt is hozzá kell tenni: ennek a gyárnak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, ám ennek ellenére az első negyedévet ha szerényen is, de nyereséggel zártuk. Azt sem akarom tagadni, hogy mi is csődöt jelentettünk, és most készülünk az egyezségi tárgyalásra. Van reményünk, ugyanis rendeződni látszik az a követelésünk, amelyet azzal a FOTEX-szel szemben támasztottunk, akik szintén megjelentek itt a privatizáció során, és nagy kárt okoztak. Nem bűnbakot szeretnék keresni, de utólag elemezve a vagyonkezelés időszakát — és független könyvszakértőkkel is megvizsgálva a helyzetet —, arra a következtetésre jutottunk, hogy a FOTEX öt hónapos ténykedése során 17 milliós veszteséget okozott. Ezt az összeget már meg is kaptuk. — Említette a rossz tapasztalatokat. Van-e még ezek után olyan tőkeerős cég, amelyik tárgyal önökkel? — Vannak tárgyalások. De ezek még annyira kezdeti stádiumban lévők, hogy nem beszélek róluk. Az mindenesetre biztató, hogy akad érdeklődő. Viszont, ameddig a szerződésen nincsen aláírás megfelelő biztosítékkal, addig nekem nem lenne korrekt bármit mondanom. — Ön azért nyugodtan vezeti a gyárat... Nem fél attól, hogy munka nélkül marad? — Ameddig nem rendeződik a sorsunk, addig — természetesen — nem vagyok nyugodt. Az egyezségi tárgyalás augusztus harmadikén lesz. Ha ott nem születik megállapodás, akkor egy felszámolási eljárás indul meg, ami még nem jelenti a gyár bezárását. Az eljárás igen hosszú procedúra, amely alatt a gyár termelhet, ám — természetesen — sokkal nehezebb körülmények között. — Említette, hogy most már nem lesznek tömeges elbocsátások. Tehát aki itt dolgozik, annak helíyel-közzel biztos munkahelye van? — A döntő többségnek igen. Egy vállalatnak azonban a hatékony gazdálkodáshoz meg kell vizsgálnia a különböző területeken nyújtott teljesítményeket. Ha valakinek a tevékenysége veszteséges a vállalat számára, akkor vagy meg kell szüntetni az adott munkakört — és a kollégát elbocsátani —, avagy az illetővel más területen kell megpróbálkoznunk. Ha át akarunk térni a sokat emlegetett szociális piac- gazdaságra, akkor ebben a szellemben kell tevékenykednünk. A becsületes munkavégzés ehhez nem elég, mert lehet valaki a legjobb szándékú, ha a szaktudása már nem elegendő. Ez nagyon sok problémát okoz, hiszen az emberek nem ehhez szoktak. — Akkor nekünk most abban kellene maradnunk, hogy augusztus negyedikén leülünk beszélgetni... — Rendben. Kovács Attila
