Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30-31 / 127. szám

HÍRLAP, 1992. május 30—31., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5 A temetőjük már eltűnt... Ahol évente egyszer kondul a harang Gálity Voiszláv, a görögkeleti egyház szentendrei esperese (jobb­ról) tartott liturgiát A „Kis Göncöl” elnevezésű egri képzőművész szakkör a For­rás Gyermek-Szabadidőköz­pontban 1989-ben alakult, s két pedagógus, Bulla Márta és Patá­id Zsuzsanna vezeti. Célja: fel­karolják a tehetséges gvermeke- ket, es olyan technikákkal ismer­tessék meg őket, amelyekre áz is­kolában idő és anyag hiányában nincs mód. Ezek közé tartozik a linómetszés, a viaszos batikolás, a monotípiázás. A kisdiákok munkáiból rendszeresen rendez­nek kiállítást. Bemutatkoztak már a szabadidőközpontban, a Vitkovics-házban, a 12-es, a 6-os és a 2-es iskolában. Jelenleg a megyei könyvtár ad otthont al­kotásaiknak, melyeket június 3-ig tekinthetnek meg. Vízöntő-klub Igen népszerű az Eßri Ifjúsági Ház tudományos eloadás-soro- zata, a „Hogyan teremtődik a vi­lág?” Bánhegyi Zsolt, a Paraku- tatási Tudományos Társaság el­nöke vezeti be minden alkalom­mal a fiatalokat a relaxáció, a meditáció és egyéb, ma még so­kak szemében talán hihetetlen­nek vagy tudománytalannak tű­nő jelenségekbe. A nagy érdek­lődésre való tekintettel szeptem­bertől Vízöntő-klub alakul, ahol neves előadók, természettudo­mányi szakemberek beszélnek érdekes témákról. Francia nyelvi napközi A Megyei Művelődési Köz­pont intenzív kezdő francia nyel­vi nyári napközibe várja azokat a 8-14 éves gyerekeket, akik ezzel a nyelvvel szeretnének foglal­kozni. A különféle szituációs drámajátékok mellett jut idő ki­rándulásra, strandolásra is. A programra július 22-től július 3-ig lehet jelentkezni az MMK- ban (Eger, Knézich Károly u. 8.). Pro Agria Komáromi Péternek Az önkormányzat urbaniszti­kai és kulturális bizottsága javas­latára a közgyűlés legutóbbi ülé­sén egyhangúan döntött arról, hogy a Pro Agrár-plakettet a nemrégiben elhunyt egri építész­nek, Komáromi Péternek ítéljék oda. Az Egri Építészkor alapító tagja élete során közéleti tevé­kenységével és kiemelkedő munkájával a város mai arculatá­nak kialakításához, a város fejlő­déséhez nagymértékben hozzá­járult. Utolsó munkája a pályá­zaton elnyert felnémeti 12 évfo­lyamos humángimnázium volt. Embersége, gondolkodásmódja, etikai-erkölcsi tartása példamu­tató mindenki számára. Agykutatók konferenciája Holnap nyílik, és egy héten keresztül az egri Flóra Szálló ad otthont a világ huszonhárom or­szágából érkező tudósoknak, kutatóknak. A nemzetközi kon­ferencia témája az agy működé­sét kísérő bioelektromos folya­matok számítógépes elemzese, amelynek segítségével pontos képet kaphatnak a szakemberek az idegrendszerben lezajló folya­matokról. Számos előadás fog­lalkozik majd a fejfájásokat oko­zó tényezőkkel. Az ikonosztáz (Fotó: Perl Márton) Valamennyi, Heves megyét bemutató útikönyv építészeti műremekként említi az egri ba­rokk Rác-templomot, kincsként számon tartva berendezését, iko- nosztázait. A templomban még a ’30-as években megszűnt a ha­gyományos istentisztelet. Nem él a városban görögkeleti lelkész, aki összetartaná a megmaradt néhány hívőt. Öröm, ha legalább évente egyszer az ősi vallás sze­rint dicsőíthetik az Urat. Minden májusban — mint ezúttal is — Szentendréről jön el a pópa és népes követsége, s a búcsú tiszte­letére ünnepséget rendeznek. — A török hódoltság alatt és azt követően telepedtek le váro­sunkban a szerbek, görögök, rá­cok, macedónok — idézi Kut- nyák Géza nyugalmazott gond­nok. — Gazdag kereskedők vol­tak többnyire, s elhatározták: templomot építenek. Nem nézte ezt jó szemmel az akkori püspök, hiszen azt szerette volna, hogy Egerben csak a katolikus egy­háznak álljanak épületei. Maka­csok voltak a szerbek. Heten sze­kérre ültek, s elindultak Mária Nemzetközi találkozónak is nevezhetnénk azt az egyhetes angliai programot, amelyben a világ számos országából érkezett diákok között magyarok is vol­tak: gimnazisták a megyeszék­helyről, továbbá az egri 4-es, a recski és az abasári iskola tanu­lói. Kochné Holló Edit és Szittá- né Gyevnár Éva angol szakos ta­nárnők vezették a kis csapatot a tengerparti Broadstairs-ba. (A Terézia királynőhöz, hogy meg- nyeijék őt ügyükhöz. A püspök sem tétlenkedett, íziben követet küldött, megakadályozandó a tervet. Sikerült is „beoltani” az uralkodót, mire a lassú szekér megérkezett. Mária Terézia megtagadta a kérést. Szomorúan hagyták el a palotát, de nem so­káig búslakodtak, mert hazafelé tértükben az úton találkoztak II. Józseffel, a trónörökössel. Elpa­naszolták bújukat-bajukat, és az ifjú melléjük állt, „megpuhítot­ta” édesanyja szívét. így kaptak engedélyt az építkezéshez a szer- bek. — Vajon a püspöktől elszen­vedett sérelmeik miatt, „dacból” emelték a templomot háttal a vá­rosnak? — A szóbeszéd így tartja, pe­dig ennek liturgikus okai van­nak. A görögkeleti vallás szerint a szentélynek keleti tájolásúnak kell lennie, ezért áll „háttal” az épület. De nemcsak őseinknek voltak sérelmeik... Nagyon bánt bennünket az, hogy városrende­zési célból feldúlták a rácteme­tőt, a földet kiparcellázták, pedig kényelmes utazásról Micskó Ist­ván és Hallgató Imre buszsofő­rök gondoskodtak.) A miskolci Világjáró Utazási Iroda szerve­zésében a gyerekek a Kent Scho­ol of English tanóráin beszéd- technikát, kommunikatív játé­kokat, szituációs gyakorlatokat sajátítottak el. Az utazás érde­kessége volt még, hogy minden nebuló egy-egy családnál lakott, jeles családok feküdtek itt: a Vit­kov ics-, a Panakoszta- és a Kné- z/c/i-leszármazottak. Amelyik síremléket sikerült megmenteni, azt bevittük a templom udvará­ra. A legendás ráckutat is betö- medékelték, mert balesetveszé­lyesnek ítélte a hatóság, egyedül a kútkeréknek nyújthattunk ol­talmat. Alig marad nyoma an­nak, hogy itt valaha több ezer délszláv és görög élt, akik gazda­gították, szépítették városunkat, új hazájukat. — Ki vigyázza jelenleg a templomot, hiszen Géza bácsi már nyugdíjas? — Csaknem 150 éve gondno- koskodik erről a családunk. Apáról fiúra szállt ez a tisztesség, most már tizedik éve a kis me­nyem látja el a feladatokat. Ő ka­lauzolja a turistákat, kíváncsis­kodókat is, akik hétfő kivételével 10-től 16 óráig nézhetik meg az épületet és a műkincseket. — A templom védőszentje Szent Miklós. A búcsúkat rend­szerint a névadó napjához kötik. Mi az oka annak, hogy december 6. helyett nyár elején ünnepelnek a szerbek? — A XI. században a bizánci szerzetesek a muzulmánok elől Bari városába menekítették Szent Miklós földi maradványa­it. Ezt a sikeres akciót ünnepük május 20-án a görögkeletiek, eh­hez a naphoz kapcsolódik a mi búcsúnk is. Ez az egyetlen nap, amikor megkondul a Rác-temp­lom harangja is. A szertartás