Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 3., szerda Szavazási felhívás A csehszlovákiai magyar poli­tikai foglyok és deportáltak klubja — kedden közzétett felhí­vásában — arra szólította fel a csehszlovákiai magyarságot, hogy a pénteken és szombaton tartandó parlamenti választáso­kon a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, az Együtté­lés politikai mozgalom és a Ma­gyar Néppárt hármas koalíciójá­nak jelölteire szavazzon. Elhalasztott csapatkivonás Az orosz vezetés egyelőre el­halasztotta az egykori szovjet csapatok kivonását Örményor­szágból, Azerbajdzsánból és Grúziából — közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium. Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter a múlt hónapban még azt közölte, hogy a haderők június elsejével megkezdik kivonulásu­kat ezekből a zavargásoktól súj­tott körzetekből. A hétfői Iz­vesztyijában megjelent interjújá­ban viszont a tábornok azt állí­totta, hogy a csapatkivonás meg­kezdését az érintett kormányok — de lagalábbis Jereván és Tbili­szi — kérésére halasztotta el. Bécsi sátortábor a menekülteknek A Szerbia-ellenes szankciók életbelépése után alig egy nappal már érezhetően megnőtt az Ausztriába érkező, illetve ittre­kedt boszniai menekültek szá­ma. A német határról változat­lan szigorral visszaküldött mene­kültek Salzburg környékén pró­bálnak szállást találni, vasárnap óta szinte reménytelenül. A szá­zával érkező autóbuszok utasai­nak legfeljebb a fele jut át Né­metország felé, miközben Salz­burg csak néhány száz menekül­tet tud pénzzel és szállással tá­mogatni. Időközben Bécsben felállították az első sátortábort a menekültek befogadására. Görögország betartja, de... Görögország tartani fogja ma­gát az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt, Szerbia és Monte­negro elleni szankciókhoz — ol­vasható abban a kormányközle­ményben, amelyet az athéni ve­zetés hozott nyilvánosságra hét­főn. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szankciók Görögország érdekeit is sértik, s Athén a várható veszteségek mi­att esetleg kompenzációt kér majd az Európai Közösségtől. Karabahi „öröklés” Új elnököt választ a karabahi parlament a mindeddig tisztázat­lan körülmények között, április­ban elhunyt Artúr Mkrtcsjan he­lyébe. A poszt várományosa a nacionalista színezetű örmény Dasnakcution mozgalom veze­tője, Georgij Petroszjan, aki ide­iglenesen április óta irányította a karabahi parlament munkáját. A másik jelölt Robert Kocsaijan, az Örmény Nemzeti Mozgalom képviselője. Szarajevót a hegyekből lövik Törékeny tűzszünet Szarajevóban mindössze két órán át tartott az a tűzszünet, amely hétfőn este hatkor lépett életbe. A szerb hadsereg a Szara­jevó környéki hegyekből este új­ra lőtte a boszniai fővárost, s har­cok voltak a Tito-laktanya kör­nyékén is, ahonnan több akciót indítottak a köztársasági erők el­len. Az együtt harcoló muzul­mán és horvát erők semmiképp sem akaiják feladni a várost, mert úgy gondolják, hogy Szara­jevó elvesztésével lemondaná­nak Bosznia fennmaradásáról is. Harcukhoz rendkívüli támoga­tást jelent az ENSZ-szankció: mint Alija Izetbegovic elnök ki­jelentette, most bebizonyoso­dott, hogy „nincsenek egyedül, az elállatiasodott erőkkel szem­beni harcban a világ mögöttük áll”. A hétfő éjszakai súlyos harcok után Szarajevóban tegnap is folytatódtak az összecsapások. Gránátok csapódtak be a város- központ épületeibe is. Ismét tragikus következmé­nyei voltak az éjszakai támadás­nak. Egy gránátrobbanásnak há­rom halálos áldozata van, közöt­tük egy hároméves kislány, há­rom ember életéért még harcol­nak az orvosok. A zágrábi rádió értesülése sze­rint megállapodás született Izet­begovic boszniai elnök és Panic, a volt szövetségi hadsereg új ve­zérkari főnöke között a legfonto­sabb szarajevói kaszárnya kiürí­téséről. Védelmi zónák? Sürgősséggel tűzte napirendjére a volt Jugoszláviában kiala­kult helyzet megvitatását a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének Párizsban megnyílt ülésszaka. A testület azon­nali intézkedéseket kíván javasolni az unió miniszteri tanácsá­nak, részint az ENSZ által elrendelt embargó betartásának el­lenőrzésére, részint az unió részvételére az esetleges ellenőrzé­si, illetve más katonai jellegű feladatok végrehajtásában. Hart­mut Soell, a közgyűlés újonnan megválasztott elnöke javasol­ta, hogy az unió segítse elő Boszniában és Horvátország egyes körzeteiben „védelmi zónák” létrehozását a polgári lakosság oltalmazására. (Hasonló zónákat az Öböl-háború idején Irak­ban is kialakítottak.) Magyar katonák nem mennek Szerbiába (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter az elmúlt két évet értékelve a legsikeresebbnek a katonadiplomáciai tevékenysé­get minősítette, hiszen a tárca számos országgal kötött kétolda­lú katonai megállapodást, első­ként éppen Romániával. A NA- TO-val kapcsolatban azt emelte ki: legfontosabb az intézményes kapcsolat kiépítése, a tagság csak másodlagos kérdés. A kö­zeljövőben egyébként magyar katonai képviselet nyílik a NA­TO mellett Brüsszelben. Arról is szólt, hogy Magyarország támo­gatja azokat a francia — német törekvéseket, amelyek a Nyugat- Európai Unió biztonsági intéz­ményét kívánják megteremteni. Az unió június 19-i bonni ta­nácskozására a magyar honvé­delmi és külügyminiszter is meg­hívást kapott. Hangsúlyt kapott az is, hogy fel kell gyorsítani a honvédelmet érintő jogalkotást, javítani kell a katonák szociális ellátásán, mert a tisztek egyharmada a létmini­mum szintjen él. A Magyar Hon­védség létszáma a polgári alkal­mazottakkal együtt az 1989. évi 155 ezerről mára 100 ezerre csökkent, s ebből mintegy 70 ezer az úgynevezett harcoló állo­mány. Lorincz Kálmán arra is rá­mutatott, hogy tovább kell foly­tatni a hadsereg átalakítását, a korszerű irányítás megteremté­sét, mindezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy közben min­dig fennmaradjon a honvédség működőképessége, alkalmazha­tósága. A tájékoztatón Für Lajos megköszönte a sajtó elmúlt két évi munkáját, s kérte, hogy „akárki is ül majd a miniszteri székben”, az újságírók továbbra is nyújtsanak segítséget a tárca vezetésének a honvédség átala­kításához. (MTI) Menedékjogot kért Menedékjogot kért Kolumbi­ától Alan Garcia korábbi perui államfő, aki 1985-től 1990-ig állt a dél-amerikai ország élén, majd pedig a legfőbb ellenzéki párt, az APRA főtitkáraként tevékeny­kedett. Fujimori elnök áprilisi ál­lamcsínye óta Garcia illegalitás­ban élt, hétfőn viszont felhagyott a bujkálással, s a limai kolumbiai nagykövetség épületébe mene­kült. A kolumbiai kormány meg­adta neki a menedékjogot, s így a politikus — aki Fujimori-féle puccs határozott bírálója volt — várhatóan órákon belül Bogotá­ba távozhat. Bosznia tragédiájáért: Akiket a világ felelősnek tart Milan Babies a 35 éves fanati­kus fogorvos, a krajinai szerb köztársaság korábbi elnöke, je­lenleg pedig „csak” a horvátor­szági szerbek lakta város, Kinin polgármestere. Milosevics szerb elnök fosztotta meg hatalmától, mert ellenezte az általa képviselt, Horvátországra vonatkozó ENSZ-béketervet. Babies már régóta szerette volna, hogy a horvátországi szerb Krajina önálló legyen. Két évvel ezelőtt a szövetségi hadsereg készletével fel is fegyverezte a szerbeket. Akkor kezdődött el a polgárhá­ború. A fogorvos azóta is a hor­vátországi szerbek egyértelmű vezére. Célja változatlan. Radovan Karadzsics 46 éves pszichológus, a boszniai szerbek vezére. Gyűlöli a Bosznia-Her­cegovinában élő muzulmán többséget. „Egyre szorosabbra vonjuk Szarajevó körül a gyűrűt, amíg a muzulmán fundamenta­listák leteszik a fegyvert” — állít­ja. A boszniai szerb kisebbség ér­dekében azt követeli, hogy kap­ják meg a köztársaság területé­nek kétharmadát. Mottója: amíg a muzulmánok ezt a követelését nem teljesítik, tovább folynak a fegyveres akciók. Karadzsics a kemény vonal híve és a szerb el­nök bizalmasa. Ratko Mladics, a nemrég megalakított boszniai szerb had­sereg 47 éves tábornokáról és fő- parancsnokáról előszeretettel mondják, hogy nagyzási hóbort­ban szenved. Ö adta ki a paran­csot, hogy a két hónapja bekerí­tett Szarajevót a földdel egyenlő­vé!” A szerbiai polgári védelem egykori vezetője katonáitól fel­tétlen engedelmességet kíván. „Ha kiadok egy parancsot, az az embereim szamara olyan, mint Isten szava”. Amikor néhány he­te beiktatták, megesküdött, hogy „kitrágyázza a disznóólát”. Min­den szerb szabadcsapatot a pa­rancsnoksága alá akar kénysze­ríteni. Szlabodan Milosevics, 50 éves szerb elnök, az új Jugoszlá­via megalapítója, nemzeti kom­munista, akit minden boszniai szerb akció mozgatójának tekin­tenek. Célja Nagy-Szerbia meg­teremtése és irányítása. Már há­rom évvel ezelőtt megjósolta: harcokra kerül sor. Saját népé­nek, amely előtt szeret néptri- bunként fellépni, azt mondja: „Idegen hatalmak destabilizálni akarják Jugoszláviát, de mi nem hagyjuk magunkat leigázni.” Most már a szerbiai ortodox püs­pökök is a lemondását követelik, de a legutóbbi választások jelzik: csökkenő mértékben ugyan, de vannak támogatói. Zsivota Panics a „Kis-Jugo­szláv hadsereg” új 59 éves vezér­kari főnöke az egyetlen olyan tá­bornok, aki rangját még Titótól kapta. Az utca által „az elnök hóhérának” nevezett Panicsot az elnök nem nyugdíjaztatta, mert szüksége van rá. A magas rangú katonatiszt a tankok szakértője. Olyan tiszt, aki mesébe illő karri­ert futott be. Katonái egymás kö­zött vén csuklyásként emlegetik. Sok forrás szol arról, hogy min­den katonai bevezetést előzete­sen egyeztet Miloseviccsel. Pa­nics a fegyveres erők erős embe­re. A széthulló szövetségi hadse­reget nacionalista jelszavakkal kísérli meg összetartani. Zsalejko Razsniatovics 36 éves, akit az Interpol nők kitartá­sáért, rablásért es gyilkosságért köröz. Önmagát nevezte ki a szerb szabadcsapatok vezérévé. Míg szerb önkéntesei Boszniá­ban és Horvátországban a „szer- bek igaz ügyéért harcolva” ölik az embereket, nőket erőszakol­nak és csonkítanak meg, ő Belg- rádban él. „Arcán” — Titokza­tos” — így nevezik. Senki sem tudja, honnan származnak a mil­liói. Azzal dicsekszik, hogy dol­gozott a jugoszláv titkosszolgá­latnak. Yofiszlav Seselj a szerb Radi­kális Párt 37 éves vezetője „a ret­tenetes fejedelem”. Ő is Nagy- Szerbiáról álmodik és minden­kin hajlandó ennek érdekében átgázolni. A korábbi szociológiai professzor szerb szabadcsapato­kat — csetnikeket — gyűjtött ma­ga köré. A Szarajevó környéki hegyekből veszik tűz alá a várost. A nagynövésű, széles vállú naci­onalista vezér — ha kell — maga is „harcba száll.” A belgrádi Par­lament épülete előtt baseball­ütővel sajat kezűleg verte eszmé­letlenné a tüntetőket. (Ferenczy Europress) Az első forró nyom a Falcone-ügyben A fő gyanúsítottak: a 3 Madonia A brutális kegyetlenséggel meggyilkolt, kíméletlen maffiaellenségéről közismert Gio­vanni Falcone bíró ügyében folytatott nyomozás során meg van az első forró nyom. A Maf­fiaellenes Bizottság meg van róla győződve, hogy a gyilkosság kulcsfigurája egy vékony fe­kete hajú nő, az egyik elvetemült palermói maffiózó, Salvatore Madonia korábbi felesége. A 34 éves Marinella Fiore minden idők egyik leggátlástalanabb terroristája, aki régebben a Vörös Brigádok tagja volt. Állítólag férjét is ő képezte ki... Marinella jelenleg is rács mögött ül. Olyan fontos személy, hogy 1987 óta nem tudni pontosan, hol őrzik. Egy biztos: a Falcone- elleni véres autópálya-merénylet után egy ál­ló héten keresztül folyamatosan kihallgatták. 36 éves exféije, a palermói maffiaklán mos­tani feje, szintén „hűvösön” van, de ez az ő esetében sem sokat jelent, hiszen a bőkezűen osztogatott, megfelelő összegű kenőpénzek révén a börtönből is mindent meg tud szer­vezni, akárcsak régen. Salvatoréről elmond­ható: az alma nem esett messze a fájától. Ap­ját, az egykori bandavezért, Francesco Ma- doinát szintén „kivonták” a forgalomból. Salvatore lelkén — ha van neki ilyen — az ügyészség szerint 121 gyilkosság szárad, olyanok, mint a palermói rendőrfőnök, bírók és politikusok ellen elkövetett gaztettek. Minden akciót ugyanolyan pontossággal dolgoztak ki, mint a Falcone ellenit, amely­nek során a fehér Fiat-Cromában utazó bíró­ból és nejéből csak húsfoszlányok maradtak. Egydidejűleg három testőr is szörnyet halt. A tett végrehajtása sok hasonlóságot mutat a Német Bank elnöke, Herrenhausen ellen ko­rábban elkövetett merénylettel. A nyomozó hatóságok azt sem zárják ki, hogy nemcsak Madoinak, az őt kiképző ex- nejnek, hanem még a palermói maffiavezér öccsének, a 33 éves Ántoniónak a keze is benne van a gyilkosságban. Ő számítógép­szakemberként egészen 1989-es elfogásáig „igazgatta” a maffia kényes pénzügyi ügyle­teit. A család hatalmas összegeket tett zsebre védőpénz címén: 151 cég, köztük a palermói lóversenyvállalat nem kevesebb mint havi 12,5 millió forintot utalt át menetrendszerű­en. A számítógépes testvér pontosan ügyelt a befizetésekre és tett róla, hogy ne ússza meg szárazon, ha valaki úgymond „megfeledke­zett kötelességéről.” A Madonia-öccs természetesen a kábító- szer-kereskedelmbe is belefolyt. Erre a rend­őrség egy jól sikerült razzia során jött rá, ami­kor ráakadtak a kompjuterekben használha­tó titkos kódokra. A Madonia-família mar­kát ennek a rendkívül jól jövedelmező üzle­tágnak köszönhetően évente további 10 mil­liárd forint ütötte... A nyomozók szerint már csak néhány mo­zaik szükséges ahhoz, hogy Salvatore Mado- niára rábizonyíthassák Falcone bíró és társai meggyilkolását. A vádemeléshez szükséges információkat az ügy koronatanúja, a hajda­ni Vörös Brigád-os Marinella is az ügyészség rendelkezésére bocsáthatná, ha akarná. A nő azonban tudja: egyetlen elszólás és akkor is örökre elnémítják, ha rejtekhelyen őrzik. (FEB) Észak-koreai rejtegetők Észak-Korea legfontosabb nukleáris objektumai mélyen a föld alá rejtve találhatók az or­szág ember nem lakta északi tar­tományai területén, nem pedig Nyongbyon városban, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) felügyelőinek bemutattak — mondta Ko En Hvan, egykori észak-koreai dip­lomata a japán Jomiuri Simbun című lapnak adott nyilatkozatá­ban. Az interjúban a férfi azt állí­totta, hogy a koreai háború alatt elszenvedett pusztító amerikai bombázások óta a KNDK min­den fontos objektumot a föld alá telepít, ezért az IAEA szakértői csoportjának bemutatott felszíni létesítmény csupán „kiállítási tárgy”. Ko En Hvan elmondta: az egész országot szerteágazó alagútrendszer hálózza be. (MTI) Áttörés, vagy helybenhagyás? Körülbelül 170 országból érkezik delegáció, köztük több mint száz csúcsszintű, tehát állam- vagy kormányfői részvéttel, s ezer­nyi újságíró követi majd az eseményeket. A megkülönböztetett figyelem nem véletlen: a június 3-14 közötti környezetvédelmi világtalálkozó az idei év talán legfontosabb globális diplomáciai fóruma. Két éves előkészítés, seregnyi tanácskozás, határozat- tervezetek tucatja előzte meg, hogy most Rio de Janeiróban Föl­dünk legégetőbb gondjait vitassák meg a küldöttségek. Miért vájják sokan mégis borúlátóan a szuperkonferenciát? Végzetes felmelegedés? Üvegházhatás? A levegő mind elvi­selhetetlenebb szennyezése? Föltornyosuló szeméthegyek, ten­gerárral fenyegetett, alacsonyan fekvő országrészek? Kihaló ál­latfajok, végleg eltűnő növénycsodák, felégetett erdőségek? Hosszan lehetne idézni a problémákat, a sötétebbnél sötétebb jóslatokat és sajnos úgy tűnik, korántsem csupán szakértői rioga­tásról, újságírói túlzásról van szó. Földünk tüdeje csakugyan ve­szélybe került, s különösen a fejlődő államok néznek szembe megoldhatatlannak tűnő feladatokkal. Várható-e áttörés Rióban? Rá lehet-e venni a „gazdag Észak” képviselőit, hogy — önön érdekükben is — hathatósabb környe­zetvédelmi erőfeszítéseket tegyenek, segítsék a harmadik világ rászorulóit? Vagy inkább „diplomáciai helybenjárás” követke­zik, szépenhangzó, de nem kötelező érvényű felszólításokkal? Cserbenhagyásról, adósságról és szegénységről szólnak a Dél küldöttei, „ökológiai zsarolást” emlegetnek egyes északi delegá­ciók. Közös otthonunk, a földbolygó sínylené meg, ha a fejlő- dők-fejlettek szembenálláson most, Rio de Janeiróban sem sike­rülne túllépni. S nagyon téved ezért, aki azt hiszi, nem rólunk van szó odaát, Brazíliában. A magyar környezetvédelem nem ér véget Bős — Nagymarosnál. A Glóbusz gondjai bennünket is nyomasztanak. S köteleznek: sokkal többre, mint amennyit eddig tettünk. (FEB) 'Alély fájdalommal tudatjuk^ hogy szeretett férjem, testvérem DR. TOMPA OTTÓ a VOLÁN ny. osztályvezetője életének 66. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése Szentgotthárdon lesz. Búcsúztatása 1992. június 5-én 11.30 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. Előtte gyászmise. Felesége és húga \ / 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36-15097 Mély fájdalommal, de Isten akaratában megbékélve tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy ID. ÁRVÁI LAJOSNÉ szül. Bajzáth Róza 1992. június 2-án, életének 78. évében elhunyt. Drága halottunk földi maradványait 1992. június 5-én 15 órakor az egri Rozália temetőben helyezzük végső nyugalomra. Előtte engesztelő gyászmise a temető kápolnájában. A gyászoló család ^Értesítjük mindazokat, aki^ szerették és ismerték, hogy DOBÓ IZOLDA bőrfestő kisiparos életének 53. évében türelemmel viselt betegség után május 31-én csendesen elhunyt. Június 2-án Egerfarmoson örök nyugalomra helyeztük. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, ' hogy szeretett édesanyánk Özv. SÜTŐ JÓZSEFNÉ sz. Lóczi Piroska 76. életévében súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése 1992. június 3-án 16 órakor lesz a Felnémeti temetőben. A gyászoló család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom