Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
HÍRLAP, 1992. 10., péntek PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. Gáztársulati szervezők tanácskozása Ma délelőtt tanácskozást tartanak Verpeléten az Eger környéki települések egy részének képviselői, akik egyben az ön- kormányzat és a kivitelező CIR- KOBAU Rt. személyes megbízottai, a lakossággal kapcsolatot tartó szervezői. Ezúttal adják át az Egerszalókon, Egerszóláton, Demjénben, Kerecsenden és Verpeléten tevékenykedőknek a megbízóleveleket, hogy folyamatosan tárgyalhassanak a gázbekötést igénylő helybeliekkel. A megbeszélésen a beruházás helyzetéről Okolicsányi Zsolt, a kivitelező rt. vállalkozási vezérigazgató-helyettese tart majd tájékoztatót. Harminc mázsa ponty A Recsken működő Búzásvölgyi Horgász Egyesületvezetői nemrég megállapodtak egy kft.- vel, amely vállalta, hogy folyamatosan telepít halakat az egyesületnek nevet adó, a község melletti Búzásvölgyi tóba. Először harminc mázsa, méret feletti ponty érkezik — várhatóan ezen a héten —, ősszel pedig ragadozó halfajtákat és dévérkeszeget várnak. Faluház Bátorban A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy Bátorban az egykori pártházból faluházat alakítottak ki. Ez nemrég teljesen elkészült, s egy fiatal népművelő irányításával immár folyamatosan működik. Helyet kapott benne többek között a könyvtár és egy kondicionálóterem, de az odajáró gyerekek — akik egyébként a karácsonyi betlehemes játék után március 15-én ismét szerepeltek a községbeliek előtt — agyagozhatnak is, sőt, rövidesen zenét is tanulhatnak. Szerep az oktatásban Legközelebb május első péntekjén, 8-án délelőtt találkoznak ismét egymással Pétervására és környéke jegyzőklubjának tagjai. A recski összejövetelen szó lesz arról, hogy mi a jegyzők szerepe, hatásköre az oktatási és nevelési intézményekben, ugyanakkor előadás hangzik majd el a megyei munkavédelmi főfelügyelet és az önkormányzatok együttműködési területeiről. Falugyűlés Párádon Az esemény alkalmából megtelt Párádon a „pártház” épületének előadóterme: a helyhatósági választások óta először, falufórumon találkoztak a községi önkormányzati képviselők és a település lakói. A fórum — amelyen részt vett Kelemen József országgyűlési képviselő is — Nagy Oszkár polgármester csaknem egyórás beszámolójával kezdődött. A képviselő-testület vezetője részletes tájékoztatást adott a végzett munkáról és az elkövetkező időszak feladatairól. — Mindennapos teendőink közé tartozott, s tartozik a jövőben is a hivatal rendszerének megismerése, a község költség- vetésének, az intézmények működésének, a falu gazdasági, jogi és morális problémáinak áttekintése, a lakosok személyes ügyeinek intézése — mondta Nagy Oszkár. Mindezeket részletezve, szót ejtett a továbbiakban — többek között — a villamoshálózat fejlesztéséről, a közterület rendezéséről, a parádfürdői strandról, a helyi idegenforgalom alakulásáról, a telefonhálózatról (tavaly december 31 -re minden igénylőnek megcsörrent a lakásán a készülék). Elmondta azt is, hogy súlyát tekintve több kilónyi az az anyag, s számlálhatatlanul sok az az idő, amelyet a testület a parádfürdői parkoló beépítéséből eredő vitákra pazarolt, pedig úgy tűnik, jelenleg az egyetlen, amit tehetnek, hogy a kialakult helyzetet tudomásul veszik. Három igen lényeges feladat foglalkoztatja jelenleg a testületet és a hivatal dolgozóit: a föld- tulajdonjog és a szó vetkezetek átalakulása; a gázhálózat kiépítése; a csatornarendszer bővítése. Ezek megvalósítási lehetőségeit is ecsetelte a polgármester. Elhangzott emellett az is, hogy Párádon nem tervezik a helyi adók bevezetését, a különböző beruházások, fejlesztések miatt a lakosság amúgy is túlterhelt. A falugyűlés hozzászólóinak többsége sürgette a csatornázást, a Független Kisgazdapárt helybéli szervezetének elnöke pedig elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a parádfürdői pavilonsor építésénél elkövetett szabálytalanságokat nem követte személyi felelősségrevo- nás. Szilvásváradi látogatás Főhercegi érdeklődés a híres ménes iránt A közelmúltban neves vendégeket fogadott Szilvásvárad. Ezúttal Dr. Habsburg Ottó két fia — a főherceg György és Károly — látogatott a településre, akiket Egri Zoltán polgármester fogadott, s az ő kalauzolásával tekintették meg a község nevezetességeit, így többek között a híres lipicai ménest. A két Habsburg-fiú többször megfordult már Magyarorszáf on — elsősorban édesapjukat ísérve —, ám Szilvásváradon most voltak először. S miután szeretik a lovakat, természetesen örültek, hogy ellátogathattak a településre, mint mondták, annál is inkább, mivel Szilvásvárad a lipicaiak szempontjából világszerte közismert, fontos hely. Az is kiderült, hogy magyar- országi utazásukat megelőzően a nemreg függetlenné vált balti államokat keresték fel, szintén dr. Habsburg Ottóval együtt, aki ezekről az országokról készített hivatalos jelentest az. Európai Közösség számára. Észtország is, Lettország is nagyon tetszett, ám szomorú volt látni, milyen rossz a helyzet. A lettek például — hogy csak az egyik nagy problémát említsük — csaknem kisebbségben vannak saját országukban, 51-52 százalék az arányuk más lettországi népekhez viszonyítva. Amikor a főhercegek édesapjukat kísérik hivatalos útjaira, tőlük telhetőén igyekeznek segíteni, például a különböző találkozók, tárgyalások megszervezésében. György és Károly persze, nem hivatalos vendég az ilyen utakon, ám azért akad dolguk nekik is elég, Észtországban például reggel héttől este tizenegyig kellett „betáblázni” minden egyes napot. Persze — véleményük szerint —, Észtországhoz képest Magyarország paradicsom. Régen bármelyik kommunista országba ment az ember, nem látott színeket az utcákon, a falakon, most pedig már egész Magyarország színesebb. Bíznak benne, hogy a fejlődés tovább halad, ugyanakkor a főhercegek úgy gondolják, hogy országunk mar most is közel van Európához. (rénes) Ismét a címer Kissé megtréfált minket az élet, amikor a legutóbbi területi oldalunkon megpróbáltuk bemutatni Szilvásvárad új címerét. Abból ugyanis leginkább csak néhány homályos folt látszott, miután a színes nyomat, amely rendelkezésünkre állt, az újságban már nem adta vissza a címerpajzs rajzolatát. A minap a tervezőktől, PelczZoltántólé s Debreceni Zsókától megkaptuk a községi címer tusrajzát, amelyet most olvasóink elé tárunk, remélve, hogy ezúttal nem mosódnak össze a részletek. Pékár László villanyszerelő az új egészségügyi központ elektro- Az öregek napközijénél a cementla- mos főelosztószekrényének huzalozását végzi pok lerakásához készíti elő a bejárati folyosót Barócsi József kőműves Átadás előtt a verpeléti beruházások (Szilvás István felvételei) és a neki segítő Orosz László Az utolsó simítások... Nem kell már sokáig várniuk a verpelétieknek arra, hogy birtokukba vehessék az egykori pártházból kialakított egészségügyi központot, valamint a régi mozi helyén létesített öregek napközi otthonát. Az építők az utolsó simításokat — belső szereléseket — végzik mindkét helyen: a műszaki, majd pedig a végleges átadásra készülődnek. Az új egészségügyi központban kap helyet a két körzeti orvosi, a fogászati rendelő, az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó, valamint a több községet is érintő orvosi ügyelet, a későbbiekben pedig a gyermekorvosi szakrendelő is. A kivitelezői munkálatokat a recski Katalin- bányai Kft. szakemberei végzik: festenek, villanyt szerelnek, a fűHelyükre kerülnek a napköziben a radiátorok: Gazics Miklós víz-, gáz- és fűtésszerelő a fiával dolgozik a leendő nappaliban tőradiátorokat illesztik a helyükre. Az innen nem messzire lévő öregek napközi otthonában — ennek építését pályázat útján Shcmutzer István helyi vállalkozó nyerte el — az átadás után harminc idős embert látnak majd el, közülük tízet heti bennlakásos formában. Az építők itt is jól haladnak, készen vannak a két-két személyes lakóhelyiségek, kialakították a nappali részt, s a helyükre kerültek a kényelmes fürdőkádak is. Az újratelepítés az Orczyak nevéhez fűződik Recsk történetéről Legutóbbi területi oldalunkon bemutattuk a Recski Hírmondót, a helyi önkormányzat lapját, amelynek a közelmúltban jelent meg az első száma. Az újság egyik cikke a község történetéről szól, s Fodor Istvánná pedagógus munkája alapján készült. Az írás sok érdekességgel szolgálhat a múlt iránt érdeklődőknek, kiderül belőle például, hogy a falu bizonyos források szerint már ősidők óta lakott. Erről tanúskodnak a környéken talált szkíta sírok és a 900 évesre becsült agyagedény-maradványok. A környéken élők feltehetően átvészelték a tatárjárást, mert 1329-ben az első hiteles említés már Retry alakban történik. A tatárok kivonulását követően épültek meg a környékbeli várak: a Darnó hegyén a siroki erősség, a Valéria-hegy nyugati nyúlványán a kanázsvár, a Mátrában az Oroszlánvár. A falu 1478-ban Rekch névalakban szerepel, s a róla elnevezett Recsky család birtokában volt. A török időkben a település mai, laposabb területe még ingoványos, lápos hely, erdők között jól elrejtve. 1554 után a törökökjó néhányszor raboltak a vidéken, s miután 1596-ban elfoglalják Egert; ezzel az egész megyére rászakad a török rabság igája. A falu népe egyre fogy, később pedig — 1686 után — a törököket leverő német hadak garázdálkodása elől kell a recskieknek a Mátra erdeibe menekülniük. 1700 táján már szinte lakatlan a vidék. A község újratelepítése az Orczyak nevéhez fűződik. Kezdetben csupán 13 jobbágycsalád él ott, de pár évtizeddel később már 654 a lakosok száma. Ez a XVIII. század végére csaknem megduplázódik. A falu irányítói a középnemesek voltak, s az 1848-49-es szabadságharcban uraik vezetésével részt vettek a fegyvert forgató jobbágyok is. Az ipari munkásság kialakulása 1862-ben, a Mátra Bányaegylet Rt. létrejöttével kezdődik meg. E társaság a Gyöngyös és környéki, valamint a recski bányák feltárását tűzte ki célul. (Egyébként a recski bányászat története visz- szanyúlik az 1780-1805-ös évekre, amikor az Orczyak kísérleteztek a Fehérkőn és a Hegyestetőn.) 1886-ban kezdődik a Kistere- nye — Kál — Kápolna vasútvonal Kál és Recsk közötti szakaszának építése. A fuvarosok ugyan nem örültek ennek, viszont a legszegényebbeknek megélhetést biztosítottak a munkálatok. A századforduló, valamint az azt követő évtizedek gazdasági problémái Recsken is érezhetőek. Több család a kivándorlást választja, 1903-ban például 68-an vágtak neki a bizonytalannak. 1921 decemberének végén Recsk felveszi a nagyközség nevet, és különválik Mátraderecs- kétől, amellyel addig közös köz- igazgatásban állt. Az 1929-33- as gazdasági világválsággal aztán újra növekedett a munkanélküliség, ismét kivándorlási hullám söpört végig a falun, később a II. világháború évei szinte minden családot tragikusan érintettek. A haláltáborokból csak egyetlen ember tért vissza, s voltak, akik a Don-kanyarban tűntek el, mások hadifogolytáborokat jártak meg. Az áldozatoknak állít emléket a községi parkban tavaly ősszel felavatott emlékmű. r LASSELSBERGER KNAUF ÉPÍTŐIPARI KFT. 8202 Veszprém, Házgyár út 9. Pf. 24. Tel.: 80/29-827, 22-049,24-024 , , Telefax: 80/29-827 Iß-tM/Ulf VAKOLATOK LB KNAUF vakolatok Veszprémből EURÓPAI MINŐSÉGBEN gyári kereskedőnktől: Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 28. f HÚSVÉTI § RUHÁZATI VÁSÁR f ÓRIÁSI MEGLEPETÉSEKKEL { április 10-18-ig GYÖNGYÖSÖN a női készruhaboltban (volt Marx K. u. sarok) f 30-70% engedménnyel kínálunk t — t t V — kosztümöket, blézereket — blúzokat, pólókat, pulóvereket — nyári ruhákat, fehérneműket — farmerokat, szövetnadrágokat. FÉLÁRON KAPHATÓK a nemesszőrme bundák, kabátok. I Ja Nationale-Nederlanden V N-N Magyarországi Biztosító Rt Egri Igazgatósága megbízásos munkaviszonyban dolgozó üzletkötőket keres Pétervására, Szilvásvárad, Párád, Recsk, Tarnalelesz, Mezőkövesd környékén. Kiemelten magas jutalék! Jelentkezéseket önéletrajzzal a fenti címen 3300 Eger, Pf. 347-re. ^ ______r ) * i é
