Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

START ELŐTT A HATVANI EXPO — A HÍRLAP IS SZEREPEL A VÁSÁRON (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1992. JÚNIUS 23., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IH. ÉVFOLYAM 147. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 18 és 21 sebességes Mountain Bike és City bike kerékpárok széles választéka. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Telefon: 36/24-600 VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Telefon: 36/12-636 Előleg befizetése nélkül, részletre is! * f Még nincs meg Füzessy utódja A kereszténydemokraták képviselőcsoportja hét­fő délelőtti ülésén mégnem tudott megegyezésre jut­ni arról, ki legyen Füzessy Tibor utódja. A frakció­vezetőnek a köztársasági elnök hétfőn a déli órák­ban adta át miniszteri megbízólevelét. Mint ismere­tes, Füzessy Tibor eztán tárca nélküli miniszterként a polgári titkosszolgálatokat felügyeli majd. A hétfői frakcióülésen jelenlévő 15 képviselő el­kezdte összeállítani a jelölőlistát, amelynek alapján legkésőbb szerdáig sor kerül a választásra. Az MTI értesülése szerint túl sok név került szóba, így a kép­viselők hétfő este, a parlamenti munkát követően még összeültek, hogy véglegesítsék a jelölőlistát, amelyre három vagy négy nevet szándékoznak fel­venni. A 21 tagú frakció ügyeit mindaddig Füzessy Tibor viszi, amíg utódját meg nem választják. Országgyűlés Támogatás az egyházaknak Az Országgyűlés nyári rendkívüli üléssza­kának harmadik mun­kanapján a szót kérő képviselők értékelték a kisbéri választás tapasz­talatait, természetesen ki-ki pártállása szerint. Ezt követően részle­tes vitára bocsátották az egyházak idei céltámo­gatásáról, a Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítványról, a Magyar Rádióról és Televízió­ról, valamint a frekven­ciagazdálkodásról szóló törvényjavaslatokat. Az első esetben határozatot hoztak, majd módosí­tották a társadalombiz­tosításról szóló törvényt. Antall József Nürnbergbe utazik Antall József miniszterelnök szerdán a Nürnbergi Ipari és Ke­reskedelmi Kamara meghívására látogatást tesz a német városban. Előadást tart a kamara rendez­vényén, találkozik a német üzleti élet képviselőivel és különtalál­kozó keretében a sajtóval. Szerb — magyar határhelyzet A hét végén 201 határsértőt fogtak el, de ezek közül egyiket sem a magyar-szerb határszaka­szon — mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője. Ugyancsak a hét végén 18-an kértek ideiglenes védelmet a dél­szláv államokból, miközben 64- en hazatértek. Áz idén eddig több mint 3600-an utaztak visz- sza, s mintegy 500-an kértek vé­delmet a Határőrségtől. A magyar-szerb határállomá­sokon a korábbinak a felére csökkent a forgalom. Az elmúlt három napon akiutazd majdnem 14 ezer magyar állampolgár kö­zül mindössze húszat küldtek vissza, mert nem volt náluk ele­gendő külföldi fizetőeszköz. Y ízkárelhárítás Pécelen Pécelen hétfőn hajnalra sike­rült felszámolni a vasárnap dél­utáni felhőszakadás elsődleges következményeit, de a végleges helyreállítás még huzamosabb időt vesz igénybe. A lezúduló csapadék 6 hektárnyi területet árasztott el a Pesti út, Maglódi út, Sárköz, Kun utca és Árpád utca által határolt térségben. A 0,6- 1,5 méter magas vízáradat be­folyt a lakásokba, pincékbe, az ABC-üzletbe, iskolába, fákat döntött ki, a vízzel összehordott hordalék pedig az utakat tette járhatatlanná. Oroszországból Folyamatosan érkezik a kőolaj Hétfő reggelig a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy Ukrajna csökkentette volna a területén lé­vő csővezetékben átfolyó orosz kőolaj mennyiségét — mondotta József Gábor, a MÓL Rt. ügyve­zető igazgatója az MTI munka­társának. Az információnak azért van jelentősége, mert az orosz televí­zió egyik jelentése szerint Ukraj­na a tranzitdíj kikényszerítésére csökkentette máris negyedével a területén átfolyó kőolaj mennyi­ségét. E kőolajvezetéken keresz­tül érkezik Magyarországra és Csehszlovákiába a szénhidro­gén. A MÓL illetékese azonban határozottan cáfolta, hogy bár­miféle rendellenesség tapasztal­ható. Mint mondotta: sem az Ukrajnán keresztülhaladó cső­vezeték üzemeltetője ilyet nem jelzett, sem a MÓL szakemberei ilyet nem tapasztaltak. Magyar- ország dollárban és készpénzben fizet, a szállítási hajlandóság mind ez idáig töretlen volt, s re­mélhetően ez a jövőben is így lesz. Oroszországból tehát folya­matosan érkezik a kőolaj. Hogy mennyi, azt a MÓL bizalmas in­formációként kezeli. Annyit azonban tudni lehet, hogy az in­dikativ listán jelzett mennyiség ez évre 2 millió tonna. (MTI) Nemzetközi ügyvédtalálkozd Magyarországon az elmúlt 3-4 évben kiterjedt gazdasági törvényhozás ment végbe. Talán nem szerénytelenség kije­lenteni, néhány éves előnyre tettünk szert ezen a területen a szomszédos, volt szo­cialista országokkal szemben. A külföldi befektetők — tör­vényhozási szem­pontból — nálunkjó- val rendezettebb es a hazájukhoz hason­lóbb állapotokat ta­lálnak — mondta Göncz Árpád köz- társasági elnök az Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövet­sége kelet-európai regionális konferen­ciájának megnyitó­ján hétfőn, a Duna Intercontinental Szállodában. Göncz Árpád szólt arról, hogy ha­zánkban a szocialista ideológia korlátái között, ha csökevé- nyesen is, de kiala­kultak a piaci áruvi­szonyok. A polgári piacgazdaságra való átmenet lényegében már 1988-ban meg­kezdődött. A gazda­sági törvényhozás főbb állomásait átte­kintve kijelentette: a korábbi szocialista jogrend lebontásában előreléptünk, jórészt bevezettük az új pol­gári jogállam gazda­sági jogintézményéit, de ezek még kialaku­latlanok, továbbá sok törvényünk között nincs megfelelő össz­hang. A tennivalók­kal kapcsolatban hangsúlyozta: a gaz­dasági törvényhozás­ban egyik oldalról ér­vényesítenünk kell a nemzeti sajátosságo­kat, a másik oldalról pedig közelednünk kell az Európai Kö­zösség gazdasági jo­gához. Nem dolgozhatnak a Mátraalján sem csak a hűtők számára Gyöngyös: csak a minőség számít (Fotó: Szántó György) Milyen hús kerül a fazekunkba? marha-állományra van szüksége az országnak. Szerintem csak any- nyi tehenet kell tartani, amennyi megadja a lakosság ellátásához a tejet. Emelni kell a vegyes hasz­nosítású magyartarkák és a hús­marhák állományát. — Kívánság kérdése az egész? — Mondhatom, hogy igen. Ezt azonban egy részvénytársa­ság nem vállalhatja magára. Minden olyan társadalomban, amely piacgazdaságot művel, ez állami feladat. A kereslet-kínálat függvényében a mindenkori do­tációt az állam alakítja ki. — Nálunk is így van ez? — Előbb-utóbb ennek így kell lennie. (Folytatás a 3. oldalon) Betörés a pártirodába A főváros XII. kerületében egy is­meretlen tettes a hét végén betört az MDF Márvány utca 40. szám alatti irodájába, ahol felfeszített egy le­mezkazettát, amelyből 10 ezer fo­rintot és további két, egyenként 10 ezer forint névértékű OTP letéti je­gyet tulajdonított el. A betörő felfe­szítette az iroda lemezszekrényét is, de abban nem talált elvinnivalót. Csak erős idegzetűeknek! Hogyan rekonstruálták a földarabolt áldozatot? Az osztrák tv-producer horrortörténetbe il­lő meggyilkolása és feldarabolása a nyomo­zás valamennyi résztvevőjét különleges fel­adatok elé állította. Az áldozatnak az ügy föl­derítésében kulcsszerepet játszó azonosítása pedig egészen speciális kriminalisztikai lec­két jelentett a szakembereknek. Hiszen — mint ismeretes — bestiális alapossággal szét­roncsolt, 19 darabba fűrészelt holttest alap­ján kellett megjeleníteni és felismerhetővé tenni a szörnyű véget ért Fritz Köberlarcát és testét. A nem mindennapi plasztikai rekonstruk­ciót — mint dr. Nagy Lajos igazságügyi nyomszakértőtől megtudtuk — többek kö­zött az a körülmény tette különösen nehézzé, hogy a halott földarabolásának eszköze olyan kézi láncfűrészgép volt, amely önmaga is nagy pusztítást vitt végbe. Láncszemei ugyanis a kevéssé szilárd anyagokat, kivált a test lágy részeit inkább tépték, roncsolták, mintsem vágták. Bizonyos, hogy a borzalmas hentesmunkát többször is félbe kellett szakí­tani, mert a fűrész végtelenített lánca újra és újra eltömődött, s el kellett távolítani a beszo­rult maradványokat... A darabolt végtagokat, a törzs részeit, a durván roncsolt — csont- és lágyrészekből ál­ló — arckoponyát a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Igazságügyi Orvostani Inté­zetébe szállították, ahol dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár és dr. Szabó László docens lá­tott hozzá a rekonstruáláshoz. — Mi tagadás, a kezdet kezdetén nem sok reményt fűztünk ahhoz, hogy érdemi segítsé­get tudunk nyújtani az áldozat kilétének megállapításához. A rendőrség szakemberei­vel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy plasztikai rekonstrukciót kísérlünk meg — mondja Sótonyi professzor. Arra gondol­tunk, hogy a maradványokból elsőként az agy- és arckoponyát próbáljuk „összerakni”, mert így igénybe vehetjük az azonosításhoz a számítógépet. A boncasztalon ezúttal a szokványossal pont ellentétes menetben zajlott az anatómiai munka. A láncfűrésszel szétvágott fej összeil­lesztett csontrészeire próbálták a lágyrésze­ket visszahelyezni, ami roppant körültekintő, aprólékos munkát igényelt, hiszen a marad­ványok roncsoltak és hiányosak voltak. A lassan kialakuló fej- és testforma hiányzó lágyrészeit gézdarabokkal pótolták. A „test- szobrászatot” azzal folytatták, hogy az arc hi­ányzó bőrrészeinek helyére sebésztűvel az ál­dozat nyakáról vett bőrdarabokat varrtak. A mintegy négyórás, megfeszített munkát igénylő plasztikai műveletsornak köszönhe­tően egyre jobban kivehetővé váltak a holt­test arckoponyájának jellegzetességei, a szemüreg, a szem elhelyezkedése, kezdtek ki­rajzolódni az arcvonások is. — Az első rendőri jelentésekben még az a feltételezés szerepelt, hogy az elkövető bonc­mester vagy éppen hentes lehetett — mondja a professzor. Nos, a mi tapasztalataink ennek pont az ellenkezőjére utalnak. A borzalmas fürdőszobai trancsírozás nélkülözött minden szakszerűséget, s valószínűleg legalább egy órát vett igénybe. A módszerből és az eszköz­ből következtetve minden bizonnyal emberi húsmaradványok szórták be a falakat, vérben úszhatott az egész helyiség — vágóhídhoz ha­sonló kulisszát alkotva az utóbbi idők legel­vetemültebb bűntényéhez. Földerítéséhez — tegyük hozzá — az orvostudomány avatott magyar specialistái nem csekély mértékben járultak hozzá. Bencze Szabó Péter (FEB) „Nem fejlesztés, hanem korrekció” Sajtótájékoztató az egri pedagógusbérekről A lapunk hasábjain közel­múltban megjelent, a pedagó- gusbér-emelesekről szóló viták, cikkek hatására tegnap délután sajtótájékoztatót tartottak Eger­ben, a városházán. Katona Jó­zsef né alpolgármestertől, Irlan- da Dezsőtől, az önkormányzat oktatási bizottságának elnökétől és Társy Józseftől, a művelődési és sportiroda vezetőjétől többek között megtudhattuk azt is: Eger önkormányzata igen sokat tett az elmúlt időben a gyerekekért és a padagógusokért. Ahogy elhang­zott: már önmagában az nagy eredmény, hogy Eger nem kíván pedagógusokat elküldeni az is­kolákból, s igyekszik új munka­helyeket is teremteni. Hogy a me­gyeszékhelyen a pedagógus-át­lagbérek alacsonyak, ez annak tudható be — jelentették ki -, hogy az elmúlt rendszerben a központi fejlesztést más célokra használták fel. Leszögezték: a mostani helyi emelés nem is bér- fejlesztés, hanem korrekció volt, méghozzá annak érdekében, hogy valamennyire kiküszöböl­jék az iskolák közti indokolatlan szintkülönbségeket. A 2200 ok­tatási dolgozónak erre 23 millió forintot különített el az önkor­mányzat. Az intézmények vezetőit tájé­koztatták az elosztási elvekről, kaptak egy bizonyos bértöme­get, s vállalniuk kellett a diffe­renciálást. Egyébként a város sa­ját bevételének 7,5 százalékát te­szi ki a pedagógusok bére. A kor­rekciónál nem érvényesülhetett a teljesítményelv, s a korbeállás szerinti elosztás csak tovább nyi­totta volna az ollót az egyes in­tézmények között. Elismerték: végül is kedvező, hogy a pedagó­gusok érzékenyen reagáltak, vé­leményük szélesebb megismeré­sére a közeljövőben oktatási ta­nácsot kívánnak létrehozni. Az országos átlaghoz viszonyítva az utolsó helyek egyikén szerepelt az egri pedagógusok fizetése, ám ez „a múlt hibája”. S az is igaz, hogy bérfejlesztést nagyon nehéz igazságosan végrehajtani, ám „az esélyegyenlőséget” kívánták megvalósítani. Hogy az önkor­mányzat odafigyel a pedagógu­sokra, bizonyítja, hogy nem az orvosok vagy a közgazdászok bérét rendezte az önkormányzat — szögezték le végül. Keleti György fölényes győzelme A Komárom-Esztergom megyei 3-as számú országgyűlési kerü­letben vasárnap magtartott újabb, de ezúttal már eredményesen vég­ződött időközi választáson — a hétfőn feldolgozott részadatok szerint — a 27 település közül Ete községben voksoltak a legtöbben. Ott csaknem minden második állampolgár szavazott, s a megjelenési arány 49,6 százalékos volt. A legkevesebben viszont Bakonyszom- bathelyen szavaztak: a részvételi arány a 20 százalékot sem érte el. A jelöltek közül a fölényes, 68,5 százalékos győzelmet aratott MSZP-s Keleti Györgyre Oroszlányban voksoltak a legtöbben: az ér­vényes szavazatok 85,9 százalékát kapta meg. A második helyen vég­zett MDF-es Pongrácz Tibort pedig Csatkán támogatták a legtöbben szavazatukkal; az arány 75,6 százalék volt. Eléggé zavaros az egész hiíshelyzet. Vagy azt hallom egyre-másra, hogy „kitakarították'’ a sertésektől az ólakat, vagy azt, hogy nem kell az élő állat senkinek. Az árak lassan az „egekig nőnek’’, és a vevők nagy része az olcsóbb húsféléket keresi. A hét második felé­ben pedig sort állnak az emberek a hentesek előtt. Ráadásul azt mondja a húsipari vállalat vezetője, hogy ők a gyenge minőségű ál­latot nedie nem veszik mee. mert nem tndiák értékesíteni. Tessek eligazodni ilyen ellent mondásos körülmények között Segítségül hívtam hát Molná Gábort, a gyöngyösi Thur Hús ipari Rt. vezérigazgatóját. — Milyen helyzetben van ez < részvénytársaság a többi húsipai céghez képest? — Á márciusi felmérés szerin az országban az idei első negyed évi állatállomány kisebb, min amilyen a műit év decembei volt. Pedig ez fordítva szokott lenni. Vonatkozik ez a tény a ser­tésekre és a szarvasmarhákra egyaránt. A véleményem szerint aggasztóbb a szarvasmarha-állo­mány csökkenése. Ezen belül is nagy gond, hogy a híres magyar­tarka szinte teljesen „eltűnt . — Mit lehet tenni ilyen körül­mények között? — Sürgősen el kell dönteni, hogy milyen összetételű szarvas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom