Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. június 27—28., szombat—vasárnap Beszélgetőpartnerünk: az eladósodott filmrendező Gyarmathy Lívia új közönségfilmjéról, a forgatás kínjairól és a nevetőgörcsöt kapott főszereplőről Aki régebbről ismeri, azonnal észreveszi, hogy kissé „tépettek” az idegei Gyarmathy Líviának. Az ismert rendezőnő ugyan sokszor megélte már az alkotómunka izgalmát és fáradságait, a legújabb filmjével, „A csalás gyönyöreiével kapcsolatos bonyodalmak azonban alighanem a filmvilág legedzettebb tagjainak lelkivilágát is megviselték volna. — Májusban lesz a bemutató, de szó sincs arról, hogy addig nyugodtan ülhetnék a babérokon — mondja a rendezőnő. Jóllehet, a film kész, már dobozban van — de mivel azt vállaltam, hogy igazi szórakoztató közönségfilmet csinálok, most elő kell teremtenem a reklámhoz szükséges pénzeket. Ha nem sikerül, egykönnyen úgy járok, mint előttem már sokan mások: hiába a — hitem szerint —jó film, kockái üres nézőtér előtt peregnének a mozikban. Mert ma már figyelemfelkeltés, propaganda nélkül egy doboz gyufát sem lehet eladni, nemhogy egy filmet... S ezt istenkísértés megkockáztatni — ahhoz túl nagy a konkurencia. Szavaiból úgy tűnik, hogy ezúttal a szokásosnál is nagyobbnak érzi a tétet. — Igen, mert munkatársaimmal együtt keservesen megkín- lódtuk ezt a filmet. Eredetileg mintegy 23 millió forinttal — azaz nettó alig 19 millióval — kezdtük el a forgatást. Hogy némiképp érzékeltessem ennek nagyságát: egyetlen terem egyetlen napi bére 200 ezer forint! Mégis nekifogtam a munkának, mert úgy éreztem, ha meditálok és késlekedek, hamvába hal az ötlet is, ami vétek lett volna. Mit volt mit tenni. A filmgyárban fedezetlen csekkekről, váltókról szól a fáma... — Volt ilyesmi is... Már-már rémtörténet, ami mögöttünk van. Kezdődött azzal, hogy a kasszából legfeljebb egy rövidfilmre futotta volna, holott parádés szereposztású, látványos, gazdag kiállítású filmben gondolkodtunk. Amikor belevágtunk, a Sámson Holding, egy viszonylag tőkeerősnek tűnt vállalkozás felajánlott 15 millió forintot. Sajnos, Sámson haját levághatták, mert kiderült, hogy a cég anyagi gondokkal küzd, s nincs meg a 15 millió. Kopro- dukciós szerződést kötöttünk hát a Dialóg Stúdióval, az Objektív Stúdióval, a család is létrehozott egy alapítványt... De mindez kevésnek bizonyult, amikor a színészeknek, a stábnak, az operatőröknek fizetni kellett, vagy amikor kamerákat, lámpákat béreltünk, ruhákat varrattunk. — Úgy dolgoztunk, hogy a pénzünk egy hétre sem volt elég. Mit mondjak, őrült helyzet volt — hajnalig tartó telefonokkal, alkudozásokkal, kilincselésekkel. Sámsonék adtak egy váltót, de egyetlen bank sem akarta elfogadni, s csak a Külkerbank elnök-vezérigazgatója szánt meg bennünket — persze azzal, hogy a váltót pár héten belül a Sámsonnak (amely időközben fizetésképtelenné vált) ki kell egyenlítenie. Közben a Dialóg is vissza akarta tartani a maga 5 millióját. Végül is most ki tartozik a banknak? — Erről jogviták folynak, az ügy egyelőre lezáratlan. Tartozom fűnek-fának, de a lényeg, hogy a film kész. — Utólag elmondhatom, hogy a forgatás 56 napja szinte rémálom volt, éjjelente csak a legerősebb altatókkal tudtam valamennyit aludni. De mindenben van valami jó is. Segédoperatőrünk