Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 18., csütörtök Bush és Jelcin jelentős egyezsége Megsemmisülő rakétaarzenál Expo: Jugoszlávia kizárva A spanyol kormány az ENSZ által elrendelt embargónak meg­felelően kedden kizárta Jugo­szláviát a sevillai világkiállítás­ról. A döntést támogatásáról biztosította az Expo ’92 21 tagú kiállítói bizottsága is, amely ezt követően rögvest kizárta a jugo­szláv képviselőt a testületből. A tervezett jugoszláv napot töröl­ték a világkiállítás programjából, s a jugoszláv zászlókat is bevon­ták a sevillai expo területéről. A Reuter jelentése szerint most el­ső ízben került sor arra, hogy egy országot egy nemzetközi kiállí­tásról való távozásra szólítottak fel. Megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszor­szág között a nukleáris fegyverek jelentős csökkentéséről — jelen­tette be a két ország elnöke Wa­shingtonban. Ez a várakozásnál nagyobb mérvű csökkentés. A Fehér Ház rózsakertjében tartott sajtóértekezleten Bush amerikai elnök elmondta: megegyeztek abban is, hogy közös munkával kidolgozzák az úgynevezett kor­látozott nukleáris rakétatámadás elleni globális védelem koncep­cióját. Megállapodtak a világ legfélelmetesebb fegyvereinek, a nehéz interkontinentális ballisz­tikus rakéták és az összes több robbanótöltetes interkontinen­tális rakéta megsemmisítésében, valamint abban, hogy igen nagy mértékben csökkentik az összes nukleáris hadászati fegyver szá­mát. Bush közölte: ez a csökken­tés két fázisban, legkésőbb 2003-ig lezajlik, de még hama­rabb is megvalósulhat, ha az Egyesült Államok segíteni tud Oroszországnak a rakétarend­szerek megsemmisítésében. Jelcin ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az egykori Szovjetunió területére vitt és munkatáborokba küldött ameri­kai hadifoglyok sorsának feltárá­sára. Szlovákia az önrendelkezés elismeréséért Légiós zászlóalj? Pierre Joxe francia védelmi miniszter bejelentette: Párizs felkérést kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetétől arra, hogy vegyen részt egy vegyes, a franciákon kívül orosz és egyip­tomi egységből álló zászlóalj fel­állításában, amelyet a világszer­vezet Szarajevóba vezényelne. A zászlóalj feladata lenne a város repülőterének megnyitása és an­nak biztosítása, hogy a segély- szállítmányokat légi úton tudják eljuttatni a boszniai fővárosba. Örmény mozgósítás Az örmény kormány szerdán elrendelte, hogy három hónapos tartalékosi továbbképző szolgá­latra hívják be az ország 35 év alatti férfi lakosságát. Az intéz­kedés elsősorban azokra a kato­naviselt és egészségügyileg alkal­mas férfiakra vonatkozik, akik korábban a szovjet hadsereg kö­telékében valamilyen katonai szakirányú végzettséget szereztek. Iránnak címzett bírálat Azerbajdzsán új államfője, akit kedden iktattak be hivatalo­san tisztségébe, bírálta Iránt, amiért az, az emberi jogokat semmibe véve, nem engedélyezi a területén élő. azerbajdzsánok anyanyelvi oktatását. Ábdulfez Elcsibej Alijev a moszkvai Nye- zaviszimaja Gazeta című lap szerdai számában fejtette ki véle­ményét. A Népfront elnökeként, a június 7-i népszavazáson ál­lamfővé Választott politikus kü­lön is sérelmezte, hogy az iráni sajtó lejárató kampányt kezde­ményezett a májusban hatalom­ra került mozgalom és személye ellen. Zátonyra futhat a közös gazdaság Szlovákia nem kívánja szét­zúzni a kapcsolatot a csehekkel, csupán nemzetközi jogi szuvere­nitását szeretné visszanyerni, hogy így integrálódjon az új Eu­rópában — mondotta Vladimir Meciar kedden késő este az oszt­rák televízió politikai kerekasz- tal-műsorában. A kérdésre, nem tart-e attól, hogy a Nyugat rossz szemmel nézi ezt a folyamatot, Meciar kijelentette: reméli, hogy Szlovákiát a Nyugat nem löki vissza a „Kelet kaijaiba”, hanem befogadja. Ahogyan elismerték más országok önrendelkezését, ugyanígy el fogják ismerni Szlo­vákiáét is — mondta. Nem sza­bad nacionalizmusnak tekinteni azt, ami most Szlovákiában vég­bemegy. Még ha nem szakad is ketté Csehszlovákia, a két országrész közti vita zátonyra futtathatja a gazdaságot egy olyan időszak­ban, amikor a fájdalmas refor­mok gyakorlatilag éppen csak beindultak — idéz a Reuter prá­f ai gazdasági szakértőket. Mi- özben egyre élesedik a politikai vita, a gazdaság még mindig a felépülés jeleit mutatja, mégpe­dig a prágai központi bank szóvi­vője szerint a jövőre is biztató je­leket. Májusban 7,7 százalékra esett vissza az infláció, a munka- nélküliség jobbára ellenőrizhető szinten maradt, a kereskedelmi mérleg pedig 260 millió dolláros többletet mutatott. Az ország keményvaluta-tartalékai 4,4 milliárd dollárra emelkedtek, az idei külföldi befektetések pedig elérték a 280 millió dollárt. Jozef Baksay külkereskedelmi minisz­ter ugyanakkor kijelentette: már­is érzi, hogy a külföldiek a belpo­litikai bizonytalanság miatt egyre inkább a kivárás álláspontjára helyezkednek, és jócskán csök­ken érdeklődésük. Külön fölhív­ta a figyelmet a miniszter arra, hogy tavaly a 640 millió dollár­nyi összes külföldi tőke 87 száza­léka a fejlettebb iparú Csehor­szágba érkezett. Modern harci gépeket akarnak A szlovákok azt akarják, hogy a föderáció még a feloszlás előtt fi­zesse ki három katonai repülőtér felépítését Szlovákiában, és juttas­son modem harci repülőgépeket is. Ez aggasztaná a szomszédos Ma­gyarországot, amely a csehszlovák bomlást már eddig is rémülettel szemléli — írta tegnap a The Daily Telegraph című brit lapban Francis Harris Prágából. Hatszázezres magyar kisebbség él Szlovákiában, ez a lakosság több mint 10 százaléka. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom vezetője azt mondta a The Daily Telegraphnak: Ha szakadás lesz, akkor területi önkormányzatot fogunk követelni, mert ez kisebbségi jogaink garanciája. Albánia: ötszörös áremelés előtt(?) Albániában hárommillió em­ber küzd a betevő falatért; két éve, hogy a gyárak kéményei nem füstölnek, a bányák többsé­gében bezárták az aknákat. Tör­vények híján egyes vállalatveze­tők néhány dollár reményében olvasztani való vasként exportál­ták a gépeket, a textiliparban, ahol lehetőség adódott volna a termelés újraindítására, megbé­nították a munkát a béremelést követelő dolgozók sztrájkjai — úja a Progress East. A meglepő az, hogy míg az or­szág vezetői segélyekért folya­modnak, a parlament keveset foglalkozik azzal, hogyan nyis­son utat a külföldi tőke számára, ami pedig a gazdaság mozgásba hozására és az albánok megélhe­tésének biztosítására az egyetlen út lenne. A bérek jó ideje nem emel­kednek, a havi átlagbér 10-15 dollárnak felel meg, az árak vi­szont háromnegyed év alatt öt­szörösükre nőttek. Júliusban li­beralizálják az étolaj, a kenyér, a cukor, a liszt és a rizs árát, ame­lyeket a fogyasztók ezután vár­hatóan ötször drágábban vásá­rolhatnak meg. A következő hó­napban a munkaképes lakosság­nak várhatóan már 35 százaléka tengődik majd munkanélküli-se­gélyen. Az ír fordulóban összedőlhet a dominó Majd a Közös Riac...(?) Ki fogja kifizetni az útépítéseket, a telefonfejlesztést, a kikötő­építkezéseket Írországban? — tette föl a költői kérdést Albert Rey­nolds ír miniszterelnök keddi tévébeszédében, s tapintatosan nem is válaszolta közvetlenül azt, hogy „majd a Közös Piac”. Csak ép­pen nyomatékosan sürgette honfitársait, hogy csütörtökön szavaz­zanak igennel „Maastrichtra”, vagyis az EK tavaly decemberben elhatározott politikai-védelmi és pénzügyi-gazdasági uniójára. A 320 millió lakosú közös pia­ci országok uniószerződéseinek sorsa most a 3,5 milliós ír Köz­társaságtól függ. A dánok „nem” szavazatát még lehetett helyre­hozható megingásnak tartani. De ha a mai népszavazáson az írek is nemmel szavaznak, akkor összedőlhet a dominó, s egyelőre búcsút lehet inteni a szorosabb közösségnek. Mire gondolnak majd az írek szavazás közben? Az ottani kor­mány reméli, hogy mindenek­előtt arra a pénzre, amelyre a mi­niszterelnök utalt. Írország 1973-ban, Nagy-Britanniával és Dániával együtt lépett be az EK- ba. Hihetetlen ütemű fellendülés köszöntött az addig koldussze­gény országra. Közös piaci támo­gatásokból korszerű infrastruk­túra épült, és özönlöttek a tenge­rentúli befektetők is, mert az ef­féle fejlesztés költségeit megspó­rolva kerülhettek be a Közös Pi­ac vámhatára mögé. Ma teljes vagy részleges külföldi tulajdonú — nagyrészt amerikai — cégek termelik a 27 milliárd dolláros ír export majd négyötödét. Írország az elmúlt öt év alatt is mintegy 10 milliárd dollárt ka­pott és kap az EK közös költség- vetéséből. Az ütem gyorsul. Idei befizetési kötelezettsége csak­nem 500 millió dollár, viszont több mint 3 milliárdot kap vissza, többlete tehát mintegy 2,6 milli­árd dollár. Ez az EK görög és spanyol kiutalásai után a harma­dik legnagyobb, egy főre számít­va pedig az írek kapják a legtöb­bet az egész EK-ban a közös kasz- szából, pedig — a parányi Lu­xemburgot leszámítva — ők te­szik be a legkevesebbet a közös­be, miközben egy főre jutó GDP-jük nagyobb, mint Görög­országé vagy Portugáliáé. Az ír kormány arra számít, hogy 1993-tól 1997-ig további majd­nem 12 milliárd dollárt kapnak, mivelhogy az uniószerződések értelmében működésbe lép az EK új kohéziós alapja is. Ebből finanszíroznák a szegényebb tag­országok felzárkóztatását, hogy megfelelhessenek a pénzügyi unió gazdasági feltételeinek. Csakhogy az EK közös költ­ségvetését a jelek szerint nem emelik úgy, ahogyan az uniószer­ződések megvalósítása érdeké­ben a brüsszeli bizottság eredeti­leg javasolta: 1997-ig 30 száza­lékkal. A pénz- és külügyminisz­terek — egyebek közt brit tilta­kozásra — a napokban már el­utasították a gyors növelést. Vár­hatóan abban egyeznek meg, hogy a költségvetési befizetési ráta legalább 1995-ig a jelenlegi szinten marad, vagyis az együttes GDP 1,2 százaléka lesz, s a brüsz- szeli bizottság javasolta 1,37 szá­zalékot csak jóval később érik el. Erősebb az önzés vagy az óva­tosság, mint az uniószerződések féltése? Vagy inkább figyelmez­tetés ez a szegényebb tagálla­moknak, hogy mit veszíthetnek? Még elválik — de az írek pénze így sincs feltétlenül veszélyben. Az EK most még eleve is keve­sebbet költ, mint a közös költ­ségvetés bevételi plafonja. To­vábbá, ha sínen maradnak az uniószerződések, 1995-re gaz­dag országok — Svédország, Ausztria, Finnország — belépése várható. Ezek bizonyára nem el­vesznek majd a közös forrásból, hanem bővítik azt. De így még fontosabb, hogy az írek az eddi­ginél is komolyabban elgondol­kodjanak mai voksaik messze gyűrűző hatásán. Ha ugyanis megmentik az uniószerződése­ket, akkor az EK tartani tudja a belépési menetrendet is. Ez a menetrend most még úgy szól, hogy 1996 után elkezdik fontolni, tárgyalni a Visegrádi Hármak, köztük Magyarország belépését. A magyar belépést az ezredforduló táján reálisnak tart­ják. Ha az uniószerződések vég­leg kisiklanak, akkor a menet­rend felborul. Még nem lehet tudni, miféle és hány „sebessé- ges” Közös Piac lesz az újraindu­ló erőfeszítések eredménye, de az biztos, hogy az erőfeszítések sokáig fognak tartani, és a kö­zép-európai országokra ebben az évtizedben már aligha keríte­nek sort. Túlzás lenne elvárni, hogy az írek még erre is gondol­janak csütörtökön, de ez is tőlük függ most. (MTI) A királynő ajándéka az 50 éves McCartney számára Paul McCartney, az egy­kori Beatles-tag megható ajándékot kapott mai 50. születésnapjára II. Erzsé­bet királynőtől: egy szép kerek — de titokban tartott — összegre kiállított csek­ket. A királynő a McCartney tervezte liverpooli zenei te­hetségkutató és -fejlesztő iskola alapja számára utalta ki a pénzt. McCartney ta- vavszal jelentette be vállal­kozását. 13 millió fontot akar összegyűjteni az isko­lai alapítványba — saját maga mindjárt 1 millió fon­tot helyezett letétbe —, s köszönetnyilvánításában „mesés támogatásnak, a legjobb születésnapi aján­déknak” nevezte a királynő adományát. II. Erzsébet levelet is küldött, amelyben értékes ötletnek minősítette a volt Bealles-tag vállalkozását, hogy a romba dőlt egykori liverpooli elemi iskolája helyén zenetanodat akar építeni. A Buckingham Pa­lotában elmondták, hogy az uralkodó nem költségve­tési kiutalása, hanem ma­gánvagyona terhére küldte adományát McCartney- nak. Újabb lehetőség a fogamzásgátlásban (Folytatás az L oldalról) A hagyományos spirállal el­lentétben ugyanakkor ez az esz­köz nem okoz gyulladást, mivel a méhüregen kívül helyezkedik el. Leginkább azonban — mutatott rá Gimes doktor — azoknak a nőknek jelent majd újabb lehe­tőséget, akik valamilyen okból tablettát nem szedhetnek, és szá­mukra a méhen belüli spirál sem ajánlott. Az eszközt ugyanakkor mind­eddig csak laboratóriumi körül­mények között próbálták ki. És bár ezek eredményei igen bizta­tóak, az eljárás hatékonyságáról majd csak a klinikai kipróbálás után lehet pontosabb informáci­ókhoz jutni — hangsúlyozta dr. Gimes Rezső. Ezért az I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Kli­nika Etikai Bizottsága és az Egészségügyi Tudományos Ta­nács jóváhagyásával a klinikán tudományos program indult. A kipróbálásra jelentkező nő­ket szívesen várják a klinikán, ahol előzetes vizsgálat után in­gyen felhelyezik a fogamzásgátló eszközt. Azt követően pedig az — a jelenlegi ismeretek szerint — a megfelelő ellenőrző vizsgála­tok mellett hosszú időre tökéle­tes védelmet nyújt. Dr. Gimes Rezső ezzel együtt hangsúlyoz­ta: találmánya nem csodaszer. Ahogyan a tabletta, az óvszer és más fogamzásgátló eljárások, úgy az új eszköz mellett is előfor­dulhat terhesség. A tudomány mai állása szerint ugyanis még egyetlen olyan százszázalékos biztonságot nyújtó eszközt sem sikerült kifejleszteni, amelyet a természet vagy a „technika ördö­ge” ne tudott volna kijátszani — mutatott rá Gimes doktor. (MTI) A muzulmán fanatikusok (el) engednek Bejrútban véget ért a Libanonban fogva tartott két utolsó nyugati túsz — a német Heinrich Strübig és Thomas Kemptner — kálváriája: a libanoni miniszterelnök, Rasid Szolh rezidenciáján átadták őket a német megbízottnak, Bernd Schmidbauer bonni kancellári minisz­ternek. Thomas Kemptner és Heinrich Strübig szabadon bocsátásával le­zárult egy fejezet a muzulmán fanatikusoknak a „hitetlen” Nyugat el­len indított „szent háborújában”. Az emberrablási hullám tíz évvel ezelőtt kezdődött a teljesen dezorganizálódott Bejrútban, de a jelzés Teheránból érkezett: ott a sah bukása után iszlám fundamentalisták 444 napon át tartottak túszul ötven amerikait a nagykövetségen. Libanonban az első áldozatok Khomeini ajatollah hívei közül ke­rültek ki, majd az amerikaiak, a britek és a franciák kerültek az Irán- barát szervezet, a Hezbollah holdudvarába tartozó csoportok — „isz­lám szent háború”, „iszlám szent háború Palesztina felszabadításá­ra”, „forradalmi igazságosság” — figyelmének homlokterébe: a nyolcvanas években körülbelül ötven nyugatit hurcoltak el, valamint a szovjet misszió négy alkalmazottját is. A túszok közül nyolcat gyilkoltak meg, így a bejrúti CIA-rezidenst, William Buckleyt, az amerikai tengerészgyalogság alezredesét, Willi­am Higginst, a brit szerzőt, Alec Collettet, a francia szociológust, Ma­urice Seurat-t és a szovjet konzulátus titkárát, Arkagyij Katkovot. Az utolsó amerikai túsz, Terry Anderson újságíró személyében, tavaly december 4-én szabadult. A németek 1987-től kezdve váltak célponttá, miután a Hezbollah- hal szorosan összefonódó Hamadi klán megpróbálta szabadlábra zsarolni a család két tagját, Mohammedet és Áli Abbaszt. Mohammed 1985 júniusában társával együtt Bejrútba térítette az amerikai TWA légitársaság Athén-Róma útvonalon közlekedő egyik gépét, 144 utassal a fedélzetén. Hamadi és társa Izraelben fogva tar­tott síiták kiszabadulását kívánta kikényszeríteni. A Boeing 727-es pilótái szerint Mohammed Hamadi gyilkolta meg a gép egyik utasát, Robert Stethemet, a hullát kidobták a repülőtér betonjára. Moham­medet 1987. január 13-án fülelték le a frankfurti repülőtér vámosai: kilenc liter folyékony robbanóanyagot próbált becsempészni. Négy nappal később rabolták el Bejrutban az első németet, Rudolf Cordest, a Hoechst cég menedzserét, majd röviddel utána Alfred Schmidtet, a Siemens mérnökét. Schmidtet 1987 szeptemberében eresztették szabadon, Cordest egy évvel később. A Siemens állítólag „kényes” árut szállított hálából Iránba, a Hoechst pedig kilencmillió márkát ajánlott váltságdíjként. Nem mondhatni, hogy a Hamadi fivérek ijedősek lennének. Ali Abbasz Hamadi, Cordesék elrablóinak vezetője szintén németorszá­gi útra határozta el magát, s rá is a frankfurti repülőtéren csaptak le, 1987-ben. Talán mentő körülménynek számít, hogy a libanoni há­rom évvel korábban egy saarlouis-i német nőtt vett feleségül. Ali Ab­baszt Düsseldorfban 13 évi elzárásra ítélték 1988 áprilisában, testvé­rét, a géprabló Mohammedet 1989 májusában Frankfurtban élet­fogytig tartó fegyházra. Ézután került sor Strübigre és Kemptnerre, az Asme Humanitás nevű, ma már nem létező humanitárius szervezet munkatársaira. Mindketten a Szidón (Szaida) melletti palesztin táborban, Mye Mye- ben dolgoztak. Először Strübig, az Ásme-Filiale vezetője tűnt el 1989. május 4-én, titkárnőjével, Barbara Schnitzlerrel és munkatár­sával, Markus Quinttel együtt. Valószínűleg palesztinok vitték el őket, de Strübig és Schnitzler néhány órával később megkerült, Quint tíz nappal később. A bonni külügyminisztérium hiába ajánlotta nyo­matékosan Libanon elhagyását Strübignek, ő maradt. 1989. május 16-án Szidón mellett másodszor is elhurcolták, vele együtt a hambur­gi betegápolót, Thomas Kemptnert. Az Egyesült Nemzetek adatai szerint naponta mintegy 5 ezer, öt év alatti kisgyermek hal éhen Szomáliában. Ezt Mohamed Sahnoun, az ENSZ Szomáliái ki­küldöttje közölte kedden Nairo­biban. Az egyetlen reménysugár, hogy Afrika polgárháború súj­totta országában rendeződni lát­szanak a viszonyok, javult a köz- biztonság. Sahnoun szerint Szo­máliában a helyzet jelenleg rosz- szabb, mint annak idején Etiópi­ában, ahol az 1984 és 1986 kö­zötti aszályos években mintegy egymillió ember halt éhen. Á kétségbeejtő állapot javítása ér­dekében az ENSZ-megbízott szerint sürgősen szükség lenne legalább 50 ezer tonna élelmi­szerre. A világ azonban egyre csökkenő érdeklődést mutat a térség súlyos gondja iránt — álla­pította meg Sahnoun. (MTI) KÖZLEMÉNY TIGÁZ-DIJKÖZLÉS Lakossági és ÁC-s elszámolási időszakra vonatko­zó fűtőértékek és gázárak a június hó­napban benyújtott számlához. ÁC-s egységár: 0.356 Ft/Mj Lakossági egységár: 0.23 Ft/Mj A m3-re vonatkoztatott ár: fűtőérték x egységár AC-s Lakossági Település Fűtőérték: Fűtőérték: Mj Mj Leolvasási időszak: május hó május hő Apc 33.9 33.9 Bélapátfalva 33.9 33.9 Bükkszék 33.9 33.9 Dormánd 33.9 33.9 Eger 33.9 33.9 Füzesabony 33.9 33.9 Gyöngyös 33.9 33.9 Hatvan 33.9 33.9 Heves 33.9 33.9 Kál 33.9 33.9 Lőrinci 33.9 33.9 Mátraderecske 33.9 33.9 Nagyréde 33.9 33.9 Párád 33.9 33.9 Parádfürdő 33.9 33.9 Parádsasvár 33.9 33.9 Petőfi bánya 33.9 33.9 Pétervására 33.9 33.9 Szajla 33.9 33.9 Terpes 33.9 33.9 Zagyvaszánté 33.9 33.9 Fiavelie következő havi hirdetésünket is! Éhhalál Szomáliában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom