Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁJUS 8. PÉNTEK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 108. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Ne feledje! SAMSUNG- AKCIÓ! SAMSUNG MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 Lapozzon a 3. oldalra! /■' Bős—Nagymaros: az utolsó kísérlet Felmondjuk az államszerződést... A magyar kormány tegnapi ülésén úgy döntött, hogy 1992. május 25-i hatállyal megszünteti Magyarország és Csehszlovákia 1977-es államszerződését a bős-nagymarosi vízi erőmű építéséről. A hírt Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter jelentette be a kormányülésről szóló sajtótájékoztató vendégeként. A miniszter elmondta azt is, hogy Magyarország kívánatosnak tartaná, hogy május 15-ig még egy­szer tárgyalóasztalhoz üljenek Jan Carnogurskyval, a csehszlovák tárgyaló kül ‘ ve Szlovákia hozzájárulását a vízlépcső ügyében tervezett vizsgálatok­hoz a korábban feltételként szabott moratórium mellett. Amennyi­ben ez az utolsó magyar kísérlet sem talál meghallgatásra csehszlovák részről, akkor Budapest átadja Prágának a megszüntetéséről szóló szóbeli jegyzéket. Katonai csúcs Karlovy Varyban A HM-ből származó informá­ció szerint csúcstalálkozót tarta­nak szombaton Karlovy Varyban a Visegrádi Hármak védelmi mi­niszterei. Az egynapos munkata­lálkozón a magyar, a csehszlovák és a lengyel védelmi miniszter a közép-európai térség biztonság­politikai kérdéséit vitatja meg, összegzi az együttműködés eddi­gi eredményeit és áttekinti a há­romoldalú kapcsolatok fejleszté­sének további lehetséges terüle­teit. Egy gesztus az egri önkormányzattól Elégedettek lehetnek-e a pedagógusok? Régi ígéret beváltására vállalkozott az egri önkormányzat. Aho­gyan azt az oktatási koncepció megfogalmazásánál már elhatároz­ták, a tanév végére megszületett a döntés az egri óvónők, tanítók, tanárok béremelésére. Hogy, hogy nem, mégsem fogadták osztat­lan örömmel a művelődési iroda kiküldött munkatársát egynémely intézményben. A túlfűtött várakozáshoz képest hideg zuhanyként érte őket a valóság. A hónapok óta beharangozott fizetésemelés nem jelent többet fejenként 100-200 forintnál? Mindezt régi ta­nárismerőseim a buszon panaszolták el, még az értekezletet követő felindulásukban. Mi hát a valóságos helyzet? Mintegy negyven dolgozót foglalkoztatnak itt (Fotó: Perl Márton) Kutatóintézet két megye határán Ahol az étkeinket nemesítik Vitára alkalmas Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága nagy szavazattöbbség­gel általános vitára alkalmasnak találta a rádióról és a televízióról szóló törvény tervezetét. A bi­zottság tagjai közül csupán a sza­bad demokrata képviselők tar­tózkodtak a szavazástól, ellen- szavazat pedig nem volt. Az Or­szággyűlés várhatóan a jövő hét keddi ülésén kezdi meg a tör­vénytervezet általános vitáját. Nyugati minőségű Ladák Az oroszországi Lada gyár stabilizálni szeretné helyzetét a magyar piacon, és ezért változ­tatni kíván régi értékesítési gya­korlatán — jelentette be a Hun- garo Lada Kft. vezetője. Alek- szander Zvegincev elmondta, hogy a jövőben ugyanolyan mi­nőségben szállítják a kocsikat, mint amilyet eddig Nyugatra szállítottak, és a szervizellátást is saját kézbe kívánják venni. Perverz rablók A rendőrség eljárást, indított K. Pál 28 éves és K. József 26 éves mélykúti lakosok ellen, mert szerdára virradóan János­halmán a nyitott ajtón bementek K. Ferencné 80 éves nyugdíjas lakásába, ahol megtámadták az idős asszonyt, akivel K. Pál erő­szakosan közösült. Az asszony súlyos sérüléseket szenvedett és a helyszínen meghalt. Tömeges balesetek A mentőktől kapott tájékoz­tatás szerint szerdán este a 70-es úton Szabadbattyán és Kőszár- hegy között egy mikrobusz és személygépkocsi karambolo­zott. Egy személy életét vesztet­te, és öten — közöttük négy né­met állampolgár — könnyű sérü­lést szenvedtek. Miskolcon ugyancsak szerdán este egy men­tőautó és egy külföldi személy- gépkocsi ütközött össze. A totál­káros mentőautóban két mentős és egy ápolónő súlyos sérülést szenvedett, s a kocsiban inkubá­torban szállított csecsemő köny- nyebben megsérült. A személy- gépkocsiban két személy szenve­dett könnyebb sérülést. Ikoncsempészt fogtak el Ikoncsempészt fogtak el a vá­mosok a letenyei határállomás­nál. Mint a Vám- és Pénzügyőr­ség illetékese elmondta: május 6-án V.A. magyar állampolgár pótkocsis kamionjával jelentke­zett kilépésre. A vámokmányok szerint gyapjút szállított Ma­gyarországról Olaszországba. A vámvizsgálat során azonban a gyapjú között egy faládát talál­tak, s abban öt olajfestményt és egy ikont. Ezek értéke 540 ezer forint. Ezen kívül a vezetőfülkében egy forgalmi rendszámra is buk­kantak. Ez elvileg alkalmas arra, hogy külföldről személyautót csempésszenek be az országba. Ennek nézett utána Jámbor Il­dikó, a Heves Megyei Hírlap munkatársa, akinek írását a pén­teki lapban olvashatják. Köztudott, hogy 1992 január­jában központi béremelésben ré­szesültek a pedagógusok, s ígére­tet kaptak az év második felében még egy további bérrendezésre. Az a hír járja, hogy Heves megye és Eger országosan lemaradás­ban van, több éves hátrányt kel­lene behozni. Külön komplikálja a helyzetet, hogy az egri intézmé­nyek közötti különbség sem cse­kély. Van olyan középiskola, ahol 22 000 Ft körüli az átlagbér, míg a városi átlag a januári eme­lés után is 16 600 forint. Eger ál­talános iskoláiban 15 146 forin­tot keresnek a tanárok, míg az óvodákban 11 450 forint az át­lagbér. Ha figyelembe vesszük a beosztás és végzettség szerinti el­téréseket, akkor árnyaltabb ké­pet kapunk. A város költségvetésében 30 millió forintot szántak az oktatá­si, egészségügyi, szociális és köz- alkalmazott dolgozók fizetés- emelésére. Ebből a felhasznál­ható összeg — TB-járulék nélkül — 16 millió 253 ezer forint, to­vábbá a gimnáziumok bérfej­Asztalos János indoklásul el­mondta: a biztosítók arra való hivatkozással számítanak a nagymértékű díjemelésre, hogy másfél évvel ezelőtt állapította meg a pénzügyi kormányzat a most fizetendő összegeket, s ha lesztésére 2 millió 430 ezer forin­tot különítettek el. Noha ez összegszerűen jól hangzik, mégis meg kellett nyug­tatnom Irlanda Dezsőt, az ön- kormányzat oktatási bizottsága elnökét, hogy nem célom a peda­gógusok ellen hangolni a közvé­leményt. Nem hinném, hogy bárki irigyelné a béremelést. Or­szágszerte ismert, hogy ez a réteg — az egészségügyiekhez hason­lóan — inkább ügyszeretetből, hivatástudatból teszi a dolgát, mintsem anyagiakért. A bérren­dezés követelése nemcsak jogos, de elengedhetetlen is, ha vala­melyest enyhíteni akarjuk a szo­ciális feszültségeket. Az oktatási bizottság több fó­rumon is megtárgyalta a polgár- mesteri hivatal művelődési iro­dája által kidolgozott javaslatot. A Pedagógus Szakszervezet és a PDSZ helyi képviselői is el­mondhatták véleményüket, mi több, az intézményvezetők szá­mára külön is szerveztek fóru­mot a kérdésről. Irlanda Dezső álláspontja szerint is ez a mostani korrekció csak finomít valamit a helyzeten, de véglegesen nem oldja azt meg. (Folytatás a 3. oldalon) figyelembe vesszük az infláció mértékét és a bevezetés költsé­geit, akkor számításaik szerint az elmúlt évben 700 millió forint veszteség érte a gépjármű-fele­lősségbiztosítással foglalkozó cégeket. Csakhogy három nagy Ha kisétálunk hazai piacaink­ra, s a zöldségeket végigpásztáz­zuk, minden bizonnyal azt a ter­mést választjuk ki, amelyik na­gyobb, húsosabb, frissebb társai­nál. Az a retekcsomó a csábo­sabb, amelyikben öklömnyi gu­mók piroslanak, az a sárgarépa, amelyik kamyi hosszú, és így to­vább. Ezzel szemben a nyugat­európai piacokon jó ideje más szemmel válogat a vevő. Számá­ra gyanús az óriásira nőtt zöld­ség, s sokszor esztétikai szem­pontból is elveti a gigantikus mé­reteket. S hogy mire való ez az összehasonh'tás? Csupán arra, hogy meghallgassuk az igazi szak­ember véleményét a hazai zöld­ségtermesztésjelenlegi helyzeté­Kétszer több embercsempész Április végéig 7600 határsér­tőt fogtak el. Ez mindössze 5 szá­zalékos növekedés, viszont az embercsempészek száma majd­nem kétszeresére emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest — mondta az MTI érdek­lődésére Zubek János határőrsé­gi szóvivő. Hozzátette: ez azt jel­zi, hogy egyre több külföldi ál­lampolgár „szervezetten” próbál Magyarországra szökni. Alátá­masztja: 50 százalékkal nőtt az elfogott határsértők száma az ilyen szempontból egyik legfor­galmasabb magyar — román ha­társzakaszon. biztosítónál az APEH is meg­vizsgálta a felelősségbiztosítás helyzetét, a kiadások és a bevéte­lek alakulását egyaránt. A Hun­gária, az ÁB és a Coloniál Bizto­sítóval lezajlott vizsgálat egyér­telműen azt mutatta: nem veszte­ségük lett belőle, hanem éppen ellentétesen körülbelül 150 mil­lióforint nyereségre tettek szert a kötelező gépjármű- felelősség- biztosításból. Ezért az Állami Biztosításfelügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a biztosítók felül­vizsgálják korábban elkészített számításaikat, rövid időn belül pontosabb adatokat szolgáltas­sanak. (Folytatás a 2. oldalon) ről. Beszélgetőpartnerünk a He­ves és Nógrád megye határában lévő Újmajori Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet igazgatója, Nadoniczki György. — Elöljáróban talán néhány szó az intézet helyéről és szere­péről. Ez az állomás 1958-59- ben alakult kertészeti kutató­ként. Akkoriban elsősorban a zöldségek nemesítésével, hono­sításával, s vetőmag-előállítással foglalkoztunk. Az éghajlati adottságok s a hatvani konzerv­gyár közelsége miatt itt a zöld­borsófajták kísérletezésére esett a választás. A mai napig ez a fő növényünk, úgy, mint Makón a vöröshagyma, Kalocsán a fű- szerpaprika, Kecskeméten pedig Javaslatot tesznek az igazság­ügy-miniszternek: hívja össze jövő hétre azt a hatfős, az igazság­ügy-miniszterből, a belügymi­niszterből, a három koalíciós frakcióvezetőből és a legfőbb ügyészből álló grémiumot, amely meghatározza az igazság- tételre vonatkozó, a Zétényi — Takács törvényjavaslatot felvál­tó javaslat alapelveit. Az MDF-, a 35-ös és a KDNP-frakció vezetője — Kó­nya Imre, Pásztor Gyula és Fű- zessy Tibor — részvételével teg­nap Budapesten tartotta ülését a koalíciós egyeztető bizottság. Kónya Imre, aki a bizottság ülése után a sajtót tájékoztatta, ezzel kapcsolatban kijelentette: az új törvényjavaslat — az alkot­a paradicsom, az uborka. — Ez azt jelenti, hogy az inté­zet 142 hektárnyi területén kizá­rólag zöldborsóféléket termesz­tenek? — Nem egészen. Elővete- ményként búza kerül a föld egy részébe, a vetésforgószabályt be­tartva pedig olyan kertészeti nö­vények, amelyeknek a magját ér­tékesítjük. De emellett a fő nö­vény a zöldborsó. Jelenleg 32 fajtát vetettünk el egy időben, azonos körülmények között. Jú­nius elejére tervezzük a termés­bemutatót, amire számos hazai és külföldi szakember érkezik hozzánk. mánybíróság döntését figyelem­be véve — kifejezésre juttatná, hogy a diktatúrában elkövetett, és az elmúlt időszakbem nem ül­dözött súlyos bűncselekmények tetteseit bíróság előtt kell felelős­ségre vonni. Ehhez azonban a büntetőeljárás módosítására van szükség, hogy a bíróság az esetle­ges elévülés ellenére valóban megvizsgálhassa: az adott sze­mély elkövetett-e az emberies­ség elleni bűncselekményt. Az MDF-frakcióvezető rá­mutatott: más kérdés a szintén szükséges történelmi tényfeltá­rás. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette: Magyarország 40 évig „tit­kok birodalma” volt, tehát ki kell vizsgálni mi is történt valójában. (Folytatás a 2. oldalon) Már júliusban: Differenciált nyugdíjemelés Már júliusban 3-18 százalékos, január 1-jéig visszamenőleges nyugdíjemelésben részesülhetnek az 1988-ban, vagy előtte nyug­díjba vonulók, ha a kormánydöntést követően június 5-ig a Parla­ment is jóváhagyja a kompenzációt. Az egyes nyugdíjemeléseket a nyugdíjba vonulás ideje és a szolgálati idő szerint differenciáltan határozzák meg. Az Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága egyet­értésével a Népjóléti Minisztérium ilyen mértékű emelésre tesz ja­vaslatot a kormánynak. Összességében 1 millió 650 ezer nyugdíjas számíthat átlagosan 560 forintos nyugdíjemelésre, az emelés mini­muma viszont 200 forint. Erre a differenciált emelésre 10,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A dolgozói körben várható 19,5 százalé­kos nettó átlagkereset emelkedést ezen felül az éves kétszeri nyug­díjemelés követi. Gépjármű-felelősségbiztosítás Nem emelik a díjat Az idén nem emelik — vagy legalábbis nem a biztosítók által követelt mértékben — a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díját, már csak azért sem, mert a hatályos kormányrendelet módo­sítását, amely szerint a díj egész évre szól, valószínűleg nem tudják időben végrehajtani — mondotta Asztalos László az Állami Bizto­sításfelügyelet vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha mégis időben, azaz május végén napvilágot látna a kormányrende­let módosítása, a biztosításfelügyelet akkor sem egyezne bele a kö­vetelt 43,5 százalékos díjemelésbe. (Folytatás a 2. oldalon) Nem menesztik Kupa Mihályt Másik igazságtételt A koalíciós egyeztető bizottság ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom