Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11-12 / 163. szám

Medicina-kaleidoszkóp Tanácsok vírusbetegeknek A vírusok okozta betegségek veszélyesebbek, mint gondol­nánk. Ellenük akkor védekezhe­tünk a legjobban, ha megőrizzük immunrendszerünk egészségét. Ehhez nyújt segítséget Dr. Her­mann Geesing, a Fekete-erdei obertali bel- és természetgyógyá­szati klinika főorvosának köny­ve: „Harc a vírusok ellen”. Geesing professzor többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusok jó barátok is le­hetnek. A szervezet kitűnő „edzőpartnerei” például megfá­zások idején, amikor lehetőséget kínálnak a védekezőrendszernek arra, hogy kipróbálja képessége­it. Antibiotikumok szedését a professzor csak a valóban szük­séges esetben ajánlja, nem java­solja például könnyű fertőzések ellen bevetni. A könyv szerzője óvatos az ol­tás ajánlásával is. Nagyon fon­tosnak tartja viszont a táplálko­zások szerepét a vírusok elleni védekezésben. Mindenekelőtt sok teljes értékű, nyers ételt ajánl. Ősszel és kora tavasszal különösen nagy szükség van a vi­taminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre. A felsoroltak fő­leg a friss zöldségekben, gyümöl­csökben, a nem pasztörizált tej­ben és a húsételekben találhatók. Dr. Geesing szerint a jóléti társa­dalmakban az emberek egyhar- maddal többet esznek, mint amennyi szükséges lenne, és ez is hozzájárul a szervezet védekező- képességének gyengüléséhez. Legalább három olyan korsza­kon megyünk keresztül, amikor nagymértékű változás követke­zik be az immunrendszerben. A születés utáni hetedik hónapra fejlődik ki, a pubertás és a válto­zás korában újabb átalakuláson megy át, s ehhez jön még a nők esetében a terhesség. Az önma­gában is komoly megpróbáltatá­sokat a német professzor szerint vétek tovább nehezíteni dohány­zással, felesleges gyógyszersze­déssel, kábítószerezéssel. Az immunrendszer egészsége megőrzésének, így a vírusbeteg­ségek elleni harcnak egyik fontos fegyvere lehet az egészséges, jó alvás is. Hogyan működik az AIDS- vírus? A texasi egyetem egyik kutató- csoportja jelentős lépést tett az AIDS megismerésében: rájöttek, hogyan kapcsolja ki a HIV-vírus az ember immunrendszerét. A vírus „elfogja” az immunrend­szer számára nélkülözhetetlen vértestecskéket, a limphocitákat, és arra kényszeríti, hogy corticot- ropin-hormont termeljenek. Ez a hormon viszont kikapcsolja a szervezet védekezőrendszerének egy részét. Ha ez a hormon a vér­áramba kerül, újabb hormon képződését indítja el, a melantro- pinét, ami erősen lecsökkenti az immunreakciót. Dr. Eric Smith mikrobiológus viszont megkérdőjelezi, hogy az AIDS-betegség egyedüli kivál­tója a hormontermelés lenne. Egyelőre nem várható, hogy a kutatás eredményeit a gyógyítás­ban közvetlenül fel tudják hasz­nálni. A tudósok most azon fára­doznak, hogy korlátozni tudják e két romboló hormon hatását. Öt tévedés Amit rosszul tudunk a reumá­ról: 1. Az emberek többsége sze­rint csak egyféle reumás megbe­tegedés létezik. Ez nem igaz, mert a reuma az ízületeket és a kötőszöveteket is megtámadhat­ja. Pontos diagnózist csak a szak­orvos állíthat fel. 2. A fájdalmat a meleg enyhíti, állítják sokan, pedig ez nem min­dig van így. Makacs gyulladások esetében a fájós ízületeknek a hi­deg borogatás használ. 3. A reumások gyakran úgy vélik, árt nekik a mozgás. Ellen­kezőleg: a rendszeres testmoz­gás, mint például a langyos víz­ben történő úszás vagy a speciális gyógytorna, a végtagokat moz­gékonyabbá teszi. Ezáltal a fáj­dalmak csökkenthetők. 4. A betegek egy része úgy gondolja, hogy a reumás fájdal­makat nem szabad orvosságok­kal csökkenteni. Ez tévedés. Ész­szerű mennyiségű fájdalomcsök­kentő lehetővé teszi a probléma- mentes mozgást, ami meggátol­hatja, hogy a fájós testrészek le­merevedjenek. 5. A reumának nincsenek mellékhatásai, vélik egyesek. Mennyire nincs igazuk! A reu­matikus megbetegedések akár olyan életfontosságú szervet is megtámadhatnak, mint a szív és a vese. Azért, hogy ezt elkerülje a beteg, rendszeresen jáijon felül­vizsgálatra. (FEB) UÉÉÉtÉÉÉÉMM Mindennapi nyelvünk Az egri nép szólásvilága a nemzedéki szólásörökség tükrében Az egri nép nyelvhasználatá­hoz kötődő szólások az egymást váltó nemzedékek szólásöröksé­gében is kulcsszerepet játszanak. Erről tanúskodnak Eger város régi jegyzőkönyveiben nyelvi szerepet vállaló szólások és köz­mondások. A jegyzőkönyvek­ben olvasható szólásformák azokban a szövegösszefüggések­ben jelentkeznek nagy számban, amelyekben az egri polgárok élőszóbeli megjegyzéseit rögzí­tették. A hivatalos ügyintézők nem formálták át hivataloskodó szövegrészietekké az ügyfelek megnyilatkozásait, s így a jegy­zőkönyvi szólásokat hiteles tör­téneti előzményként értékelhet­jük. S valóban több mai egri szó­lás fogalmi és használati értéké­nek értelmezésében is segítsé­günkre vannak. íme, a példatár: Fontra vesz 1706: „Megvizsgálván és igazsá­gos fontra vévén panaszát.” Az egri nép szóláshasználatában gyakran szerephez jutott a fontra vesz, fontra vet szólásforma ezekkel a használati értékekkel: összehasonlít, egybevet, alapo­san meggondol, egy szóba tömö­rítve: megfontol. Mai egyéni és közéleti nyelvhasználatunk nemkívánatos jelenségének el­ítélő kritikáját tömörítve ez a szólásváltozat: Egyszer veti font­ra, amit százszor a nyelvre”. 1722: Tolja szekerét: „Merész- lette mondani, hogy Bíró Úr Toly- lya kegyelmed a Szekeremet. ” Az 1700-as években is súlyos mon­danivalót érzékeltetett a szólás. Ma is él ilyen használati érték­ben: rendszerint önző céllal tá­mogat, segít, gyámolít, istápol. A szekértoló összetételünk magába sűrítette ezeket a fogalmi és használati értékeket: anyagi ha­szonért, s nem őszinte segítő szándékból támogat valakit. Szólástörténeti szempontból is értékes adatokat nyújtanak számunkra ezek a jegyzőkönyvi szövegrészietek: 1725: „Csak hagymahiti emberek laknak az Uccában”, 1725: Megesküszik egy vöröshagymáért is”, 1725: „Olyan hamis Emberek Laknak itt, hogy Egy veres hagymáért megesküsznek”, 1725: „Nem ér a hitük egy vereshagymát. ” Az egri nemzedéki szólásörökség talán legsajátosabb szólásváltozatait őrizték meg számunkra az idé­zett jegyzőkönyvi szövegrészie­tek. Az egri idősebb korosztály tagjainak nyelvhasználatában még ma is szerepet kapnak a hagymahitű emberek, s azokat az embereket minősítik ezzel a jelzős szerkezettel, akik hamisan esküdöznek. Az esküszegésben leledzőket még egy ma is jól is­mert szólással emlegetik: Meges­küszik egy vereshagymáért is. Az egri városi jegyzőkönyvek lapjain olvasható szólások törté­neti távlatban is érzékletes képet adnak egy-egy nemkívánatos egyéni és közéleti viselkedési formáról, magatartásbeli meg­nyilatkozásról. A nyelvhaszná­latról, a beszédbeli jelenségekről sem véletlenül nyújtanak rosz- szalló kritikai megjegyzéseket ezek a szövegrészietek: 1743: „Emelt panasza csak csél csap pletka beszédből eredeti,” 1748: „Nem fogja őket nyelvén hurcol­ni”, 1753: Nagy nyelveskedése cselekedetibül nem moshatván ki magát”, 1753: „A maga nyelve koptatását nem tagadja, 1757: „Az dolgot mondom mondom- bul, hímező, hámozó szóbul ál­lam állítván, fizetni nem kíván, egész adósságot tagadja”, 1770: „Erős fogadást tévén, hogy nyel­vét mind magáénak, mind nyel- ves eladó leányának zabolán fog­ja hordozni” 1775: Az instans rossz locsogó, fecsegő nyelvit za­bolán tarcsa”, 1785: „Ámbátor hímezte, hámozta, hogy ettől, amattól vette légyen”, 1789: „Hogy szája ízére nem szólná­nak, illetlenül megtámadták őket.” Az idézett szólásformák tük­rében az egymást felváltó nem­zedékek nyelvhasználatában, beszédében olyan jelenségekről kaphattunk képet, amelyek mai mindennapi életünk nem egy je­lenségében is feltalálhatok. A rosszindulatú, a gátlástalan szó- cséplés, a véget nem érő vádas­kodás, a fortélyos alakoskodás megakadályoz bennünket ab­ban, hogy fontolgassuk a szót, s kétszer is megrágjuk, mit mond­junk, miről nem szóljunk. In­kább köszörüljük a nyelvünket, mintsem megzabolázzuk. A bő­beszédűség is oka annak, hogy valóban nem értjük egymás sza­vát, még akkor sem, amikor már megtapasztalhattuk, hogy a sok beszéddel nem juthatunk mesz- szire. Dr. Bakos József Kertész leszek 'P 3-7 ciw ődfnerő> Jo/Wi iaktxrmámf A cikória — más néven saláta­cikória — az egyik legegészsége­sebb, legértékesebb, ízletes téli zöldségféle. A cikória név ná­lunk — elsősorban az idősebb korosztály számára — a pótkávé­hoz kötődik, ami szintén ebből készül. Nálunk is őshonos évelő nö­vény. Vad alakja a gyomnövény­ként ismert katángkóró. A ka- tángkóró virágját mint gyógynö­vényt gyűjtik, drogot állítanak elő belőle. A katángkóróból ala­kították ki nemesítéssel a gyöke­réért termesztett, pótkávé készí­tésére használt Cichorium inty- bus varsativust és a salátacikóri­át, latin nevén a Cichorium inty- bus varfoliosumot. A legtöbb sa­látacikóriát Franciaországban, Németországban termesztik. El- teijesztésével nálunk is sokat próbálkoztak — elég kevés siker­rel. A magyar fogyasztási szoká­soktól, a gulyástól, rántott csir­kétől eltérő íze, konyhatechniká­ja miatt továbbra is csak az ínyencek és vegetáriánusok ke­resletére számíthatunk. Pedig ás­ványi sókban, mészben, foszfor­ban igen gazdag, sok karotint tar­talmaz, és szedés után sokáig tá­rolható. Termesztése a kétéves növé­nyekhez hasonlóan történik. Erős, karószerű főgyökeret fej­leszt. A gyökerekben és levelek­ben sok tej nedvet tartalmaz. Csak megfelelő méretű gyökér alkalmas hajtatásra. Május-júni­usban vetik el porhanyós talajú magágyba. A 30 cm távolságra meghúzott sorokba egymástól 2-3 cm-re szóljuk a magvakat, amiket, ha sűrűn keltek ki, 8-10 cm-re kiritkítunk. Szép, egyenle­tes gyökeret csak mély művelésű, laza talajban nevel. Az öntözést meghálálja. Október közepe után a gyökerek felszedhetek. Szedését óvatosan, a gyökerek megsérülése nélkül kell elvégez­ni. Legalkalmasabb szedőeszköz az ásóvilla. A gyökerekről levág­juk a leveleket, ujjnyi vastag le­vélcsonkot hagyva a gyökémya- kon. Osztályon aluli, illetve felüli, állati takarmányozásra használ­ható. A hajtatható gyökereket nulla fok körüli hőmérsékleten tárolják a hajtatás kezdetéig, ami általában decemberben van. Vannak korszerű termesztési módszerei is — például Hollan­diában automatizált, vízkultúrás —, de kisebb mennyiségben há­zilag, megfelelő hőmérsékletű pincében, szekrény aljában is megoldható. Termesztőedény- nek választhatunk nagyobb cse­repet, műanyag vödröt, ládát. A gyökereket szorosan egymás mellé helyezzük, a köztük lévő hézagot homokkal töltjük ki. A beültetett gyökerek fölött a fejlő­dő levelek számára legalább 18- 20 cm szükséges, amit vagy meg­felelő mélységű edénnyel bizto­síthatunk, vagy azonos átmérőjű másik edénnyel, fekete fóliával takarjuk. Alaposan be kell ön­tözni, majd 15-18 Celsius-fokon tartani. Fontos, hogy teljes sötét­ben tartsuk, mert fény hatására megzöldül, keserű lesz. A levelek közé homok, föld ne kerüljön, mert ez a fogyasztást kellemetlenné teszi. Megfelelő ápolás után 4-6 hét alatt 10-15 centiméter nagyságú cikóriafejet kapunk, és bekészíthetjük az újabb tételt. Elkészítése: sós vízben 10-15 percig főzni, lecsorgatni, majd vékony sonkaszeletbe belegön­gyölni. Reszelt sajttal megszórni, tűzálló tálban kis vajdarabokkal megszórva sütni. Önálló fogás­ként rizzsel, sajtmártással fo­gyasztható, de adhatjuk körítés­nek húsételekhez, esetleg elő­ételnek. V. Pénzes Judit Samuel Butler egyik gondolata A rejtvényábra fő soraiban Samuel Butler egyik gondolata olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 32. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: K, R) 13. Fürge, eleven 14. Valamit nagyon kívánó 15. A VIM elődje volt 16. A szabadba 17. Szándékozik 18. Némán érez! 19. Tanárképző, röv. 20. Vizitál 22. Fűszeres 23. A sze­mélyénél 25. Előfordul 26. Vul­káni eredetű lyukacsos kőzet 27. Üdülőparadicsomként ismert sziget a Földközi-tengerben 29. Ausztria és Vatikán gk-jele 30. A lakásomon 32. Hidrogén és bőr 33. Regényszerző 35. Légiesen könnyed 37. Ritka női név 39. Síp betűi keverve 40. Az ezüst vegyjele 4L Vándor életmódot folytató 43. Igen — oroszul 45. Fitos orrú 47. Becézett Ede 48. ... Ness (feltételezett szörnyről ismert tó Skóciában) 50. Csapat — idegen eredetű kifejezéssel 51. A sav teszi 52. Helyváltoztatást előidéző 54. Azonban 55. Te és ő 56. Szólító 57. Te és én 58. Szél­hárfa 59. Bubó doktor segítője 61. Valakit szöktet. FÜGGŐLEGES: 1. Ünnepélyesen beiktatni 2. Gyérebb növésű 3. Időmérő szerkezet 4. Zúgó egynemű hangzói 5. Hosszú idő múlva 6. Női név 7. Az aktínium vegyjele 8. Hervadozik 9. Egyekhez tar­tozó település Hajdú-Bihar me­gyében 10. Ritka — németül (RAR) 11. Húros fegyver 12. Versszak 17. Tövises levelű dísz­növény 20. Feszültség csökken­tése 21. Folyó a volt SZU-ban 22. Iskola — a diákok nyelvén 24. Ötvenegy, római számmal 26. Gondolatokat egymáshoz kapcsoló 28. A vértanúk városa 30. Rajzfilmek szövegírója volt (József) 31. Magasabbra tartotta 32. Az idézet folytatása (zárt be­tűk: A, D, Y) 34. Sertéslakás 36. Személynévmás 37. Nagy folyó Ázsiában 38. Az államnak hoz­zájárulást fizető 40. Állami illet­mény befizetésére szolgáló nyomtatvány (névelővel) 42. Arra a helyre jegyezz! (2 szó) 44. Dac betűi keverve 46. Szintén ne 48. Gáláns hódoló 49. Kézimun­kázik 52. Híres Vénusz lelőhelye volt 53. Tumer személyneve 56. Borzongást kifejező indulatszó 58. Mezőgazdasági eszköz 60. Súlyarány, röv. 61. Kiss ... Kate (musical) 62. Helyrag. Báthory Attila Cikória

Next

/
Oldalképek
Tartalom