ke­retén belül a szentendrei szerb férfikórus énekel, az atya meg­szenteli, négy részre osztja a ka­lácsot, megöntözi borral, és úgy adja a híveknek. Békesség és sze­retet hatja át ezt az ünnepet. Az idén azért is imádkoztunk, hogy az óhazában nyugalom legyen végre... ez jó alkalom volt arra, hogy gya­korolják a nyelvet. Természetesen — kirándulá­saik során — több híres várossal, azok nevezetességeivel ismer­kedtek meg a diákok. így jutot­tak el a híres író, Dickens házába is, továbbá Canterbury-be, Lon­donba, és hazafelé jövet még az esti Párizs fényeiben is gyönyör­ködhettek. Az egyházi énekkar a búcsúi ünnepségen Négyessy Zita Kent School of English Nyelvgyakorlás Dickens házában Egri sikerek Műemlékvédelem — diákszemmel A múlt év őszén a Város- és Faluvédők Szövetsége pályázatot hirdetett általános és középisko­lások részére. Ennek célja volt, hogy a fiatalok felfedezzék kör­nyezetük kevésbé ismert értéke­it, s azok bemutatásával maguk is részt vegyenek a szövetség mun­kájában. Különféle témák közül vá­laszthattak: „Milyennek szeret­ném látni lakóhelyemet?”(A. pá­lyázóknak reálisan kellett látni­uk környezetüket, s egyben olyan újításokat is közre kellett adni, amelyek megvalósíthatók, és elsősorban a műemlékvédel­met szolgálják.) ,,Lakóhelyem kevésbé ismert epülete” (Itt a cél elsősorban a figyelemfelkeltés volt. A szerző a fény- és árnyol­dal ismertetésével bemutathatta munkájában azt az értékes, de el­hanyagolt épületet, amely sze­rinte feltétlenül megérdemli, hogy ne hagyják elpusztulni.) „ Településem népi emlékei” (A múlt, a régi hagyományokat idé­ző kapuk, parasztházak bemuta­tása volt a feladat.) „Lakóhe­lyem temetőjének nevezetes sír­jai” (Nem kevés azoknak a hő­söknek a száma, akik sokszor életüket is áldozták egy-egy ügyért, de ők maguk feledésbe merültek.) „Lakóhelyünkért tet­tük (Ennél a témánál egy város vagy falu védelme érdekében rendezett táborban folyó mun­kát kellett papírra vetni.) Az egri 212. Számú Borne­missza Gergely Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközép- iskola tanulói e pályázaton elis­merésben részesültek. így: Adorján Beáta, Dénes Gábor, Tóth Gábor, Kovács Krisztián, Boldis Erzsébet, Honvisák Márk, Baksi Melinda, Osváth Katalin, Egyed Edit. Az első dí­jat is a Él eves megyeiek hozták el: Balázs Péter bélapátfalvi tanuló kapta, aki a helyi apátság törté­netét és mai helyzetét dolgozta fel. Harmadik helyezést nyert to­vábbá Magyar Viktória Recsk- ről, illetve Gregor Diána, aki az egri Rác-templomot és a Vitko- vics-házat választotta pályázata témájául. A nyertes pályaműveket az „Értékmentő” című, kéthavonta megjelenő újság folyamatosan közli majd. Kerámia és textil Két népművész reprezentatív kiállításáról Két neves Heves megyei nép­művész munkáját láthatták má­jusban az egri MMK-ban az ér­deklődők. Mindketten több évti­zedes, kitartó szorgalommal ju­tottak el idáig. Csiffáryné Schwalm Edí/néprajzos-muzeo- lógus méltatta munkásságukat a megnyitón. Lassú Imre kerámiáit nézve: még kísérletező, nem ragadt le egyetlen stíluscsoportnál sem. Egyéni hangvételű fekete kerá­miái a honfoglalás korának for­mavilágát tükrözik. Áttört edé­nyei az alföldi stíluscsoport egyik rétegét képviselik. Gömöri vá­szonedényei kitűnő formaérzék­ről tanúskodnak, s igen szépek, ugyancsak gömöri mázas edé­nyei — fűszertartók, komaszil- kék, bödönök — a legsikereseb­ben adják vissza formában és dí­szítésben egyaránt e stíluscso­port jellegét. A gyöngyös-pász­tói kerámia felélesztésére is vál­lalkozott, jól megragadva azok egyszerűségét. Kovács Jánosné Kiss Juló ere­deti művész. Valamennyien tud­juk: a népművészetben a textil a legegyénibb műfaj. Ahány falu, annyi változat, s mindegyikben benne van készítőjének egyéni látásmódja. A hímzett textilek végigkísérik az ember egész éle­tét, születésétől haláláig. Sátor­lepedő van a szülő asszony ágyán, a menyasszony felvetett ágyán és a ravatalon. Különböző hímzett kendők: korozsma ken­dő, poszrikos kendő, kalácsos kendő a jeles napokon, családi ünnepeken kerülnek elő. Ezek motívumkincsét alkalmazza la­kástextiljein úgy, hogy azok a mai lakás díszei is lehetnek. Az iskolástarisznyák talán a legked­vesebb tárgyak a palóc hímzések között. Egyszerűségük illeszke­dik a gyermeki lélekhez. Viselet­darabjai: ingek, ingvállak, köté­nyek, szoknyák — talán a legjob­ban tükrözik az egyéni tervezést, a kor divatjához való alkalmaz­kodást. Recski fehérhímzései le­heletfinomságukkal tűnnek ki. Juló saját egyéniségén átszűrve újítja meg a palóc textilek jellem­zőit: egyszerűség, mértéktartó díszítés, motívumok harmóniá­ja, laza szerkezet. Nem elégedett meg azzal, hogy mindezt ő tudja. Továbbadni a tudást és másokkal megosztani: ez a legnagyobb öröm és művészet iránti alázat. A legfogékonyabb a kicsi gyer­mek : kisiskolások nyiladozó ér­telmét irányította a szépre, a har­móniára azzal, hogy gyermeke­ket kezdett el tanítani. Recsken, Bodonyban és Párádon vezet szakköröket. Az országban egyedülálló munkát végez ezek­kel a gyermekekkel. Munkájuk eredményéről országos és nem­zetközi dijai'tanúskodnak: egyé­ni sikerei mellett ott sorakoznak a gyermekekéi is... Egy diáksiker titka Tíz perc — 3898 tiszta leütés Tóth Henriett, az Egri Köz- gazdasági Szakközépiskola II- I/E osztályos tanulója kimagasló teljesítményével maga mögött hagyta az ország valamennyi di­ák-gépíró versenyzőjét, vagyis első helyen végzett a szakmai ta­nulmányi vetélkedőn. A külön­leges adottságokkal rendelkező gyöngyösi lány érettségi után is iskolájában folytatja tanulmá­nyait, hogy felsőfokú szakképe­sítést szerezzen. A dicsőség nem­csak az övé, hanem tanáráé, osz­tályfőnökéé, dr. Budai László- nééis, aki néhány évvel ezelőtt fi­gyelt fel ügyes kezű tanítványára, és szaktárgyi óráin különböző módszerekkel kísérletezve fog­lalkozott vele. — A döntőt megelőzően lehe­tett-e sejteni, hogy Tóth Henriett kiemelkedő teljesítményre ké­pes? — Egy évvel ezelőtt már kate­góriájában az országos verse­nyen kilencedik helyezett lett — mondta a tanárnő, az idén pedig a sebességi és hibátlansági meg­mérettetésen összesített eredmé­nyével a hetedik helyen végzett. A bajnoki és az ózdi rendezvény összesítése alapján elnyerte, hogy részt vehessen Bécsben az UNESCO nemzetközi gépíró­versenyén, ahol a magyar színe­ket képviselve második lett. A május 5-i országos szakmai ta­nulmányi versenyen 3898 le­ütéssel szerezte meg az első he­lyet, bízom benne, hogy Henriett nevével még sokat találkoznak a versenyeken. Igazgatónőnktől, Pócsik Dénesnétől— aki eddig is minden lehetőséget biztosított számunkra — azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az új tanévben ta­lán már egy IBM-írógép lesz Henriett újabb sikereinek ková­csa. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom