Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

HÍRLAP, 1992. június 30., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Az egriek és a helyi adók Valaminek a kezdete: az Atellana Alapítvány A tánc és a „nápolyi kapcsolat” — Húsz éve foglalkozom pan­tomimmel és tánccal — mondja Gerják István. Valóban ennyi idő telt volna el? Amikor e sorok írója — lassan tizenhárom esz­tendeje — e városba került, Ger­ják István afféle magányos far­kasként mondta a magáét „pan­tomimügyben”. Nem is volt na­gyon népszerű ez a műfaj akkori­ban Magyarországon. „Beszé­dessége miatt” nem nagyon pro­pagálta a hivatalos kultúrpoliti­ka. Sok mindent el lehetett vele mondani szavak nélkül, ezért akár még veszélyes is lehetett. Akkoriban két kézen meg lehe­tett számolni azokat, akik a moz­gásművészetnek ezzel az ágával foglalkoztak. Jómagam — a me­gyei művelődési központ akkori előadójaként — egy kicsit Gerják Istvánnak is köszönhettem, hogy egy pantomimsorozat erejéig si­került a város közönségével, s fő­ként a különlegesre, a titokzatos­ra mindig fogékony diáksággal megismertetni a műfaj akkori hazai irányzatait. Az MMK-ban akkor egymás után több ilyen produkciót láthattak. Kecskés András pantomimművész önálló estjével és stúdiójával is többször vendégszerepeit itt. Fellépett a Karsai Pantomim Rt. és Köllő Miklósék. S akkor egy megyei diákszínpadi minősítő fesztivál felhívásán felbuzdulva, létrejött a Geiják István vezette Atellana Mozgásszínház. Élénken emlék­szem az első produkcióikra, a születés kínjaira és örömére... — 5 most hol tartanak? — kérdezem az egri pantomimest. — A megalakulásunk után felléptünk a diáknapokon, szín­játszó fesztiválokon. Több kü- löndijat kaptunk, egyszer orszá­gos arany minősítést is. Aztán az Egerrel baráti viszonyban lévő nemet városban, Siegenben lép­tünk fel — nagy sikerrel. Azóta több külföldi együttessel levele­zek, Olaszországba, Németor­szágba, Belgiumba. Énnek révén 1990. augusztus 20-án olasz mű­vészegyüttes szerepelt meghívá­sunkra Egerben, majd szeptem­berben mi mentünk Nápolyba. Ezt a kapcsolatot idén is folytat­juk, s szeretnénk nemzetközibbé tenni. — A mozgásművészetet még Debrecenben, Regős Pál csapa­tában pantomimmel kezdte. Az­tán ez a „szerelem ” továbbfejlő­dött... — A pantomim mellett a tánc minden formája érdekel. Menet közben B kategóriás színházi rendezői oklevelet szereztem. Elvégeztem Budapesten egy pantomim-csoportvezetői kur­zust, és részt vettem a Kreatív Mozgás Stúdióban nemzetközi tánctanfolyamokon. — Egerben a profi színház sem hagyta érintetlenül... — így van, készítettem kore­Kontakt tánc ográfiát az egri Gárdonyi Géza Színház Fehér házasság című da­rabjához. Később a Harlekin Bábszínház A szürke ló című produkciójához. Sok barátot szereztem, s némi színházi ta­pasztalatot. Tele vagyok tervek­kel. Szeretnénk külföldi együtte­seket meghívni, így bekapcso­lódni a nyári programokba. Sze­retnék egy Kreatív Mozgás Stú­diót létrehozni, amely megoldja a városban a balett, a jazz-balett, a pantomim, a szteptáncok taní­tását... — Ez mindenekelőtt hely- és költségigényes vállalkozás... — A stúdió lehetővé tenné táncosok tanfolyamokra küldé­sét, a színház koreográfusi mun­káinak támogatását. A stúdió helye — a munkahelyem — az Egri Közgazdasági Szakközépis­kola tornaterme lenne, ahol már egy hatszor 2 méteres tükörfalat fölszereltünk. Jelenleg arról tár­gyalunk, hogy bérelünk egy he­lyiséget a varosban, ahol majd reggeltől estig táncot lehet tanul­ni. Ebben partnerem Gyuricza Liliann, aki nemrégiben érke­zett haza Svédországból, ahol egy balettiskola tanáraként dol­gozott évekig. (Egyébként ő Ke­lemen Mártának, a Gárdonyi Géza Színház koreográfusának a lánya.) Elméleti képzést is ad­nánk, például táncfilmeket vetí­tenénk. Hétvégeken pedig rend­szeres előadásokat tartanának helybeli és meghívott művészek. Létrehoztunk Atellana néven egy mozgásművészeti alapít­ványt is... — Talán még külföldi tanáro­kat is sikerülne megnyerni? — Erre is gondoltam. Egyelő­re — az említett külföldi kapcso­latok folytatásaként — augusztus 10-től 20-ig szeretnénk meghív­ni a nápolyi Le Nuvola és a Ü As- sociazione Culturale Masquera- le együtteseket, akik bohoctan- folyamot és feketebáb-előadáso- kat tartanának. A tervben az is szerepel, hogy — miként tavalyi (Nagy Péter archív felvétele) vendégeink — ők is augusztus 20-án szórakoztatnák a közön­séget a Szépasszony-völgyben. — A közelmúltban fővárosi táncosok vendégszerepeitek Egerben... — Az év folyamán havonta egy-két alkalommal tervezzük az ország neves táncosainak részvé­telével egy-két napos tánctalál­kozók megszervezését. Szoros kapcsolatot építettünk ki a Bu­dapesti Kreatív Mozgás Stúdió­val. Eddig hat táncnlmet kap­tunk tőlük, és még továbbiakat is ígértek. A Budapesti Tánciskola ev végi bemutató táncműsorát június elején a helyi közönség is láthatta a Gárdonyi Géza Szín­házban. A Petőfi Csarnokkal va­ló jó kapcsolat révén külföldi táncszínházak egri fellépéseit rendezzük meg a színházban vagy a Megyei Művelődési Köz­pontban. A városi táncoktatás támogatása érdekébenjelenleg a Dobo-gimnázium első- és má­sodéves drámapedagógiai osztá­lyának táncot tanítok. Az Atella­na Alapítványtól várjuk, hogy lesznek támogatóink, szponzo­raink. Mi — az együttesem — és mindazok, akik szívükön viselik a mozgásművészetet, bízunk benne, hogy nem kell a főváros­ban élni ahhoz, hogy ezt a műfait jó színvonalon lehessen művel­ni... Támogatókat vár tehát az együttes. S nem alap nélkül, mert tíz év munkája van mögöttük. S ha még azt is hozzátesszük: mindezt munka, tanulás mel­lett... Hiszen Geiják István maga is polgári foglalkozást űz: számí­tástechnikát tanít a közgazdasági szakközépiskolában, s ha szük­sége van rá — mert valamiből él­ni kell —, közvéleményt kutat, vagy programokat ír. Most ép­pen egy számítástechnikai tan­könyvet, DOS-CONTEXT- NORTON címmel. S emellett — természetesen — táncol... Jámbor Ildikó A műkincsek érdekében Lebontották a kiállítást Június 25-én lebontották a ba­rokk egyházművészeti kiállítást Egerben, a ferencesek altemplo­mában. A helyiség páratartalma túllépte a megengedett értéket, ezért műtárgyvédelmi szempon­tok miatt döntöttek úgy a kiállí­tás rendezői, hogy inkább le­bontják a tárlatot. Az anyag egyelőre raktárba került. S hogy mi lesz a sorsa? Az egri érseki palotában felújítás alatt áll egy épületrész, ahol majd az ősszel végleges helyükre kerülnek ezek az értékek. Főként üzletembereknek Nemrég megindította belföldi légijáratait az Air Service Repülőgépes Szolgálat. A járatok Budaörsről indulnak — hetente háromszor — Győrbe, Szombathelyre, Szegedre, Pécsre, Nyíregyházára és Debrecenbe. A közel­múltban ezeket nemzetközivel is bővítették, miután Budaörsről Ungvárra, sőt Debrecenből is a kárpátaljai városba indítanak járatot. Mindezt elsősor­ban üzletembereknek szánják, mert időben sokkal gyorsabb, mint a hagyo­mányos közlekedés. Amennyiben egy szakember 24 óra alatt az adott vá­rosban nem tudja befejezni tárgyalásait, akkor többletköltséggel kell szá­molnia a szálloda és a hagyományos közlekedés igénybevétele miatt. Ezt pótolhatja időkíméléssel a helyi légiközlekedés. Az IBUSZ egri igazgatósá­ga ezért nemrég szerződéssel kapcsolódott az Air Service-hez. Repülője­gyeket értékesítenek a térségben a belföldi járataikra. Természetesen gyön­gyösi, hatvani, mezőkövesdi és ózdi ilyen irányú igényeket is kielégítenek. Szeretnék, ha az Egerhez közeli makiári repülőteret is bekapcsolnák a hazai légiközlekedésbe. Az éterben a Rádió Eger! Adás — száz órán át A „gondoskodó kéz” Is segítségre vár Semmelweis-ünnepség Semmelweis Ignác születés­napja alkalmából ünnepséget rendeznek ma délután két óra­kor az Eger Megyei Jogú Város önkormányzata által fenntartott egészségügyi szakszolgálatok dolgozói. A polgármesteri hiva­tal dísztermében tartott ünnepi megemlékezésen részt vesznek a háziorvosi, a házi gyermekorvosi körzetek, az iskolaorvosi szolgá­latok és a bölcsődék munkatár­sai. A megjelenteket dr. Ringel- hann György polgármester kö­szönti. Dr. Molnár Miklós, a vá­rosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke mond majd ünnepi beszédet. Az ün­nepségen az egészségügyi dolgo­zók jutalmakat is átvesznek majd. Akvarellbiennálé az IH-ban Július 3-án, pénteken délután három órakor nyílik Egerben a XIII. Országos Akvarellbienná­lé. A jelentős képzőművészeti esemény helyszíne ezúttal az If­júsági Ház. A közönséget kö­szönti és a biennálé dijait átadja dr. Ringelhann György polgár- mester. A kiállítást Chikán Bá­lint művészettörténész nyitja meg. Dinnyés József Egerben Az Egri 2-es Számú Általános Iskola nyári napközisei látják vendégül Dinnyés József daltu­lajdonost. Július 7-én, kedden délután három órakor találkozik a fiatalokkal az ismert énekes, aki ezúttal a határainkon túl élő magyar költők verseiből készült összeállítását adja elő. KDNP-s vezetőségválasztás A Kereszténydemokrata Néppárt egri városi szervezete a napokban tartott taggyűlésén új vezetőséget választott. Az elnök dr. Molnár Miklós 56 esztendős orvos lett. Elnökhelyettesnek választották dr. Kohajda László 41 éves jogtanácsost, a titkári te­endőket pedig Csajtai Géza 45 éves olajmémök látja majd el. Francia napközi az MMK-ban Nagy sikernek örvend a Me­gyei Művelődési Központ fran­cia napközije. A tizenöt általá­nos iskolás e napokban — egé­szen július 3-ig — nemcsak a francia nyelv alapjaival ismerke­dik, ugyanis a délutáni foglalko­zásokon dramatikus játékok se­gítségével is élményszerűbbé te­szik számukra a tanulással eltöl­tött szünidei napokat. Egyéves a Rádió Eger. A szü­letésnapot munkával ünnepük a stáb tagjai. Zakar János stúdió- vezető elmondta, hogy július 2-től egy héten keresztül az éter­ben is sugárzott adással örven­deztetik meg a város és környéke lakóit. A vállalkozás apropóját nem kisebb esemény adja, mint a ba­rokk fesztivál, melyet a barokk városok nemzetközi éve alkal­mából rendeznek Egerben. Nos, ebből a helyi rádió is ki akaija venni a részét, s a Magyar Mű­sorszóró Vállalat adta lehetőség­gel élve, a tervek szerint száz óra adásidőben sugároznak a 101,3 MHz-es URH-sávon. — Mivel töltik majd ki ezt az adásidőt? — kérdeztük a stúdió- vezetőt. — Természetesen informáci­ókkal, és sok-sok jó zenével. A barokk zenei fesztivál rendezvé­nyeiről rendszeresen tájékoztat­juk a hallgatókat. A stúdióban óránként megszólaltatunk egy- egy vendéget, többek között a fesztiválon fellépő művészeket is. De nem maradnak el a közér­dekű hírek sem, s néhány aktuá­lis helyi riporttal is fűszerezzük a kínálatot. — A rádió hallgatói már meg­szokták a vetélkedőket... — Telefonos játékot most is tervezünk, s ebbe már nemcsak az egriek kapcsolódhatnak be. Reményeink szerint a város ha­tárán túl is lehet majd fogni az adást, a kiskertekben, az Eger környéki utakon közlekedő au­tók rádióin, s talán még távolabb is. — Kik „tartják a frontot” a stú­dióban az egy hét alatt? — Hat szerkesztő és négy ze­nei szerkesztő váltja majd egy­mást, s sok információs munka­társ. Állandó kapcsolatot tar­tunk — mint mindig — a mentők, a tűzoltók, a rendőrség és a City Taxi ügyeletéivel. Most sem ma­rad el a német hírműsor, amelyet a külföldi turisták számára su­gárzunk. — Naponta hány órától érde­mes megkeresni az egri adást a készülékeken? — Július 2. és 8. között min­dennap reggel hattól este nyolcig jelentkezünk. S még annyit sze­retnénk hozzátenni: vátjuk a hallgatók visszajelzéseit és infor­mációit. A tervünk ugyanis az, hogy a nyáron még két vagy há­rom alkalommal megismételjük ezt az akciót. A műemlékvédel­mi nyári egyetem és a filmművé­szeti kurzus ideje alatt, az au­gusztusi íjászverseny alkalmával, illetve szeptemberben, a szüreti napokon. — Jámbor — (Folytatás az 1. oldalról) Két évvel ezelőtt mintegy 35 millióan támogatták pénzzel és önkéntes munkájukkal a progra­mok létrejöttét, a befolyt 3,6 mil­liárd dollár még amerikai mére­tekben is tiszteletet parancsoló tény. Önkéntesek hada járja a közösségeket, segítenek a társa­dalmi gondok feltérképezésé­ben. A képzeletbeli világranglis­tán a United Way ezzel az ered­ménnyel magasan az első helyen végezne. — A tengerentúli eszméket, célkitűzéseket tekinti kiinduló­pontnak a magyar szervezet is. Vannak-e az alapítványnak sajá­tosan egri vonatkozásai? — Annak idején azzal a céllal alakult meg Magyarországon, hogy — a nemzetközi jelképet értelmezve — a „gondoskodó kezek” nyújtsanak támogatást a magyar társadalom önszervező­désének előmozdulásához, a gondok, problémák megoldásá­hoz. A mi társadalmunk termé­szetesen hagyományaiban, kul­túrájában is jelentősen eltér az amerikaitól, az adományozás, az önkéntes munka is más megíté­lés alá esik, mint odaát. A ma­gyar testület tiszteletbeli fővéd­nöke Göncz Árpád köztársasági elnök, s az igazgatótanácsban neves művészek, vállalkozók, vállalatigazgatók, újságírók vesznek részt. A hevesi tájon is legfőbb elv, hogy segítsük az em­bereket. A szociális szolgáltatá­sok körében támogatjuk az új szemléletű szociális munkások képzését, a gondozói hálózat ki­Időszerűnek látszik, hogy így, fél év táján körképet adjunk az egri helyi adókról, adófizetőkről és adófizetési moráljukról. Ezért kerestük fel a városi adó- és ille­tékhivatal vezetőhelyettesét, Korsós Lászlót. — Három helyi adó van — kapjuk a tájékoztatást —, a ma­gánszemélyek kommunális adó­ja, az idegenforgalmi adó, vala­mint a helyi iparűzési adó. Ezen­kívül van egy központi, a gépko­csiadó, amely bevételének csak a fele illeti meg városunkat. De az idegenforgalmi adó keretében befolyt minden egy forint után két forint támogatást kap a város a költségvetésből. — Ezekből az adókból meny­nyi szerepel a folyó évre a bevételi tervben, s miként áll ahhoz vi­szonyítva a már befolyt adók ösz- szege? — A kommunális adóból nyolcmillió forint szerepel a vá­ros bevételi tervében, de annak 95-97százalékát már befizették, mivel éltek az érintett személyek a két részletben való lerovás he­lyett az egy tételben való kedvez­ményes befizetés lehetőségével. Egyébként tudomásom szerint Egerben a kommunális adó a vá­rosok sorában egyike a legala­csonyabbnak, hiszen például Gyöngyösön az egri 600 forint­tal szemben kétezer forint. Az idegenforgalmi adóból négymil­lió forint a tervezett bevételünk, amelyhez azonban az állami költségvetésből még nyolcmillió forinthoz jut városunk. így ösz- szességében 12 millió forintra számítunk. A betervezett összeg­nek kb. a 20 százaléka már be­folyt, de most indul az idegenfor­galmi szezon, s ezért ebből az adóféleségből most számítunk a bevétel zömére. Ezt az adót min­denki tartozik megfizetni, aki Eger város közigazgatási terüle­tén 48 óránál tovább tartózko­dik. A szállásadó szedi be, s a kö­vetkező hónap 15-ig tartozik azt befizetni. Ha azonban van köz­beiktatott közvetítő (IBUSZ, építését, tanácsadó szolgálattal enyhítünk a krízishelyzetben lé­vőkön, önsegítő, személyiségfej­lesztő programokat szervezünk, támogatjuk a rokkantak és moz­gáskorlátozottak érdekvédel­mét, s a megváltozott munkaké­pességűek rehabilitációját is se­gítjük erőnkhöz képest. A kultu­rális, az oktatási és a nevelési programunkban szerepel az is­kolai mentálhigiénia, az oktatás fejlesztése, a tehetséggondozás. Részt veszünk az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás népszerűsítésében, és fontos sze­repet szánunk környezeti kultú­ránk fejlesztésének, meglévő ter­mészeti kincseink megóvásának. — A fél év alatt mit sikerült megvalósítani az elképzelések­ből? — Nem vagyok boldog és elé­gedett az elmúlt hat hónappal, igaz, még csak a kezdeti lépések­nél tartunk. Abban sem vagyok biztos, hogy megyeszerte ismer­nek bennünket. Ézt bizonyítja az is, hogy sok magánszemély je­lentkezett segítségért nálunk. Ezért el kell mondanom, hogy alapítványunk nem egyéneket, hanem szervezeteket támogat. Ehhez persze, megfelelő pénz­alapot kell teremtenünk, össze kell gyűjtenünk a forrásokat. Ta­lán a propaganda hiányával is magyarázható, hogy nem jutott el hírünk azokhoz a cégekhez, vállalkozókhoz, akik eddig is nyitottak voltak az ilyen ügyek iránt. Ez azzal is magyarázható, hogy addig nem akartunk nagy hírverést csapni önmagunknak, Idegenforgalmi Hivatal, stb.), úgy az inkasszálja be ezt az adót, s ő tartozik azt a városi adóhiva­talnak befizetni. — Mi a helyzet a helyi iparű­zési adóval kapcsolatban? — A bevételi tervünk alapján 70 millió forintra számítunk, és azt mondhatom, hogy ebből az adóból jelenleg időarányos a be­vételünk. Ezt az adót az előző év árbevétele alapján két részlet­ben, mint előleget kell leróni; s majd 1993. február 28-ig kell a tényleges árbevétel alapján ele­get tennie kötelezettségének az iparűzőnek — az idei bevétele alapján. Egyébiránt e téren is időarányos a bevételünk. Aki je­len évben kezdte vállalkozását, annak az első 60 nap árbevételét kell érvényesítenie, s ez alapján adóelőleget kell fizetnie, és majd 1993. február 28-ig kell a folyó évi tényleges árbevétele alapján adóznia. — Kaphatnánk tájékoztatást a gépjárműadóról is? — Ebből 30 millió forint a be­vételi tervünk, de mint központi adóból, csak 15 millió illeti meg városunkat. — Mi a véleménye a városi adóhivatalnak az adófizetési morálról? — Nyugodtan elmondhatom, hogy a helyi adó fizetésére köte­lezettek általában eleget tesznek fizetési kötelezettségüknek. Utalok itt a kommunális adó te­rén megmutatkozott eredmé­nyekre. Az idegenforgalmi és az iparűzési adóból is időarányos bevételt regisztráltunk. A befize­tett helyi adók a személyi jövede­lemadóból levonhatók. Áz ipar­űzési adó pedig elszámolható a vállalkozó költségei rovatban. Korsós úr felhívja a figyelmet arra is, hogy az adófizetésre kö­telezetteknek az évközi változá­sokat 15 napon belül jelenteniük kell. Ha időben nem teljesíti ezt, avagy a bevallást, mulasztási bír­ságot vagy adóbírságot és kése­delmi pótlékot kell felszámolnia a hivatalnak. Sugár István amíg a hivatalos alapítóokmá­nyunk nem volt a kezünkben. A dokumentumokat bárki bármi­kor ellenőrizheti, áttekintheti, s tájékoztatunk is mindenkit arról, hogy mire fordítjuk a megszer­zett pénzt. így hát nem fordulhat elő, hogy a befizetett összeget netán más célra használjuk lel. Sajnos, még nem tudunk beszá­molni olyan eredményekről, mint a szegediek, ahol a nagy cé­gek — tudomást szerezve a szer­vezetről — többmilliós támoga­tást nyújtottak. Mi csupán azzal a minimális összeggel rendelke­zünk eleddig, amelyet az alapí­tók adtak össze. Ezt szeretnénk most szaporítani, s ehhez kér­nénk segítséget. Már sokakat megnyertünk ügyünknek, meg­alakult az igazgatótanács is, az­tán a különböző szakbizottsá­gok, amelyek élén a város neves művészei, politikusai, gazdasági szakemberei állnak. Tiszteletbeli elnökünk pedig a Heves megyei születésű Törőcsik Mari. Szeret­nénk munkálkodni megyénk na­gyobb városaiban, de a falvak­ban is. Legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy az értelmi fogya­tékos fiatalok számára munka­helyeket teremtsünk. Orvosok, pedagógusok már eddig is sokat tettek azért, hogy a sérült embe­rek ne szoruljanak az egészsége­sek társadalmának perifériájára, s hogy őket is — akár a munká­ban, akár bármi más téren — tel­jes értékű embereknek tekint­sék... Szüle Rita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom