Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30-31 / 127. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. május 30—31., szombat—vasárnap Nem olyan szörnyű a zöldszemű szörny? Pszichológus a féltékenységről A féltékenykedő ember má­sok szemében óhatatlanul kicsit nevetséges figura. De bármeny­nyire mosolyt fakasztó a kutató, nyomozgató félj, feleség, szerető — ha önmagunkról van szó, az ügy mindig halálosan komoly... A pszichológia is úgy tartja szá­mon, hogy a féltékenység az em­beri lélek mélyebb rétegeiben la­kozó „zöldszemű rém”, amely — ha felszínre tör — gyilkos indula­tot gerjesztő pusztító és önpusz­tító erő lehet. Mozgatója a kisebbségi érzés és az erős birtoklási vágy. Sha­kespeare, az emberi lélek zseniá­lis ismerője nem véletlenül vá­lasztotta e tragikus szenvedély hőséül a derék, sötét bőrű mór hadvezért, aki bátorsága, hősies­sége ellenére mégiscsak más volt, mint a többiek. Es a „másság” is lehet a kisebbségi érzés egyik okozója, ami elindítja a fájda­lom, a gyűlölet, az irigység sajá­tos keverékéből, az ösztönélet­ből és az indulatokból táplálkozó félelmetes szenvedélyt. A féltékenység mindig logi­kátlan, nem áll a logikus gondol­kodás uralma alatt. A féltékeny ember önsorsának megrontója, azaz tönkreteszi saját érzelmeit és a másikét is, akire féltékeny, mert állandó bizalmatlansággal, gyanakvással, veszekedéssel, botránnyal jár. Ez pedig min­denképp pusztítja két ember kapcsolatát, hiszen a legnagyobb szerelem is elenyészik az örökös szemrehányás, a méltatlan nyo- mozgatás, a másik folytonos val­latása, elszámoltatása tüzében. Bizony, alig elviselhető, ha kiku­tatják a zsebünket, táskánkat, ha górcső alá veszik ruhadarabjain­kat, felbontják leveleinket... Ha ilyen köznapi atrocitások érik az embert, akkor is egy har­madik karjaiba menekül, ha ko­rábban ilyesmire nem is gondolt. Nemrég fordult elő olyan eset, hogy az egyik házastárs addig nyomozott, míg sikerült a másik­nak egy rég lezárt kapcsolatát földerítenie. Betoppant az im­már elfelejtett harmadikhoz, és számon kérte a régi ügyet, amit annak házastársával is részlete­sen ismereteit. Ez utóbbi — hiú­ságában megsértve — beadta a válókeresetet. A két házasság fölbomlott, négy ember és gyer­mekeik élete szétzilálódott, az egyik szereplőt szívroham vitte el... A féltékenység nemcsak a sze­relmi életben, a házasságban pusztítja az emberi kapcsolato­kat, hanem az élet más szférái­ban is. Családon belül például gyakori a testvérek féltékenyke­dése. A nagyobb testvér gyakran nehezen viseli el a kistestvér ér­kezését; fájlalja, hogy már nem egyedül övé a szülők szeretete, sőt úgy érzi, hogy az új jövevénye nyel többet törődnek, mint vele. Később többnyire a kisebb kezd féltékenykedni a nagyobbra, esetleg a leány a fiúra vagy for­dítva. Az anyós-meny kapcsola­tokban is gyakran tetten érhető a féltékenység. „Örökké az anyjá­hoz rohan, velem meg mit sem törődik...” — halljuk a tipikus anyós-meny panaszokat, ame­lyek mögött bizony a „zöldsze­mű” húzódik meg. Mit tehetünk ellene? Nos, tény, hogy a féltékenységet nem könnyű legyőzni. De szembe le­het és kell szállni vele, ha felis­merjük, hogy túlteng bennünk. A reális önismeret, a helyes önértékelés segítségével leküzd­hető a kisebbségi érzés, aminek oroszlánrésze van a féltékenység kialakulásában. A józanság, a józan ész felül- kerekedése, a szélsőséges hangu­latokat leszerelő belső fékek tu­datos „karbantartása”, a megér­tés és a türelem erősítése megany- nyi hatásos eszköze annak, hogy békénket, érzelmeinket, emberi kapcsolatainkat ne dúlja fel a mindent megrontó beteges félté­kenység. (FEB) Elektronikus szinkrontolmács Nincs kizárva, hogy a közeljövőben különböző országok lakói anélkül is társaloghatnak egymással telefonon, hogy beszélnék egymás nyelvét. Minden­esetre ilyen perspektívát ígér egy japán cég, amely automatikus fordítógép elkészítésével kísérletezik. A feladat nem könnyű, hiszen olyan készüléket kell konstruálni, mely „megérti” az emberi beszédet, és azonnal át is tudja ültetni azt egy másik nyelvre. Ja­pán szakemberek úgy tervezik, hogy kezdetben az elektronikus tolmács szókincse 500 szóból fog állni. Az angol-japán fordítógép minden szónak csupán egy jelentését ismeri majd, így elkerülhető lesz a kétértelműség előfordulása. Lehet, hogy akadnak, akik kétségbe vonják a gép szükségességét, illetve gyors sikerét. Ám a kételkedőkkel ellentétben a ja­pán kormány támogatja az ötletet, melynek megva­lósítására máris 90 millió yent utalt ki. Ä tervek sze­rint a szinkrontolmács 2001-ben már sorozatgyár­tásra kerülhet. (-szky) A fesztelen hangvételű nyelvi formák térhódítása mai nyelvhasználatunkban Nem is oly régen még csak a leghétköznapibb helyzetek, ese­mények és történések körébe tartozó jelenségekkel kapcsola­tos beszédhelyzetekben, a fesz­telen hangú társalgási nyelvhasz­nálatban, s a hétköznapibb té­mák felvetésében jelentkeztek a bizalmas élőbeszéd, a pongyo­lább közbeszéd szóhasználatá­ban a titkos csoportnyelvekből, a tolvajnyelvből, s általában az al­világi elemek, a vagányok, a caf- kavágók, a zsebesek szóhaszná­latából átvett, a köznyelvi kifeje­zéskészlettől eltérő szóhasznála­ti formák, köztük a német, a ci­gány, a jidis nyelvekből szárma­zó fattyúnyelvi szókészletbeli elemek. S mit tapasztalunk ma? A saj­tó, a rádió és a televízió szóhasz­nálata tanúsítja, hogy az úgyne­vezett argószerű nyelvhasználati jelenségeket is magukba olvasztó szövegrészietek meghökkentő mértékben olvashatók és hallha­tók nemcsak egyéni, hanem köz­életi és politikai nyelvhasznála­tunkban egyaránt. Hogy milyen beszédhelyze­tekben és szövegösszefüggések­ben vállalnak szinte kulcsszói szerepeket, s milyen szándékok és célzások bújnak meg a köz­nyelvtől eltérő kifejezéskészle­tek egyes elemei mögött, arról a sajtóbeli szövegrészietek is ta­núskodnak: „Kinek kell a csóró beteg? Vélemények a szabad or­vosválasztás ellentmondásairól” (Népszabadság, 1992. jan. 4.). A csóró beteg jelzős szerkezetben szerepet vállaló csóró cigány ere­detű szó, nemcsak a szegény, a sajnálatra méltó fogalmi és hasz­nálati értéke kifejezését vállalja, hanem rosszalló kritikai áthallá­sokkal utal társadalmi életünk nemkívánatos jelenségére is. Ugyanilyen árnyalt szerepet kap két argó szóalak ebben a szöveg- összefüggésben: „Ma már a neppered (zugkereskedők, hamis ékszerrel, pénzzel, kábítószerrel csalók) nyilvánosan „beetetik az iskolából kiáramló gyerekeket” (Magyar Nemzet 1991. dec. 6.). A német eredetű nepper szó nap­jainkban nem véletlenül szóban és írásban egyaránt gyakran je­lentkezik, s megterheli azt a be­szédhelyzetet, amelyben a két fel­használt nyelvi forma sajátos stí­luselemként is szerephez jutott. Ha ebbe a rokon értelmű szó­sorba illesztjük bele: bolondít, félrevezet, hiteget, maszlagos, akkor az etet, megetet, átdob, át­ráz, átejt, átver argószavak már nemcsak tréfás köznapiságukkal teszik feltűnőbbé a mondaniva­lót, hanem sajátos légkört is te­remtenek a kajánsággal is átszí­nezett gunyoroskodó jelentés- tartalmaknak és használati érté­keknek, ahogyan erről ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „Rémisztő, hogy mivel etetnek bennünket az új Gálvölgyi-show televíziós bemutatásában.” (He­ves M. Hírlap 1992. márc. 12.). „Manapság falrengető szenzáci­ókkal etetnek bennünket” (Ma­gyar Nemzet, 1991. dec. 18.). Nem véletlenülállítják, hogy a televízió különösen abban „köz­érzeti tényező”, hogy a közvéle­mény formálásának feladatát il­letőleg a nyelvi műveltség ügyét is előtérbe állítja. A tévés előadá­sok, műsorok szorgalmas hallga­tói, nézői ugyanakkor azt tapasz­talják, hogy a bizalmasan pon­gyolább közbeszéd nyelvi formái feleslegesen gyakran jutnak köz­lő, kifejező szerepekhez. A bizal­maskodó, fesztelen hangvételű szóhasználati formák, az argót is magukba olvasztó szólásszerű kifejezések nemcsak a tréfás, hu­moros, gunyoros beszédhelyze­tekben és szövegösszefüggések­ben jelentkeznek, például ezek­ben a szövegrészietekben: „Nem fizet egy kani vasat se”. (Televí­zió: Ablak, 1992. febr. 14.). A kani vagy kanyi tipikusan a va­gányvilág szóhasználati formája, jelentése: aprópénz. A Lyukas­ára irodalmi műsor bár verseket mutat be és értelmez oldott hangnemben és a tematikához simuló nyelvi formálásban, még­is kihívóan tette próbára nyelv­érzékünket ez a megnyilatko­zás: „Lót felesége is ráfázott ar­ra, hogy hátratekintett” (Televí­zió 2. 1992. márc. 17.). A Telesport a fesztelen köz­lésformákat gyakran használja, s azzal is bizonyítja ezt, hogy több, az argóban számon tartott szóval élnek a műsorvezetők, a sportri­porterek. íme a példatár: A bra- hiszóalak és alakváltozatai: bra- his, brahiból, brahira, ebbe a magyar rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: vakon, találom­ra, meggondolatlanul, vicckép­pen tesz, viselkedik. A televízió a téli olimpiáról adott műsorában elhangzott „nagy brahistás”jel­zős szerkezet használati értéké­ről példálózik a rokon értelmű szósor. (Televízió, Telesport, 1992. febr. 18.) A futballvilág szakemberei, köztük a sportri­porterek gyakran használják ezeket a német eredetű argósza­vakat: rakkol, rakkolás, rakko- lós (hajt, gürcöl, hajtó, gürcölő), „rakkolós volt mindkét játékos” (Televízió, Telesport, 1991. máj. 9.). A sportújságírók is élnek ve­le: „A második játékrészben alábbhagyott a rakkolós iram” (Heves M. Hírlap, 1990. ápr. 17.) Dr. Bakos József Borász leszek Mihez is kell érteni? Mint mondják, a szőlő- és bor­ágazat szerte a világon válságban van. Néhány évvel ezelőtt „bor­botrány”, ma pedig túltermelési, gazdasági okok csökkentik nép­szerűségét, jövedelmezőségét. Szakmájukat szerető szőlészek és borászok minden látszat elle­nére mégsem vesztették el hitü­ket. Igyekeznek olyan minőséget előállítani, olyan technológiát kidolgozni, amivel visszanyerhe­tik fogyasztóik bizalmát és vá­sárlási kedvét. A borbotrányból kilábalni akaró osztrák, olasz, francia bo­rászok ún. Barrique-eljárással kívánták feledtetni a hamisítás emlékét. A módszer lényege, hogy a bort kisebb méretű (240- 260 literes) új limusine tölgyhor­dóban érlelik, technológiától függően hosszabb-rövidebb ide­ig. A bor olyan íz- és zamatanya­gokat „mos” ki a hordóból, amik rendkívül különlegessé teszik. Általában vörösbor készítésénél alkalmazzák. Ezek a hordók egyszer használatosak — termé­szetesen erre a célra —, így rend­kívül drágák. Pl. Ausztriában 3000 schilling feletti összegbe kerül. Heves megye jövő borászait az egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolában képezik, ahol az ifjú szakemberek a kötelező iskolai tananyagon kívül a fent ismerte­tett eljárásokkal is megismer­kedhettek külföldi tanulmányút­jaik során. Az egrin kívül még négy helyen folyik borászkép­zés: Budafokon, Balatonfüre- den, Sátoraljaújhelyen és Vil­lányban. Az öt iskola végzős ta­nulói mérték össze tudásukat a közelmúltban megrendezett or­szágos vetélkedőn, ami nagyon szép egri sikert hozott. Első he­lyezett lett Juhász János Oszkár, az egri iskola tanulója, aki gya­korlati és elméleti felkészültsé­gével messze megelőzte társait. A borászat iránti szeretetét a gyöngyöspatai szülői házból hozta magával, ahol fiúról fiúra szállt ez a mesterség. Mit kell tudni egy országos versenyen induló, illetve egy végzős tanulónak? Ismernie kell a bort, amivel dolgozik. Jellemezve annak érté­keit, esetleg hibáit. A jelenlegi versenyen illós (ecetes), kénhid­rogénes, dohos, egérízű és bar­natörött bort kellett felismerni, javításuk, kezelésük módját is­mertetni. A pincei feladatok kö­zül azokat hangsúlyozták, ame­lyeknek ismerete a várhatóan szaporodó vállalkozásoknál el­engedhetetlen. így csapolás-visz- szacsapolás, fejtés, szűrés, kéne- zés, borászati kezelőanyagok is­merete, használata. A fent felsorolt bőrbetegsé­gek, borhibák közül némelyik gyakori vendége az egri pincék­nek is, melyek közül legvesze­delmesebb és legelterjedtebb az ecetesedés. Erősen csípős, kar­coló, savanyú, ecetre emlékezte­tő ízéről, szagáról könnyen felis­merhető. Ezt az ízt okozó ecet­sav a bor természetes alkotóré­Barrique-érlelés és -kezelés egy dél-olaszországi borászati cégnél sze, az erjedés mellékterméke­ként keletkezik, de csak bizo­nyos mennyiségben. Ha ez a ter­mészetes értéknél több, ecetbak­tériumok jelenlétére következ­tethetünk. Az ecetbaktérium a szőlőből, biológiailag piszkos pinceeszközökből kerül a borba. A pince higiéniája tehát rendkí­vül fontos. A már fertőzött bor nem javítható, csak a betegség súlyosbodását tudjuk megaka­dályozni. Megelőzéssel — ami­hez a pince tisztasága, rendszeres kénezés, töltögetés tartozik — megakadályozhatjuk fellépését. A többi bőrbetegséget is valami­lyen technológiai, kezelési hiba idézi elő. Egy egész év munkája mehet tönkre a pincében. Most, amikor az értékesítési gondok idején egyre többen kényszerül­nek borkezeléssel foglalkozni, lényeges, hogy az alapvető dol­gokkal tisztában legyenek. A szakismerethez lehetőleg ne sa­ját káron jusson valaki, hiszen ezt nemcsak középiskolai tanul­mány során lehet megszerezni, hanem később is, a szakintézmé­nyek által szervezett tanfolya­mokon, szakmai napokon. V. Pénzes Judit Galambos Szilveszter mondása A rejtvény fő soraiban Galam­bos Szilveszter egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 4. és függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Román város 4. Az idézet első része (zárt betűk: G, E, E, N) 13. Analizál 14. Színművész (László) 15. Levegő — görögül 16. Szállni késztet 17. Igevégző­dés 18. Szorgalmas rovarok cso­portja 20. Blohin személyneve 21. Férfinév 23. Cigánygyerek 24. Gambrinus itala volt 25. Nem tud tovább haladni 27. Svéd gépkocsitípus 28. Segéd­munkás, röv. 29. Ájulatba esik 30. Egymáshoz tartozó fiú és lány 32. Olaszország, Németor­szág és Belgium gk-jele 33. Szö­veget hibásan jegyez 34. Tömeg- közlekedési eszköz 36. De, azonban 37. Dél-európai nép tagja 39. A leggyakrabban hasz­nált fém 40. Szállítóeszköz 42. A szobába 43. Űz, kerget 45. Jég­korong 46. Galambpástétom ré­sze! 48. Titokban figyel 49. Fő­városunk régebbi része 50. Ige­végződés 51. Komor, mérges 53. Valahol megbújó 55. Női név 56. Pityókás 58. Háziszárnyas 59. Az USA tagállama 60. A legme­legebb évszakban 62. Szintén ne 63. Sütögeti 64. Tengeri halfajta 65. Az egész építőeleme 67. Labdajátékban a támadó játékos FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Z, A, Á, L) 2. Táplálék 3. Udvart takarít 4. Amely időpon­tig 5. Életév — oroszul 6. Muta­tószó 7. Nem szabad kiderülnie 8. Maga 9. Belkereskedelmi Mi­nisztérium 10. Futva megérkezik a munkahelyre 11. Miniszterel­nök-helyettes volt (József) 12. Valamiben való megszorulás 17. Helység Somogy megyében 19. Testrész 21. Kitűzött célt megva­lósít 22. Iskolai tisztség 25. Me- nekülésszerűen távozik 26. Északi nép tagja 29. Porig sújt 31. Nehéz testi munkát végző 33. Kutya 34. Seben képződik 35. Áll alatti zsírpárna 38. Érett gyü­mölcs teszi a fáról 39. Ruhát si­mít 41. Százegy — római szám­mal 44. Eszközhatározó rag 45. Kisebb kohó 47. Heréit sertés 49. Virág része 50. Állatok vízzel való ellátása 52. ... es-Salaam (Tanganyika fővárosa) 54. Fitos orrú 55. Táplálta — régiesen 57. Életkörülményeink alakulása 59. Csahol 61. Tekint 63. Rész­ben késni! 66. Simándi József monogramja 67. A cérium vegyi­jeié Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom