Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02-03 / 103. szám
4. HATVAN ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1992. május 2—3., szombat—vasárnap Első helyen a nemzeti öntudat Könyvtárosok missziója Erdélyben Kocsis István: első helyen állt a nemzeti öntudat, az erkölcs Hatvan emlékművei, köztéri szobrai... Kodály Zoltán A Magyar Könyvtárosok Egyesülete olvasószolgálati szekciójának szervezésében a napokban Székelyudvarhelyen tartottak konferenciát Olvasási kultúra és nemzeti azonosságtudat címmel. Itthonról, az ország legkülönbözőbb településeiről negyvenhárom könyvtáros kerekedett fel, hogy találkozzon és tapasztalatokat cseréljen a kint élő és dolgozó több mint száz kollégával. A tanácskozás részleteiről, valamint az erdélyi benyomásokról Kocsis Istvánnal, a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatójával, a háromnapos kirándulás főszervezőjével beszélgettünk. — Még alig pihentem ki az út fáradalmait, de telve vagyok szebbnél szebb élményekkel. Csodálatos három napot töltöttünk együtt. A hallottak s a látottak ismét arról győztek meg, hogy teher alatt nő a pálma. Az itthon élőknek elképzelhetetlen, hogy az erdélyieknek mit jelent a magyar irodalom, hogy micsoda mérhetetlen örömmel vesznek kézbe egy-egy kötetet. Utunk célja elsődlegesen az volt, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a magyar nyelvű könyvtárhálózat kiépítésére irányulnak. Ezt a feladatot tűzte ki célul a kint létrehozott Heltai Gáspár Alapítvány, s a hazai Kölcsey Alapítvány is. — Milyen tanulságokkal szolgált a konferencia? — A tanácskozás központjában annak a felmérésnek az adatai szerepeltek, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai végeztek Székelyföldön, Csallóközben, illetve itthon. Ez a felmérés abból állt, hogy a különböző településeken 100-150 darab úgynevezett presztízskártyát juttattak el eltérő foglalkozású és életkorú emberekhez. A kártyákon ilyen fogalmak szépeitek, mint például erkölcs, hazaszeretet, nemzeti azonosságtudat, anyagi biztonság stb. A megkérdezetteknek rangsorolni kellett a számukra legfontosabb értékeket. Az eredmény számunkra lehangoló, egyben elgondolkodtató. A kinti magyarság körében ugyanis az első helyen állt a nemzeti öntudat, az erkölcs, míg az itthon meginteijúvoltak közül a többség a létbiztonságot, az anyagi gyarapodást helyezte előtérbe. — Elkeserítő híradásokat hallunk odaátról. A riportok zöme arról szól, hogy sorra hiúsulnak meg a magyarság önmegvalósítási törekvései. Hogyan ítéli meg a kinti értelmiség jelenleg a helyzetét? — Beszélgetéseink alapján én úgy láttam, hogy a kollégák irigylésre méltóan optimisták, telve vannak tenniakarással. A nehézségek ellenére is úgy fogalmaztak, hogy összehasonlíthatatlanul jobb jelenleg a helyzet, mint a forradalom előtt volt. A másik fontos „fegyvertény”, hogy tökéletesen tisztában vannak a jogaikkal, és azokkal élni akarnak és tudnak. Erre jó példa, hogy a magyar nyelvű könyvtárlánc egyike a nagyváradi kanonoksoron található. Egyébként el kell mondani azt is, hogy a kinti könyvtárak sokkal többet jelentenek egyszerű könyvkölcsönző intézménynél. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy itthonról minden eszközzel támogassuk az erdélyiek erőfeszítéseit. — Ennek legkézenfekvőbb formája könyvek kijuttatása. Milyen lehetőségek vannak erre? — Kissé körülményes a dolog, de megoldható. A kötetek és különböző kiadványok jegyzékét el kell juttatnunk a román követségre, akik hivatalosan is jóváhagyják a listát. Utunkra így vittük magunkkal a Kölcsey Alapítvány könyvajándékát is. Igaz, a határon egy órát várakoztunk azért, mert egy kötetet alaposan átforgatott a vámtiszt, de végül is az adomány eljutott a rendeltetési helyére. A tervek szerint a további kötetek Kolozsvárra kerülnek majd, ahol egy központból osztják el a különböző kiadványokat a települések könyvtáraiba. — Bizonyára a személyes találkozás újabb lehetőséget biztosít az eredményesebb együttműködésre. — Igyekezett ki-ki baráti kapcsolatot teremteni a kinti kollégákkal, hogy ily módon még közvetlenebbül segíthessük egymást. Kirándulás Kárpátalján A hatvani Ratkó József Köz- művelődési Egyesülete Mozgás- sérültek Egyesületének Hatvani Csoportjával közösen kirándulást és tanulmányutat szervez Kárpátaljára, május 16-tól május 20-ig. Vendéglátójuk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Utazásuk célja a határainkon túl élő magyarsággal intézményesített és személyes kapcsolatok megteremtése, a látogatások kölcsönössé tétele. A négynapos tartózkodásuk idején Makkosjános községben szállnak meg a vendégek. Utazásuk során ellátogatnak Csongorba, Szernyére, Beregszászra, Munkácsra, s külön program során megtekintik a munkácsi várat. Rövid gyalogtúrát tesznek a Vereckei-szorosban. Felkeresik a szintén magyarok lakta Csonkapapi és Bátyú községeket. Valamennyi községben kölcsönösen szervezett művészeti rendezvényeknek lesznek részesei az utazók. Épp ezért velük mennek hatvani zenész barátaik — a Hatvani kvartett tagjai — és Tóth István versmondó, előadóművész is. Találkoznak a kint élő írókkal, költőkkel, a helyi társadalmi és közélet vezető személyiségeivel. Szernyeközség önkormányzatának ünnepélyes külsőségek között egy magyar zászlót adományoznak. Utazásuk nem a szokásos turistaút lesz. Az útitársaknak vállalniuk kell, hogy keveset pihenhetnek, amellett azzal is tisztában kell lenniük, a kapcsolatteremtés fizikai fáradalmakkal is jár. Az idegenvezető Balogh Sándor, a Mozgássérültek Egyesületének vezetője lesz. A napokban újabb színfolttal gazdagodott Petőfibánya. Egy fiatal házaspár, Brenda Péter és felesége egy mini természetgyógyász-szalont nyitottak a település központjában. A vállalkozás különlegessége, hogy a természetes alapanyagú készítmények értékesítésén kívül egyéb szolgáltatással is igyekeznek a lakosság kedvében járni. A kezdeményezés hátteréről a következőket tudtuk meg. — Én a helyi iskolában tanítok, a férjem pedig jó ideig a pásztói kórházban dolgozott gyógymasszőrként — mondja a fiatalasszony. Hatvanban barátaink nyitottak először ilyen üzletet, s az ő kérésükre vettük át az A hazai zenetudomány egyik legjelentősebb alakjának, Kodály Zoltánnak ez emlékére alkotta az 1980-as évek első felében Kirchmayer Károly azt a bronz mellszobrot, mely a Hatvani Galéria udvarán látható. A szobor a galéria egyik kiállításán szerepelt, ezután vette meg a művésztől az intézmény. (E cikk illusztrációját, az említett szobrot ábrázoló felvételt id. De- mény-Dittel Lajos készítette.) Kirchmayer Károly 1923-ban született Máramarosszigeten. Szatmáron kezdett szobrászkod- ni, a főiskolai tanulmányait 1946-ban fejezte be Budapesten. A szobrait saját kezűleg vési, metszi, faragja, igen tájékozott a fémek, márványok, kövek ala- kíthatóságát illetően. Az alkalmazott anyag tulajdonságait az adottságoknak megfelelően használja ki. Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója szerint Kirchmayer „...művészi értéknek mindenekelőtt az exp- resszív hatást tekinti, azt, hogy a nemes anyagokban mind mara- déktalanabbul szólaljon meg az érzés, a gondolat.” Tanulmányúton járt a művész Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Csehszlovákiáüzemeltetését. Időközben megszületett második gyermekünk, s úgy döntöttünk, hogy a féljem marad gyesen. A hatvani bolt adta az ötletet, hogy itt, Petőfibá- nyán is érdemes lenne megpróbálkozni egy ilyen vállalkozással. Gyógynövényeket, teákat, kozmetikai készítményeket kínálunk, és még valamit: speciális gyógymasszázst. — Ehhez bizonyára valami szakértelem is szükségeltetik.. — Igen. Mivel jómagam éveken keresztül az egészségügyben dolgoztam, így értek egy-két dologhoz. Ezenkívül elvégeztem egy természetgyógyász-tanfo- lyamot is, így ez a terület sem idegen — veszi át a szót a férj. — ban és Romániában. 1947-től vezetője a Vasutas Szakszervezet képzőművészeti iskolájának. 1951- ben felkérték a szakszervezet Budapesti Képzőművészeti Körének vezetésére. Főbb művei: Báthori István vörösmár- vány-szobra és a budapesti Károlyi Mihály utcában levő Benedek Élek-emléktábla. A művészt megihlető Kodály Zoltán 1882-1967 között élt. A nagyszombati gimnáziumban, majd a pesti tudományegyetemen, illetve a Zeneakadémián tanult. 1906-7-ben Berlinben és Párizsban tanulmányúton járt. 1905-1925 között népdalt gyűjtött az országban, ebből a célból járt Hatvanban és környékén is. (Ekkoriban kötött barátságot Bartók Bélával.) Legjelentősebb művét, a Psalmus Hungaricust 1923-ban alkotta. 1946-ban az MTA elnöke lett. 1949-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1948-ban és 1952- ben megkapta a Kossuth- dijat. 1960-ban az oxfordi, 1964-ben pedig a Humboldt Egyetem díszdoktorává avatták. Utolsó éveiben pedig megválasztották a Nemzetközi Népzenei Tanács elnökének. Emlékére utcát is neveztek el Hatvanban. A diagnózist követően a masz- százst én végzem a szomszédos helyiségben, ezt követően pedig gyógykészítményeket ajánlunk az itt kapható termékekből. — A hatvani után ez a második üzletük. Milyen reményeket fűznek a bővülő vállalkozáshoz? — Meggazdagodni nem fogunk. Amit eddig elértünk, azt is csak kölcsönök segítségével sikerült. Én változatlanul tanítok. Öt éve lakunk itt Petőfibányán egy 42 négyzetméteres szolgálati lakásban, két gyermekkel. A felvett hitelt még mindig törleszt- jük. De ha adott a lehetőség, miért ne próbálkozzunk? (b) Boszorkányszombat Minden játékos kedvű hölgyet és urat vár a Hatvani Városi Művelődési Központ május 9-én, szombaton, délelőtt 10 órakor, amikor is mindenféle bűvöletes dolgokban lehet része a vendégeknek. Ugyanis megjósolják jövőjüket, majd délután 3 órakor Bigmer Vilmos előadását hallhatják, illetve megláthatják, hogyan táncoltatja varázsos asztalát. Délután 4 órakor álomfejtés lesz, a partnerek egymásra találhatnak, és rövid bemutatót kap mindenki egy-egy médiumon át. Közvéleménykutatás Lőrinci város képviselő-testü- lete elhatározta, hogy közvélemény-kutatás útján kéri a lakosság véleményét a kábeltelevízió, illetve a telefonhálózat fejlesztéséről. Egy kérdőívet bocsátottak ki: a kivágott szelvényt a megfelelő kockákon kitöltve kell a polgármesteri hivatalba eljuttatni. A polgárok nyilatkoznak arról is, hogy milyen költséget tartanak elfogadhatónak a kábeltelevízió, illetve a telefon bevezetéséhez. Konstruktív álmok Május 8-án, pénteken délután 5 órakor Kletz László festőművész kiállítása nyílik meg Konstruktív álmok címmel, a Hatvani Városi Művelődési Központban. A tárlatot Kocsis István, a Hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Segítség a lőrinci tájházhoz Ismeretes, hogy Lőrinci várossá válásával egy időben tájházat létesített az önkormányzat. Eddig is sokan közreműködtek a gyűjtemény gyarapításában. Ám, hogy teljessé váljék a ház, most a bővítéshez keresnek korabeli vetőgépet, alkatrészeket, a szürettel kapcsolatos tárgyakat, parasztkocsit, kocsialkatrészeket. Várják azon hozzáértő iparosok jelentkezését is, akik az eszközök javításában, összeszerelésében segítségükre lehetnek. Ha gondja van A Hatvani Családsegítő Szolgálat, amely a Hatvány út 6. szám alatt működik, várja mindazokat, akiknek nincs kivel megosztania gondjukat, nem tudnak kivel jót beszélgetni, társaságra vágynak, és szabadidejüket szívesen töltenék egy klubban. Akik úgy érzik, magányosak, keressék fel az intézetet részletes megbeszélés céljából. Angol nyelvi tábor A TIT Hatvan Városi Egyesülete az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak részére angol nyelvgyakorlás céljából bentlakásos nyári tábort szervez a fenyőharaszti kastélyszállóban június 29. és július 5. között. Azokat várják, akik minimum két éve tanulják az angol nyelvet. Még érdeklődhetnek, jelentkezhetnek a hatvani könyvtárban lévő TIT-irodában. Lőrinci utak A lőrinci önkormányzat ebben az évben utak, járdák építésére 8 millió forintot áldoz. Élső- sorban a még földes utak kiépítését tervezi. Ezenkívül hozzájárulnak az Apc határában épülő szemétlerakóhely megépítéséhez is. Folytatni kívánják a köz- világítás korszerűsítését új lámpatestek felszerelésével. (b) Bányamúzeumot szeretnének Petőfibányán Hagyományőrzési kísérletként bányamúzeumot szeretnének alapítani Petőfibányán. A cél érdekében a Bányász Kulturális és Test- nevelési Alapítvány keretében működő petőfibányai művelődési ház pályázatot nyújtott be. Sajnos, a községet életre hívó, fejlett településstruktúrát kialakító bányászkodás múltját ma már csupán a község neve jelzi. Elkallódtak a tárgyi emlékek, a bányászkodást jellemző eszközök és dokumentumok. Az ötletet a múzeum létrehozására a Mátraaljai Szénbányák irattárában és a művelődési házban található dokumentumok adták. A múltat idéző tárgyak és az írásos emlékek felkutatását kérik, hogy segítsék a falu lakói is. Demény-Dittel Lajos Árujuk: a természet gyógyító ereje Úgy gondolták, érdemes megpróbálni..-<4ji 1 & '§ S £ It ij & v «* I-
