Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. május 8., péntek Tudományos emlékülést tartottak nemrég Keszthelyen a magyar iparoktatás, el­sősorban a gazdasági szakoktatás ..atyjának” tekintett Tessedik Sámuelnek szü­letése 250. évfordulója alkalmából. A XVIII. században forradalmi gondolataival a hazai ipar és mezőgazdaság fejlesztésével korát messze meghaladó tevékenysé­gével hívta fel a figyelmet a magyar paraszti sorsra. Alapítója volt a keszthelyi Ge- orgikonnak, amelynek igazgatói szerepkörét azonban visszautasította, miután élete végéig Szarvason tevékenykedett. Egész életét az Alföld fejlesztésének szentelte „...Folyton szemem előtt tartom, hogy hazámnak használnom kell.. Életműve ma is példamutató, gondolatai időszerűek, nemcsak a pályakezdő, hanem a gyakorló pedagógusoknak és mezőgaz­dáknak is. Tessedik .S'a'mue/a ter­melőmunka és a nevelés kapcso­latát valósította meg — a tanulók alkotó tevékenységének kibon­takoztatásával — európai hírű szarvasi iskolájában. 1742. ápri­lis 20-án született a Pest megyei Albertiben. Nagyapja és annak két testvére — mint azt Tessedik önéletírásából tudjuk — csak III. Károly király uralkodása alatt kerültek Magyarországra. A nagy­apja mészáros volt Trencsén vármegyében, fia—Tessedik ap­ja — Pozsonyban és Jénában ta­nult akadémián, és evangélikus lelkész lett. Tessedik Sámuel hamar elve­szítette apját, és édesanyja, Láng Erzsébetnagy hatással volt egyé­niségének, jellemének alakításá­ban. Kertészkedésével felébresz­tette benne az érdeklődést a me­zőgazdálkodás kérdései iránt. Már 12 éves korától házinevelői állást vállalt. Önéletírásából tud­juk, hogy ifjúkorában szenvedé­lyes labdajátékos volt, s a szeren­csejátékoktól mindig tartózko­dott. Korai tanulmányait Pozsony­ban végezte. Erről az időszakról így emlékezett vissza: „Termé- szettani, gazdasági és valláser­kölcsi ismereteimet a német Gel­lert könyveiből merítettem.” Fő­iskolai tanulmányait Debrecen­ben folytatta. Természettudo­mányos gondolkodásának kiala­kításában sokat köszönhetett az első hazai kémiatanárnak, Hat­vány István professzornak. Ta­nulmányainak befejezése után először belföldi, majd külföldi útra indult. Gyalog járta be az or­szágot, tapasztalatokat gyűjtött, megismerte a népet. Ezután Né­metországba került, az erlangeni egyetemre, ahol — mint írta — a „reális tudományoknak legjóza­nabb elveit csepegtették szívem­be.” Kétévi ott-tartózkodás után megfordult Nümbergben, Jéná­ban, Lipcsében, Halléban, Pots- damban, Spandauban és Berlin­ben. Ellátogatott a művészek műtermeibe, a kézművesek mű­helyeibe, a gyárosok üzemeibe. Minden érdekelte, mindent meg akart ismerni, mindent haza akart hozni elmaradt hazája fel­emelésére. Kimeríthetetlen munkakedv­vel és energiával tért vissza Ma­gyarországra. Először a Nógrád megyei Surányban lett udvari lelkész, majd 1767-től Szarva­son lelkészkedett, egészen halá­láig. Elsősorban a parasztság helyzetének javítására töreke­dett. Tessedik a XVIII. század minden haladó gondolatát ma­gába szívta. így vált lehetségessé, hogy munkásságát az ésszerűség és a természettudományos gon­dolkodás határozta meg. 1780- ban a parasztinak képzésére ala­pította meg Szarvason a Gya­korlati-gazdasági szorgalmatos­sági iskolát, ahol a gyakorlati munkát összekapcsolta az okta­tással. Új rendszerű intézményé­ben könyvtárat, tanműhelyt és tangazdaságot is szervezett, amelyben a tanítók és gazdatisz­tek oktatását is vállalta. 1791-ben országos tanügyi re­formtervet terjesztett az ország- gyűlés művelődésügyi bizottsága elé, amelynek viszont — a többi reformjavaslattal együtt — ér­demleges tárgyalására nem ke­rült sor. A szarvasi reakció isko­lájának működését is megakadá­lyozta. Anyagi nehézségek miatt az akkor már országos hírűvé vált intézményt 1806-ban végleg be kellett zárnia. Pedagógiai munkája mellett széles körű te­vékenysége kiterjedt az Alföld— elsősorban Szarvas — életének minden területére. Úttörő tevé­kenységet fejtett ki a korszerű ve- tésforgó, a szántóföldi takar­mánynövények termelése és az is­tállózó állattenyésztés elterjeszté­sével. Kísérleteket folytatott a szikes területek javításával kap­csolatban. Elsőként fogalmazta meg hazánkban a meszes-már- gás talajterítést, az űgynevezett digózást. Hazánkban meghono­sította a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztés, a mé­hészet, a selyemhernyó-tenyész­tés terén. Szakemberekkel tanít­tatta a selyemfonást, a gyapjúfo­nást és -szövést. Tevékenysége kiterjedt az egészségügyre is, például az egészséges ivóvíz biz­tosítására — kutakat fűratott —, továbbá a parasztság táplálkozá­sára, lakásviszonyaira, köz- egészségügyére. Nem kevésbé a falvak rendezésére és a szegény­ügyre is. A XVIII. század utolsó évtize­dének kiemelkedő gazdálkodója volt Festetich György, aki 1797- ben megalakította hazánk és Eu­rópa első mezőgazdasági tanin­tézetét Keszthelyen. Tessedik szarvasi iskolája akkor már hatá­rainkon túl is ismert volt, de a kü­lönbség az, hogy az alföldi intéz­ményben nem tiszteket, hanem elsősorban a nép egyszerű fiait, igen nagy számban lányait oktat­ták gazdasági, háziipari ismere­tekre. Festetich Tessedik Sámuel elveinek, tanácsainak megfelelő­en szervezte meg a Georgikont. 1817-től annak elnöke lett, de az igazgatását visszautasította, mi­után egész életét az Alföld fej­lesztésének szentelte. Elsőként vezette be iskolájá­ban a közgazdaságtan tanítását, ami elsősorban a királyi rendele­tek magyarázására és végrehaj­tására vonatkozott. Tessedik nagy sikerű gazdasági törekvése­inek éppen az adja az értékét, hogy felfogása azonos volt a kor haladó agrártörekvéseivel. A tu­dományos mezőgazdaság mód­szereit igyekezett meghonosítani úgy, hogy a hazai agrárviszonyo­kat továbbfejlesztette. Főbb mű­vei közül kiemelkedik a Pécsett 1786-ban megjelent „A paraszt- ember Magyarországban micso­da és mi lehetne, egy jó rendbe szedett falunak rajzolatával, egyetemben Tessedik Sámuel ál­tal. ” A mű Széchenyi Ferenc tá­mogatásával került a nagykö­zönség elé. Ebben azt fogalmaz­ta meg, hogy iparosokat kell adni a falvaknak, azok felemelése ér­dekében. Öt évvel később jelent meg következő, nagyobb jelen­tőségű röpirata „Részletes felvi­lágosítás a magyar, elsősorban a protestáns nagyközönség számá­ra arról, hogy miért keletkezett és miért szűnt meg az első gyakorla­ti mezőgazdasági ipariskola Szarvason. ” Magyarul 1938-ban Nádor Jenő fordításában tették közzé Tessedik „Szarvasi neve­zetességek, azaz Szarvas mező­város gazdasági krónikája ’’című munkáját. Ebben kronologikus rendszer tartalmazza azokat a tö­rekvéseket, amelyeket Tessedik Szarvason megvalósított. Életé­nek, sikereinek és harcainak megismerésére a legértékesebb munkája „Önéletírás”-a. 1806 után visszavonultan írta műkö­désének igazolására. Német kéz­irata 1873-ban Haan Lajos bé­késcsabai evangélikus lelkész birtokában volt. Ebből fordította magyarra és adta ki 1873-ban Budapesten Zsilinszky Mihály. Tessedik igen termékeny szer­zőnek bizonyult, hiszen 144 érte­kezést, írást publikált. Sok meg­próbáltatás, meghurcoltatás után 1820. december 27-én — 78 éves korában — hunyt el Szar­vason. A sikertelenségek ellené­re is tudta, hogy nem küzdött hi­ába. Élete alkonyáig töretlen lé­lekkel dolgozott. Ezért írta emlék­iratában: „hogy még a legkese­rűbb csalódások és ellenműkö­dések között is folyton szemem előtt tartom, hogy hazámnak és az emberiségnek használnom kell.” Emlékére a Magyar Agrár- tudományi Egyesület 1961-ben — azóta évenként kiosztott — Tessedik Sámuel-emlékérmet alapított. (mentusz) Hasznos műve Tessedik Sámuel elsőként is­merte fel hazánkban a takarmány­termelés jelentőségét és a rétmű­velés hasznát. A füvesítés terjesztő­je volt. Bécsből két font lucerna- magot és rétipeijét hozatott. Kis­kertjében és tangazdaságában azt tapasztalta, hogy a lucerna megfe­lelő talaj-előkészítés után még szá­raz években is jól terem. A Szarvas környéki szegényparasztok között ingyen osztott vetőmagot annak érdekében, hogy minél többen megismerjék és termeljék. A rétművelésről 1801-ben könyvet adott ki: „Új módja a ré­tek igazgatásának” címmel. Azt javasolta, hogy a rétet olyan élősö­vénnyel kell körülültetni, amely gyümölcsöt ad, vagy más hasznot hoz. Fasorok ültetését ajánlja a hó­fúvások és a dühöngő téli szelek ellen, továbbá facsoportokat a le­gelőre, hogy az állat a hőségben ár­nyékban deleljen. A könyv min­den sorából a jó szakember gon­dossága érezhető, aki minél több hasznot akar biztosítani a föld megmunkálóinak. A szikes föld „orvosa” Tessedik Sámuel 1804-ben megírta, hogyan próbálta ki a szik javí­tásának hazánkban addig még nem ismert módját. Egy téglaégető agyaggödör növényzetét figyelte meg, amikor feltűnt, hogy ott a gyom és a fű sokkal üdébb és nagyobb, mint a kiégett, környező szike­seken. Megvizsgálta a gödör talaját, és meglepődve tapasztalta, hogy mészben gazdag márga van. Ez e megfigyelés arra vezette, hogy ezt a földet rossz szikes talajjal keverje és javítsa. A módszerrel sikerült ter­mékenyebbé tennie a tangazdaság földjét. Ott rendszeres öntözést is megvalósított, és mindezek eredményeként a következő években 4-5 mázsás gabonatermés-többletet ért el egységnyi területen. A javított szikesen emellett több ezer gyümölcs- és más fát is nevelt. Fia is az élvonalban volt Tessedik Sámuel Ferenc nevű fia ügy­védi oklevelet szer­zett. Bár jogász volt, mégis földrajzi író­ként tűnt ki. 1800. február 22-én szüle­tett Szarvason. Mint ifjú jogász, gróf Ap- ponyi Antal titkára volt, és a főúr kísére­tében beutazta Euró­pát. Később a bécsi udvari kamara tiszt­viselője lett. 1832- ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia tágjává választották. Appony váráról, to­vábbá külföldi könyvtárak magyar műveiről és kézira­tairól a Tudományos Gyűjteménybe írt cikkeket. Néhány versét az Auróra fo­lyóirat közölte. 1831-ben kiadta úti­élményeit Tessedik Ferenc utazása Francziaország déli részeiben címmel. " Bútoripari felületkezelésben és fémipari dukkózásban, festésben jártas szakembert — festőt vagy gépkocsifényezőt keresünk változatos munkára, jó kereseti lehetőséggel. Érdeklődni: 06-36/13-442 és 20-954-es telefonon, jelentkezni személyesen. Eger, Vécsey-völgy út 99/10. K BÁZIS GMK. Á /iMPTR FUVAROZTATÓK, FIGYELEM! BERVA-SPED KFT. KÜLÖNLEGES AJÁNLATA Kapcsolt fuvarjaink következtében az átlagosnál SOKKAL KEDVEZŐBB ÁRAKON vállaljuk kis csomagoktól 10 tonnáig bármilyen darabos, kényes és veszélyes áruk (ADR) fuvarozását az ország minden pontjára. BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRE RENDKÍVÜLI KEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTUNK. Vállaljuk még dízeltargoncák, multikárok, IFA-k, személygépkocsik szervizelését, javítását, valamint gőzborotvás alsó, felső mosását. Ne feledjék, mindez Egerben GYORSAN, PONTOSAN, LEGKEDVEZŐBB ÁRAKON! FINOMSZERELVÉNYGYÁR, Berva-völgy, Pf. 2. Fuvarmegrendelés: 36/11 -174 36/11-911/229. őí SAMSUNG AKCIÓ AKCIÓ ma Nokia j Azok a vásárlók, akik üzletünkben május 16-ig TV-t, videót, music-centert, mikrohullámú sütőt vásárolnak, Moulinex háztartási gépet kapnak ajándékba, melyet Önök választanak ki több készülék közül. Most nálunk kétszeresen jól jár! Előleg nélküli hitelakció! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: 37/12-085 ...ahol az árak megrázóan jók. \, AUTÓSOK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Környezetvédelmi szempontból ellenőriztetni kell a gépkocsiját abban a hónapban, amikor a műszaki vizsga lejár! Az „UNIVERSAL” RT. AUTÓCENTRUM AUTÓSZERVIZE (Eger, Rákóczi út 95. SHELL-kútnál) a hét minden munkanapján 7-15.45-ig, szombaton 7-13 óráig KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉST végez az Ön személygépkocsiján, ha jelkeres bennünket és KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZŐLAPOT állít ki a vizsgálatról. Időpont-egyeztetést — bejelentkezést ^ a 36/13-364-es telefonszámon lehet megtenni, a Német importból, sokféle színben, PADLÓSZŐNYEG kopható MÁR 500 FT/NM-TŐL BALATONON: ABC. Kossuth u. 49. BESENYŐTELEPEN: LAKBE RENDEZÉSI-Üzlet. Eő u. 96. DOMOSZLÓN: BAU Bolt. Toldi M. u. 29. GYÖNGYÖSÖN: SZUPEROR Któruház. Móricz Zs. u. 2. EGERBEN: SZÓFA Klsáruház. Makiári u. 140/a. PADLÓLAND PVC Bolt. Mátyís k. u. 86. „CIFRA" Szőnyegbolt. Servlta u. 62. HATVANBAN: HORVÁTH Gyula. Iskola u. 2. TAPÉTA-üzJet, Szálkái u. 9. HEVESEN: PAPÍR-lrószer. Fő u. 8. A>zMt«tfitt/y/í/*m/Padlószónyeget minta után árusító üzletet keresünk. (Szónyegboltok előnyben!) * TEL.:PÉCSI-KER (72) 71-921,71-932 \ Ml K FEL­SZÁMOLÁSI VÁSÁR ÁRUHÁZLÁNC a SULÁK Szőnyeg Áruházlánc valamennyi üzletében! 30 %-kal csökkentett áron kínáljuk a teljes készletet, amíg tart! V A legközelebb található üzleteink címe: Eger, Mekchey utca 2. (Szarvas tér) Gyöngyös, Vasutas utca 1. „Esküvő, gyász vagy kalap, Ha betér hozzám, partnerem marad!” Bővítette szolgáltatását *5^55* a Gyászruha és Kalapszalon. ESKÜVŐI ÉS ELSŐÁLDOZÓI RUHÁK kölcsönözhetők és katalógusból OM/ megrendelhetők Egerben a Fellner Söröző felett , Sissy-V Szalon Nyitva: H-P 9- 17-ig Tel.: 36/15-884 J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom