Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

HÍRLAP, 1992. június 18„ csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Szellemi segítséget kértek csütörtökön „Csak egy kisgazdapárt van...'” Beszélgetés a pétervásárai területi titkárral Az egerszalóki hőforrásról Terv a tulajdonjog rendezésére Amikor ezt az interjút megbe­széltük Ivády Bélával, a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt pétervásárai területi titkárával, mindössze annyiról volt szó, hogy ő beszámol erdélyi útjukról, illetve elmondja, mi a véleménye az úgynevezett „idő­szerű politikai kérdésekről”. Nos, azóta bőségesen akadt a há­zuk táján is ilyen, s Ivády Béla, mint a párt országos ellenőrző bizottságának a tagja, testközel­ből figyelhette az eseményeket, hiszen maga is ott volt a buda­pesti székházban a szinte hábo­rús helyzet idején. így aztán be­szélgetésünk végleges időpontját is csak úgy tudtuk egyeztetni, ha telefonüzenetet hagyok neki a nejénél. — Ivády úr, amikor a feleségé­vel beszéltem, és 6 megtudta, hogy újságíró vagyok, megré­mült, hogy csak nincsen valami baj önnel. Veszélyes dolog ma kisgazdának lenni? — Egyáltalán nem az, de azt már máskor is megfogalmaztam, hogy én a független kisgazdapárt tagja vagyok, nem húzok sem eh­hez a csoporthoz, sem ahhoz, ha­nem a mindenkori vezetőséget ismerem el. Amikor Nagy Fe­renc volt az elnök, akkor is a kis­gazdapárt eszméjét követtem, és most is, amikor Torgyán úr az el­ső számú vezető. — Talán egy kissé félreértett, ugyanis én a személyes épségére is gondoltam, hiszen valamen­nyien láthattuk a televízióban, hogy a székházban a különböző áramlatok képviselői zászlóru- dakkal támadtak egymásra. — Engem még csütörtökön éjjel felhívtak, hogy azonnal menjek a központba, s már nén- teken reggel ott is voltam. Érte­süléseim szerint ezek nem zász- lórudak voltak, hanem virágka­rók. — Ez a lényeget nem érinti: ütötték egymást... — De érinti, mert ott virág­ágyások vannak, és onnan kap- dosták ki a karókat, nem pedig előre lefűrészelt zászlórudakkal támadtak egymásra. Ott idős bá­csik védték a törvényes elnököt. — Hogy ki a törvényes, az a közvélemény számára egy picit homályos. Ugyanis az elnök és az elnökség kölcsönösen felfüg­gesztették egymást. — A pártunk alkotmánya ér­telmében az elnököt csak az or­szágos nagygyűlés mentheti fel. Tehát a főtitkár vagy az alelnö- kök ezt nem tehetik meg. — De nem is felmentés történt, hanem felfüggesztették a jogai­ból. Ezt az alkotmányuk szerint megtehetik... — Akkor, kérem szépen, még egyszer: a párt elnöke a pártot egy személyben képviseli, az el­nökség munkáját irányítja. Őt csak az országos vezetőség füg­gesztheti fel, a főtitkár vagy az alelnökök nem. Az országos el­nök őket viszont felfüggesztheti. — A helyzet láthatóan bonyo­lult, hiszen mind a két fél ugyan­arra az alkotmányra hivatkozik, de ez legyen az önök dolga. Be­széljünk inkább arról, hogy a legutóbbi nagyválasztmányon Cseh Sándor, Németh Béla és GerbovitsJenő voltak azok, akik győzelemre segítették a Torgyán- politikát, most pedig pontosan ők fordultak vele szembe. Miért? — Azzal tudom ezt magya­rázni, hogy amikor Torgyán úr Tajvanban volt februárban, ak­kor már beszélték, hogy az emlí­tetteket, valamint Ugrin Emesét magához kérette Antall József, s ott — ez több mint valószínű — megállapodás született, s elin­dult a lavina. Amikor Ameriká­ban járt, akkor úgyszintén. Állí­tólag nagyköveti pozíciókat ígér­tek nekik. így alakulhatott, hogy Cseh Sándor és Németh Béla is ellene fordult. A jelenlegi párt­vezetés így eltért a programtól, kijelentették: Torgyánt meg kell buktatni. — Említette, hogy éjjel szólt azon a bizonyos csütörtöki na­pon a telefon a lakásán. Öntől, mint az országos ellenőrző bi­zottság tagjától, fizikai vagy szel­lemi segítséget kértek? — Akkor már fizikai erősítés­re nem volt szükség, mert a bu­dapesti alapszervezetek Újpest­től Budakesziig megadták a se­gítséget. Számukra már inkább szellemi erőre volt szükség, amit pénteken és szombaton meg is adtunk. — A megyében Pétervásárán és környékén a legerősebb a kis­gazdapárt. Ezek az alapszerveze­tek kit támogatnak ebben a harc­ban? — A mindenkori országos ve­zetőséget, akiket törvényes úton választanak meg. — De kit akarnak megválasz­tani önök? — Egységes véleményünk, hogy az elnök által felfüggesztet­teknek a pártban nincsen helyük. A környéken 17 alapszerveze­tünk van, közel ezer emberrel. Újakat fogunk választani. — Ha a nagyválasztmány „megbokrosodna”, és úgy dönte­nének, legyen Ómolnár Miklós az elnök, azt is elfogadnák? — Ha normális keretek között választják meg, akkor mellette fogok állni. — Jelenleg azonban Torgyánt támogatják, ez nyilvánvaló. Nem zavarja önöket, hogy borzasztó­an népszerűtlen ember, aki most Debrecenben is csak alig néhány száz embert tudott mozgósítani? — Ezt meg kell cáfolnom, ő nem népszerűtlen. Én is ott vol­tam Debrecenben, ahol hat-hét- százan összegyűltek, de ez nem nagygyűlés volt, hanem juniális, baráti találkozó, ahol főztek bir­kapörköltet, és volt rántott máj is. — Ilyenkor azért mindig lehet tartani összecsapásoktól. Milyen biztonsági intézkedéseket tesz­nek? — Nincs rá különösebben le­hetőségünk, hiszen nincsen fegy­veres testületünk. De az igazi pa­raszti fegyvert, azt mindig ma­guknál tartják az emberek: a két öklüket. — Ez pompás végszó is lehet­ne, azonban eredetileg azért ül­tünk volna össze, hogy beszá­moljon erdélyi látogatásáról, amikor is részt vett a Romániai Magyar Kisgazdapárt kongresz- szusán. Most már úgyis veszett a fejsze nyele, úgyhogy aktualizál­juk ezt is: ott, Erdélyben mennyi­re látják az itteni megosztottsá­got, és hogyan vélekednek erről? — Kérem szépen, egyszer és mindenkorra le kellene már szö­gezni, hogy itt nincsen Torgyán- párt, nincsen 35-ök pártja, itt csak egyetlen kisgazdapárt van. Annak van 45 országgyűlési képviselője, egyetlen elnöke, nem tudom megérteni, miért akarják mások megosztani. Sze­retném, ha ezt a médiák leközöl­nék. — Leközöljük, de talán sejti, hogy ez ennek ellenére nem így látszik. — Azt sajnálom. Az erdélyiek mégsem így látják, ott szóba sem került ez az állítólagos megosz­tottság. Nagyon nagy barátság­gal fogadtak bennünket, mi pe­dig fájlaltuk, hogy a harminc­ötöktől nem jött el senki. (A Pétervására és környéki kisgazdák még a beszélgetés napján — hétfőn — nyilatkozatot juttattak el szerkesztőségünkbe, amelyben tiltakoznak a Torgyán József elleni akció miatt. Egyben felhívják a figyelmet, hogy vasár­nap délelőtt tíz órakor megyei nagygyűlést tartanak Kálban, ahová országos vezetőt is vár­nak. Hogy kit, azt egyelőre nem tudni.) Kovács Attila Olvasóink bizonyára emlé­keznek arra, hogy korábban hosz- szas viták zajlottak arról, kié is legyen a képünkön látható híres egerszalóki hőforrás. A községi önkormányzat először kizárólag a magáénak szerette volna tudni, A parádi áfész igazgatósága a közelmúltban küldöttgyűlésen tárgyalta meg a szövetkezet alap­szabályának tervezetét. Első­ként Timán Jánosnak, az igazga­tóság elnökének rövid értékelé­sét hallgathatták meg a jelenlé­vők az első félévi — várható — eredményekről. Amint az elnök elmondta, a szövetkezet helyzete nem romlott, a pénzügyi gazdál­kodás jó, s így nem kell veszte­séggel számolni. Külön kiemelte, hogy a szövetkezet egysége meg­maradt, ami biztosítékot jelent a Egy sikeres reklámfilm révén — „Szervusz Salvus, Salvus szer­vusz” — kezdődött a bükkszéki víz karrierje. Ebben kiemelkedő szerepe volt Csonka Lajosnak, a Gyógyvíztermelő Vállalat akko­ri igazgatójának, aki a víz össze­tételét megmérette, és az 1951-es vásáron bemutatta a világnak. Most a helyiek újra szeretnék fellendíteni a gyógy-idegenfor- galmat, éppen ezért nemrégiben egy prospektust jelentettek meg, amelyet kollégánk, Perl Márton szerkesztett. Ebben leírják a falu történetét, megemlítve többek között azt, hogy a település első írásos említése 1725-ben talál­ható, s akkor feltehetően nem­zetségi vagy családi székhely volt. Az 1800-as esztendőkben jött el a magyar nyelvű leírások ideje, ám Bükkszéket — akkor Széket — elkerülte Fáy András, Sajátos formáját választotta egy illető vagy egy csoport a poli­tikai véleménynyilvánításnak Párádon. Valószínűbbnek lát­szik, hogy többen állnak a boltaj­tókra, forgalmas helyekre kira­gasztott gépelt röplapok mögött, mert íróik többes szám első sze­mélyben fogalmaznak. Bizony­talanságunk mégis indokolt, hi­szen az „Ébresztő Párád — Pa- rádfürdő!” című kiáltványukat nem írták alá. Megtisztelnek bennünket azzal, hogy egy, a la­punkban megjelent cikkre rea­gálnak, azonban — sajnos — a Heves Megyei Hírlap címét nem tüntetik fel, mindössze a nekünk nyilatkozó Danyi Oszkár vállal­kozót ócsárolják, ami felettébb rosszulesik. (Mintha a világon sem lennénk...) Talán sokan emlékeznek még arra, hogy hozzávetőlegesen egy hónappal ezelőtt Danyi Oszkár arról szólt a lap hasábjain, hiába pályázta meg csupán ő egyedül a ám később megegyezés született Eger Megyei Jogú Város köz­gyűlésével, hogy osztatlan közös tulajdonba kerül a sok turistát vonzó, meleg vizes forrás. Amint a minap megtudtuk, annak okán, hogy sok még a vitás kérdés a tu­jövőbeli sikeres gazdálkodásra. Ezt követően az alapszabály-ter­vezetet vitatták meg a küldöttek. A legtöbben a tagsági részje­gyekkel kapcsolatosan mondták el véleményüket, ám végül is ma­radt a tervezetben meghatáro­zott névérték, ami egy tagsági részjegynél 1500 forint, s ezt a szövetkezet jelenlegi tagjai 1997. június 13-ig egészíthetik ki. A szövetkezet új nevet is kapott: Mátra Áfész Párád. Az alapszabály elfogadása aki a környékről elsőként írt „Párád leírása több tekintetből” címmel. Jelenleg viszont már Bükk­székkel is megismerkedhetünk „több tekintetből”, ahol az első strand 1939-ben nyílt meg. A hatvanas évek közepén pedig megkezdődtek azok a munkák, amelynek eredményeképpen 1967-ben felavathatták a jelen­legi bányászüdülőt a fedett für­dőmedencével, s ezt 1989-ben az akkori egészségügyi miniszter gyógyüdülővé nyilvánította. Nem véletlenül, hiszen a víz kitű­nően alkalmas például a gyo- morsavtúltengéssel járó állapo­tok mérséklésére, a gyomor- és bélrendszer krónikus gyulladá­sainak mérséklésére, belégzéssel pedig mérsékelhetőek a felső lég­utak akut, szubakut és krónikus parádfürdői strandot, hosszú ideig mégsem kapta meg azt. A cikk csattanósan fejeződött be, éppen a megjelenése előtti na­pon vettük ugyanis a hírt, hogy Danyi megkapta a fürdőt, igaz, nem annyi időre, amennyire sze­rette volna, hanem 1995. decem­ber 31-ig. A röplap írói arra biztatják a lakosságot, hogy sírjanak amiatt, hogy szegény Danyi csak négy évig birtokolhatja a strandot, és nem építhet szállodát sem. En­nek valószínűleg azonban min­den bizonnyal az ellenkezőjét gondolják, hiszen az utolsó be­kezdésben már arról szólnak, hogy ezzel az ügyes vállalkozói fortéllyal megfosztották a helyi lakosságot a 200 éves örökség­től. Kérdésünk: mi az a 200 éves örökség, amitől a strand műkö­dése megfosztja a parádiakat és a turistákat, ezt ugyanis a közel­ben senki nem tudja. Egyelőre lajdonlás körül, az egri városi fő­építész egy tervet, programot ké­szít a tulajdonjog rendezéséről. Ezt követően pedig az érintettek természetesen a hasznosításra vonatkozó elképzeléseket is ki­dolgozzák majd. után a vásárlási visszatérítés, va­lamint a szociális, kulturális és sportcélú támogatás mértékéről döntöttek a küldöttek, majd pe­dig megválasztották a 11 tagú igazgatóságot és az öttagú fel­ügyelőbizottságot. Az igazgató­ság elnöke újból Timán János lett, aki az elmúlt években is eredményesen irányította a szö­vetkezet munkáját. A felügyelő­bizottság vezetésére Borics Gyu- láné kapott bizalmat. Gembiczki Béla gyulladásos megbetegedései, s csökkenti a dohányzást kísérő lég­úti panaszokat is. Mivel azonban ez a gyógyvíz nagy hatású, így jelentős mérték­ben vannak mellékhatásai is: nem használ például a Salvus azoknak, akiknek a testében bár­hol gyulladás van, s nem előnyös ízületi megbetegedéseknél sem. Magas vérnyomásban szenve­dőknek és szívbetegeknek ki­mondottan veszélyes lehet nem­csak a vízben fürdés, hanem a Salvus fogyasztása is. Éppen ezért orvosi vizsgálat nélkül a bükkszékivíz nem vehető igény­be. A színes fotókkal bőven il­lusztrált kiadvány felelős kiadója Végh József, a nyomtatás pedig az Universal Rt. egri nyomdájá­nak munkáját dicséri. azonban sejtelmünk sincs, Hogy kitől kérdezzük ezt meg, hacsak a kedves névtelen röpcédula- gyártó^) — azzal, hogy egyes vagy többes szám, mindig bajban vagyunk — fel nem keresik szer­kesztőségünket, és — fejbe veré­sünk után — nem válaszolnak felvetéseinkre. Erre talán van esély, mert helyben — informá­„Aranymise” Mátraderecskén A hetvenhárom éves Schárer Andor, akit a közelmúltban szenteltek esperesből kanonok­ká, immár fél évszázada tevé­kenykedik Mátraderecskén. Az 50. évforduló alkalmából a mi­nap a községben „aranymisét” mondtak, amelyen felléptek a helyi zenetagozatos iskola diák­jai és a községi népdalkor tagjai is. Erdélyi testvérkapcsolat Szintén mátraderecskei hír, hogy a községi képviselő-testület és a helyi sportegyesület tagjai a közeljövőben Erdélybe, ponto­sabban Mátraderecske testvérfa­lujába, Gyergyószárhegyre láto­gatnak. A küldöttséget dr. Ma­gyarfalvi Krisztina alpolgármes­ter vezeti majd. Koncert Pétervásárán Az előző területi oldalunkon terjedelmesebb írásban méltat­tuk a nemrég nemzetközi feszti­válzenekari minősítést kapott tamaleleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekart, amely az úttörő­avatásokon való fellépésektől ju­tott odáig, hogy most már bár­mely ország közönsége előtt megmérettetheti magát. A lele­szi együttes a hét végén, június 21-én este Pétervásárán szere­pel. Önálló koncertet adnak a városi művelődési házban. Ivóvízhálózat Egercsehiben és Szűcsön A körjegyzőséget alkotó Egercsehiben és Szúcson a kö­zelmúltban megkezdték a veze­tékes ivóvízhálózat kiépítését. A több millió forintos beruházás társulásos alapon valósul meg, ami annyit jelent, hogy az önkor­mányzatok mellett az érintett te­lepülések polgárai is — csalá­donként huszonötezer forinttal, melyet 5 év alatt kell törleszteni — hozzájárultak a költségekhez. A kivitelezés, a munkálatok a múlt hónapban indultak. Szú­cson már az egész faluban el is készült a hálózat, pillanatnyilag az utólagos munkák folynak, s a nyár végére várható az átadás. Egercsehiben hasonlóképpen a meleg hónapok befejeztével örülhetnek majd a vezetékes ivó­víznek a községbeliek, ponto­sabban a „csehi falu”-ban lakók, hiszen a település bányatelepi ré­sze ilyen szempontból már ellá­tott. cióink szerint — már többen nyo­moznak. Sejtéseik is vannak, de ezekről — fájdalmunkra — nem szólnak egy szót sem. A strand ellenben hétfő óta működik, s addig nyitva tart, ameddig jó idő van. Hacsak ezek után meg nem verik Danyit, mert az ilyen módszereknél általában ez a következő lépés, (kova) A parádi áfész küldöttgyűlése Gyógy-idegenforgalom a Salvusra alapozva i L + ♦ Röplapok Párádon „Danyi Oszkár panaszkodott” A hét eleje óta már üzemel a strand

Next

/
Oldalképek
Tartalom