Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
HÍRLAP, 1992. június 5., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Testvérfalu Erdélyben A tenkiek Tenkén __ A történet úgy kezdődött, hogy Mikó István, a Jo- hannita Segítőszolgálat képviselője elhatározta, hogy ösz- szehozza az országhatáron belüli, illetve azon kívüli hasonló nevű településeket. így merült fel, hogy a Nagyváradtól 30 kilométerre fekvő Tenke ezentúl legyen a Heves megye déli részén található kisközség, Tenk testvérfalva. A tenkei katolikus templom és a plébánia Az ötletet tett követte, így május végén öt tenki utazott el Nagyváradra, illetve Tenkére. A küldöttség résztvett a „Váradi- um ’’elnevezésű ünnepségeken, s ott találkoztak Tőkés László püspökkel, valamint Surján László népjóléti miniszterünkkel is. A rendkívül gazdag rendezvénysorozatban színházi előadások, koncertek és kiállítások sora követte egymást, s együtt ünnepeltek a katolikusok és a reformátusok. Közös szimpóziumot tartottak a magyar és a román történészek is. A delegáció részt vett a Szent László-templom felújítása alkalmából tartott misén, majd a Fő téri templomhoz vonultak, ahhoz, amelyet a nyolcvanas évek elején le akartak rombolni, s amelyet csak a helyiek tiltakozó akciója mentett meg. Török Margit tenki polgár- mester asszonytól azt is megtudhattuk, hogy felvették a kapcsolatot a nyugati Kárpátok lábainál fekvő Tenkével. Megismerkedtek a településsel, ahol híres hőforrás és fürdőhely található, s hosszan elbeszélgettek — reformátusok és katolikusok társaságában — a hagyományokról, falvaikról és a mindennapokról. Ide tartozik az a hír is, miszerint Tenken a nyár folyamán tábort szerveznek, amelynek célja a dél-hevesi tájegység bemutatása. Bár az ehhez szükséges költségek fedezete igen nehezen jön össze, mégis valószínű, hogy július 31-től augusztus 9-ig az iskolakertben megrendezik a közös vakációt. Erre a találkozóra egyébként három ország gyermekei jönnének el: a tenkiek és a tenkeiek mellett meghívást kaptak a németországi Mundelsheim fiataljai is. (ha) A Tisza-tó idegenforgalma Három megye közös érdeke A közelmúltban Tiszafüreden tartotta ülését a Közép-Tiszavi- déki Intéző Bizottság. A három megye — Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Jász-Nagykun-Szol- nok — határát érintő régió idegenforgalmi fejlesztésének egyeztetésében, értékeinek feltárásában folytattak vélemény- cserét. A testület elfogadta Kerekes László főtitkár előteijeszté- sét, aki többek között az 1989- 1990 közötti időszak pénzügyi gazdálkodásáról, az ellenőrzés tapasztalatairól adott számot. Ebből kitűnt, hogy az említett két évben 18,5 millió forint állami segítséggel több mint 50 milliós fejlesztést valósítottak meg a térségben. Ezt elsősorban az infrastruktúra korszerűsítésére fordították. Bejelentették, hogy ebben az évben 12 és fél millió forint támogatásban részesült a Ti- sza-tavi terület az Idegenforgalmi Alapból. Ennek célszerű fel- használásáról is döntött a testület. Többek között teljeskörű szúnyogirtást, üzletsemleges reklám- és propaganda tevékenységet folytatnak, emellett 9 millió forintot költenek az idegenforgalmat segítő települések infrastruktúrájának fejlesztésére. Az intéző bizottság támogatásban részesíti a tiszafüredi szabadstrand megközelítését szolgáló úthálózat építését, a tisza- derzsi strand és csónakkikötő fejlesztését, a kiskörei, a tiszanánai, a sarudi és poroszlói üdülőterületek fogadóképességét segítő szolgáltatások javítását. Külön is kiemelték az ülésen a Tisza-tó idegenforgalmi hasznosításában eddig hátrányos helyzetű Borsod- Abaúj-Zemplén megyei településeket. így Négyest és Tiszaval- kot, amelyek a szigorúan védett természetvédelmi terület és madárrezervátum közelsége miatt speciális helyzetben vannak. Mivel az említett településeken tömeges turizmus nem valósítható meg, így a fejlesztés iránya a falusi turizmus feltételeinek megteremtése lehet. Ennek érdekében a megfelelő tervek kidolgozásához és az úthálózat korszerűsítéséhez az intéző bizottság ebben az évben támogatást nyújt az Idegenforgalmi Alapból. A testület ülésén resztvettek az érintett megyék önkormányzatainak, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak a képviselői is. A jelenlevők annak adtak hangot, hogy a Tisza-tó térségében fontos szerepet vállalhat a növekvő idegenforgalom, de mellette feltétlen szükség van más gazdasági ágazatok fejlesztésére is. Felhívták a figyelmet arra, hogy az ott élő, közel 40 ezer ember megélhetését, boldogulását csakis a több lábon álló gazdaság biztosíthatja. Az intéző bizottság szerint mielőbb szükséges úgynevezett regionális terv készítése, amely jogszabályilag is biztosíthatja a területfelhasználást és a különböző gazdasági ágazatok közötti helyes arány kialakítását. Elhangzott, hogy a közép-tiszavi- déki üdülőkörzet települései szervesen kívánnak kapcsolódni a teljes magyarországi Tisza-sza- kasz, illetve az Alföld idegenforgalmához. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az 1996- os budapesti világkiállítás látogatóinak érdekes és speciális programokat kínáljanak. (m. k.) Polgárőrök országos találkozója Alatkán Bemutatóra készülnek Mint lapunkban beszámoltunk róla, június 15-én országos polgárőr napot rendeznek a Heveshez közeli Alatkán. Már tartanak az előkészületek, és mint Réz Tibortól az Országos Polgárőr Szövetség Heves Megyei Bizottságának elnökétől — a fő szervezőtől — megtudtuk, hazánkban régiónként rendeznek hasonlókat öt helyen. Az alatkai első lesz, amelyet később rendszeressé, hagyományteremtővé szeretnének tenni. A találkozó célja, hogy a polgárőrök megismeijék egymás munkáját, a rendőrség illetékeseit, az önkormányzatok képviselőit, akikkel napi kapcsolatot tartanak. Az alatkai bemutatón különféle sport- és KRESZ- vetélkedőket rendeznek. A programot reggel 8-tól délután 5-ig tervezik, miközben délben a helyi honvédség — térítés ellenében — gulyást főz a vendégeknek. A szervezők a rendezvény napján reggel háromnegyed 8-tól 9 óráig a hevesi autóbusz-pályaudvarról külön kocsival szállítják a helyszínre az érdeklődőket. Ugyanezt teszik délután 3 órától, amikor vissza viszik a jelentkezőket Hevesre. A rendezők legalább félezer résztvevőre számítanak. A francia és belga tapasztalatok Nagyító alatt a közisrazsratás Nemrégiben dr. Hegedűs György hevesi polgármester az érdi, a hajdúböszörményi polgármesterrel, a SZÜV kecskeméti irodájának vezetőjével, valamint a Városi és Megyei Ön- kormányzatok Működésvizsgálati Társulatának vezetőjével Franciországba és Belgiumba látogatott, ahol az ottani közigazgatást tanulmányozták néhány napon keresztül. Külön részletességgel vették szemügyre a Reimstől 30 kilométerre fekvő, 4000 lakosú kisváros Vilié D’ay-Champagne életét. Megtudhatták például, hogy ebben a kisvárosban négy általános iskola, egy gimnázium, egy kollégium és egy tornacsarnok található, s külön iskolájuk van a fogyatékos gyermekeknek. Mintegy 23 millió frankos költségvetésből gazdálkodnak, és ebből 13 millió adók formájában folyik be. A település fő gazdasági tevékenysége egy személyautók belső berendezésével foglalkozó üzem működtetése, valamint a híres pezsgőgyártás. Az ottani tanács 27 taggal működik, s közülük választják meg — hat évre .^.a~palgármestert, akit egy tanácsnokokból álló szűkebb kabinet segít munkájában. Ők hetente egyszer, a tanács pedig havonta egyszer ülésezik, s érdekességképpen meg lehet jegyezni, hogy csak a polgármester dolgozik főállásban, valamint a polgármesteri hivatal 8 embere, igaz, az ügyvitel minden mozzanatát számítógép segítségével végzik. A közalkalmazottak száma a városban mindössze 65. A szociális ügyekkel kapcsolatban például az derült ki, hogy a támogatásokat egy bizottság bírálja el (az összeg évi 800 ezer frank), s ezt főként az iskolákban folyó étkeztetés finanszírozására használják. Az iskolákat egyébként az állam tartja fenn, s minden költséget ő áll. Az önkormányzat csakis a munkaképteleneket és a betegeket segélyezi, ők 45-en havi 2200 frank járadékot kapnak. A kisvárosban 160 munkanélküli él, s közülük sokan végeznek közhasznú munkát. A városban 400 bérlakás található, ám ezek egyike sem a tanács tulajdona, hiszen a lakáspiac teljes mértékben magánkézben van. Tarnazsadányban Megválasztását követően a tarnazsadányi önkormányzat első képviselő-testületi ülésén olyan programot fogadott el, amely a középpontba helyezte a község alapvető kommunális ellátásának további fejlesztését. Ennek során megvalósult a háziszemét tárolására alkalmas lerakóhely kialakítása, amelyben segített a Tamaholding Agrárszövetkezet. A szemét intézményes szállítását július 1-jétől bevezetik. A Tátika döntője Mint lapunkban korábban hírül adtuk, a hevesi Gyermekház szervezésében megtartották a Tátika elődöntőit. Ezt követően — az elmúlt hét végén — a városi Móricz Zsigmond Művelődési Központban rendezték a döntőt. A zsűri 17 produkciót bírált, és a legjobbakat elismerésben részesítette. Gyógynövénygyűjtőket keresnek A Boconádon működő Kelet Kft. magyar — német vegyes vállalat szárított gyógynövények felvásárlásával és értékesítésével is foglalkozik. Kihasználva az önálló külkereskedelmi jogot, az ország szinte minden részéből gyógynövény gyűjtőket szerveznek, és a jelentkezőknek felvilágosítást adnak a szakszerű gyűjtés módjairól, illetve a szárításról. Miután az említett termékeknek korlátlan piacuk van, így a jó minőségű árut minden meny- nyiségben átveszik, és német partnerükön keresztül értékesítik. A nagybani csomagolást a kft. végzi, ám minden zsákra, dobozra ráragasztják a gyűjtő nevét is. PÁLYÁZAT! Javítsunk együtt Eger ellátásán a Napsugár utcai Nap, valamint a vasúti ABC üzemelésén: Az üzletekben kialakításra kerülő — zöldség-gyümölcs — hús-baromfi — tej-kenyér — napi háztartási cikkek — virág, ajándék shopok üzemeltetésére vállalkozókat keresünk. Érdeklődni az üzletvezetőknél PIRAMISKER KFT. Eger \ JHnRAMJEKER V Gyermeknap Hevesen Május utolsó szombatján színes látvány, vidám muzsika és gyermekzsivaj töltötte be a város szívében lévő ligetet. A városi gyermek- könyvtár gazdag programmal várta a nap ünnepeltjeit, azaz a gyermekeket. Szerencsére a kedvező időjárás is kegyeibe fogadta a szabadtéri rendezvényt. A zenés ébresztő után Győrfi József alpolgármester köszöntő szavaival vette kezdetét a mulatság. A kicsik először aszfaltrajzversenyen mérték össze tudásukat és fantáziájukat. A nagyobbak ez idő alatt a Garabonciás Színjátszó Klub előadásában tekintették meg a Prücsök című műsort, majd Muzsay András előadóművész tolmácsolásában vidám zenei attrakció részesei lehettek. A JÁ-TÉKA vetélkedő keretében ügyességi és fantáziajátékokra, autómodell- és hulahoppkarika-versenyre, és sportvetélkedőkre került sor. A helyszínen egyébként könyvvásár várta az érdeklődőket. A nap zárásaként a legügyesebbek értékes nyereményekhez juthattak, mégpedig licitálással, a programokon elért eredményeik alapján. A sikerhez hozzájárult a helyi szponzorok és közreműködők sora: az állami gazdaság, a kereskedőház, a takarékszövetkezet, a városi rendőrkapitányság, a szocialista párt, a Középfokú Oktatási Intézet, a városgazdálkodás vállalat, az önkéntes tűzoltók, a nevelési tanácsadó, valamint a művelődési központ zenekara. Június 3-tól SZÖVETKEZETI VÁSÁR a füzesabonyi áruház osztályain, amíg a készlet tart. 30-40—50 engedménnyel vásárolhat egyes konfekciót, méterárut, kötött divatárukat, női, férfi-, gyermekcipőket, szandálokat, TV-t, videót, magnót, mikrosütőt, minigrillt, játékot és még sok egyéb mást. Térjen be hozzánk — megéri! CD ÁFÉSZ Füzesabony Két tartalmas évtized — üdülői gondnokként „V isszatérek a Nyírségbe...” Valósággal Tarnamérához nőtt, a stranddal szemben levő üdülőhöz kötődött, amelynek több mint két évtizeden át a gondnoka volt. Mérán és a környéken szinte nincs olyan idős és fiatal, aki ne ismerné a ma 72 esztendős Zsíros Balázst, a környék Balázs bácsiját. Az egykori honvéd alezredes 21 esztendővel ezelőtt — két infarktus után — kényszerből nyugállományba vonult. Nem akart tétlenkedni, ezért szívesen elvállalta a tarnamérai Honvéd üdülő gondnokságának vezetését. Bár Gyöngyösön lakik, tavasztól őszig évről évre Mérán élte életét. Sokat tett azért, hogy kezdetben a tisztek és a tiszthelyettesek, s családjaik kikapcsolódást, szórakozást találjanak az üdülőben. Irányításával korszerűsítették, komfortosították a vissza-vissza- térő vendégek örömére az üdülőterületet. Kezdetben csak a honvédség alkalmazottai jártak ide, 1989 óta viszont hazai és külföldi vendégeket is fogadnak. — Hetvenkét évesen mit tehet az ember — sorolja Zsíros Balázs —, mint hogy abbahagyja az aktív munkát. Huszonegy év hosz- szú idő volt, de úgy érzem, eredményes és hasznos. Szeretek az emberekről gondoskodni. Ezért is szívügyemnek tartottam a munkám, amikor arra törekedtem, hogy az ide látogatók ne csupán Mérát, hanem a környező táj, a települések életét is meg- ismerjék. így gyakran szerveztem kirándulásokat Egerbe, Jászberénybe, Tiszafüredre, Poroszlóra, Kiskörére. Most fájó szívvel búcsúztam, de a korom miatt be kellett fejeznem, fel kellett adnom a gondnokoskodást. Szívesen folytatnám, de érzem, hogy szükségem van az életem hátralévő részében a pihenésre. — Van már utódja? — Május közepétől a Tarna- zsadánybóljött Zazravecz Antal vette át tőlem a stafétabotot. Persze, az első napokban-hetekben még segítségre szorult, szívesen átadtam hát neki tapasztalataimat. Igaz, hivatalosan elköszöntem, és visszatértem gyöngyösi otthonomba, de időnként azért csak eljövök majd, mert hiányozni fog az üdülő. — Hogyan tervezi a következő éveket? — Már nem aktív munkával, hanem inkább csendben, nyugalomban. Ameddig csak tudom, szeretném megőrizni az egészségemet. Feleségemmel elhatároztuk, hogy még ebben az évben — immár végső célként — Nyíregyházára költözünk. Nyírségiek vagyunk, szeretnénk hazamenni, hogy életünk alkonyán újra a szülőföldön lehessünk. Ott van a testvérem és a feleségem rokonsága is. A gyermekeinket felneveltük, a lányom élvonalbeli kézilabdázó, Németországba megy féijhez, a fiam viszont Gyöngyösön marad. Az én koromban tulajdonképpen már minden nap ajándék, tehát szeretnék úgy élni a továbbiakban, hogy ezt az ajándékot még egy darabig élvezhessem. A méraiak azt akarták, hogy ideköltözzem: ez megtiszteltetés, bizonyítja, hogy szeretnek, tisztelnek, de azt hiszem, a szülőföldem lesz az igazi portám... Mentusz Károly
