Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. május 15., péntek Száztíz esztendővel ezelőtt 1882. kora tavaszán érdekes, népszerű, tudományos könyv jelent meg Budapesten. Akkor szinte szenzáció számba ment, hogy a Franklin Társulat könyvnyomdájának jóvoltából Csikvári Jákó író, a MÁV akkori főfelügyelője A közlekedési eszközök történetét adta közre a nagyközönségnek. A szerző a vasutak, a posták, a távírdák és a gőzhajózás krónikáját dolgozta fel a kezdetektől a XIX. század csaknem végéig. Végigvezette az olvasót az említett közlekedési eszközök európai, ázsiai, afrikai, amerikai és ausztráliai történetén. A kétkötetes mű kapcsán, a 145 esztendővel ezelőtt született Csikvári Jákóra emlé­kezünk. A búvárkodó hivatalnok Szabadidejét a tudomány népszerűsítésének szánta Talán különös dolog, hogy egy hivatalnok arra adja a fejét, hogy írással foglalkozzon, sőt tudo­mánytörténeti munkákat újon és ezen keresztül népszerűsítő fel­adatot vállaljon. Ezt tette Csik­vári — Wührl — Jákó a Magyar Királyi Állam Vasutak egykori főfelügyelője. Pest megyében Borosjenőn született, 1847. júli­us 26-án, 145 esztendeje. Iskolá­it Budapesten és Esztergomban végezte. Néhány évig a tanítói pályán működött. A kiegyezés után két évvel 1869-ben hivatal­noka lett a később felosztott Or­szágos Gőzhajózási Társaság­nak. Ott eleinte mint gyakornok, majd később főpénztáros volt. Huszonnégy éves korában, 1871-ben lépett az államvasutak szolgálatába, és attól kezdve minden szabadidejét az iroda­lomnak, a kutatómunkának szentelte. Az eredeti Wührl csa­ládi nevét 1881. november 17-től megváltoztatta Csikvárira. Ezt követően népszerű tudományos cikkeket írt, beszédeket készí­tett, ismeretterjesztő műveket al­kotott. 1872-től egymás után jelentek meg írásai az Erdély, a Kolozsvá­ri Közlöny, a Nagyvárad, a Dél- Magyarországi Lapokban. Mi­után felfigyeltek tehetségére, ha­mar munkatársa lett a Jókai Mór által szerkesztett Életképeknek, később a Fővárosi Lapoknak, a Magyarországnak és a Nagyvi­lágnak. Dolgozott a Pesti Hír­lapnál is. 1874-től jelentős szak- irodalmi munkásságot fejtett ki. írt a Vasúti és Közlekedési Köz­lönybe, a Közlekedésbe, és a Ma­gyar Tisztviselő című lapba 1874 és 1876 között. 1900-ban vasúti főfelügyelőnek nevezték ki. Be­osztásából adódóan több külföl­di konferencián vett részt, és be­szédet mondott. Elnöke volt éveken át Budapesten az Erzsé­betvárosi Körnek. A főbb munkái közül kiemel­kedő volt első kisregénye a Vég­rendelet, amely a kiegyezés évé­ben 1867-ben jelent meg Székes­fehérvárott. Három évvel ké­sőbb 1870-ben adták ki Pesten verseit és beszédeit Kalászok az élet mezejéről címmel. 1876-ban látott napvilágot tárcáinak és be­szédeinek gyűjteménye A kik célt vesztettek. Ezt követően haláláig elsősorban a közlekedéssel ösz- szefüggő, népszerű, tudomá­nyos, illetve szakmai műveket al­kotott. így 1874-ben Budapesten je­lent meg a Vasúti könyvvitel, 1877-ben két kötetben A világ­forgalom eszközei. 1879-ben ad­ták ki a Csikvári Jákó által szer­kesztett Magyar Vasúti Lexi­kont. Már utaltunk arra, hogy 110 évvel ezelőtt 1882-ben két kötet formájában látta meg a napvilágot A közlekedési eszkö­zök története, és 1887-ben a Vas­úti számvitel. Alapította és szerkesztette a Magyar Közlekedésúgy című ha­vi megjelenésű szakfolyóiratot, amelyből 1875-76-ban három kötet jelent meg Budapesten. 1880-ban pedig megindította a Magyar Tisztviselők című hetila­pot, amelyet kezdetben Perlaky Mihállyal, majd később egyedül szerkesztett három évtizeden át 1913-ig. A Népszínház pályáza­tára színművet is írt Az apa uno­kája, amelyet 1882-ben a budai Arénában adtak elő. Művét a Pesti Hírlap az évi 185-ik száma ismertette részletesen. Csikvári 1879-ig újra a Würhl családi név alatt írt, de megjelen­tek munkái Borosjenői, sőt dr. Katona álnéven is. 1904-ben nyugállományba vonult, de szakirodalmi munkásságát ak­kor sem hagyta abba, miután éle­te végéig, 1913. november 1-jéig szerkesztett tovább. Hatvanhat esztendőt élt, és Mátyásföldön hunyt el csendben. Halálhírét követően a Vasárnapi Újság az az évi 45. számában nekrológban méltatta munkásságát. Irodalmi, szakírói törekvéseit később fia, Csikvári Ödön foly­tatta, aki a millenium évében, 1896-ban lépett szintén a Ma­Akinek életében szobrot állítottak Csikvári Jákó sokat búvárkodott, és számtalan anyagot nézett át amíg hitelesen megírhatta az angol George Stephenson első gőzmoz­donyának keletkezés történetét: „Már gyermek éveiben eltérő hajla­mokat mutatott társaitól, akikekkel játszott — írta a Közlekedési esz­közök történetében. Sokat fáradozott és kutatott, s Lord Ravens- worth unszolására és támogatása mellett elhatározta magát 1813- 1814-ben egy mozdonyt készíteni. Hosszas javítgatás után 1814. júni­us 25-én megpróbáltak egy mozdonyt, amely 8 kocsit, harminc tonna teherrel, négy mérföldnyire vontatott egy óra alatt... Stephenson nem nyugodott addig, míg az agyában megszületett eszmének híveket nem szerzett. És végre célt is ért. Mások tán a hosszú harcban elfárad­va csakhamar visszatértek volna az útról, mely akkortájt csak tövises és göröngyös volt. De Stephenson nem tartozott azok közé akik meg­győződésüket mások előítéletének és alaptalan véleményeinek alá­rendelik. A gőzmozdony vasutak megteremtőjének New Castle-ben az angolok emléket, s a Tynen egy nevéről elnevezett hídon 1845-ben — tehát még a feltaláló életében — szobrot állítottak fel... „A néma küldönc” gyár Királyi Állam Vasutak szol­gálatába. Előbb az aradi üzletve­zetőség számosztályán dolgo­zott hivatalnokként, majd ké­sőbb Zágrábban teljesített szol­gálatot. Tárcákat írt, amelyek 1897-től jelentek meg az Aradi K özleményekben. (mentusz) A gőzmozdony, a vasút „lelke” Csikvári Jákó a. már idézett A közlekedési eszközök története című kétkötetes művének elő­szavában a következőket írja: „A tizenkilencedik század vívmá­nyai között tagadhatatlanul a legfontosabbak, mert korszakot alkotók, a tudomány ama csodá­latos teremtményei, amelyeket az újkori közelekedési eszközök­ben szemlélünk. És mégis, mily kevesen vannak, akiknek ezek eredete és keletkezése épp oly érdekes, mint tanulságos törté­netéről tudomással bírnak!... Pe­dig kétségtelen tény, hogy soha találmányra nem volt égetőbb, sürgősebb szükség, mint a vasút­ra, nevezetesen ennek lelkére, a gőzmozdonyra, amely James Watt találmányát kivéve felülha­ladta nagyszerűségében úgy, mint a célszerűséget illetőleg va­lamennyi elődeit. Amely mint­egy Minerva lépett a földre, hogy erejének teljes hatalmával ágyú­dörgés, és harangok zúgása kö­zött kezébe ragadja a közlekedés és forgalom emelkedésének, az anyagi és szellemi jólétnek ösz- szes tényezőit: hogy megkezdje uralkodását a meglevő intézmé­nyek és viszonyok gyökeres át­alakulásával... És valóban, a vi­lágtörténelemnek egy új, mind­annyinál fényesebb lapja nyílt meg akkor, midőn e vívmány a világnak bemutattatott, s akik azt állítják, hogy e közlekedési eszköz elterjedésével az emberi­ség óriási léptekkel közeledik a tökély ama foka felé, melyet idő­vel értelmi fennsősége folytán méltán és jogosan foglalhat el. Ezek helyesen és alaposan ítélik meg a hatást, amelyet a kor­szakot alkotó vívmány előidé­zett...” Csikvári említett kétkötetes műve, — amely gazdagon illuszt­rált egykori rajzokkal, fényké­pekkel— utal a levélírás történe­tére is: „A levél eredete a legré­gibb korba vihető vissza. Midőn Taota daru repülését utánzó be­tűírást feltalálta, a hírvivő kül­döncök feladata is változást szenvedett, amennyiben ez idő­től fogva a híreket már nem szó­belileg, hanem írásban, levélben vitték rendeltetésük helyére. Ez időtájt nevezte el Epiktet a leve­let „néma küldönc -nek. A ti­zenharmadik században még minden okmányt, amely írva volt levélnek neveztek s hihetőleg ez időből maradt ránk is a szokás, hogy az okmányok néhány ne­met ma is levélnek nevezzük. A legrégibb leveleket állítólag Egyiptomban írták, s ezek egyi­ke — ha nem csalódunk — a Dá­vidé volt, melyet Uria kézbesített Joabnak. Csakhogy a tevékeny emberi szellem itt is a célszerűb­bet kereste, és az egyiptomiak nem is nyugodtak addig, amíg a levélírás céljainak megfelelő pa­pírt nem hozták létre. Amilyen primitív volt a régiek papírosa, olyan különfélék voltak a levél­íráshoz szükséges egyéb szerek is. A mostani tollat egy hegyesre kimetszett nádszál helyettesítette, amelyet azután később a szerzete­sek által használt lúdtollal cserél­tek föl. Az acéltollak tudvalevő­leg csak 1814 körül jöttek haszná­latba. A harmadik íróeszköz a ténta, korommal vegyített enyves vízből vagy úgynevezett téntafé- reg véréből állott. A villanytávir- da az, amely ma a levelezésnek egyszerű, de fenséges változata, és méltán nevezeheto a világ levele­ző gépének, mely időn és téren uralkodva a Földgömb városait a Pestalozzi-féle számológép go­lyócskáihoz hasonlóan helyezi egymás mellé a huzalon. A háborgó tengeren is viszik... „Mióta a gőz erejét a közlekedés céljaira felhasználják — úja említett könyvében Csikvári Jáko — a ostai közlekedés is iterjedtebb mérvet öltött. Nemcsak a szárazföldön, hanem a messze tengereken is bírunk ma már ezer és ezer kilométerekre terjedő posta-közle­kedési utakat, s amit a világ ötven posta­igazgatása nem tud szárazon továbbíta­ni, azt a tengereken közlekedő hajókkal S 'a rendeltetése re. A legelső postahajó New York és Liverpool között tette meg útját 1819- ben. És alig múlt el egy rövid felszázad a tengeri postaközle- kedes éppen oly mér­vet öltött, mint a szá­razföldi, amely na­gyobb részt a vas- utakban találja fenn­tartóját. A háborgó tenger épp oly bizto­san szállítja levelein­ket a világ ellenkező sarkára, mint akár a vasút, és valamint le­hetetlenség volna a világ összes vasúti forgalmi eszközeit ontos számokban itüntetni, épp oly le­hetetlenség felsorol­ni ama hajókat, me­lyek a tengeri posta közlekedés szolgála­tában állnak...” ^PAJÖLÓSZŐNYE^^ VÁSÁR! 40 %-os árengedmény a belga importból származó padlószőnyegekből! Minden kedves érdeklődőt várunk HATVANBAN, a Cukor és Konzervgyár Művelődési Házában május 18-19-20-án, 8-18 óráig. EXBROKEIMT^ A Füzesabonyi ^ Állami Gazdaság keverőüzemének üzemeltetésére alakult VITA-FÜZES KFT. tápbolt­hálózatának bővítésére vállalkozókat keres 35 km-es körzetében. A forgalmazásban rugalmas feltételeket biztosítunk, részleges önállóság mellett. Az érdeklődők jelentkezését várjuk. Munkaviszony mellett forgalom-érdekeltség. Érdeklődni: Nyíri Ákos ügyvezetőnél 3390 Füzesabony­Pusztaszikszó Telefon: 39/41-411 / Közü letek, viszonteladók, % diszkontáruházak FIGYELEM! AZ ÉSZAK - PIÉRT 62. sz. lerakata (Andornaktálya, Tufa-telep) rendkívül kedvező nagykereskedelmi áron kínálja az alábbi áruit: — papírzsebkendő 10 lapos 4,30.­— papírzsebkendő 100 lapos 38,50.­— szalvéták: éttermi 75,20.­— szalvéták: 29x29 8,00.­— szalvéták: 34x3411,30.­— bt. alufólia 10 fm. 47,00.­— Folpack 45,40.­— kéztörlőitek. 52,00.­— eü. papír Crepto 2 tek. 19,80.­— pergamenpótló 88,60.­— kalapcsomagoló 60,60.­Az árak ÁFA-t nem tartalmaznak. A felsorolt cikkeken felül széles választékkal és kedvező' árakkal várjuk az érdeklődőket. Nagyobb összegű vásárlás esetén további engedmények! Értesítjük továbbá vásárlóinkat, hogy je­lenlegi telephelyünk működésével az Eger, Állomás tér 5. sz. alatti kiszolgálás megszűnt. \ ________ZZ________r H asznált szgk. gumiabroncsok garanciával! Eger, Tímár u. 1. Tel.: 36/21-558 Nyitva: hétköznap 9-17 óráig \ IGEN, ÉPPEN ERRE GONDOLTAM! / • / // azAÜTOKER-től! Azonnali vételár-kiegyenlítés esetén 20-40 % árengedménnyel értékesítjük raktárkészleten lévő haszongépjármőveinket, május 27-ig. IFÁ tehergépjárművek már 600.000,- Ft-tól (+ ÁFA) kaphatók. Ne feledje: május 27-ig! Rendkívül kedvező lízinglehetőséget is ajánlunk a banki kamatláb alatti szorzókkal. Ne feledje: május 27-ig! Kérjen információt, tekintse meg választékunkat: AUTÓKERESKEDELMI KFT. 1133 Budapest, Gogol u. 13. Telefon: 149-4736, 149-4739, 149-5360 1194 Budapest, Nagykőrösi út 162. Telefon: 157-1455/162 (szombat-vasárnap is nyitva)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom