Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
BORBÓL LETTÉL ÉS BORRÁ LESZEL (4. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JÚLIUS 14. KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 165. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. ZANUSSI-LEHEL és ELECTROLUX termékek vásárlói habszifont kapnak ajándékba. LEHEL-MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/11-494 KAMATMENTES HITELRE IS! Születésnapi elismerés A Cionista Világszövetség elismerő oklevéllel tüntette ki Hídvégi Györgyöt, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság főtitkárát 70. születésnapja alkalmából. A jubiláns tiszteletére a Keren Ka- jemet szervezet 70 fát ültetett el Jeruzsálem hegyeiben. A kitüntető oklevelet David Kraus, Izrael állam magyarországi nagykövete tegnap adta át a budapesti nagykövetségen. Üj főigazgató Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fej-nyak sebészeti osztályának főorvosa nyerte el az intézet főigazgatói tisztére kürt pályázatot. Kasler Miklós tegnap Sutján László minisztertől vette át kinevezési okmányát, megbízatása július 15-től szól. Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó most megjelent júliusi száma az 1-jén hatalyba lépett új Munka Törvénykönyve szabályait ismerteti. Bemutatta az új törvény fontosabb jellemzőit, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaviszony és az ezzel összefüggő jogviták főbb kérdéseit^ valamint a hatályba lépést segítő fontosabb átmeneti szabályokat. Minden érdeklődőnek segítséget nyújt a jogszabályi változások megismeréséhez, valamint az új törvény megfelelő alkalmazásához. A kiadványban található még a második káipót- lási törvénnyel, a családban történő öröklessel, valamint a lakáscélú támogatással kapcsolatos tudnivalók magyarázata. A menekülteknek A Magyar Honvédség az újabb, tömegesnek mondható jugoszláviai menekülthullám hatására tegnap megkezdte a csongrádi Balogh Ádam Laktanya átadását a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának — tájékoztatta. A honvédelmi tárca és a honvédség vezetői latva azokat az erőfeszítéseket, melyeket az ország, a kormányzat tesz a kialakult nehéz helyzet kezelésére — az elmúlt év augusztusában átadott mintegy 3000 fős nagyatádi laktanya után most úiabb 2000-2500 menekült elhelyezésére biztosít lehetőséget különféle felszerelésekkel együtt. Háromszáz munkással kevesebbén dolgoznak, 'mint öt éve (Archív fotó: Perl Márton) Augusztus elején dől el a sorsuk Mélyponton a párád sasvári kristály Annyi bizonyos, hogy fennállásának mélypontját éli a pa- rádsasvári üveggyár, amely jelenleg a Parádi Üveggyár Kft. nevet viseli. Vannak, akik ezt a gazdasági körülményekkel, s vannak, akik azzal magyarázzák, hogy a jelenlegi vezetés annyit ért az üveghez, hogy azon át lehet látni. A faluban mindennapos beszédtéma a gyár ügye, hiszen sokakat elbocsátottak az elmúlt időszakban, s közülük néhány dolgozót vissza is kellett venniük a munkaügyi bíróság döntésének okán. Müller Attila igazgató igen elfoglalt ember ezekben a napokban, nehéz hozzá bejutni. Amikor azonban mégis sikerül, akkor szívélyesen fogad, s nyilatkozik a Hírlapnak. — Igazgató úr, ez a gyár annak idején köztudomásúan az exportbevételből élt. Most viszont az a hír járja, hogy alig van ilyen tevékenységük... — En ezt a kijelentését azonnal cáfolni tudom — mondja. — Az idén, az első hat hónapban... Illetve, valóban igaza van, én tévedek. Tíz százalékkal kevesebbet exportáltunk, mint tavaly ilyenkor. De ez nem olyan jelentős különbség. — A négy-öt évvel ezelőtti exporthoz képest azonban van visz- szaesés. — Ez sem igaz. Értékben biztosan nagyobb az exportunk, és arányaiban is. 1986-ban például az éves árbevételünk 198 millió forint volt, míg az idén az első fél évben 125 milliót termeltünk. Tehát semmiféle visszaesés nincsen. Annál is inkább, mert akkor több mint hétszázan dolgoztak a gyárban, most pedig 440- en vagyunk. — Ezt eredményként, avagy kudarcként könyveli el? — Mindenféleképpen eredményként. Ugyanis a darab- számcsökkenés nem olyan mértékű, mint a létszámcsökkenés. — Ezek szerint lassan az is kiderülhet, hogy a gyárnak nem is megy annyira rosszul... (Folytatás az 5. oldalon) Még az idén kiírják az expo-tendert A Világkiállítási Programiroda még ebben az évben kiírja az expóval kapcsolatos ingatlanfejlesztésekre vonatkozó nemzetközi tendert, melynek szövegét a nemzetközi és a magyar sajtóban is közzéteszik. Az érdeklődők számára azonban már jelenleg is rendelkezésre áll az a nemrégiben megjelent befektetési tájékoztató, amely előzetes információkat nyújt a meghirdetendő telkek hasznosításáról.-Az 1996-os expo helyszíne Budapest déli részén, a belső városrész szomszédságában lesz. A városépítési, esztétikai és más szempontok alapján kiválasztott 80 hektáros világkiállítási területen belül, maga az expo 36 hektáron épül fel. A fennmaradó 44 hektáron a kiállításhoz kapcsolódó kiemelt ingatlanfejlesztésekre kerül sor. A tervek szerint az expo területén belül mintegy 60 ezer négyzetméter fedett kiállítási célú épület, 50 ezer négyzetméternyi szabad kiállítási terület és 17 ezer négyzetméter pihenőterület lesz. Emellett intézményi, adminisztrációs, idegen- forgalmi, vendéglátási és kereskedelmi létesítmények is épülnek, s kidolgozásra kerültek már a közlekedés-, parkolás« és tömegközlekedés-megoldási javaslatok is. Az ingatlanfejlesztési zónában szállodák, iroda- és parkolóházak, kulturális létesítmények épülnek, amihez egy sok telekből álló telekegyüttes áll a befektetők rendelkezésére. Egy ajánlattevő akár több telek hasznosítására is ajánlatot tehet. Fontos tudnivaló, hogy a kiíró a telkeket 99 évre tervezi bérbe adni, a bérelt területre ráépített építmény tulajdonjoga viszont véglegesen a bérlőt illeti meg. A beruházást az érvényes magyar jogszabályok alapján kell a befektetőknek megvalósítaniuk, s nem árt azt is figyelembe venni, hogy az ajánlatok elbírálása során a kiíró preferálni fogja a környezetkímélő megoldásokat és a magyar beszállítók minél nagyobb részarányát. Az 1996. május 11. és október 4. között 150 napon át nyitva tartó Expo ’96 kiállítás „első kapavágásai” hamarosan megkezdődnek. A világkiállítási törvény a költségvetésből 17 milliárd forintot — folyó áron 30 milliárdot — hagyott jóvá. Ebből 1993-ban már mintegy 8 milliárd forintnyi összeget fordítanak kártalanítási, kisajátítási, közműfejlesztési és csatlakozó fővárosi infrastrukturális beruházások munkálatainak fedezésére. Az expo összköltsége természetesen jóval meghaladja a költségvetés által biztosított összeget. A számítások szerint a teljes összeg elérheti a 1,5 milliárd dollárt, vagyis 100 milliárd forintot. A soron kívüli elbírálásról Amit a kárpótlásról még tudni kell A kárpótlási jegy termőföld megszerzésére történő felhasználásáról szóló törvény alapján augusztus 15-ig ügyük soron kívüli elbírálását kérhetik azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá tartoznak, és/vagy az őket megillető összes kárpótlási jegyért, de legalább százezer forint értékű jegyért termőföldet kívánnak vásárolni — tájékoztatta az MTI-t az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A második kárpótlási törvény hatálya alá tartozók október 5-ig, a harmadik kárpótlási törvény hatálya alá tartozók pedig október 30-ig nyújthatják be kérelmüket. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a főbb postahivatalokban július 15-e után lehet beszerezni. A nyomtatványokat a megvásárolni kívánt föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzatnak kell elküldeni. Amennyiben a kárpótlási igény- bejelentés minden szükséges adatot tartalmaz, a kárrendezési hivatal 60 napon belül határozatot hoz. Hiányos beadvány esetén nem adható soronkívüliség. Hazánkba látogat a NATO-fótitkár Csütörtökön Magyarországra látogat Manfred Wömer. A NATO főtitkára Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter meghívásának tes2 eleget. Manfred Wömert pénteken a Parlamentben fogadja Antall József kormányfő. A kormány elé kerül a menekültügy A kormány csütörtöki ülésén várhatóan terítékre kerül a menekültügyekkel kapcsolatos kérdések áttekintése — közölte tegnap Juhász Judit. Az MTI munkatársa annak kapcsán kérdezte a kormányszóvivőt, hogy a szerb ígéretek ellenére nem csökken a Magyarországon menedéket keresők hulláma. Az értesüléshez a szóvivő hozzáfűzte, hogy a kabinet eddig is nagy figyelmet szentelt a Magyarországot közvetlenül érintő problémának. Törökök rohama Mintegy 46 ezer török állampolgár lépett Magyarország területére a hét végén — tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila, a íiatárőrség helyettes szóvivője tegnap. Elmondta: a román határszakaszon a megnövekedett forgalom és a „túloldali szervek fogadóképtelensége” miatt hosz- szú sorok alakultak ki, Nagylaknál a várakozás csúcsidőben elérte a 17 órát. A személygépkocsiknak tegnap délelőtt már jóval kevesebbet, de a kamionoknak még mindig 300 percet kellett várakozniuk. A hét végén hazánk területére ósz- szesen 226 ezer külföldi — köztük 50 ezer német állampolgár — lépett be. A határőrség 103 Ifa- társértőt fogott el, többségük román állampolgár volt. Útelzárások a szlovén — magyar határon? Nem hivatalos értesülés szerint útelzárásokra lehet számítani a szlovén-magyar határon ma délelőtt — tudatta az MTI-vel Krisán Attila ezredes, a határőrség helyettes szóvivője tegnap délután. Krisán Attila elmondta még: nem ellenőrzött információ szerint a szlovén parasztok ma 8 és 11 óra között — szlovén területen — minden közutat lezárnak a szlovén-magyar és a szlovénosztrák határon. így akarnak tiltakozni a búza alacsony felvásárlási ára ellen. A határőrség kéri az utazókat, hogy vegyék figyelembe az útelzárásokra vonatkozó információkat, s a magyar- horvát határon lévő letenyei átkelőhelyet vegyék igénybe. Kijelentette: amennyiben a határőrség az útelzárásokról újabb információkhoz jut vagy szlovén részről hivatalos tájékoztatást kap, illetve a szlovén utakat ténylegesen lezátják, akkor erről közleményt adnak ki. Üjabb pénzsegély várható A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalától származó tegnapi információ szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától heteken belül újabb pénzsegély érkezik Magyarországra a délszláv államokból menekültek támogatására. A hivatal vezetője, dr. Márkus István 1,2 millió dollárra becsüli a várható összeget, de reményei szerint ennél többre is számíthatunk. Emlékeztetett arra, hogy a Menekültügyi Főbiztosság az év első öt hónapjában 233 millió forintot biztosított a délszláv államokból menekülők kiadásainak fedezésére. Az összegből azok a menekültek részesülhettek, akiket Magyarországon nem tábori körülmények között helyeztek el, hanem befogadó családoknál. A hivatal vezetője elmondta, hogy a jelenlegi támogatási rendszerben és a menekültek létszámára tekintettel elegendőnek látszik az az egymilliárd forint, amelyet az Országgyűlés szavazott meg letelepedesi alapként. Magyarok Világszövetsége 32 ország, 248 egyesület A napokban fejeződött be a Magyarok Világszövetsége tag- szervezeteinek nyilvántartásba vétele és taglétszámuk megállapítása — tájékoztatta a szervezet az MTI-t tegnap. A kiküldött kérdőívek szerint 32 ország 248 egyesületében 722 ezer 106 magyart tartanak nyilván, közülük aktív tagdíjfizető — így a III. Világkongresszus vezetőválasztó közgyűlésén szavazásra jogosult — 272 ezer 650 fő. A tagság területi megoszlása a következő: Magyarországon 17 ezer 698, a Kárpát-medencében 164 ezer 236, Nyugat-Európában 2 ezer 344, míg a tengerentúli országokban 87 ezer 322 szövetségi tag él. A Magyarok Világszövetségebe felvételüket kérők száma egyébként folyamatosan növekszik. Elmaradás az utómunkálatoknál van Az őszi növényeknek használ az eső A nyári esők többet használnak a mező- gazdaságnak, mint amennyi kárt okoznak — válaszolta az MTI kérdésére az FM illetékese annak kapcsán, hogy az ország időjárása eső- sebbre fordult, s ez nagymértékben kihat a jelenleg folyó mezőgazdasági munkákra. A szakember elmondta: a hónap első 10 napjában az időjárás kedvezett az aratásnak, s az országszerte zavartalanul folyt. Az elmúlt napok esőzései lelassították a munkát. Ám a nyári esők az őszi betakarításé növények legtöbbjének — így a kukoricának, a napraforgónak, a cukorrépának, a zöldségféléknek, valamint a szőlőnek is — használ. De az elkerülhetetlen, hogy ilyenkor kisebb területeken a viharok jelentős károkat is okozzanak némely gazdaságnak. Az aratás menetét értékelve a szakértő kifejtette: lényegében az őszi árpa betakarítása befejeződött, a búza 40-50 százalékát vágták le, a magborsó termésének 50-60 százalékát vitték már magtárakba, míg a tavaszi árpa betakarításához jelenleg fogtak hozzá, s a termés 1Ó százalékát aratták le eddig. A repce 70-90 százalékát vágták le, a rozs és a zab aratásához pedig később látnak hozzá. Elmaradás tapasztalható viszont az ország több területén az aratás utómunkálataiban — például: a szalmabehordásban és a tarlóhántásban -, pedig ezek fontosak a jövő évi termés szempontjából.
