Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30-31 / 127. szám
HÍRLAP, 1992. május 30—31., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5 A temetőjük már eltűnt... Ahol évente egyszer kondul a harang Gálity Voiszláv, a görögkeleti egyház szentendrei esperese (jobbról) tartott liturgiát A „Kis Göncöl” elnevezésű egri képzőművész szakkör a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban 1989-ben alakult, s két pedagógus, Bulla Márta és Patáid Zsuzsanna vezeti. Célja: felkarolják a tehetséges gvermeke- ket, es olyan technikákkal ismertessék meg őket, amelyekre áz iskolában idő és anyag hiányában nincs mód. Ezek közé tartozik a linómetszés, a viaszos batikolás, a monotípiázás. A kisdiákok munkáiból rendszeresen rendeznek kiállítást. Bemutatkoztak már a szabadidőközpontban, a Vitkovics-házban, a 12-es, a 6-os és a 2-es iskolában. Jelenleg a megyei könyvtár ad otthont alkotásaiknak, melyeket június 3-ig tekinthetnek meg. Vízöntő-klub Igen népszerű az Eßri Ifjúsági Ház tudományos eloadás-soro- zata, a „Hogyan teremtődik a világ?” Bánhegyi Zsolt, a Paraku- tatási Tudományos Társaság elnöke vezeti be minden alkalommal a fiatalokat a relaxáció, a meditáció és egyéb, ma még sokak szemében talán hihetetlennek vagy tudománytalannak tűnő jelenségekbe. A nagy érdeklődésre való tekintettel szeptembertől Vízöntő-klub alakul, ahol neves előadók, természettudományi szakemberek beszélnek érdekes témákról. Francia nyelvi napközi A Megyei Művelődési Központ intenzív kezdő francia nyelvi nyári napközibe várja azokat a 8-14 éves gyerekeket, akik ezzel a nyelvvel szeretnének foglalkozni. A különféle szituációs drámajátékok mellett jut idő kirándulásra, strandolásra is. A programra július 22-től július 3-ig lehet jelentkezni az MMK- ban (Eger, Knézich Károly u. 8.). Pro Agria Komáromi Péternek Az önkormányzat urbanisztikai és kulturális bizottsága javaslatára a közgyűlés legutóbbi ülésén egyhangúan döntött arról, hogy a Pro Agrár-plakettet a nemrégiben elhunyt egri építésznek, Komáromi Péternek ítéljék oda. Az Egri Építészkor alapító tagja élete során közéleti tevékenységével és kiemelkedő munkájával a város mai arculatának kialakításához, a város fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult. Utolsó munkája a pályázaton elnyert felnémeti 12 évfolyamos humángimnázium volt. Embersége, gondolkodásmódja, etikai-erkölcsi tartása példamutató mindenki számára. Agykutatók konferenciája Holnap nyílik, és egy héten keresztül az egri Flóra Szálló ad otthont a világ huszonhárom országából érkező tudósoknak, kutatóknak. A nemzetközi konferencia témája az agy működését kísérő bioelektromos folyamatok számítógépes elemzese, amelynek segítségével pontos képet kaphatnak a szakemberek az idegrendszerben lezajló folyamatokról. Számos előadás foglalkozik majd a fejfájásokat okozó tényezőkkel. Az ikonosztáz (Fotó: Perl Márton) Valamennyi, Heves megyét bemutató útikönyv építészeti műremekként említi az egri barokk Rác-templomot, kincsként számon tartva berendezését, iko- nosztázait. A templomban még a ’30-as években megszűnt a hagyományos istentisztelet. Nem él a városban görögkeleti lelkész, aki összetartaná a megmaradt néhány hívőt. Öröm, ha legalább évente egyszer az ősi vallás szerint dicsőíthetik az Urat. Minden májusban — mint ezúttal is — Szentendréről jön el a pópa és népes követsége, s a búcsú tiszteletére ünnepséget rendeznek. — A török hódoltság alatt és azt követően telepedtek le városunkban a szerbek, görögök, rácok, macedónok — idézi Kut- nyák Géza nyugalmazott gondnok. — Gazdag kereskedők voltak többnyire, s elhatározták: templomot építenek. Nem nézte ezt jó szemmel az akkori püspök, hiszen azt szerette volna, hogy Egerben csak a katolikus egyháznak álljanak épületei. Makacsok voltak a szerbek. Heten szekérre ültek, s elindultak Mária Nemzetközi találkozónak is nevezhetnénk azt az egyhetes angliai programot, amelyben a világ számos országából érkezett diákok között magyarok is voltak: gimnazisták a megyeszékhelyről, továbbá az egri 4-es, a recski és az abasári iskola tanulói. Kochné Holló Edit és Szittá- né Gyevnár Éva angol szakos tanárnők vezették a kis csapatot a tengerparti Broadstairs-ba. (A Terézia királynőhöz, hogy meg- nyeijék őt ügyükhöz. A püspök sem tétlenkedett, íziben követet küldött, megakadályozandó a tervet. Sikerült is „beoltani” az uralkodót, mire a lassú szekér megérkezett. Mária Terézia megtagadta a kérést. Szomorúan hagyták el a palotát, de nem sokáig búslakodtak, mert hazafelé tértükben az úton találkoztak II. Józseffel, a trónörökössel. Elpanaszolták bújukat-bajukat, és az ifjú melléjük állt, „megpuhította” édesanyja szívét. így kaptak engedélyt az építkezéshez a szer- bek. — Vajon a püspöktől elszenvedett sérelmeik miatt, „dacból” emelték a templomot háttal a városnak? — A szóbeszéd így tartja, pedig ennek liturgikus okai vannak. A görögkeleti vallás szerint a szentélynek keleti tájolásúnak kell lennie, ezért áll „háttal” az épület. De nemcsak őseinknek voltak sérelmeik... Nagyon bánt bennünket az, hogy városrendezési célból feldúlták a ráctemetőt, a földet kiparcellázták, pedig kényelmes utazásról Micskó István és Hallgató Imre buszsofőrök gondoskodtak.) A miskolci Világjáró Utazási Iroda szervezésében a gyerekek a Kent School of English tanóráin beszéd- technikát, kommunikatív játékokat, szituációs gyakorlatokat sajátítottak el. Az utazás érdekessége volt még, hogy minden nebuló egy-egy családnál lakott, jeles családok feküdtek itt: a Vitkov ics-, a Panakoszta- és a Kné- z/c/i-leszármazottak. Amelyik síremléket sikerült megmenteni, azt bevittük a templom udvarára. A legendás ráckutat is betö- medékelték, mert balesetveszélyesnek ítélte a hatóság, egyedül a kútkeréknek nyújthattunk oltalmat. Alig marad nyoma annak, hogy itt valaha több ezer délszláv és görög élt, akik gazdagították, szépítették városunkat, új hazájukat. — Ki vigyázza jelenleg a templomot, hiszen Géza bácsi már nyugdíjas? — Csaknem 150 éve gondno- koskodik erről a családunk. Apáról fiúra szállt ez a tisztesség, most már tizedik éve a kis menyem látja el a feladatokat. Ő kalauzolja a turistákat, kíváncsiskodókat is, akik hétfő kivételével 10-től 16 óráig nézhetik meg az épületet és a műkincseket. — A templom védőszentje Szent Miklós. A búcsúkat rendszerint a névadó napjához kötik. Mi az oka annak, hogy december 6. helyett nyár elején ünnepelnek a szerbek? — A XI. században a bizánci szerzetesek a muzulmánok elől Bari városába menekítették Szent Miklós földi maradványait. Ezt a sikeres akciót ünnepük május 20-án a görögkeletiek, ehhez a naphoz kapcsolódik a mi búcsúnk is. Ez az egyetlen nap, amikor megkondul a Rác-templom harangja is. A szertartás keretén belül a szentendrei szerb férfikórus énekel, az atya megszenteli, négy részre osztja a kalácsot, megöntözi borral, és úgy adja a híveknek. Békesség és szeretet hatja át ezt az ünnepet. Az idén azért is imádkoztunk, hogy az óhazában nyugalom legyen végre... ez jó alkalom volt arra, hogy gyakorolják a nyelvet. Természetesen — kirándulásaik során — több híres várossal, azok nevezetességeivel ismerkedtek meg a diákok. így jutottak el a híres író, Dickens házába is, továbbá Canterbury-be, Londonba, és hazafelé jövet még az esti Párizs fényeiben is gyönyörködhettek. Az egyházi énekkar a búcsúi ünnepségen Négyessy Zita Kent School of English Nyelvgyakorlás Dickens házában Egri sikerek Műemlékvédelem — diákszemmel A múlt év őszén a Város- és Faluvédők Szövetsége pályázatot hirdetett általános és középiskolások részére. Ennek célja volt, hogy a fiatalok felfedezzék környezetük kevésbé ismert értékeit, s azok bemutatásával maguk is részt vegyenek a szövetség munkájában. Különféle témák közül választhattak: „Milyennek szeretném látni lakóhelyemet?”(A. pályázóknak reálisan kellett látniuk környezetüket, s egyben olyan újításokat is közre kellett adni, amelyek megvalósíthatók, és elsősorban a műemlékvédelmet szolgálják.) ,,Lakóhelyem kevésbé ismert epülete” (Itt a cél elsősorban a figyelemfelkeltés volt. A szerző a fény- és árnyoldal ismertetésével bemutathatta munkájában azt az értékes, de elhanyagolt épületet, amely szerinte feltétlenül megérdemli, hogy ne hagyják elpusztulni.) „ Településem népi emlékei” (A múlt, a régi hagyományokat idéző kapuk, parasztházak bemutatása volt a feladat.) „Lakóhelyem temetőjének nevezetes sírjai” (Nem kevés azoknak a hősöknek a száma, akik sokszor életüket is áldozták egy-egy ügyért, de ők maguk feledésbe merültek.) „Lakóhelyünkért tettük (Ennél a témánál egy város vagy falu védelme érdekében rendezett táborban folyó munkát kellett papírra vetni.) Az egri 212. Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközép- iskola tanulói e pályázaton elismerésben részesültek. így: Adorján Beáta, Dénes Gábor, Tóth Gábor, Kovács Krisztián, Boldis Erzsébet, Honvisák Márk, Baksi Melinda, Osváth Katalin, Egyed Edit. Az első díjat is a Él eves megyeiek hozták el: Balázs Péter bélapátfalvi tanuló kapta, aki a helyi apátság történetét és mai helyzetét dolgozta fel. Harmadik helyezést nyert továbbá Magyar Viktória Recsk- ről, illetve Gregor Diána, aki az egri Rác-templomot és a Vitko- vics-házat választotta pályázata témájául. A nyertes pályaműveket az „Értékmentő” című, kéthavonta megjelenő újság folyamatosan közli majd. Kerámia és textil Két népművész reprezentatív kiállításáról Két neves Heves megyei népművész munkáját láthatták májusban az egri MMK-ban az érdeklődők. Mindketten több évtizedes, kitartó szorgalommal jutottak el idáig. Csiffáryné Schwalm Edí/néprajzos-muzeo- lógus méltatta munkásságukat a megnyitón. Lassú Imre kerámiáit nézve: még kísérletező, nem ragadt le egyetlen stíluscsoportnál sem. Egyéni hangvételű fekete kerámiái a honfoglalás korának formavilágát tükrözik. Áttört edényei az alföldi stíluscsoport egyik rétegét képviselik. Gömöri vászonedényei kitűnő formaérzékről tanúskodnak, s igen szépek, ugyancsak gömöri mázas edényei — fűszertartók, komaszil- kék, bödönök — a legsikeresebben adják vissza formában és díszítésben egyaránt e stíluscsoport jellegét. A gyöngyös-pásztói kerámia felélesztésére is vállalkozott, jól megragadva azok egyszerűségét. Kovács Jánosné Kiss Juló eredeti művész. Valamennyien tudjuk: a népművészetben a textil a legegyénibb műfaj. Ahány falu, annyi változat, s mindegyikben benne van készítőjének egyéni látásmódja. A hímzett textilek végigkísérik az ember egész életét, születésétől haláláig. Sátorlepedő van a szülő asszony ágyán, a menyasszony felvetett ágyán és a ravatalon. Különböző hímzett kendők: korozsma kendő, poszrikos kendő, kalácsos kendő a jeles napokon, családi ünnepeken kerülnek elő. Ezek motívumkincsét alkalmazza lakástextiljein úgy, hogy azok a mai lakás díszei is lehetnek. Az iskolástarisznyák talán a legkedvesebb tárgyak a palóc hímzések között. Egyszerűségük illeszkedik a gyermeki lélekhez. Viseletdarabjai: ingek, ingvállak, kötények, szoknyák — talán a legjobban tükrözik az egyéni tervezést, a kor divatjához való alkalmazkodást. Recski fehérhímzései leheletfinomságukkal tűnnek ki. Juló saját egyéniségén átszűrve újítja meg a palóc textilek jellemzőit: egyszerűség, mértéktartó díszítés, motívumok harmóniája, laza szerkezet. Nem elégedett meg azzal, hogy mindezt ő tudja. Továbbadni a tudást és másokkal megosztani: ez a legnagyobb öröm és művészet iránti alázat. A legfogékonyabb a kicsi gyermek : kisiskolások nyiladozó értelmét irányította a szépre, a harmóniára azzal, hogy gyermekeket kezdett el tanítani. Recsken, Bodonyban és Párádon vezet szakköröket. Az országban egyedülálló munkát végez ezekkel a gyermekekkel. Munkájuk eredményéről országos és nemzetközi dijai'tanúskodnak: egyéni sikerei mellett ott sorakoznak a gyermekekéi is... Egy diáksiker titka Tíz perc — 3898 tiszta leütés Tóth Henriett, az Egri Köz- gazdasági Szakközépiskola II- I/E osztályos tanulója kimagasló teljesítményével maga mögött hagyta az ország valamennyi diák-gépíró versenyzőjét, vagyis első helyen végzett a szakmai tanulmányi vetélkedőn. A különleges adottságokkal rendelkező gyöngyösi lány érettségi után is iskolájában folytatja tanulmányait, hogy felsőfokú szakképesítést szerezzen. A dicsőség nemcsak az övé, hanem tanáráé, osztályfőnökéé, dr. Budai László- nééis, aki néhány évvel ezelőtt figyelt fel ügyes kezű tanítványára, és szaktárgyi óráin különböző módszerekkel kísérletezve foglalkozott vele. — A döntőt megelőzően lehetett-e sejteni, hogy Tóth Henriett kiemelkedő teljesítményre képes? — Egy évvel ezelőtt már kategóriájában az országos versenyen kilencedik helyezett lett — mondta a tanárnő, az idén pedig a sebességi és hibátlansági megmérettetésen összesített eredményével a hetedik helyen végzett. A bajnoki és az ózdi rendezvény összesítése alapján elnyerte, hogy részt vehessen Bécsben az UNESCO nemzetközi gépíróversenyén, ahol a magyar színeket képviselve második lett. A május 5-i országos szakmai tanulmányi versenyen 3898 leütéssel szerezte meg az első helyet, bízom benne, hogy Henriett nevével még sokat találkoznak a versenyeken. Igazgatónőnktől, Pócsik Dénesnétől— aki eddig is minden lehetőséget biztosított számunkra — azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az új tanévben talán már egy IBM-írógép lesz Henriett újabb sikereinek kovácsa. (sz)
