Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
Figyelő HÍRLAP, 1992. június 11., csütörtök 7. Partnerközvetítés A Washingtonban működő magyar kereskedelmi kirendeltség kapcsolatba lépett az amerikai Tradel Leads Fax Network céggel, mely többezres, gyorsan növekvő amerikai előfizetői kör részére közzéteszi a világ minden tájáról érkező üzleti lehetőségeket. Az amerikai üzleti partnert kereső vállalkozók és partner- közvetítéssel foglalkozó ügynöki vállalatok részére a kirendeltség által erről nyújtott információ rendelkezésre áll a HIT Invest- center-Tradeinform Vállalatnál. (Cím: 1051 Budapest, Dorottya utca 4.) Világgazdaság — sorokban Tokió — Csaknem harminc százalékkal estek vissza — 41,5 milliárd dollárt tettek ki — a múlt évben a japán vállalatok külföldi befektetései — ez derül ki a tokiói pénzügyminisztérium adataiból. A szigetországi cégek kevesebb telephelyet létesítettek külföldön, részben, mert a globális beruházási klíma nem kedvezett a terjeszkedésnek, részben pedig mert Japánban is nehezebben jutottak a cégek újabb pénzforrásokhoz. Ennek oka a tőkepiac válságában, a konjunktúra lassulásában rejlik. Legfőképp az Észak-Amerikába irányuló befektetések estek vissza — 45,3 százalékkal —, Európába 34,4 százalékkal, Ázsiába pedig 15,8 százalékkal kevesebb japán tőke áramlott. Legfőképp az elektronikai ipart érintette a változás, közel hatvan százalékkal mérséklődtek a külföldi befektetések. Helsinki — Június közepétől tilos szeszes italt bevinniük Finnország területére azoknak a turistáknak, akik három napnál rövi- debb időt töltenek az északi államban. Az intézkedést, amely június 15-én lép életbe, azzal a nem titkolt szándékkal hozta a finn egészségügyi minisztérium, hogy gátat vessen a szomszédos Észtországból és Oroszországból származó, a finn feketepiacot elárasztó szeszözönnek. A behozatali szigorítás nem vonatkozik az Észak-Európából és az Európai Közösség államaiból érkező turistákra. Washington — Az amerikai elnök hétvégi rádióüzenetében alkotmánymódosítást sürgetett az államháztartás kiegyensúlyozására, mivel — szavai szerint — immár az a veszély fenyeget, hogy az Egyesült Államok „belefullad saját adósságtengerébe”. Bush módosítás- tervezete megkövetelné a szövetségi kormánytól a kiadások és bevételek kötelező kiegyensúlyozását, a javaslat a héten kerül a képviselőház elé. Az Egyesült Államok halmozott államadóssága eléri a négyezermilliárd dollárt. Róma — Az olasz külügyminiszter szerint az Európai Közösség fel akarja gyorsítani az új jelentkezők beléptetését, ezzel is enyhítve a maastrichti reformtervekre adott dán népszavazási „nem” lélektani hatását. Gianni de Mi- chelis ezt az értesülését a római kabinet legutóbbi ülésén közölte — mondta az olasz kormány szóvivője. Az EK végrehajtó szerve, a bizottság, jelentést készít a közösség bővítéséről a június végi lisszaboni közös piaci csúcs résztvevői számára. Svájc, Ausztria, Finnország, Svédország, Ciprus, Málta és Törökország már jelezte csatlakozási szándékát, Norvégia jelenleg fontolgatja a belépést. Kelet-Eu- rópában Magyarország, Lengyel- ország és Csehszlovákia esélyes a későbbi teljes jogú tagságra. A privatizációról — a munkavállalók oldaláról Ne az osztozkodáson legyen a hangsúly Aligha kétséges, hogy a rendszerváltás legfontosabb eleme minden tekintetben az állami vagyon magánkézbe kerülése: a privatizáció. — Kezdettől fogva felléptünk és fellépünk azért, hogy a privatizáció ne polarizálja szélsőségesen a társadalmat. Legyen a munkavállalóknak megfelelő érdekképviseletük, kapjanak egyéni vagy csoportos kedvezményt a tulajdonszerzésben. A privatizációs bevételek pedig döntően a gazdasági fellendülést szolgálják — mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértője. — Szükségesnek tartjuk, hogy a bevételekből valamiféle alapot képezzenek új munkahelyek teremtésére, s létrehozzák a Garancia Alapot a kedvezményes hitelek forrására. Ötleteket, javaslatokat kértünk az érdekelt szakszervezeti ágazatok és munkahelyi szervezetek képviselőitől az elkövetkező időszak privatizációs munkájához. Erősíteni kívánjuk érdekképviseleti tevékenységünket, hiszen az átalakulás alapvetően érinti a munka- vállalók ezreinek élet- és munka- körülményeit. Sajnos, a legtöbben egyelőre a privatizációnak csupán a negatív hatásait érzéke- lik. Dr. Lukács János az ÁVÜ Igazgatótanácsában az úgynevezett „heteket”, a munkavállalói konföderációt képviseli. Mit tart ő a leglényegesebbnek a privatizációs folyamatban a munkavállalók szempontjából? — Számomra két kulcskérdése van a privatizációnak. Az egyik, hogy a dolgozók elmondhassák véleményüket, beleszólhassanak a sorsukat befolyásoló döntésekbe. A másik: a tulajdonszerzés. Nemcsak abból a szempontból, hogy a munkavállalók széles tömege tulajdonosként is bekapcsolódhasson az átalakulás folyamatába, hanem abból a szempontból is, hogy érvényesíthessék a szakszervezeti jogokat. Mert a szakszervezetekben módjuk nyílik kritizálni, tulajdonosként viszont alkotóan hozzájárulhatnak a problémák megoldásához. Osztozkodás helyett a termelésen lehet gondolkodni. A véleményezési jogról szóló kormányrendelet tavaly szeptemberben született. Jóval a privatizációs folyamat megindulása után kaptak törvényes lehetőséget a munkavállalók a beleszólásra. De csupán elviekben, ugyanis hiányoznak a rendeletből azok a mechanizmusok, amelyek a beleszólás érvényesülését a gyakorlatban lehetővé tennék. (újvári) Piactan — vállalkozóknak Egy ősi elv újjáéledése Minden vállalat vagy vállalkozás a piacot, a vevőt vagy az ügyfelet kell hogy számításba vegye, ha el akar adni, és nyereséget akar elérni. A középkorban a családok arra törekedtek, hogy a lehető legnagyobb mértékben önellátók legyenek, majd a fölösleget piacra vitték, s így alakultak ki azok a városok, településrendszerek, amelyek korábban a piacoknak adtak helyet. Ebben a helyzetben a kockázat kicsi volt. A piaccal a termelő vagy az eladó közvetlen kapcsolatban állt, a termelő volt az eladó is, ezért csak azt állította elő, amiről tudta, hogy eladható. A valóságban a termelés egyedi megrendelésekre történt. Ezek a korai kereskedők a piacra összpontosítottak, azt termelték, amit piacuk igényelt. Az ipari forradalom előrehaladtával színre léptek a gyárak. A gyárak élén az alapítók álltak, akik általában okos emberek voltak, kereskedelmi tehetséggel megáldva. Erejük kereskedelmi érzékből, hatalmas ambícióból, kockázatvállalási készségből, a piaci lehetőségek felismeréséből, józan észből és a megfelelő ember kiválasztásának tehetségéből táplálkozott. Keményen dolgozó, józan üzletemberek voltak. Az üzemekben egyidejűleg végbement a szervezeti egységek szakosodása is, és az egyszemélyes vezetés, a rutinszerű döntés, az érzékekre hagyatkozás elavulttá vált. Ennek okai: 1. A vállalat vezetője nem önmagának, hanem a részvényeseknek, a tagoknak stb. felelős, ezért terveit tényekkel kell alátámasztania. 2. A tapasztalatok tények nélkül veszélyessé váltak, mert a piaci környezet túl gyorsan változik. 3. Az új termék beruházási igényei túl magasak lettek. 4. Megnövekedett a vállalatok mérete, ezért a terveket is el kellett készíteni, s ennek alapján hozhattak döntéseket. Ez az a környezet, amiben megjelent a marketing. A marketing nem jelent mást, mint a tömegtermelés, a verseny és a tömegfogyasztás környezetében megtalálni a pénz-áru-szolgálta- tás cseréjének és az eladónak a közös érdekeit. A marketingismeretek tehát azok, amelyekre minden vállalkozónak szüksége van, ha csökkenteni kívánja kockázatát, és a piaci adottságok kihasználásával nyereséget akar elérni. Ha versenyben akar maradni, ha szeretné kihasználni a növekedési lehetőségeket, akkor mindig a minőséget, az értéket és a fogyasztói igények kielégítését kell a középpontba helyeznie. Azt mondhatnánk, mindezek nem újak, a régi vállalkozói magatartás visszatérését jelentik. Van ebben némi igazság. De nem hagyhatjuk számításon kívül, hogy megváltozott környezetben kell a vállalkozóknak újra színre lépniük. Új technikák, módszerek és felfogások szükségesek, amit magában foglal a marketing és annak számos részterülete. Dr. H. 1. Pénz-tárca A franchise A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...? Sorozatunk egyik igen fontos témája a franchise (ejtsd: fren- csájz), valójában egy rendkívül sikeres marketingmódszer, amely mostanában kezd hazánkban is tért hódítani. Segítségével új vállalkozók serege remélhet biztos üzleti sikert, garantált megélhetést. A módszer „titkairól” folytatjuk a beszélgetést Haraszti Mihállyal, a Magyar Franchise Szövetség alelnökével. — Hogyan védi meg az új vállalkozót a franchise-rendszer gazdája a hasonló cégek versenyében? — A franchise sajátja a területi védelem. Ami azt jelenti, hogy meghatározott körzetben a rendszertulajdonos nem létesíthet másik egységet. Ez természetesen nem zárja ki a konkurenciát. De hadd tegyem hozzá: ellentétben a hazai hiedelmekkel, Nyugaton úgy gondolkodnak: minél többen vannak ugyanabból a szakmából egy-egy utcában, az az üzletmenetnek csak jó. Tea /urnáiV HEVES MI 3¥ 4 D top amely a megye minden olvasójához Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkfczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T. 36/13-644 Fax: 36/12-333 SZÓI! gyük fel, hogy valahol megnyílik egy kínai étterem. Oda az emberek azért mennek, mert kínai ételt akarnak enni. Ám ha megnyílik mellette egy olasz, arrébb egy francia, egy magyaros és így tovább, akkor az emberek azért mennek abba az utcába, mert enni akarnak. A konkurens egységek megteremtik egymás piacát is — a sajátjuk mellett. — Hogyan választja ki a franchise tulajdonosa a megfelelő vállalkozókat? — Amerikában például gyakran alkalmazzák a fordított eladás elméletét. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezőket akadályok leküzdésére kényszerítik. Például ha valaki ír egy levelet és bejelentkezik a láncba, addig nem is válaszolnak neki, amíg kétszer meg nem sürgeti a választ. Ezután kap egy kiló kérdőívet, amelyben a magánéletének a legintimebb részleteire is rákérdeznek. Ha ezt nem hajlandó a jelölt kitölteni, már ki is rúgták. Azután — ha ezt az akadályt is jól vette — elhívják az ország másik végébe tárgyalni. A saját költségére. így bizonyíttatják be vele, hogy ő mindenáron a kiválasztott rendszerhez akar tartozni. Magyarországon persze a piac még nem telített, a kínálati pozíciók nem alakultak ki. Mindösz- sze 4-5 rendszer van, amelyik jelenleg franchise-átvevőket keres. — Befejezésül a visszaélési lehetőségekre lennék kíváncsi. Mi van akkor, ha kitanultam már minden fogást a franchise-rend- szerben, majd ki akarok lépni onnan, mert nem kívánom fizetni a költségeket? — Ezt a konkurencia tilalmának szabályai akadályozhatják meg. Jóllehet, garancia nincs a visszaélések elkerülésére, a jogi eszközök alkalmazásakor azonban már nagy baj van. A rendszer egészének sikere nyújt igazi garanciát a visszaélések kivédésére. És még valami: ahogyan a sikert piaci eszközökkel garantálja a rendszer tulajdonosa, ugyanúgy a büntetésre is inkább piaci eszközöket fog alkalmazni, mint a jog fegyverét. És a rendszer ettől válik szerves egésszé. Merth László Almapiac Páneurópai marketing- és fejlesztési program Az elmúlt hónapban már az európai almaprogram első évi eredményeiről számolhattak be az Eurofru brüsszeli szemináriumán és sajtókonferenciáján. Az Európai Közösség kilenc vezető almatermelő és -exportáló országa alapította szervezet az almaprogram beindításával több célt tűzött maga elé, így mindenekelőtt az EK-n belüli marketingmunka javítását és az almafogyasztás növelését. Ennek érdekében még tavaly novemberben megalapította az információs és koordinációs feladatokat ellátó Európai Almaintézetet (EAI). Megkezdték az egyes tagországok almapiacát elemző tanulmányok kidolgozását is, amelyek közül a Belgiumra és Görögországra vonatkozó anyag már elkészült. Idén októberben pedig propagandacéllal meg szeretnék hirdetni az „alma európai hónapját”... Az Éurofru a jövőben más termékekre, például cikóriára és a csonthéjas gyümölcsökre is kiterjesztheti programját. Április 1-jétől megindultak az új-zélandi almaszállítások Nyu- gat-Európába. A tengeren keresztül speciális csomagolásban érkező új-zélandi almáknak, mindenekelőtt a coxnak és a royal gálának e korai évszakban szinte nincs konkurenciája Európában. Az éghajlati, illetve szezonális előnyökön kívül ebben fontos szerepet játszik az almák kitűnő minősége és széles választéka; ezek állandósulását a folyamatos termékfejlesztés garantálja. így a mintegy egy hónappal korábban megjelenő brazil gala alma sem támaszthat igazi konkurenciát az új-zélandiaknak. Már csak azért sem, mert ebben az évben már a brazil almaszállítmány egy részét is az új-zélandi exportáló szervezet értékesíti Európában. (MTI)