úgy vélte, hogy ez a bolondokháza megérdemelne egy úgynevezett munkafilmet. S míg mi a nagyfilm kapcsán akarva- akaratlanul eljátszottuk napi őrülési jeleneteinket, ő csöndben leforgatott — bennünket. Kész tehát a kettes számú film is — most kínáltuk föl a tévének. A főszereplő, az angol Rita Tus- hingham a napokban ismét Pestre jött, megnézte a „kettest” is, Mit mondjak, nevetőgörcsöt kapott... (FEB) Élőszóbeli megnyilatkozásaink nemkívánatos jelenségei mai beszédgyakorlatunkban A legváltozatosabb beszédhelyzetekben, élőszóbeli megnyilatkozásainkban nemcsak a mondanivaló tartalmára figyelünk, hanem arra is, milyen a beszéd hangzása, s melyek azok az élőszóbeli hibázások, amelyek kisebbítik a meggyőző beszéd hatásfokát. A túl hangos vagy a természetellenesen halk beszéd éppen úgy nem célravezető, mint az értelmes közlést gyengítő motyogás, motyorékolás és habla- tyoíás. A hebrencs beszédmód szinte nevetségessé teszi azt, aki ilyen nemkívánatos élőszóbeli jelenség csapdájába esik. Megszaporodott azoknak a száma is, akik furcsa szájrándításokkal kísérik beszédük hangzását, amit még a hangelemek nem megfelelő elnyújtásával, elhúzásával is tetéznek. A beszédművelés éppen napjainkban olyan feladatvállalás, amely elől nem szabad kitérnünk, mert mai beszédgyakorlatunk nemcsak a szabatos és magyaros megfogalmazás szempontjából terhelt nemkívánatos nyelvhasználati jelenségekkel, hanem éppen napjainkban anglomán dallamformáival, pestiesen éneklő, fel-felcsapó hanglejtésével, nyögéseivel idegmegterhelést is jelent számunkra. Közéleti élőszóbeli megnyilatkozásaink a rádióban, a televízióban, a parlamenti padsorokban a nyö- kögés, a nyögdécselés fület sértő hangzásával esztétikailag is ellehetetlenítik a szép, az értelmes beszédet. Ez a nemkívánatos beszédjelenség annyire gyakori mai közéleti, politikai, szakértői beszédtevékenységeinkben, hogy nem tartjuk túlzásnak ezt a hírleírói, kritikai megnyilatkozást sem: „A nyökögés már-már a nyilvánosság elé lépők szinte nélkülözhetetlen ismertetőjegyévé válik”. (Magyar Nemzet, 1990. febr. 3.) A rádió és a televízió hallgatóit és nézőit nemcsak a reklámok megnövekedett száma ingerli, s nemcsak a szinte bugyuta szövegformálás idegesíti, hanem a valóban elviselhetetlenné torzított céltalan hangossága, harsánysága, felpörgetett beszédirama is. Így áll elő az a képtelen helyzet, hogy ezek reklámozzák a helytelen hangzásformákat is. A reklám- szö vegek mondóinak pattogó beszédritmusa, sűrű hangsúlyozása, minden szótagnak külön kiemelt hangsúllyal való terhelése, a nyafka magánhangzók néhány fölényes hangsúllyal való kiemelése hallásélményünket is sérti. A nem természetes, a félreérzelme- sített hangnem éppen úgy idegesíti a hallgatóságot és a nézőt, mint a „rámenős” felszólításszerű hangzásformák. A beszédhanglejtést érintő hibázások között tarthatjuk számon a szó- és mondatvégek felkanyarítását. Hogy a nyögésszerű semleges hangzók, az o-ö-e-e-e magánhangzók halmozása mennyire általánossá vált a szóbeli közlés nyilvános fórumain, tanúsítja az a valóban nemkívánatos jelenség, hogy a műsorvezetők is egyre gyakrabban nyökögnek. S hogy ez a hangzásbeli jelenség a hazánkban élő és beszélő közösség körében járványszerűen terjedt el, bizonyítja az a tény, hogy a külföldön élő magyar szakemberek beszédtevékenységét nem érte utol a nyökögés iránya. A tévé Kalendáriumának adásában megszólaltatott magyar származású svéd mérnök értelmesen tagolva, nyögésektől mentesen mondta el véleményét (tv, 1992. ápr. 15.). Az öntetszelgő beszédtevékenység velejárója, hogy a beszédfolyamatban fontos szerepet játszó szünetekkelé s az azzal járó csenddel visszaél: s akkor is szüneteket iktatnak a beszédfolyamatba, amikor nincs külön mondanivalójuk. Még inkább zavarja a hallgatóságot, a beszélőpartnert, ha a felesleges szünetekkel is terhelt lassúbb tempót hirtelen szinte rohanó, gyors tempó követi. A megfelelő beszédhanggal élesben is jelentkeznek nemkívánatos jelenségek. Vannak, akik túlságosan is ki-, illetőleg meg- zengetik hangjukat, és ezzel feleslegesen átszínezik mondanivalójukat. A" helyesen megválasztott beszédhanggal az érthetőséget szolgálhatjuk. A felnagyított, túlságosan megemelt hang hitelrontó, még akkor is, ha a mondanivaló tartalma, témája nem erre utal. S végül: sokan és gyakran igen magas hangfekvésben kezdik mondanivalójukat, s ezzel lehetetlenné teszik azt, hogy a valóban lényeges közölnivalót kiemelhessék. Dr. Bakos József Kertész leszek Ajándékcsokrok, menyasz- szonycsokrok virágai mellett természetes kísérőként húzódik meg a „zöld”, ami rendszerint valamilyen aszparágusz. Az aszparáguszok között van olyan is, amit enni is lehet, nemcsak nézni. A növények gyakorlati csoportosítását illetően lehet zöldségnövény vagy dísznövény is. A vágott zöldként használatos Asparagus spengeri, Asparagus plumosus testvére, az Asparagus offiiciális (közönséges aszparágusz) az, amit étkezési célra is termesztenek. (Igaz, hazánkban nem túl nagy területen). Elterjedését fogyasztási szokásaink, valamint szedéséhez szükséges nagy kézierő-igénye nehezíti. Európában, Ázsiában honos évelő növény. Hazánkban is áttelel takarás nélkül. Földben lévő koloncos gyökértörzsének oldalrügyeiből fejlődő hajtásait, az ún. sípokat fogyasztjuk. A sípok magas C- és A-vitamin-, valamint ásványisó-tartalmúak. Gyógynövényként is számon tartják, mint vesebetegségek gyógyszerét. A sípokat zölden vagy etioláltan fogyasztjuk (ez utóbbi a kedveltebb.) Mesterséges fényelvonás (etiolálás) hatására nagyobb, vékonyabb falú sejtek képződnek, ami a hajtások normálistól jóval nagyobb meg- vastagodásával jár. (Akár 2 cm- nél vastagabb). Ize sem lesz keserű, mivel a keserű ízt okozó anyagok — köztük a zöld klorofill — lebomlanak, vagy nem is képződnek. Természetesen a C-vitamin-tartalom is csökken a halványítás hatására. Konzerv- spárgát szinte valamennyi élelmiszerboltban kaphatunk. Aki saját maga akarja megtermelni, szolgáljon számára néhány szaktanács. Spárgatermesztésre csak laza, humuszban gazdag talaj alkalmas, esetleg kissé vályogos homok. Szaporítása 1-2 éves magoncokkal történik, amit vagy saját magunk állítunk elő, vagy vásárolunk. A telepítéshez szükséges magoncokat öntözhető szabadföldi ágyakban nevelhetjük fel. Az előcsíráztatott magokat 30-40 cm x 8-10 cm sor- és tőtávolságra vetjük, 3-4 cm mélyen. Gondos ápolás után — igen óvatosan, hogy a tárológyökerek ne sérüljenek meg — októberben fel kell szedni. A tavaszi telepítésig pincében, nedves homok közé helyezve tároljuk. Az ültetés helyét majdnem úgy kell előkészíteni, mint a szőlőét, hiszen csak a negyedik évtől kezdődően lehet „termőre” fordítani. Az ültetés 20-30 cm mély és ugyanilyen széles árokban történik, a képen látható módon. A növények növekedésével párhuzamosan az ültetőárkokat feltöltjük. ősszel, a lomb elszáradása után, a hajtásokat levágjuk, elégetjük. A termőre fordítás évében a hajtások halványítása céljából a sorok fölé bakhátat készítünk 30-35 x 40 cm-es nagyságban. így legalább 20 cm-es etio- lált hajtást nyerhetünk. A szedés áprilistól júniusig tart, utána a bakhátat lebontjuk. A legtöbb hajtást a 7-10. évben adja, és maximum 15-20 évig nevelhető egy helyen. A frissen szedett spárgát fénytől, kiszáradástól óvni kell, és hidegen tartani. Elkészítése előtt meg kell hámozni úgy, hogy a külső, kesernyés héját eltávolítjuk. Főzővizebe sót és kevés cukrot is tegyünk. Majonézzel, hollandi mártással különlegesen finom ízű. Készíthető belőle leves is, vagy magyaros ízű pörkölt. Ha boltban vásároljuk, természetesen hámozni nem szükséges, mivel ez már konyhakész. A halványítás nélküli, un. zöldspárga oXcsóbb, mert nem bakhát alatt nevelődik. Csak erre alkalmas fajta nevelhető, ill. fogyasztható. Magyarországi termesztése elenyésző. V. Pénzes Judit A tanító a következő kérdéssel fordul a gyerekekhez: — Ki tud mondani egy jó példát a vé- letlenségre? Lacika jelentkezik, majd a vízsz. 7. és függ. 1. sz. sorokban olvasható szavakat mondja. VÍZSZINTES: 1. Színes tollazatú trópusi madár 7. A gyerek válaszának első része (zárt betűk: N, P, K) 13. Becézett Olivia 14. Olasz légitársaság 15. A lakásunkon 17. Jelez 18. A lipcsei labdarúgócsapat közismert becézése 19. ...-Aviv (Izrael legnagyobb városa) 20. Gibraltár része! 22. Ének 24. A rejtélyes lovas 25. Zuhanás 26. Kupagyőztesek Európa-kupája 28. Fafajta 30. Forgási tengely — idegen szakkifejezéssel 31. Filmet lejátszik 33. Zola regénye 34. Nyak páros hangzói 35. Valahova kiköltöztetett személyek 37. Az állatot karámba hajtják 38. A jelenlegi napon 39. Amelyik helyen 41. Földfelszín a rajta levő tárgyakkal 42. Kip ikerszava 43. Bírósághoz folyamodik 45. Borít, takar 46. Taszította — régiesen 47. Helyrag 48. Talál 50. Idegen női név 52. Egykori minisztérium névbetűi 53. Légylárva 55. A szebbik nem tagjai 57.... viseli a sorsát (aggódik érte) 59. Szilárd anyagot megmunkálnának 62. Történelmi nevezetességű helység Tolna megyében. FÜGGŐLEGES: 1. A kisfiú szavainak folytatása (zárt betűk: N, O, Ü) 2. Alája zuhan 3. Hidak tartóoszlopa 4. Kettőzve: Heyerdahl könyvének címe 5. Folyosó, tornác 6. Igen — németül 7. Arab fiúnév 8. Az ösz- szes 9. Roham, támadás 10. A jelenlegi napon 11. Egy helyben van 12. Az izomzat fehérje természetű anyaga 16. A tavasz költői neve 21. Állatot karámba hajt 23. Puskával tüzelnek 27. Érett szem teszi a kalászból 29. Helyez 31. Magot földbe juttat 32. Ilyen növény a gomba 35. Valahol téli szabadságát tölti 36. Egyszerű fúvóshangszer 37. Szeszes ital 38. A fösvény című regény írója 40. Tétlenkedik 42. Járművekből képződő raj 44. A mélybe tekint 49. Fegyverrel tüzelne 51. Szovjet város, tengert neveztek el róla 54. Nagyméretű fémedény 56. Angol film címe 58. Majdnem síző! 60. Nátrium 61. Közép-európai Kupa. Báthory Attila
