Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. július 1., szerda Algéria a polgárháború határán Életben van a merénylő Az első jelentésekkel szemben életben van Mo­hamed Budiaf algériai elnök merénylője: az algé­riai televízió kedden este azt közölte, hogy a hely­színen elfogták. A Legfelsőbb Államtanács elnöke ellen Annabában egy gyűlésen követtek el gyilkos merényletet. Az elnököt ma helyezik örök nyuga­lomra. Algériában egyhetes nemzeti gyászt rendel­tek el, s a függetlenség 30. évfordulójának ünnepsé­gei elmaradnak. A televízió jelentése szerint az ülésteremben két kisebb bomba is felrobbant, s 41 személy sérült meg, köztük az ország ipari miniszte­re, Abdennur Keraman is. A várost változatlanul katonai egységek zárják körül. Az államtanács fo­lyamatosan ülésezik, s egyelőre nem jelölte ki az el­nök utódát, a legesélyesebb erre a posztra a védelmi miniszter. Az új elnököt valószínűleg csak Budiaf temetése után választják meg. Franciaországban megdöbbenést és felháboro­dást keltett a veterán algériai vezető meggyilkolása. Francois Mitterrand elnök táviratban fejezte ki részvétét az algériai Legfelsőbb Államtanácsnak. Elítélte a merényletet minden fontos politikai párt. A lapok kedden reggel oldalakon át foglalkoztak a merénylettel, az algériai helyzettel. Számos cikk úgy véli, Algéria a polgárháború határán van, s csak határozott lépések, illetve a demokratikus folyama­tok helyreállítása vezethetnek el a rendezéshez. (MTI) Hat államcsínykísérletet hiúsított meg Beiktatták Fidel Ramost Besorolás négy osztályba Lelőtték az ezredest Ismeretlen fegyveresek ked­den a dél-libanoni Szidonban meggyilkolták a legnagyobb PFSZ-frakció, a Fatah libanoni milíciájának parancsnokát. A 43 éves Anvar Mardi ezredes test­őreivel együtt éppen Szidon egyik főutcáján hajtott át BMW-jével, amikor a támadók géppiszto­lyokkal tüzet nyitottak rájuk. Mardi a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe, s három test­őre is megsebesült. A támadók egy gépkocsival elmenekültek, de a libanoni hadsereg nagysza­bású kutatásba kezdett kézre ke­rítésükre. Libanoni illetékesek a palesztinok közötti hatalmi har­cokkal magyarázzák a merényle­tet, míg palesztin tisztségviselők Izraelt okolják az akcióért. Tadzsik—iráni kézfogás Számos kétoldalú megállapo­dás aláírásával tegnap befejező­dött Rahman Nabijev tadzsik ál­lamfő iráni látogatásának hivata­los programja. Nabijev és Raf- szandzsani iráni elnök kézjegyé­vel látta el a két ország közötti baráti kapcsolatok alapelveiről szóló deklarációt, megállapod­tak rendszeres konzultációk tar­tásában a nemzetközi problémák kapcsán, és egyezmények szület­tek a gazdasági, kereskedelmi, valamint pénzügyi együttműkö­désről is. Csecsen „adáshiba” Ismeretlen eredetű robbanás súlyosan megrongálta Groznij, a csecseni főváros televíziójának berendezéseit tegnap hajnalban. Az ITAR-TASZSZ moszkvai hír- ügynökség szerint a robbanás­nak sebesült áldozatai vannak, és a tévé beszüntette adását. Kurd felkelők A Törökországtól való elsza­kadást hirdető Kurd Munkapárt (PKK) felkelői ismét harcba bo­csátkoztak a török biztonsági erőkkel. A DPA jelentése szerint a szeparatista fegyveresek rajta­ütései és az ezeket követő össze­csapások következtében hétfőn este Törökország délkeleti vidé­kén húsz ember életét vesztette. Bombatalálat — tévedésből Egy Tornado típusú német harci repülőgép hétfőn az Észa­ki-tengeren robbanótöltet nél­küli gyakorlóbombát dobott a „Nieuwe Diep” nevű holland bójatelepítő hajóra. A füstölgő bomba átszakította a hajóhidat, és a gépterembe csapódott. Sze­rencsére senki sem sérült meg. A legénység — attól való félelmé­ben, hogy a hajón tűz üt ki — hor­gonyt vetett Texel holland sziget előtt, majd elhagyta a hajót. Leértékelték a dinárt Igencsak számottevően, min­dent egybevéve 85 százalékkal leértékelte a dinárt kedden Kis- Jugoszlávia kormánya. Az új ár­folyam mától lép életbe. A ren­delkezés értelmében 10 régi di­nár egyenértékű 1 újjal, s 200 új dinár ér egy USA-dollárt. (A régi dinárból 300 felelt meg hivatalo­san egy dollárnak.) A dinár név­értékének megtizedelése, to­vábbá a dollárhoz viszonyított árfolyamának leszállítása együt­tesen mintegy 85 százalékos le­értékeléssel egyenlő. Autonóm a Krím-félsziget Az ukrán parlament tegnap elismerte a Krím-félsziget auto­nómiáját. A példamutató döntés kimondja: a Krími Köztársaság Ukrajna elválaszthatatlan, ám autonóm része. A kijevi döntés válasz arra a moszkvai lépésre, amely nemrégiben érvénytelení­tette a szovjet Legfelsőbb Tanács 1954-es, a Krímről szóló határo­zatát. Ebben az akkori szovjet vezetés Oroszországtól Ukrajná­hoz csatolta a területet. Az uk­rajnai és krími jogkörök elosztá­sát rögzítő törvény egyebek kö­zött kimondja: a félsziget terüle­te csak az ukrán és a krími parla­ment hozzájárulásával változtat­ható meg, adható át más állam­nak. Letette tegnap Manilában a hivatali esküt Fidel Ramos, a Fü- löp-szigetek új elnöke — jelen­tették hírügynökségek. Elődje, Corazon Aquino asszony Ferdi­nand Marcos diktatúrájának megdöntése, 1986 óta állt az or­szág élén. Fidel Ramos a május 11-én tartott elnökválasztásokon ara­tott győzelmet hat elnökjelölt előtt. 1928-ban született, és az Egyesült Államokban szerzett katonai képesítést. Corazon Aquino elnöksége alatt a Fülöp- szigeteki hadsereg vezérkari fő­nöke volt, majd a nemzetvédelmi miniszter tisztét töltötte be. Az új elnök 1986-ban vezető szerepet játszott Ferdinand Mar­cos diktatúrájának megdöntésé­Benderiben két rendőr vesz­tette életét az éjszakai összecsa­pásokban. Chisinaui közlés sze­rint a Dnyeszter menti gárdisták a sötétedés után nem sokkal va­lóságos golyózáport zúdítottak a moldovai rendőrség helyi őrsei­re. A moldovai belügyminiszté­rium kedd délelőtt arról adott tá­jékoztatást, hogy Bended köze­lében a Dnyeszter menti erők új, eddig nem használt, nagy rom­bolóerejű rakétákat vetettek be, amelyeket nyilvánvalóan a 14. hadseregtől kaptak. A keddre Stabil kormányra és új választójogi törvényre lenne szükség Brzezinski a lengyel helyzetről Rendkívül nyugtalanítónak nevezte Lengyelország társadal­mi és politikai helyzetét Zbigni­ew Brzezinski volt amerikai el­nöki főtanácsadó poznani értel­miségiekkel rendezett hétfői ta­lálkozóján. Úgy vélte, elsősorban stabil kormányra és új, többségi vá­lasztójogi törvényre lenne szük­ség. Különösen ostobának minő­sítette a jelenlegi választási tör­vényt, aminél szerinte jelenleg az egész világon nincs rosszabb. A neves politológus bírálta a len­gyel bürokráciát is, amely meg­nehezíti a nyugati tőke beáram­lását az országba. (MTI) ben. A nemzetvédelmi miniszté­rium élén hat szélsőjobboldali ál­lamcsínykísérlet leverésében szerzett kiemelkedő érdemeket. Fidel Ramos újságíróknak adott nyilatkozatában nemrég hangsúlyozta, hogy elődje, Co­razon Aquino politikáját követi, és legfontosabb céljának a de­mokrácia és a nemzeti egység erősítését tartja. Azt is kijelen­tette, hogy különleges hangsúlyt helyez az ASEAN-országokhoz, valamint az Egyesült Államok­hoz és Japánhoz fűződő kapcso­latok kiépítésére. A beiktatás előtt néhány órá­val a város különböző pontjain négy pokolgép robbant. Áldoza­tok nem voltak, csupán kisebb anyagi károk keletkeztek. virradó éjjel Dubosszári környé­kén egy halálos áldozata volt a tűzpárbajnak. Tyiraszpolból ez­zel szemben olyan értesüléseket közöltek, amelyek szerint Ben- deriben a moldovai erők ágyúk­kal és aknavetőkkel vették tűz alá a város több negyedét. A lö­völdözésben hárman vesztették életüket, közel negyven személy megsebesült. A moldovai tör­vényhozás délelőtt megkezdte a vitát a Dnyeszter menti válság békés rendezésének lehetőségei­ről. Sepsey Tamás elmondta: azoknak is új igénybejelentést kell tenniük, akik már adtak be kárpótlási igényt, nekik azonban nem kell újra beszerezniük a szükséges igazolásokat, csupán az összesített hatósági bizonylat számát kell feltüntetniük kérel­mükön. A külföldiek és a hat hó­napnál rövidebb idő alapján kár­pótoltak kivételével a jogosultak az egy összegű kárpótlás helyett kérhetik életjáradék folyósítását is. Ennek ideiglenes havi alapösz- szege 5000 forint, de a kormány­zat szándéka szerint rövid időn belül elérheti all ezer forintot is. Meggyilkolt államfők Mohamed Budiaf algériai el­nök meggyilkolása felidézi azok­nak az állam- vagy kormányfők­nek a listáját, akiket a legutóbbi 10 évben gyilkoltak meg: 1982. szeptember 14. — Basir Dzsemajel libanoni elnököt né­hány héttel az után gyilkolják meg, hogy elnökké választották. 1984. október 31. — Indira Gandhit, India miniszterelnökét Újdelhiben testőrségének két szikh tagja öli meg. 1986. március 1-jére virradó éjszaka Stockholmban meggyil­kolják Olof Palme svéd miniszter- elnököt. 1987. június 1. — Rasid Kara­mi libanoni miniszterelnök heli­koptere úton Tripoliból Bejrút­ba, felrobban. 1987. október 16. — Thomas Sankarát, Burkina Faso államfő­jét, egy államcsíny során gyilkol­ják meg. 1989. november 22. — René Muavad libanoni elnök robban­tás áldozata lesz. 1989. november 26. — Ah­med Abdallahot, a Comore-szi- getek elnökét lázadó katonák ölik meg. 1990. szeptember 10.- Ugyancsak lázadók gyilkolják meg Sámuel Dóét, Libéria elnö­két. 1991. május 21. — Radzsiv Gandhi, Indira Gandhi fia po­kolgépes merénylet során veszti életét. A második világháború befe­jezése óta öt állam- és kormány­fő meggyilkolása különösen em­lékezetes maradt: 1948. január 30. — Mahatma Gandhit egy fanatikus öli meg Újdelhiben. 1961. január 17. — Patrice Lu- mumbát Katangában gyilkolják meg. 1963. november 22. — John Kennedy életét Dallasban pus­kalövések oltják ki. 1973. szeptember 11. — Sal­vador Allende chilei elnök egy államcsíny során veszti életét. 1981. október 6. — Anvar el- Szadatot Kairóban egy katonai díszszemle közben lövik le. Az életjáradék havi összegét úgy kell kiszámítani, hogy az aíapösz- szeget szorozzák meg a számított hónapok és a várható élettartam hányadosával. Az ideiglenes alap­összeget novemberben végle­gesítik. Ez Sepsey Tamás szerint nem lehet kevesebb az ideiglenes összegnél, mindenesetre a nagy­sága attól függ majd, hogy az ösz- szesített igények hogyan viszo­nyulnak majd az idei költségve­tésben erre, és még néhány, a kárpótlással összefüggő célra el­különített 5,2 milliárd forinthoz. A tájékoztatón ismertették a kárpótlási jegy termőföldre vál­(Folytatás az 1. oldalról) A munkáltató a jogviszonyt objektív jellegű okok (például megszűnik az intézmény) alap­ján szüntetheti meg, illetőleg ak­kor, ha a munkavállaló alkalmat­lanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. Minden eset­ben azonban köteles döntését megindokolni, és biztosítania kell a munkavállalónak a kifogá­sok elleni védekezés jogát. Vég- kielégítés illeti meg azt a munka- vállalót — például elbocsátás, rendkívüli lemondás, a munkál­tató jogutód nélküli megszűnése esetén —, akinek magatartása és munkaviszonyának megszűnte között nincs okozati összefüg­gés. A törvény meghatározza, hogy munkaügyi kérdésekben a közalkalmazottak érdekképvi­seleti szerveivel egyeztetnie kell a kormánynak, a szakminiszter­nek és az önkormányzatoknak. A jogszabály kimondja: a köz- alkalmazott munkaköri felada­tait a közalkalmazotti jogvi­szonyra vonatkozó szabályok­nak, szakmai szokásoknak, vala­mint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek kizáró­lagos figyelembevételével köte­les ellátni. A munkáltató elősegí­ti a közalkalmazott munkaköré­vel összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvéte­lét. (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezet a munkahe­lyen jogosult többek között kol­lektív szerződést kötni, a jogelle­nes munkáltatói intézkedés ellen kifogást, vétót benyújtani. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, hét napon belül egyezte­tést kell lefolytatni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet ered­ményre, az ettől számított öt na- on belül a szakszervezet mun- aügyi bírósághoz fordulhat. A kifogásnak az intézkedés végre­hajtására halasztó hatálya van. A munkavállalók a vezetés­ben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üzemi tanácsot kell vá­lasztani minden olyan munkálta­tónál, illetve a munkáltató min­den olyan önálló egységénél, ahol a létszám 50-nél nagyobb. Ahol a létszám 51-nél kevesebb, de a 15-öt meghaladja, a dolgo­zóknak üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi tanács-vá­lasztásra jelöltet állíthatnak a szakszervezetek, a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 munkavállaló. Az üzemi taná­csot együttműködési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénz­eszközök felhasználásánál, il­letve az ilyen jellegű intézmé­nyek, ingatlanok hasznosításá­nál. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi sza­bályzat kiadásához. A munkál­tató köteles az üzemi tanács elő­tásáról a múlt héten elfogadott jogszabályt is. A földvásárlási igényeket a különböző kárpótlá­si törvények alapján különböző időpontig jelenthetik be a jogo­sultak azokon a nyomtatványo­kon, amelyekhez a postákon le­het majd hozzájutni. Az igény- bejelentést a megvásárolni kí­vánt föld fekvése szerinti telepü­lési önkormányzathoz kell be­nyújtani. Aki bejelenti igényét, az 1993. augusztus 15-ig csak földvásárlásra használhatja fel letétbe helyezett kárpótlási je­gyeit. A földvásárlási igényt be­jelentők igényeit soron kívül in­tézi a kárpótlási hivatal, mint ahogy hasonló módon jár el ak­kor is, ha a kárpótlásra jogosult konkrét privatizációs eljárásban, illetve, ha önkormányzati lakás megvételére szeretné felhasznál­ni kárpótlási jegyeit. A kárpótlási hivatal vezetője szerint a kárrendezési hivatalok augusztus végén kezdik meg a A fegyelmi felelősségről is in­tézkedik a törvény: a jogszabály lehetőséget biztosít a munkálta­tó számára a közalkalmazotti jogviszonyt sértő magatartás szankcionálására. A törvény biztosítja a közal­kalmazott számára a pályán való előmenetel lehetőségét, ennek meghatározó intézménye a mi­nősítés. A minősítés rendjét a szakminiszter határozza meg. A közalkalmazotti munkakörök közalkalmazotti osztályokra ta­gozódnak, az ellátásukhoz szük­séges iskolai végzettség, illetve képesítés szerint. A négy osztály: kiemelt, felső, közép és alsó köz­alkalmazotti besorolás. Az illet­mény konkrét mértékét a négy közalkalmazotti osztályhoz kap­csolódó, összesen hat fizetési be­sorolás fokozatai határozzák meg. A közalkalmazotti előme­netel egyik legfőbb tényezője a kinevezés után a munkáltatónál eltöltött szolgálati idő. A törvény azonban lehetővé teszi a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentését. A közalkalmazott minden esztendőben jogosult 13. havi illetményre, amennyi­ben az adott évben legalább 6 hónap közalkalmazotti jogvi­szonnyal rendelkezik. A törvény szabályozza az illetménypótlé­kok rendszerét, és rendelkezései szerint jubileumi jutalom hono­rálja a közalkalmazotti viszony­ban töltött 25,30, illetve 40 évet. zetes véleményét kikérni több olyan kérdésben, amelyek lénye­gesek a munkavállalók helyzetét tekintve. így például az átszerve­zésre, privatizálásra vonatkozó terveknél, az új munkaszervezési módszerek és teljesítményköve­telmények bevezetésénél. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább fél­évenként a munkahely alapvető gazdasági kérdéseiről, a bérek, a keresetek alakulásáról, a bérfize­téssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatási tervekről. Tájé­koztatást kell adni a tevékenység számottevő módosításáról, je­lentős beruházási döntések ter­véről. A törvény alapján már nem a munkában eltöltött idő szerint jár az alap- és pótszabadság. Az alapszabadság legalacsonyabb mértéke évi 20 munkanap. A 25. életévtől ez az alapszabadság 21 nap, a 28. életévtől 22 nap, a 31. életévtől 23, a 33. életévtől 24, a 35. életévtől 25, a 37. életévtől 26, a 39. életévtől 27, a 4L élet­évtől 28, a 43. életévtől 29, a 45. életévtől 30 nap. A munkáltató és az üzemi ta­nács vagy a szakszervezet közötti érdekvitában a törvény egyezte­tési kötelezettséget ír elő. Az egyeztetés lehetséges közvetlen párbeszéddel, közvetítő segítsé­gével vagy döntőbíró felkérésé­vel. Amennyiben a munkaválla­ló, a szakszervézet, az üzemi ta­nács vagy a munkáltató munka­ügyi vitat kezdeményez, a munka­ügyi jogvitában a munkaügyi bí­róság jár el. földárveréseket. Jó ütemben ha­lad a földkijelölési tervezetek el­bírálása, azonban az eddig be­küldött 1542 tervezetből 621-et különféle okokból vissza kellett küldeni a benyújtóknak. Előze­tes számítások szerint a kárpót­lásra megállapított 48 millió aranykorona helyett a szövetke­zetek 30,2 millió, az állami gaz­daságok pedig 5,2 millió arany­korona értékű földet jelölnek ki árverésre. Eddig a kárpótlási hivatal csaknem 100 ezer ügyben dön­tött. A határozatok meghozatala és aközött, amíg a jogosultak megkapják az értesítést, 25 nap telik el. Eddig mintegy 1,5 milli­árd forint értékű kárpótlási jegy­ről szóló határozatot kaptak kéz­hez a jogosultak. A múlt héten meghozott 13 ezer döntés alap­ján 25 nap múlva további 533 millió forint értékű határozatot kapnak meg a jogosultak. (MTI) Dnyeszter menti gárdisták Golyózápor a rendőrségre Szarajevói repülőtér Felvigyázó szerepben a kanadaiak A szarajevói repülőtér környékén nyugodtan telt el a keddre virra­dó éjszaka. A légikikötő közvetlen közelében erős muzulmán erők tartózkodnak a belgrádi rádió szerint. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy a szerb harckocsikat és páncélo­zottjárműveket is csak a repülőtér melletti Lukavica laktanyába von­ták vissza a repülőtérről, tehát ezek az egységek is bármikor újra harc­ba vethetők. A repülőtéren jelenleg mindössze 34 ENSZ-katona tar­tózkodik, tegnapra várták a kanadai zászlóaljt, amely ideiglenesen látja majd el a felügyeletet. (MTI) (MTI) Rövid időn belül elérheti a havi 11 ezer forintot Életjáradékra is váltható Sajtótájékoztató a kárpótlási hivatalban Csütörtökön hatályba lép a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény. Ettől a naptól vásárolhatják meg a kárpótlásra jogo­sultak az igénybejelentéshez szükséges formanyomtatványokat a postahivatalokban — jelentette be Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője tegnap, a Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján. E törvény alapján vagyoni kárpótlást is igényelhetnek az erre jogosultak, ilyenkor azonban a második kár­pótlási törvényhez rendszeresített űrlapokat is ki kell tölteniük, és mellékelniük kell az igénybejelentéshez. Új. Munka Törvénykönyv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom