Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13-14 / 139. szám

NEM ÜGYNÖK A LENGYEL TITKOSÜGYNÖK — MANIPULÁLTAK AZ AKTÁKKAL (2. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVÁN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JÚNIUS 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 139. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Telepünkön Lasselsberger nemesvakolatok és hőszigetelő alapvakolatok 15% árengedménnyel kaphatók. A miniszterelnök feltételei Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága a Magyar Televízió 1 milliárd forintos költségvetési tá­mogatásának zárolásával kap­csolatban csütörtökön levélben kért tájékoztatást Antall József­től, milyen feltételek teljesülését tartja szükségesnek az intézkedés feloldásához. A kormányszóvi­vői tájékoztatón felolvasták An­tall József februári — a kulturális bizottsághoz írt -levelét. Esze­rint, amint a TV elnöke elkészíti a jelentést és az intézkedési ter­vet a gazdálkodási gondok meg­szüntetéséről, a miniszterelnök javaslatot tesz 500 millió forintos zárolt állami támogatás folyósí­tására. A teljes összeg csak az in­tézkedési terv végrehajtása után folyósítható. Nem csodaszer A Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program nem csodaszer, de arra mindenképpen alkalmas, hogy a dolgozói tulajdonszerzés­ben egy új módszer honosodjék meg, és hozzájárul ahhoz, hogy a privatizációban résztvevők köre szélesedjen. Eddig összesen mint­egy 8 milliárd forint értékben sze­reztek a dolgozók tulajdont — mondta a Privatizációs Kabinet- iroda vezetője. Magyarországon a világon harmadikként jött létre a törvényi szabályozás. Rajtunk kí­vül az USA-ban és Nagy-Britan- niában szabályozza törvény a munkavállalói tulajdonszerzést. Segítség a rendszerváltáshoz A gazdasági rendszerváltás külgazdasági feltételei A világ- gazdasági kutatóintézet segíteni kívánja az ország gazdasági szer­kezetátalakítását, a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való be­kapcsolódását — mondotta az MTI-nek Inotay András, az MTA Világgazdasági Kutatóin­tézetének igazgatója. A politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra való áttérés je­lentősen felértékelte, a korábbi­akhoz képest sűlypontjaiban is megváltoztatta a világgazdasági kutatásokat. Az intézet — hang­súlyozta Inotay András — straté­giai támogatást kíván nyújtani e történelmi fordulat sikeres meg­valósításához. A VGKI-ben a nemzetközi pénzügyi rendszer elemzése keretében új kutatási terület az adósságkezelési politi­kák nemzetközi összehasonlítá­sa és a ’90-es évekre előrevetített világméretű tőkehiányból faka­dó új követelmények vizsgálata. Nyáron legtöbbünk vízpartra vágyik. Megyénkben a Tisza-tó kínál lehetőséget a vízisportokra vagy csak az egyszerű lubickolásra. Ha viszont az itteni községek lakói áttekintenek a túlpartra, megsajdul a szívük. Sokkal vendégváróbb a Szolnok megyei rész. Vajon mindig így lesz? Többek között ezzel vetünk számot lapunk 4. oldalán. (Fotó: Perl Márton) Tájékoztató a kormányülésről Átgondoltabb privatizáció Új hitelgarancia-intézmény­rendszer A jövőben a privatizáci­ós lépések előtt elemzést kell ké­szíteni arról is, hogy a tulajdon- váltás mennyiben teremt mono­polhelyzetet, illetve miként segíti elő a verseny szélesedését. Erről született döntés a kormány csü­törtöki ülésén, melyről pénteken tájékoztatták az újságírókat. Vissi Ferenc, a Gazdasági Ver­senyhivatal elnöke elmondotta: a privatizált vállalatok jelentős körében szélesedett a verseny a tulajdonváltás hatására. Számos területen viszont a korábbinál rosszabb lett a helyzet, mivel egy-egy iparág kevés vagy egy tu­lajdonos kezébe került. Ez jel­lemzi a cementipart, a cukor­ipart, az útépítő vállalatokat. Más vállalatok körében viszont a külföldi eleve arra törekedett, hogy a korábban kialakult domi­náns pozícióit fenntartsa, s ezért vette meg a magyar cégeket. Erre a legjobb példa a növényolajipar privatizációja. Kissi Ferenc szerint a multina­cionális cégek magyarországi terjeszkedését mindenképpen meg kellett volna, hogy előzze egységes kormányzati intézkedé­si terv kidolgozása, működésük általános szabályozása. Ez azonban még jelenleg is hiány­zik. Szinte valamennyi kelet-eu­rópai országban ezek a cégek egyedi kedvezményeket kapnak, amely rendkívül veszélyes, nagy mértékben korlátozza a ver­senyt. (Folytatás a 2. oldalon) Torgyán József: „.Katonai akciót bonyolítottak le a párt ellen Torgyán József, FKGP-pártel- nök penteken délben a Belgrad rakparti pártházban tájékoztatta az újságírókat az előző nap elle­ne lezajlott „puccs” lefolyásáról. Kijelentette: „lényegében kato­nai akciót bonyolítottak le a Kis­gazdapárt függetlenségének megszüntetése és elnöke eltávo­lítása érdekében”. Mint mondta: pártja cáfolhatatlan bizonyíté­kokkal rendelkezik annak alátá­masztására, hogy a katonai elhá­rítás, a katonai rendészet és a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai vettek részt az akcióban. Az ak­ció idejére lezárták a Belgrád rakpartot, kommandósok sora­koztak fel a pártszékház előtt, golyóálló mellényeket, gumibo­tokat osztogattak a kommandó­soknak, a ház telefonjait köz­pontilag elnémították, es fegyve­resek fenyegették meg a munka­társakat — számolt be elfúló hangon a történtekről a pártel­nök. Mint fogalmazott: „bebizo- nyíthatónak látszik, hogy Né­meth Béla főtitkár, Gerbovits Je­nő, Cseh Sándor és Lehoczky Gyula alelnökök rendelték a székház elé a kommandósokat”. Önmagát Rónaházi István­ként, a Katonai Elhárítás őrna­gyaként megnevező tiszt volt az, aki fegyverrel sakkban tartotta Torgyán József irodájának elő­szobájában az elnök munkatár­sait. Szintén ő volt az, aki a kato­nai elhárítás gépkocsijából ki­szálló rendőrökkel és katonákkal társalgóit, akiktől Torgyán Jó­zsef az erkélyen állva hiaba kért segítséget. Mivel a K-vonalról az akció szervezői bizonyára meg­feledkeztek, Torgyán József kapcsolatba léphetett a külvilág­gal. Saját elmondása szerint elő­ször a köztársasági elnök hivata­lát kísérelte meg elérni, de ott senki nem jelentkezett. Majd a televízió egyik munkatársa mu­tatkozott igen készségesnek, aminek következtében már a 18 órás hírekben tájékoztatták a közvéleményt a történtekről. Torgyán József ennek tudja be, hogy többen a székház elé érkez­tek segítséget nyújtani az ostrom- lottaknak. Torgyán József megítélése szerint az ostromlók magatartása és a párt számára rendelkezésre álló bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az „állam- hatalom a puccsisták mögött áll”. Az FKGP péntekre összehí­vott országos vezetősége a délutá­ni órákban tárgyalta meg a tör­ténteket, és határozatot is kíván­nak hozni az ügyben. Addig is ki­tiltották a pártszékházból azt a négy embert, akit a puccs szerve­zőjének tartottak, valamint Ug- rin Emese frakcióvezetőt, és a párt néhány további munkatár­sát. //• Lesz-e jövője Kiskörének Egy település szerepet keres Eddig biztosnak hitt gazdasági és társadalmi szerkezetek omlanak szét a szemünk láttára, a régi rend eltűnt (ha eltűnt), az új pedig na­gyon lassan áll össze. Biztos recept pedig nincsen. Települések — városok falvak — léte válik bizonytalanná azért, mert egy-egy ipar­ág, vagy éppen a mezőgazdasági termelés csődbe megy. Ha a gyár, a teesz bezár, az egy dolog, de az már egy másik dolog, nogy az embe­rek mégiscsak ott maradnak, mert ott van a házuk, az otthonuk. Megyénk déli részén az úgy­nevezett dél-hevesi tájegységen sűrítve jelentkeznek ezek a ba­jok, ismeretes, hogy a mezőgaz­daság átalakítása sok munkahely elvesztését jelenti, s az is köztu­domású, hogy a munkanélküli­ség ezen a vidéken immár a húsz­százalék felé közelít. Kisköre— amely főleg a víztá­rozóról és a Tiszáról, tehát az idegenforgalomról híres — sem kerülhette el ezeket a gondokat. Ma körülbelül 500 kisköreinek nincs állása, s ez a munkaképes korosztály 16-18 százalékát teszi ki. Igaz itt is létezett bizonyos fo­kú munkanélküliség, ám a mos­taniakat nem tudják „fölszívni” azok az alkalmi munkák, ame­lyek az elmúlt időszakban meg­oldást jelenthettek. A Tiszánál létezik évszakhoz kötött elfog­laltság, s van mód gyógynövé­nyek gyűjtésére is, ám főként a mezőgazdasági idénymunkák biztosítottak jövedelmet. Mind­ez tehát korábban elég volt, de ma már nem az. dr. Orosz István polgármester — akivel a község jövőbeli esé­lyeiről beszélgettünk — elmond­ta, hogy a múltkoriban kapálás­hoz kerestek embereket, s hetven helyre (kapára) százötvenen je­lentkeztek. Ott állt a fél társaság kapa nélkül, pedig valószínű, hogy mindegyikőjüknek nagy szüksége lett volna arra a pénzre. Az önkormányzat persze segíte­ne, ha tudna: de az a 15-20 köz­munkás, akit a falu foglalkoztat­hat, nyilván nem változtat a ké­pen. A kívülálló talán nehezen érti meg, hogy egy ilyen üdülőcent­rum — legalábbis nyáron — nem képes több elfoglaltságot nyújta­ni az itt élőknek. (Folytatás a 3. oldalon) Interjú az egri érsekkel Nagyalföld magazin Nagy alföld címmel új heti ma­gazin jelent meg pénteken a Du­nától keletre eső országrész tíz megyéjének településein. A szolnoki Jászkun Kiadó Kft. gondozásában napvilágot látott, 32 oldalas regionális hetilap a megyék közötti információ áramlását szeretné segíteni, nemzeti értékeinket, szép hagyo­mányainkat ápolni. A magazin fóruma kíváp lenni a vidék szel­lemi központjainak, de a szer­kesztők a fővárosi szerzőkre is számítanak, azokra, akik érzel­mileg kötődnek a Tiszához, a Nyírséghez, a Hortobágyhoz a Kis- és Nagykunsághoz és más tájegységekhez. A minden pénteken megjele­nő hetilap első száma írást ad közre az Alföld-program leg­újabb történéseiről, közli Dr. Se­regély István egri érsekkel, Anette Kossuth-tal és a 65 esz­tendős Sütő Andrással készített interjút. Olvashatnak az épülő Szent István-hídról, az alföldi repülés úttörőjéről, a hevesi sakkmúze­umról, de Nagyváradról és Aradról is. Természetfilm, mese, krimi, vígjáték, western Mától mozicsatoma Egerben Vadvizek varázslója, a Maják elveszett vámsa, Babar a váms- ban, A pokol bajnoka, Bukott zsaruk, Igazi szexi, és még sorol­hatnánk tovább azokat a magya­rul beszélő, illetve feliratos ame­rikai, francia, lengyel produkció­kat, melyeket egy héten keresztül az egri nézők otthonába „vará­zsol” a Telekom és a Telestar Kft. Ma délután fél hatkor indítják el a programokat a kft. vezetői, akik közül a világhírű kábelháló­zat műsorstratégiájáról, terveiről W.Gene Musselman, a Kábel­kom magyarországi igazgatója a következőket mondta: — A Kábelkom jelenleg négy amerikai tulajdonosból áll: a Ti­me Warner, amely a világ egyik legnagyobb médiája. Leányvál­lalata a HBO, amelynek az USA-ban 24-25 millió előfizető­je van, a US West Amerika volt hét nagy telefon vállalatának egyike; a United International Holdings, világszerte híres a ká­belhálózatok tervezésében, épí­tésében; a Telecommunications International, amely a világ leg­nagyobb kábelhálózat működte­tője. Múlt év áprilisában Debre­cenben alakult meg az első ma­gyarországi vegyes vállalat, és azóta még hét alakult, csaknem 210 ezer előfizetővel, akik közül a mozicsatomát 35 ezren veszik igénybe. Az első befektetési kör­ben olyan városokat választot­tunk, ahol az előfizetők száma 10 és 40 ezer között van, így került Eger is a listára. Tárgyalunk to­vábbá Győrrel, Kecskeméttel és Szolnokkal is. Bár Magyarorszá­gon kívül tárgyalásokat folytat­tunk már Romániában, a Cseh- és Szlovák Köztársaságban is, de számunkra nagyon fontos, hogy először itt legyünk sikeresek. — ígéretük szerint egy év alatt átalakítják a kábelrendszert. Ez igen kedvező határidő. Mire szá­míthat ezután az előfizető? — Legfontosabb, hogy a szol­gáltatás minőségét javítsuk. Eh­hez viszont át kell építeni a ház­hálózatot. A jelenlegi ugyanis el­avult, helyette az úgynevezett „csillagpontos” átépítéssel sok­kal jobb képminőség érhető el. (Folytatás a 3. oldalon) A képviselők kifizetik a ruhájukat Az év végére harmincezer munkanélküli Vonultak a képviselők a dísz­teremből egy kisebb helyiségbe, ahol — többek számára váratla­nul — „munkaértekezletet” tar­tott a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Ezzel a szokatlan lépés­sel tegnap reggel 9 órakor „lepte meg” a soron Következő megyei tanácskozásra érkezőket dr. Ja­kab István elnök, okot adva bi­zonyos feltételezésekre: így arra, hogy „most verik el a port a saj­tón’’, amiért az utóbbi időben nem éppen hízelgő cikkek jelen­tek meg az önkormányzat tevé- kenyésegéről. Hogy eleiét ve­gyük a további félreértéseknek, a „különtanácskozás” okáról kér­deztük a közgyűlés elnökét: — Nem titok, a ruhajuttatásá­ról megjelent cikkre nemcsak a közvélemény, hanem több kép­viselő is reagált, ez a témát meg kellett beszelnünk: egyértelmű­en abban állapodtunk meg, hogy a képviselők saját zsebükből ki­fizetik a ruhát... Tisztázni kíván­tuk továbbá azt a téves adatot, amely feltehetően félrehallás mi­att jelent meg a sajtóban, misze­rint a megyei önkormányzat 40 százalékos hibaaránnyal dolgo­zik. A köztársasági megbízott megyei hivatala ennek valódi „helyre tételére” vállalkozott, bár még nem tette meg. — Miért nem a közgyűlésen esett minderről szó? — Csupán egy röpke munka- értekezlet volt, nem akartuk, hogy ez a téma uralja ismét a közgyűlést, s olyan vád éljen bennünket: ”... a lényeges témák megint elsikkadtak, nem csiná­lunk semmit, csak magunkkal fogalkozunk...” Való igaz, visszatérve az ülés­terembe, bele is vágott volna a testület a munkába, am Keresztes György (Gyöngyös) felvetette: érthetetlennek tartja ezt a „sajtót és a nyilvánosságot kizáró” meg­beszélést, mert demokráciaelle­nes, tehát — kérte — ne váljék gyakorlattá. Napirendre térve az eset felett, a megyei munkaerőpiac helyze­tének elemzésébe kezdtek a köz­gyűlés tagjai, akik a munkaügyi központ tájékoztatója alapjan kaptak képet egyebek között a munkanélküliség helyi arányá­ról: Lukács Ernő, a központ osz­tályvezetője jelezte, az ev végére harmincezer állásnélkülivel keli számolnunk. Kiderült továbbá, hogy a munkanélküliségi ráta az országos 8,9-cel szemben itt 11 százalékos, s a „vezető” hármas — Heves, Füzesabony, Pétervá- sára — mellé felzárkózott Hat­van és térsége is, egyedül Gyön­gyös tartja még magát. Az egyet­len hozzászóló, Kepes János (Boldog) arra hívta fel a figyel­met, hogy a 13 ezer forintért sen­ki nem megy el közmunkára, in­kább „feketén” dolgozik, ezt vi­szont ellenőrizni kellene. (’’Szi­gorúan fogják majd...” — hang­zott a válasz.) (Fölvtatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom