Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20-21 / 145. szám
HÍRLAP, 1992. június 20—21., szombat—vasárnap ISSillii ____________________ H ÉTVÉGI MAGAZIN 11. Heti étrendajánlat Az el nem kötelezettek mozgalmáról Árpagyöngykrémleves j Hozzávalók: 1,2 liter csontié, 10 dkg árpagyöngy, 1 dkg só, 5 dkg vaj, 3 dkg liszt, 1 dl tej, 1 dl tejszín, 1 db tojássárga, 1 db zsemle. Az árpagyöngyöt hideg vízzel j61 megmossuk, majd bő vízben feltesszük főzni. Kb. 10 percnyi forralás után leszűrjük, és folyó vízzel még egyszer megmossuk. A csontokból és zöldségekből főzött, leszűrt, kb. 1,2 liternyi csontlébe tesszük, sóval ízesítjük, és mérsékelt tűzön puhára főzzük. Közben a vajból és a lisztből világos, pirítatlan rántást készítünk, hideg tejjel simára keverjük, és az árpagyöngylevest ezzel besűrítjük, ezután még kb. 10-15 percig forraljuk. Szitán vagy finom szűrőn keresztül áttörjük, habverővel simára keverve ismét felforraljuk, majd a tűzről levéve, tejszínnel elkevert tojássárgáját öntünk hozzá, közben állandóan keverjük. Apróra tört vajdarabokat keverünk hozzá, és pirított zsemlekockával tálaljuk. Sült padlizsán, ízesen Hozzávalók: 1 kg padlizsán, 2 dl olaj, 2 dkg fokhagyma, 2 dkg só, 3 dl tejföl, 1/2 csomó zöldpetrezselyem. A padlizsánt fa- vagy műanyag késsel meghámozzuk, hogy ne bámuljon, majd vékony szeletekre vágjuk. Forró olajban megsütjük. Tűzálló tálba vagy zománcozott tepsibe egymás mellé fektetjük a padlizsánszeleteket. A zúzott fokhagymát tejföllel és sóval összekeverjük, finomra vágott zöldpetrezselymet adunk hozzá, majd ráöntjük a padlizsánra. Hűtőszekrénybe téve jól lehűtjük. Hideg sültek és Kéznyújtás Bizony, néha csupán ennyire lenne szükség ahhoz, hogy véget vessen a társtalanságának. Többször szóltam már róla, hogy a Lelki Leveles Láda Uránus társkereső szolgálata elsősorban a lapunk kedves levelezőié az Eger Pf. 394-en is. Kérdezik többen: miért kevés a férfi társkereső? Ez így nem helytálló, de úgy igen, hogy az 50-65 közötti Urak még azt az egy kéznyújtást sem teszik meg, és nem veszik a fáradságot, hogy ingyenes tájékoztatót kérjenek. Ugye, nem sértem meg, de ez vonatkozik Önre is, kedves mérnök úr, noha éppen az Ön telefonon közölt óhaját tudnánk teljesíteni, nagyon kedves, komolyan társat kereső egri, illetve Eger környéki Hölgyek bemutatásával. A szerdai telefonok általában arra jók, hogy a kedves Olvasók jelezzenek valamit, de arra már nem, hogy „megtárgyaljuk” a problémákat. Erre leginkább a levelek szolgálnak! Kérem, hogy a nem kifejezetten „társkeresés” ügyében írt leveleiket továbbra is a Hírlap szerkesztőségébe küldjék Uránus nevére... Tíz évet letagadtam Emberi gyarlóság, hogy amíg fiatalok vagyunk, szeretnénk magunkat „öregíteni”, később, az idő múlásával éppen ellenkezőleg. Azt, hogy ezzel sem szabadjátszani, éppen az Ön kedves levele bizonyítja: „ Megismerkedtem egy nagyon szimpatikus Úrral, akivel később közelebbi viszonyba is kerültem, elannyira, hogy megtudakoltuk egymás életkorát. Én 45 múltam, s mondtam neki, mivel barátnőim szerint olyan jól nézek ki, és olyan alkat vagyok, tízet nyugodtan letagadhatnék. Le is tagadtam! Ő elhitte. Egy ideig nem firtatta, de egy szép napon előállt azzal, hogy lépjünk élettársi kapcsolatra! Nekem — mondanom sem kell — tetszett az ötlet, de ez azzal járt, hogy mindketten „öntsünk tiszta vizet a pohárba”. Nem mertem tovább tagadni, szárnyasok mellé adhatjuk köretnek. Tejfölös-gombás csirke Hozzávalók: 1,20 kg csirke, 5 dkg vöröshagyma, 3 dkg só, 8 dkg zsír, 1/2 csomó zöldpetrezselyem, 4 dkg liszt, 3 g liszt, 3 g törött bors, 3 dl tejföl, 20 dkg gomba, 5 dl csontié. A megmosott csirkét feldaraboljuk. A zsírt felhevítjük, majd a megsózott és lisztbe mártott csirkedarabokat a forró zsírba téve elősütjük úgy, hogy a csirke minden oldalát egyenletesen élje a forró zsír. Ezután az elősütött darabokat egy edénybe átszedjük, a visszamaradt zsírban a finomra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk, és hozzáadjuk a megmosott, szeletelt gombát. A gombát is lepirítjuk, sózzuk, törött borssal és finomra vágott zöldpetrezselyemmel fűszerezzük. Amikor a gomba lepirult, liszttel megszóljuk, elkeverjük, és kissé tovább pirítjuk, majd felengedjük a csontlével. Ezt a gombás levet ráöntjük a csirkére, ügyelve arra, hogy a csirkedarabokat ellepje. Fedővel letakarva pároljuk. Amikor a csirkehús majdnem puha, hozzáadjuk a tejfölt, és készre pároljuk. Párolt rizzsel tálaljuk. Göcseji göngyölt szelet Hozzávalók: 40 dkg sertéscomb, 10 dkg gépsonka, 10 dkg göcseji csemegesajt, 15 dkg zsír, 10 dkg zsemlemorzsa, 2 db tojás, 5 dkg liszt, 2 dkg só, 2 g törött bors. A hússzeleteket enyhén kiveregetjük, egyenletesen sózzuk és borsozzuk, néhány percig állni hagyjuk. A sonkát és a sajtot egybeismertem, hogy tízzel több vagyok, mint ahány évesnek mondtam magam. Nos, látnia kellett volna az arcát: egy világ dőlt benne össze. Azt hittem, rosszul lesz, megpróbáltam nevetéssel elütni a kegyes hazugságot, és magyarázgattam neki, hogy ha már eddig ilyen jól megvoltunk, ugyan, miért akad fenn ezen a tíz éven, elvégre nem változott semmi? A válasza ez volt: minden megváltozott! Felállt, és faképnél hagyott. Azóta olyan vagyok, mint a bolond; most döbbenek rá, hogy mennyire fontos nekem ez a férfi, és nem tudok belenyugodni, hogy egy picinyke női füllentés miatt elveszítsük egymást. Ön szerint kinek van igaza, és mit tegyek?” Azt, hogy ki hibázott, ne kérdezze, úgyis tudja! Futó ismeretségnél még „elmegy,” ha egy nő füllent, és letagad két-három évet, csakhogy ez esetben sokkal többről van szó! Önnek — a dolgok komolyra fordulásának már első szakaszában — el kellett volna mondania, hogy mennyi az „ennyi”. Az Úr most nyilván úgy könyveli el, hogy nem volt hozzá őszinte, magyarul: „hazudott” neki! És ezt nem viselte el. Szerintem a tényleges korhamisítás — a tíz év — nem elsősorban a szám miatt fontos. Hogy mit tegyen? Próbáljon meg mindent, ha annyira szereti, de semmi esetre se hazudjon... Összevesztünk Régi aranyszabály, hogy testvérrel, rokonnal, közeli családforma nagyságú, apróbb kockákra vágjuk. Az előkészített húsokat ezzel megtöltjük, majd ösz- szegöngyöljük. Hústűvel rögzítjük, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába bundázzuk. Bő zsírba téve kisütjük. Tálaláskor a hústűt eltávolítjuk, éles, vékony pengéjű késsel kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. Hasáb- burgonyával kínáljuk, de kitűnő burgonyapürével is. Burgonyalángos fokhagymás krémsajttal Hozzávalók (6 személyre): 1,40 kg burgonya, 2 dkg só, 60 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 3 dl tej, 3 dkg cukor, 3 dl olaj, 12 dkg fokhagymás krémsajt. A burgonyát megtisztítjuk, és enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűijük, jól lecsepegtetjük, még melegen burgonyanyomón áttörjük. A lisztet átszitáljuk, és langyos helyre tesszük. Az élesztőből langyos tejjel, cukorral és 10 dkg liszttel kovászt készítünk. Az elkészített kovászt langyos helyre téve megkelesztjük. A lisztet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk az áttört burgonyát és az időközben megkelt kovászt. Megsózzuk, és hozzáöntjük a langyos tejet. A tésztát jól összedolgozzuk, majd a tetejét vékonyan megszóljuk liszttel. Tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyre téve megkelesztjük. Amikor a tészta megkelt, lisztezett gyúródeszkára helyezzük, és kb. 1/2 cm vastagra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk, és bő, forró olajban mindkét oldalát átfordítva, szép pirosra kisütjük, ízlés szerint fogyaszthatjuk fokhagymás krémsajttal, vagy sűrű tejföllel megkenve is. taggal nem célszerű „üzletet” kötni. Az érzelmek, a rokoni szálak merőben idegenek az üzleti praktikáktól, óhatatlan, hogy a dolgok ne keveredjenek! Mind több „családi” vállalkozást tudnék emh'teni, ahol a kezdeti rózsás sikerek után a megismerés, a felismerés és a mélységes csalódás időszaka következett, kipusztítva a rokoni szeretetet. Am lehet, hogy tévedek, nincs igazam, bár az Ön esete — tisztelt Uram — engem igazol. „Indítsak pert a saját sógorom ellen? Sértsem vérig a húgomat, a két keresztlányomat, az egész rokonságot?” Istenem, mennyire komoly kérdések, amelyekre olyan nehéz választ adni, de a tét nagy, a befektetett és az elherdált érték oly számottevő, hogy — szerintem — mást nem tehet. Nem tudom, túl vannak-e már a békés családi kiegyezésen, vagy talán már nem is beszélnek az üzlet, a pénz miatt? Abból, hogy a sógorát «szívpanaszokkal már a múltkor elvitte a mentő, az utóbbira tippelek. Szerintem leghelyesebb lenne, ha szűk családi körben — a felesége, a nagyfiai — újból összeülnének, meghány- nák-vetnék a történteket, és — ha áldozatok árán is — találnának más megoldást, mint a bíróságot. Ha nem, akkor nem! Marad a tanulság a jövőre vonatkozóan: a jó barátság és rokonság alapja a pontos anyagi elszámolás, illetve az anyagi függetlenség- (Uránus) Az el nem kötelezett mozgalom története 1955-re nyúlik visz- sza, amikor 29 ország az indonéziai Bandungban megfogalmazta a békés együttműködésnek, a béke és a biztonság megőrzésének tíz alapelvét. Az alapelvek teljes összhangban álltak az ENSZ Alapokmányával, így ez még önmagában nem jelentette volna új, sajátos eszme elindulását, de a Bandungban tanácskozó politikusok már messzebbre tekintettek, és célul tűzték ki a résztvevő országok kapcsolatainak szorosabbra fűzését. A negyvenes évek végétől az éleződő fegyverkezési verseny, a hidegháborús légkör és a létrejövő katonai szövetségek alternatívájaként született a gondolat, hogy az egyik tömbhöz sem tartozó, kívülmaradásukat és függetlenségüket megőrizni kívánó országok szervezetet alapítsanak (kollektív önállóság elve), így jelezve igényüket a nemzetközi és az őket közvetlenül érintő események formálására. A katonai tömböktől való tartózkodás mint legfőbb elv megfogalmazása és a mozgalom létrehozása Tito-Nasszer-Nehru Brioni szigetén megtartott történelmi találkozóján született meg 1956. július 18-19-én. A három államfő 13 pontból álló nyilatkozatát az el nem kötelezettség első dokumentumaként értékelik. A gyakorlati megvalósításhoz azonban idő kellett. Végül 1961 tavaszán, Tito és Nasszer kairói tárgyalásain létrehozták az előkészítő bizottságot, majd 1961. szeptember 1-je és 6-a között 25 ország részvételével összeült az alapító csúcstalálkozó, amelyet Tito kezdeményezésének elismeréseként Belgrádban tartottak. A mozgalom első elnöke Tito volt. (Az el nem kötelezett mozgalom elvi vezetőjének sokan a legutóbbi időkig is Jugoszláviát, illetve a mindenkori jugoszláv államfőt tartották.) A Belgrádban megfogalmazott célkitűzések mindmáig a mozgalom legfőbb alapelveinek számítanak. A hat napirendi pont a következő volt: a népek önállósághoz való joga, a gyarmaturalom és a neokoloni- alizmus elleni harc; a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése; a szuverenitás és az integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás; az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése és az idegen katonai támaszpontok felszámolása; a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése; az ENSZ szerepének növelése. Kialakították a mozgalom szervezeti felépítését is: a legfelsőbb szintű szerv a háromévente tartandó csúcsértekezlet, amelyen a tagállamok (vagy tagszervezetek, pl. PFSZ, SWAPO) elnöki, illetve kormányfői szinten vesznek részt. A soros elnök mindig a legutóbbi csúcsértekezletet vendégül látó ország állam- vagy kormányfője. Két csúcs között az irányító funkciót a külügyminiszterek értekezlete látja el, illetve az állandóan működő belgrádi központú koordinációs iroda. A konkrét határozathozó, illetve végrehajtó munka a különböző munkabizottságokban történik. A hetvenes évek végén az állandó tagok száma már közel száz volt, emellett bővült a felszólalási joggal rendelkező, úgynevezett megfigyelők (pl. Brazília, Costa Rica, Mexikó, Salvador), illetve az „állandó vendégek” (pl. Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország) köre is. Az el nem kötelezettek lassan az ENSZ-ben is többségbejutottak, amiből két dolog következett: egyrész így — mint a második legnagyobb nemzetközi fórum — a világpolitika meghatározó ereje lett, másrészt a mozgalom legfőbb fórumává az ENSZ válhatott. Ezt az a gyakorlat is erősítette, hogy mivel a költség- vetésről döntő közgyűlésben a szegény és kicsi országok szavazatai egyformán estek latba a gazdag országokéval, az 1992- ben már 103 el nem kötelezett ország könnyedén el tudta fogadtatni javaslatait, főleg, mert a Szovjetunió és szövetségesei is gyakran támogatták. Ma az el nem kötelezett országokban él az emberiség kétötöde. Ezek • döntő többségükben volt gyarmati, úgynevezett fejlődő országok, ebből következően a mozgalom látókörében az általános politikai elvek mellett a gazdasági kérdések: a harmadik világ gazdasági kizsákmányolása elleni harc, a nyersanyagtermelő országok számára kedvezőbb világpiaci feltételek kivívása és az érintett országok gazdasági együttműködésének fokozása is fontos szerepet kapnak. A mozgalom megalakulásától kezdve eltérő gazdasági fejlettségű, különböző társadalmi rendszerű és politikai irányzatú országokat tömörített. Elsőrendű fontosságúnak tartotta a világbéke megteremtését és a leszerelést, ugyanakkor a helyzet ellentmondásos, mert ezek az országok is folytattak fegyverkezést saját területükön. Sokszor elhangzott a bírálat, hogy az el nem kötelezett mozgalom nagyon is elkötelezett, hiszen pl. Kuba az alapítók közé tartozott, és a mozgalom tagja volt Angola, Észak-Korea és Vietnam. Ugyanakkor a Szovjetunió is hajlott arra, hogy ezeket az országokat természetes szövetségesének tekintse. (Kuba 1979- 1982 között a mozgalom elnöki szerepét is betöltötte, Fidel Castro ekkor érkezett el nemzetközi szerepének csúcsára, és saját céljai érdekében nagy befolyást erőszakolt ki a mozgalomban.) A Nyugat fellélegzett, mikor három év múlva India átvette az elnöki tisztet. A helyzet természetesen mára megváltozott. A szervezet már India elnöksége idején igyekezett higgadtabb, inkább közvetítő szellemű politikát folytatni. A hidegháború befejeztével új feladatok és lehetőségek állnak a mozgalom tagországai előtt. Számos politikus elmélkedik az el nem kötelezettség jövőjéről most, mikor az eredeti kihívás érvényét vesztette, az új világrend viszont számos új kihívást is jelent a világ egyelőre még szegényebb régiója számára. Az egykor segélyeket osztogató Szovjetunió és Kelet-Európa például már a fejlődő országok vetélytársaiként jelentkezik a segélyre várók között. A számos bírálat ellenére (amelyek kifogásolják a papírízű, bő lére eresztett nyilatkozatok, a szóvirágos retorika túlzásba vitelét, a kezdeményezőképesség hiányát, a munkamódszereket) a mozgalom jelentőségét a legtöbben nem vonják kétségbe. A legutóbbi, az 1989-es belgrádi csúcson (amelyen először vett részt magyar képviselő) már erőteljesen érezhető volt, hogy a politikai enyhülés légkörében egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági kérdések, a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, a technológia átadása és a kultúra fejlesztése. Az Öböl-háború idején ugyan Radzsiv Gandhi tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy megpróbáljon az el nem kötelezettekből béketeremtő erőt kovácsolni, ez azonban kudarcot vallott, a belső bajaival elfoglalt Jugoszlávia pedig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy vezető szerepét — soros elnökként — a gyakorlatban érvényesítse. A legközelebbi, 1992. szeptemberi indonéziai csúcsértekezlet előtt tehát számos megválaszolandó kérdés áll. „Nem vagyunk kétségbeesve a mozgalom jövője miatt, nem hisszük, hogy zsákutcába jutott, de az valószínű, hogy válaszúihoz érkezett” — fogalmazta meg egy indiai politikus. — ...............— ----------------v E ger város Kárpótlási Érdekegyeztető Fórumának közleménye: A fórum 1992. június 11-én tartott ülésén az alábbi határozatokat hozta: 1. Eger város Érdekegyeztető Fóruma a többszöri egyeztetést követően az „Egri Csillagok ” Mgtsz kárpótlási földalapkijelölési tervét nem fogadta el. Fentiek alapján a fórum felkéri a Heves Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt a törvényben előirt kötelezettségeinek teljesítésére. 2. Az Érdekegyeztető Fórum felhívja Eger város közvéleményének figyelmét, hogy az EGER VIN vagyonának értékesítése 1992. június 30-i határidővel megtörténik. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak földterületei — mielőtt bármiféle törvényes igényüket érvényesíthetnék — értékesítésre kerülnek. Az Érdekegyeztető Fórum — a Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, EGERVIN felé kiadott földkijelölést elrendelő határozata ellenére — nem látja biztosítottnak a kárpótlási törvény megvalósítását.
