Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04-05 / 81. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3. (Fotó: Szántó György) A tűzoltók segítettek Vakolateső a Dobó tetejéről Balesetveszélyessé vált az egri Dobó-gimnázi­um Széchenyi utcai oldalán a tetőszerkezet alatti vakolat. Nemegyszer nagyobb darabok estek a magasból. Pénteken a tűzoltók speciális létrás au­tót használva bontották le a vakolatot az iskola te­tejéről. Megbukott betörő az iskolában A péntekre virradó éjszakán — mondhatni, hogy már hajnal felé, hiszen fél három felé közelí­tett az óra — az Egri 3. Számú Általános Iskola felől riasztóbe­rendezés hangja jelezte avatatlan látogató szokatlan kirándulását. Szerencsére éppen a közelben haladtak a városi rendőrség jár­őrei, akik kellő gyorsasággal kö­zelítettek a figyelmeztetés irá­nyába. Hamarosan észre is vet­ték, hogy valaki rejtőzködve hú­zódik egy kőrakás mögött. Gya­núsnak találták a bujkáló sze­mélyt, kiváltképpen,'hogy vérző karját is meglátták. A felfedett Kónya Pál 29 esz­tendős egri férfi nem tiltakozott különösebben az érdeklődés el­len. — Uraim, megbuktam! — ösz- siegezte a lehető legtömörebben a tényállást jómaga is — majd az igazoltatás alkalmával még töb­bet elmondott. Betörte az intézet ablakát, úgy akart az épület érté­keihez férkőzni. Szerencsére még a rámoláson innen volt, amikor ráakadtak, így semmit sem tudott magához venni, el­lopni. Virág András, Hell Csaba és Grósz Csaba r. őrmesterek a ma­gukkal vitt emberről utóbb töb­bet megtudtak. Kiderült, hogy Kónyát a Büntetés-végrehajtási Intézet keresi, kézre kerítésére már parancsot is kiadtak. Csabai Attila iskolaigazgató azonban legalább annyira örül az éjjeli kaland ilyenféle végének, mint a „BV”. Hiszen a régebbi betörések után végre felszerelte­tett riasztó — megérte a kiadást. Bizonyos, hogy segített az újabb lopás megakadályozásában, s el­veszi a későbbi próbálkozók kedvét is a nemkívánatos iskola- látogatásoktól. (-ni) Polgármesteri panasznap — honatyáknak (Folytatás az 1. oldalról) kül hagytak minket...” A péter- vásárai polgármester, Pál László konkrétabban fogalmazott: „Örülök, hogy Kelemen József képviselő urat két év után újra lá­tom...” Zaránk polgármestere, Géczi István csaknem ugyanezt mondta el, csak dr. Gyulai Gá­bor címzetes államtitkárra, illet­ve a köztársasági megbízott terü­leti hivatalának vezetőjére vo­natkoztatva. < — Miért nem találjuk meg a közös munka, a közös megoldás lehetőségét? — tette fel a kérdést Krizsány Gyuláné atkári polgár- mester, alci egyebek mellett arra utalt: ha egyszer kimondták az önkormányzatiságot, akkor mi­ért marad el az ígért együttmű­ködés. Lakatos István (Sírok) vi­szont arról beszélt, hogy egyre több állami feladatot „adnak le” r ä 1 TÜKÖR DIVAT az önkormányzatoknak, ame­lyek azonban nem tudnak meg­birkózni ezekkel, egyszerűen képtelenek kigazdálkodni a szükséges forintokat. Példaként említette az állategészségügy helyzetét: a 28 megyei körzetből mindössze négy maradt meg, a teendők viszont nem csökken­tek, s a költségek zöme is az ön- kormányzatokat terheli. Vagy ott van a céltámogatások kérdé­se: „ április elejét írunk — mondta —, s még mindig nem bírálták el a pályázatokat, miként lehet így tervezni, tárgyalni, fejleszteni a településen. Ehhez fűzte hozzá Lukács László gyöngyössoly- mosi polgármester, hogy ezek után ne csodálkozzanak, hajön a TÁKISZ, s az év vége felé azt mondja: „...vannakönkormány­zatok, amelyek nem tudták el­költeni a pénzüket. ” Lőrinci vá­ros polgármestere, Varga Antal tette hozzá: késve — vagy utólag —, s fél füllel értesülnek arról, hogy egyik-másik minisztérium­ban milyen pályázati lehetősé­gek voltak, s akkor már csak üt­hetik a lehetőség nyomát. Török Margit tenki polgármesternek viszont olyan tapasztalata van — mondta —, hogy hovatovább nem elég az időben és helyesen megfogalmazott és eljuttatott pá­lyázat, elnyeréséhez „jó protekto- rok” is kellenek... Ezek a vélemények válaszra késztették a jelenlévő képviselő­ket is, dr. Lukács Tamás a nehéz pénzügyi helyzettel kapcsolat­ban egy német példát hozott fel — „a legnagyobb forrás: a helyi adó” —, majd azt rótta fel, hogy a megye „újraelosztó szerepe” fel­ett elsiklott az értékelés. Véle­ménye szerint kialakulhat egy „szegény önkormányzatok — gazdag megye” helyzet, ami a megyei tanácsi „attitűdökre” utal. Ezt azonnal cáfolta Kisari Zoltán (Ostoros), illetve Kri­zsány Gyuláné( Atkár): „...nincs mit elosztani, s aki az ellenkező­jét állítja, az nem ismeri a megyei viszonyokat, vagy pedig régi jel­zőkkel szeretné felruházni a tes­tületet. ” Abban viszont egyetér­tettek a képviselők, hogy szük­ség van a kapcsolatrendszer erő­sítésére. (szilvás) Nem hordható szét a gazdaság (Folytatás az 1. oldalról) Hamarosan kiderül, hogy a vezetői körből kik lesznek azok, akik szakmailag és emberileg is vállalják a nagyobb feladatokat. Természetesen csak azok marad­nak a helyükön, akik erre képe­sek lesznek. — Hogyan alakul a létszám ? — Jelenleg 320-350 fővel dol­gozunk, amely augusztus 31-ig ötven-hatvannal csökken. A terv — úgy látom — elsősorban a je­lenlegi vezetőkre vonatkozik. Mi itt, a Mátraalján, egy exportfel­adatra irányított szőlő- és bor­vertikum létrehozásáért tevé­kenykedünk. Ez elképzelhetet­len az önkormányzatok, a leen­dő hegyközségek által létreho­zandó pinceszövetkezetek ösz- szefogása nélkül. A leendő rész­vénytársaság nem vonulhat ki szőlészetével és borászatával a debrői, a domoszlói, a visontai, a gyöngyösi, a karácsondi, az at­kári, a szűcsi, az ecsédi területei­ről. Az említett helyeken az ön- kormányzatoknak is érdekük, hogy a több ezer szőlősgazda ül­tetvényekhez jusson, tulajdont szerezzen, és eredményesen te­vékenykedjen. Emellett biztosít­va legyen a szőlőfeldolgozás, a bor tárolása és értékesítése is. így remélhetőleg nem fordul elő a jövőben az a helyzet, amely a ta­valyi szüret után ezen a tájegysé­gen is kialakult. Az állami gazda­ságra vonatkozóan körülbelül 2400 szőlőtermelő még ma sem kapta meg — a borértékesítési nehézségek miatt — leadott ter­mékének ellenértékét. Fizetni csak akkor tudunk, ha a bort el­adjuk. Jelenleg intenzív tárgya­lásokat folytatunk, hogy vi­szonylag kedvező áron külföldre értékesítsünk. Persze a jövőben az sem lehet­séges, hogy a szőlőtermelők azonnal pénzhez jutnak, miköz­ben a részvénytársaság egy-más- fél év alatt juthat ehhez. Ez tart­hatatlan állapot, amelyet a köz­reműködőknek, a reménybeli új tulajdonosoknak meg kell érte­niük. — Úgy tudjuk, még tavaly el­indult egy kedvezőtlen folyamat a gazdaságon belül a vagyon széthordására. — Valóban, a korábbi vezetés is elősegítette ezt, miután kiáru­sítottak egyes pincészeteket, hordókat. Sőt, irreális igények­kel léptek fel oktatási intézmé­nyek is, tangazdaság létrehozá­sára, az állami gazdaság feldara­bolásával. Sajnos, ebben bizo­nyos önkormányzatok is igény­nyel jelentkeztek, nem látva azt a nemzeti értéket, amely a mátraal- ji borvidék további működőké­pességében rejlik. Kétségtelen, szükség lesz Gyöngyösön egy önálló, alapítványi vincelléris­kolára, amely a helyi szőlősgaz­dák gyermekeit képezheti oszt­rák, német minta alapján. Véle­ményem szerint ezt kell, hogy erősítsék, nem pedig a farmer­képzést, amely idegen a magyar gyakorlattól. Minden lehetősé­get megragadunk annak érdeké­ben, hogy megakadályozzuk az állami gazdaság vagyonának széthordását, és megegyezésre törekszünk az érintettekkel a jö­vőt jelentő Mátraaljai Szőlészeti és Borászati Részvénytársaság létrehozásában. Ezt a folyamatot következetesen a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség szándékai szerint megvalósítjuk, az érvé­nyes törvények és rendelkezések betartásával. Ez érdeke az ön- kormányzatoknak, a mátraaljai szőlőtermelőknek és borászok­nak egyaránt. A biztosi megbíza­tást azért vállaltam el, mert ko­rábban két évtizeden át ebben a gazdaságban dolgoztam, és jól ismerem a borvidék valós érté­keit. Meggyőződésem, hogy a le­endő, magántulajdonon alapuló részvénytársaságot egységben kell tartanunk. Mentusz Károly A brit — magyar kereskedelemről Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, illetve Nagy-Britan- nia budapesti nagykövetsége tájékoztatót rendez a hazai és külföldi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítására április 7-én, kedden 16 órától az egri Flóra Szállóban. Az ismertető főleg a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a bútorgyártást, a gyógyászati cikkek, a textil és ru­házat, a csomagolás témaköreit érinti. Merre tart a magyar művelődés? Mint korábban hírt adtunk ró­la, április 6-án, hétfőn délután 5 órakor igen értékes ankét szín­helye lesz a Hatvani Galéria. A magyar művelődésügy helyzetét, a továbblépés lehetőségeit elem­zi majd dr. Zelnik József. A ren­dezők kitűnő társat is biztosítot­tak a Kulturális Kamara országos elnökének, mégpedig dr. Bodó Sándor, a Művelődési Miniszté­rium főosztályvezetője szemé­lyében. Ő elsődlegesen a köz- gyűjtemények, könyvtárak, le­véltárak területét tekinti át, s vá­laszol a közönség soraiból feltett kérdésekre. A programot a helyi városi zeneiskola tanárainak, növendékeinek közreműködése színesíti majd. olasz női cipők 1590 Ft-os reklámáron! Eger, Dobó u. 21. A Kereskedelmi Kft. I. sz. vegyesboltjában Breplaszta 25 kg 599 Ft Breplaszta 5 kg 149 Ft Szileton B 25 kg 899 Ft Szileton B 5 kg 249 Ft Eger, Gerinc út 18. (volt Balázs I. út) Nyitva: h-p 8-17 óráig sz 8-12 óráig. Észak-magyarországi^. Tüzép Vállalat egri telep W Eger. Kistályai úl Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Vörösmarty úti tüzelőanyag­megrendelő irodánkat megszüntettük. A tüzelőértékesítés az egri Kistályai úti TUZÉP-telepen zavartalanul folyik tovább. Tüzelőanyag telefonon is megrendelhető címünk: egri TÜZÉP-telep Eger, Kistályai út. Tel.: 20-322, 20-073 Telefax: 10-224 V Fény az örökkévalóságból Dr. Óriás Nándor emlékezete Egri tisztelői, volt hallgatói, tanítványai, szel­lemi örökösei fájdalommal vették napokkal ez­előtt a hírt, hogy a pátriárkakorú és -méltóságú dr. Óriás Nándor — az emberi bölcsességet már csak alázatból is zárójelbe téve említjük — életé­nek 106. esztendejében befejezte földi pályáját. Ez a hatalmas egyéniség, ny. egyetemi tanár, a ró­maijog professzora, a Magyar Köztársaság Zász­lórendjének kitüntetettje, Pécs Megyei Jogú Vá­ros díszpolgára, az Egri Érseki Jogakadémia 15 éven át professzora 1992. március 21-én meg­halt. Csendesen hunyt el, mondja a szikár szavú jelentés. Olyan szerényen, ahogyan élt. Az értesítés Dániel prófétát idézi: „Akik pedig sokakat oktattak, vezettek az igazságra, világíta­ni fognak, mint a csillagok az örökkévalóság­ban”. (Dán. 12,3.) Mi, akik találkozhattunk vele, akár diákként, hallgatóként, vagy éppen magán­emberként, feltekinthettünk rá. Nemcsak terme­te okából, nem is tekintetének szelíd és fegyelme­ző parancsa miatt — kevesen tisztelték úgy az embert, mint ő —, tudtuk, hogy esetében egy rendkívüli és szeretetre méltó egyéniséggel, az emberi méltóság jámbor hordozójával ismerked­hettünk meg. Éreznünk kellett azt is, hogy kap­csolataink során őt, a professzort olyan tudás és memória vezette, ami évek múltán is némely szi­gorlat vagy alapvizsga fontos részletére pontosan emlékeztette a pályára indulót. Tudása kivételesen alapos volt, római jogi ha- bilitációját két egyetemen is megszerezte, mert választott tudományágát a legszélesebb alapo­kon kívánta birtokolni. Eredményeiért a pápai Nagy Szent Gergely-rend kapitányi rangját kapta meg, ami azoknak járt ki, akik Róma, a Szentszék irányában szorgalommal és hűséggel viseltettek. Magyar kitüntetés pedig csak a rendszerváltás után juthatott osztályrészéül. Az utóbbi hetekben — az Egri Érseki Jogaka­démia alapításának 250. évfordulójára készülőd­ve — forgattuk az egri annaleseket, hívni is szán­dékoztuk őt az ünnepi napokra. Idéztünk egyik legutolsó megnyilatkozásából. Most már csak azt a fényt figyeljük, amit az egyéniség áraszt — Dá­niel szerint — az örökkévalóságból. Amiben nagy szeretettel hitt. Ma temetik. A sírra tett virágokkal együtt gon­dolatban ott vagyunk ravatalánál. F. A. Húsfeldolgozók gyöngyösi versenye Húsfeldolgozó fiatalok szá­mára rendezik Gyöngyösön a legközelebbi versenyt a Szakma Kiváló Tanulója címért. Az ápri­lis 22. és 25. közötti rangos or­szágos vetélkedőre 36 diákot várnak. A résztvevők elméleti és gyakorlati próbán bizonyíthatják felkészültségüket, rátermettsé­güket. Hatvani nyílt napok Április 7-től 9-ig nyitott ajtók váiják Hatvanban, a Rákóczi úti általános iskolában a gyermeke­ik munkája iránt érdeklődő szü­lőket, s a tanulók közeli rokona­it. Bármely tantárgy valamennyi óráján szívesen látott vendégek lesznek a látogatók, akik ilyen­formán közvetlenül tájékozód­hatnak mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok teljesítmé­nyeiről, a legkülönbözőbb fog­lalkozások légköréről, hangula­táról. Keresztrejtvényünk nyertesei Március 28-29-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Szé­kely Bertalan, Fényes Adolf, Szi- nyei Merse Pál, Mányoki Ádám, Markó Károly. Jó válaszaikért ifj. Varga Istvánná (Bekölce), Sámson Zoltán (Eger) és Boldog István (Gyöngyös) nyertek 100- 100 forintos könyvutalványt. Gratulálunk nekik! Mai, 12. ol­dali rejtvényünk megfejtéseit áp­rilis 10-ig várjuk szerkesztősé­günkben. (Eger, Barkóczi u. 7. Pf. 23.) Kisgépek kiállítása Gyöngyöspatán A tavaszi munkákra való ké­szülődés jegyében még „Bálint gazda” — a tévés dr. Bálint György — előadása előtt olasz borászati, szőlőművelő gépekből a Piramis Kft. rendez vásárlással egybekötött kiállítást Gyöngyös- patán. A ma délután nyíló s ked­den záró szakmai bemutatót a művelődési házban tekinthetik meg az érdeklődők. Elmarad a koncert Svájci együttes vendégszerep­lését várta az egri közönség va­sárnap estére az Ifjúsági Házba. A koncert — mint értesültünk — sajnos technikai okokból elma­rad. A külföldiek ugyanis telje­sen váratlanul visszautaztak ha­zájukba... Gyermekszínjátszók Gyöngyösön E hónap végén Gyöngyösön lesz a Weöres Sándor gyermek­színjátszófesztivál Heves megyei döntője. A fesztiválra a helybeli­ek mellé Vécsről, Hevesről, Egerből, Sírokból, Füzesabony­ból, Hortról, Aldebrőről várnak együtteseket. Egri kertbarátok borversenye A Megyei Művelődési Köz­pont kertbarátköre április 6-án tartja borversenyét. A nedűpa­rádé 17 órakor kezdődik a 203- as teremben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom