Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-19 / 144. szám
HÍRLAP, 1992. június 19., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Jutalomtáborozás A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont a szakköri munkában eredményesen résztvevő gyerekek részére nyári táborozást szervez a Cseh- és Szlovák Köztársaságban, a poprádi Gyermek- és Ifjúsági Ház táborában. All napos üdülés igencsak szép természeti környezetben, a Tátra lábánál zajlik, ahol is kényelmes faházak adnak majd otthont a kis lakóknak. Diák környezetvédők A III. Országos Környezettudományi Diákköri Konferencián az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatói is részt vettek dolgozataikkal, és értékes helyezéseket vívtak ki maguknak. A „Levegőszennyezés, közlekedés és zajártalmak” kategóriában a Népjóléti Minisztérium különdiját Acs Gábor és Samu László kapta. „Környezetvédelem a mező- és erdőgazdaságban” című munkája nyomán Marshall Mariann második helyzeti lett. A Magyar Madártani Egyesület és az Országos Tudományos Diákköri Tanács különdiját pedig llonczai Zoltánnak és Gombkötő Péternek ítélték oda. Kirándulás a kaptárkövekhez A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap a Cserépváralja közelében lévő felső- szorosi riolitszikla szurdokát keresik fel Jakab Lajosné vezetésével. A 17 kilométeres táv állomásai: Hór-völgyi elágazó — Farkaskő — Kő-völgy — Felsőszoros — Mangó-tetői kaptárkövek — Cserépváralja — Bogács. Indulás fél 9-kor az egri autóbuszállomásról. A MÁS-klub programja Az Ifjúsági Ház alternatív zenei klubja szombaton este fél 8-tól az ország egyik legjobb hardrock együttesét, a Leokémi- át fogadja Budapestről, valamint a Fermentation zenekart, amely egy új egri death-metal banda, néhány volt Boston Klinika-taggal. Fotóművészeti tárlat a megyei könyvtárban Az egri barokk fesztivál keretén belül tegnaptól fotóművészeti tárlat nyűt a megyei könyvtár aulájában, ahol a megyeszékhely barokk építészeti nevezetességeiről készült felvételeket tekinthetik meg az érdeklődők. Gaál Gaszton az IH-ban Gaál Gaszton zongoraművészt nem kell bemutatni az egrieknek, hiszen tehetségével sokszor elkápráztatta már a zenekedvelőket. Az Ifjúsági Házban rendezett estjén a boogie-woogie műfaj gyöngyszemeit hallhatta a szépszámú közönség. Világbanki forintok — iskoláknak Mint ismeretes, az idei évi költségvetés tartalékalapjába 3 millió forintot különítettek el a világbanki programban résztvevő iskolák támogatására. A közgyűlés megtárgyalta az oktatási és sportbizottság előterjesztését e témában, és döntött arról is, hogyan osszák fel ezt az összeget. Ennek értelmében az Egri Köz- gazdasági, a Gép- és Műszeripari, valamint a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 840 ezer forintot, míg a Kossuth Zsuzsa Egészség- ügyi Szakközépiskola 480 ezret kap. „...rengeteg energia feszül benne” Ási Walesbe ... Bódy Ági Mezőkövesden lakik, most végezte a harmadik osztályt. A tanítás végét követő napon félórát várok rá a Dobógimnázium igazgatóhelyettesi irodájában. Egészen kivételes dolog történt vele. A történelem tanulmányi verseny országos negyedik helyezettje egyszer csak kapott egy levelet a minisztériumból: elbeszélgetésre hívták, azokkal a harmadikosokkal együtt, akik az OKTV-n valamelyik tárgyból bejutottak az első tíz közé. A beszélgetés tétje egy- egy megszerezhető külföldi ösztöndíj volt, amit — az egészen friss értesítés szerint — Ági meg is kapott: szeptemberben Walesben kezdheti a középiskolát, ahol két év után nemzetközi érettségi bizonyítványt szerezhet. Ennyit tudok elöljáróban róla, miközben várok rá. Időközben megérkezik az osztályfőnöke, Nagy József né, akivel sikeres tanítványáról beszélgetünk: — Ez a lány olyan, mint egy versenyló — mondja. — Nem is tudom honnan, de rengeteg energia feszül benne! Humán érdeklődésű, de pillanatok alatt megtanul mindent. Úgyhogy — mielőtt még ezt az értesítést megkapta volna — kitalálta, hogy ő negyedikben tolmácsvizsgát tesz! Mert majd futja az idejéből... Hát, erre már nem kerül sor. De mondok egy másik példát. Az idén kivették a manduláját, ami ilyen korban már nem gyerekjáték. Több mint egy hónapot hiányzott. Ennek ellenére két-három nap alatt bepótolta a tudnivalókat, és remekül megírta a dolgozatot fizikából. Ő egyszerűen ilyen. Szertelen, hihetetlen teljesítményekre képes, de — ilyen is van — egyszer csak lenullázódik. Volt, hogy az utcán összeesett... Aztán ismét nekilendült. Hajói tudom, hittant tanít cigánygyerekeknek Komlón. Jó a kapcsolata a református egyházzal. Tavaly nyáron így járt kint Walesben egy hitközösséggel. Jól tud angolul, megvan a nyelvvizsgája. Több tárgyból is indult a versenyen, magyarból, földrajzból és történelemből. Erre is futotta az energiájából... Fergeteges személyiség! Időközben megérkezik Ági. Egy kicsit félszeg, de csöppet sincs zavarban. Hamar megtaláljuk a hangot, közvetlen, nyílt, mint a mai tizenévesek általában. Elmondja, hogy az erdélyi reformációról írt tanulmányt, ez volt a belépője a történelemversenyre. Hálás tanárnőjének, Berzy Piroskának, aki nem kímélte a felkészülésnél, így aztán tényleg előre tanult. Ezért is gondolta, hogy leteszi negyedikben a tolmácsvizsgát. Most azonban változott a helyzet. Huszonkilenc diák pályázta meg a külföldi ösztöndíj lehetőségét, hatan kapták meg. A beszélgetésen általános — Szeptember elején indulok útnak — mondja a dobós diáklány témákról volt szó, könyvekről, zenéről, szórakozásról, sőt politikáról is. De ezen a ponton Ági nem volt hajlandó nyilatkozni. Nekem sem mond véleményt, noha megpróbálom kifaggatni pártállása felől... Az különösen érdekel, hogy hogyan került kapcsolatba az egyházzal. — Nem kaptam vallásos nevelést — mondja —, egész egyszerűen elmentünk Egerlövőn az istentiszteletre, és ottragadtunk. A református egyház keretében működik a walesi magyar baráti kör. így jutottam ki tavaly nyáron hozzám hasonló korú fiatalokkal együtt. Megismertük a környék összes nevezetességét, csodálatos volt. — 5 most véletlen szerencse, avagy tudatos választás, hogy éppen Walesbe mész tanulni? — Több lehetőség volt. Már a minisztériumi megbeszélésen választani kellett. Jelentkezhettem volna Kanadába, Mexikóba is. Úgy gondoltam, Európa mégiscsak közelebb van. Édesanyámmal már érdeklődtünk a részletek felől is. Úgy néz ki, hogy a két év alatt egyszer jöhetek haza. Nem leszek egyedül, mert még egy diák jön most Magyarországról velem együtt, de nem tudom, hogy ki. Az ottani iskola nemzetközi érettségit ad a második év végén. Az iskola- rendszert diplomaták hozták létre valamikor a hatvanas években. Az alapítvány fizet mindent. — S mit szólt a lehetőséghez a család? Nem féltenek? — A szüleim és a tizennégy éves húgom nagyon bízik bennem, örültek ennek a lehetőségnek. — S az osztálytársak? — Még annyira friss a hír, hogy nem is tudják... — Meglehet, hogy az újságból értesülnek erről. Mivel töltőd a nyarat? — Egyelőre tanulok vezetni. S most átprogramoztam a nyaramat, úgy volt, hogy megyek külföldre, de így inkább itthon pihenek, rendezem a dolgaimat, s szeptember elején indulok útnak... — Jámbor — Néptánc- és népdal- fesztivál Hatodik alkalommal rendezik meg Egerben, a Megyei Művelődési Központ színháztermében ma délelőtt fél 9-től az Értelmi Fogyatékosok néptánc- és népdalfesztiválját. A résztvevőket Rátérné Józsa Judit, az ÉFO- ÉSZ főtitkára köszönti majd. Az egész napos programon az országból 11 szociális foglalkoztató intézet és 17 szakosított szociális otthon 252 szereplője lép majd színpadra „szóló és páros tánc, néptánccsoport, szóló ének és kórus” kategóriában. A műsort Balogh András, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze vezeti. A legszínvonalasabb produkciókat dijakkal jutalmazzák. A rendezvény egyik kiemelkedő eseménye lesz Bródy János előadóművész egyórás önálló műsora. Amennyiben az idő is megengedi, a legjobb produkciókat a Dobó téren este 3/4 6-kor bárki megtekintheti. A rendezvény létrejöttéért sokat tett a Heves megyei önkormányzat, az ÉFOÉSZ országos és megyei vezetése, a Szociális Művészeti Műhely, a Szent Lázár Lovagrend, a Fidesz, a Coopvin, a Régió Press, az Express étterem, az MMK és Tóth József egri autószerelő mester. A fesztivál rendezői bíznak abban, hogy ezzel az összejövetellel a fogyatékosok közelebb kerülnek az „épek” társadalmához, és az előítéletek elleni küzdelemben is többeknél csatát nyernek — az emberi értelem és erzelem megérintésének sajátos fegyverével. Nemcsak a jószág, a gazdi is lehet vétkes... Az Érsekkertben nem szaladozhatnak a kutyák? Eger Megyei Jogú Város közgyűlése új rendeletben szabályozza a város közigazgatási területén az állatok tartását. A rendelet céja, hogy biztosítsa a lakossági, közegészségügyi, állategészségügyi érdekek összhangját. A rendelettervezet kidolgozása dr. Szalmás Lajos városi főállatorvos nevéhez fűződik. A városatyák megvitatták és a közelmúltban elfogadták az új szabályozást, amelynek lényeges pontjait ismertetjük az alábbiakban. Általános elv, hogy azokon a területeken lehet állatokat tartani, ahol jogszabályok nem tiltják, és olyan módon, hogy jelenlétük senkit ne zavarjon. A város területe négy övezetre van osztva, ahol nagy (ló, szarvasmarha) és kis testű (sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, galamb stb.), illetve a kedvtelést szolgáló (kutya, macska, díszmadarak stb.) állatok tarthatók. A haszonállatokat jól tisztítható, a lakóházaktól 16 méterre lévő létesítményekben — ólakban, istállókban — lehet tartani, ahol a zárt trágyakezelés biztosított, s az a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. A létesítmények tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a rágcsálók és legyek rendszeres irtásáról a tulajdonos köteles gondoskodni az első és a második övezetben. A haszonállatokat kiengedni, legeltetni nem lehet. Külön rendelkezett az egri ön- kormányzat a kedvtelésből tartott állatok sorsáról. Társasházakban — a jelenlegi szabályozás szerint — kutya és macska tartható, egyes nagy testű kutyafajták kivételével. Ez meglehetősen tág kategória. Az egri polgármesteri hivatal idegenforgalmi és kereskedelmi irodájának — ott foglalkoznak ugyanis ezzel — vezetőjét, Baró- csi Tibort erről külön megkérdeztük. Válasza szerint nem tartható például német juhász, komondor, rotweiler, vagy akár kuvasz sem a társasházakban. Egyébként is meglehetősen szigorú szabályok korlátozzák a kedves négylábúak tartását. Fontos feltétel, hogy a háziállat a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, az emberek testi épségét ne veszélyeztesse. Társasházakban lakónként két kutya, illetve macska tartható. Ez a rendelkezés nemcsak a szomszédokra van tekintettel, hanem az állatokra is, hiszen — noha elvileg elférnének — többen már könnyebben okozhatnak galibát... Az egri tulajdonos köteles bejelenteni minden — három hónapos kort elért — ebet a polgár- mesteri hivatalnak. Ott ugyanis nyilvántartják az állatokat. A higiénikus tartás, a veszettség elleni védőoltás beadatása is a gazdik kötelessége, mint ahogy az is — bármennyire sajnálják kedvencüket —, hogy közterületen pórázon kell vezetni azokat, s a vadabb — hivatalos megfogalmazás szerint: támadóbb — természetűeket szájkosárral is „fel kell szerelni”. Az élelmiszerboltokba, kulturális és közintézményekbe, mi több, a diák- és munkásszállókba se lehet bevinni a házőrzőt, de még a macskát sem. A kisgyermekek és a fürdőzők épségét óvja a rendelkezésnek az a pontja, miszerint sem strandra, sem játszótérre nem vihetők az állatok. Valószínű, hogy komoly visszhangot vált majd ki, miszerint az egri Érsekkertben sem lehet a későbbiekben szabadon engedni a kedvenceket. Az önkormányzat így határozott. Mi történik akkor, ha valakit megharapott a macska vagy a kutya? Elsősorban a „vétkes állat” tulajdonosa köteles a sértett személy adatainak közlésével a marás időpontját a városi állatorvosnak és tisztiorvosi szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni. Nemcsak a humánus, a minden tulajdonostól elvárható erkölcsi törvények követelik meg, hogy ki-ki jól bánjon a rá bízott jószággal, de az önkormányzati rendelet is szabályozza ezt. Minden tulajdonos köteles állatait gondozni, ápolni, a megbetegedését, esetleges elhullást a városi állatorvosnak bejelenteni, a beteg állat kezeltetéséről gondoskodni. Aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, azt tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják, illetve az állatok tartását az ilyenek számára meg is tilthatják — rögzíti a rendelet, amelynek részletes szövegét a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában megtekinthetik az állampolgárok. Lapozgatás az érseki könyvtár vendégkönyvében Egerben nap mint nap szóba kerülő téma a város kimagasló idegenforgalma. Sajnos, az átlag egri polgár nem ismeri — de még az arra illetékesek sem — a megyeszékhely idegenforgalmi múltját, amely közel sem csak az első világháború utáni fellendülés éveiben vette kezdetét. A levéltári iratokból és a régi könyvekből előtárulkozó igen korai — bár érdekes — idegenforgalmi kuriózumokkal nem kívánom traktálni olvasóinkat, de igenigen tanulságos adatokkal szolf ál az Egri Főegyházmegyei könyvtár XIX. századból fennmaradt vendégkönyve, rendkívül változatosan gazdag bejegyzéseivel. E nagy választékból mutatok be „ízelítőként” egy sor jeles hazai nagyságot, nem Feledkezve meg a különböző vidékekről Egerbe látogató polgárokról sem. Kezdjük a sort az uralkodókkal, politikusokkal és egyházi méltóságokkal. Ferenc József császár 1857. szeptember 4-én, Széchenyi István 1845. szeptember 28-án, Kossuth Lajos — még mint „táblai jurátus” — 1821- ben, Pyrker szepesi püspök 1819-ben, 1866-ban a „római f orog és rutén papi kollégium”- ól Josphus Sembratovicz érsekpüspök és Isidorus Dolnicki professzor, 1873-ban Ignatius Paoli nikápolyi püspök, a havasalföldi vikariátus adminisztrátora vendégeskedett itt. Nézzünk körül a művészek között is... 1870-ben meglátogatta a könyvtárat Kovács Mihály „képíró” és felesége, Petra de Castro y Kovács, 1867-ben Sajósy Alajos „akadémiai festő”, 1881-ben Telepy Károly „akadémiai festész”, 1842-ben pedig Barabás Miklós „cs. k. akadémiai képíró,” 1898-ban Rippl- Rónai József, 1910-ben pedig Carlo Adalberto Casimiro di Rónay, a milánói Scala tenoristája. Láthatóan különlegesen nagy érdeklődést tanúsítottak a bibliotéka iránt az Egerben megfordúlt színészek, színházi dolgozók. Három „erdélyi nemzeti művész” között a „magyar színjátszó” Gyöngyösi Farkas József 1824-ben, . Gabányi Árpád 1877-ben járt e helyen. 1812- ben Molnár Hetényi Laura, „a budai Népszínház igazgatóné- ja”, 1855-ben Hetényi József „magyar színészigazgató” és Megyery Pál 6 színesztársával együtt, 1887-ben a városban vendégszereplő színtársulat zenészei: „színházi karnagy”, „színházi zenész, hegedűs, nó- tás, klarinétos”, 1866-ban Eg- ressy Gábor, 1877-ben Krecsa- nyi Ignác. Az írók és irodalmárok közül hadd említsek meg csak néhányat. Vörösmarty Mihály 1829- ben, Toldy Ferenc 1830-ban, 1852-ben és 1853-ban, Szabó Károly 1853-ban, Kapácsy Dezső 1861-ben, Jókai Mór 1860- ban, Czuczor Gergely báró Jósika Miklóssal 1832-ben. De a tudósok sem hiányoztak. Ponori Thewrewk Aurél „Pestről” 1851-ben, Fejér György „pesti professzor” 1819-ben, Bugáth Pál „pesti egyetemi sebész professor” 1826-ban és 1829-oen, Budenz János és Szarvas Gábor 1871-ben, Kubi- nyi Ágoston, „a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója” 1853-ban, Rómer Floris „egyetemi tanár” 1866-ban, dr. Nékám Sándor „egyetemi tanár Pesten” 1865- ben, Thaly Kálmán „Magyar Tudományos Akadémia” 1867- ben. 1831-ben és 1834-ben egy páduai egyetemi tanár és két kassai professzor. S egy kurta tallózás a polgárok sorából... Köllner Lőrinc egri gyógyszerész, Csiky Sándor 1882-ben, Zubek Endre, az „Egri Intelligentia Társulat” (ilyen is volt) elnöke 1879-ben, Vitkovics Mihály „ügyvéd” 1828-ban, Löffler János hatvani postamester 1854-ben. De meglátogatta a könyvtárat 1819-ben Buttler János is. Amikor pedig Joó János rokonai itt i áriak 1839-ben Szegedről, a felesége mutatta meg nekik az érseki könyvtárat. Kétségtelenül az egyik legtanulságosabb bejegyzés 1861. október 24-éről származik, amikor „az egri városi nyilvános mintaóvoda népességének korosabb osztálya” látogatta meg a könyvtárat. De ott járt Pakh János „építész” 1829-ben — aki Pyrker érsek részére készített egy székesegyháztervet —, Kazinczy Gábor 1583-ban, 1856-ban és 1859-ben, Kazinczy Lajos és „hitvese”, gróf Török Sofie 1830-ban, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna „főápolónő” 1849. május 17-én, Moser Ludvig salzburgi orgonakészítő mester 1855-ben, dr. Schenzl Guidó, „a M. Kir. Központi Meteorológiai Intézet” igazgatója 1872-ben, Máriássy János, az 1848-49. évi szabadságharc hadosztályparancsnoka — miután szabadult olmützi börtönéből — 1864-ben, Bucsánszky, a híres „pesti nyomdász” 1861 -ben. S legyen szabad megemlítenem Borsod megyei családomból dédapám fiveret, Sugár Fábián „nevendék orvost” 1838-ból, akibői - az 1848-49- beli „viselt dolgai” miatt kapott börtönbüntetés letöltése után — a főváros főorvosa lett. Kuriózumképpen néhány külföldit is felsorolhatunk: 1830- ban egy férfi a dán fővárosból, Koppenhágából, Arthur J. Pet- terson, Londonból 1862-ben, Ch. Turville angol „gentleman” 1827-ben, Alexander Raphael „angol lovag” 1828-ban, dr. L. J. Czapkay, az USA romániai ügyvivője és a San Franciscó-i konzulátus elnöke 1872-ben, végül Thaddeus és Henriette Kull- mann a Rajna melletti Mainzból. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár vendégkönyvi bejegyzéseinek szemléjét Orem János Ecserből hozzánk látogatott polgár feljegyzett soraival zárom: „A magyar Athén megbecsülhetetlen kincseit álmélkodva és tisztelve csudáltam. 1870.” Sugár István A testvérvárosi kapcsolatokért A városatyák nemrégen arról határoztak, hogy Eger lépjen be az Egyesült Városok Világszövetségebe, illetve annak magyar nemzeti tagozatába. Az EWSZ olyan nemzetközi szervezet, amelynek legfőbb feladata, hogy a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül segítse a nemzetközi együttműködés szélesítését. Alapítása óta harmincéves tapasztalatával áll tagjainak szolgálatában, támogatja az egyre növekvő számú egyesüléseket. Irányítja továbbá az együttműködés létrejöttét, felkutatja a nemzeti és nemzetközi anyagi forrásokat is. Vezetői, műszaki szakértői helyszíni szemléket végeznek, tanulmányokat, jelentéseket készítenek, javaslatokat dolgoznak ki az együttműködések megvalósítására, és különféle konferenciákat szerveznek. A szervezet törekvése, hogy ezek a kapcsolatok ne korlátozódjanak kizárólag a városok közötti hagyományos kulturális és sportterületekre, hanem gazdasági téren is minél aktívabbak legyenek. Az 1989-ben létrehozott Európai Alap, amely a testvérvárosok kapcsolatainak fejlesztését hivatott gondozni, a Közös Piac támogatását is élvezi. Az idén megalakult az EWSZ magyar nemzeti bizottsága is, amelynek feladata a helyi és területi önkormányzatok működésének segítese, információk továbbítása, ismeretek és szakértők cseréje, a helyi lakosság részvételének bátorítása a partnerkapcsolatok élettel való megtöltése érdekeben.
