Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. április 29., szerda A pénz világából IMF-hitel Bulgáriának Bulgária 212 millió dollár összegű hitelt kap gazdasági és pénz­ügyi átalakításra — jelentette be a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF ebből az alkalomból elismerően méltatta a tavaly februárban kezdett bolgár reformprogram eredményeit: sikerült megfékezni az inflációt, megnőtt az áruk és a szolgáltatások választéka, kialakult a magán- szektor, és jelentősen nőttek a devizatartalékok. Ugyanakkor ha­nyatlott az ipari és a mezőgazdasági termelés és gyorsan nőtt a mun­kanélküliség — mutatott rá az IMF. Egyébként Szlovénia és Horvát­ország kérte felvételét az IMF-be. A szervezet közlése szerint a kérést tanulmányozzák, de nyilvánvaló, hogy a két ország felvételére hama­rosan sor kerül. Fényképes hitelkártya a Citibanktól A Citibank bejelentette, hogy új szolgáltatást kínál fel hitelkár­tya-tulajdonosai számára. A most kifejlesztett újfajta kártya tulajdo­nosának fényképét is tartalmazza — így segíti a felismerést. A Photo- card névre keresztelt hitelkártya része annak a programnak, amely biztosítani kívánja a kártyatulajdonosok számára a lehetséges legna­gyobb védelmet a visszaélésekkel szemben. Az elmúlt esztendőben több mint egymilliárd dollárt ért el az ellopott hitelkártyákkal elköve­tett csalások összértéke. Az új termék előállításában számos céggel működött együtt a Citibank, a legfontosabb partnerek a Datacard és a Polaroid voltak — ők biztosították a gyártáshoz szükséges berende­zést és a szoftvert. „Kelet-Európábán mély válság van” Feszített reformtempó A nyugati hitelezők által ösz­tökélt gyors reformok miatt a fe­szültség jelei mutatkoznak Ke- let-Európa friss demokráciáiban — úja a The Wall Street Journál Europe, A megoldás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint az lehet, ha a privatizáció helyett inkább az ipar átszervezésére koncentrál­nának. A Baltikumtól a Fekete-ten­gerig egyre csökken a szabadpiac bevezetésére tett intézkedések iránti szimpátia, ami éles politi­kai vitákat kavar, és a reformfo­lyamat megtorpanását eredmé­nyezi. „Nyíltan vagy burkoltan, de a kormányok bevallják, hogy azért nem tesznek semmit a re­formokért, mert nagy a politikai kockázata” — mondta Slvia Jay, az EBRD politikai részlegének vezetője. Egyébként is, sok nyu­gati szakértő megkérdőjelezi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbank és az EBRDC rugal­matlan reformelőírásainak böl­csességét; a tavalyi moszkvai puccskísérlet jó példa volt arra, hogy a Nyugat mennyire alábe­csülte a gyors gazdasági változá­sok hatásait — tette hozzá. Még Magyarországon is — ahol pedig a térségben legszilárdabbnak mondható a politikai rendszer és legéletképesebbnek a gazdaság — a nemzeti fizetőeszköz válsága figyelhető meg, mert a növekvő költségvetési hiány miatt maga­sak a kamatlábak és megbénult a fejlődés. „Kelet-Európa gazdaságai nem recesszióban, hanem mély válságban vannak” — jelentette ki Heinrich Machowski, a berlini német gazdaságkutató intézet munkatársa. Szerinte a lengyel- országi elvetélt sokkterápia jó lecke lehet a térség más országai számára ahhoz, hogy a már tíz éve elkezdődött magyarországi lassúbb reformtempót tekintsék példának. Az a probléma, hogy mindent két-három év alatt akarnak pri­vatizálni. De miért nem 20 év alatt? Egyszerűen azért, mert Kelet-Európa boldoggá akarja tennei az IMF-et és a Világban­kot, hogy több hitelt kaphassa­nak tőlük — s ezt bizony újra kell gondolni” — fűzte hozzá Ma­chowski. Az EBRD múlt heti budapesti közgyűlésén Jacques Attali, a pénzintézet elnöke pontosan ezt akarta elérni. Hangoztatva, hogy Kelet-Európának és a volt Szov­jetuniónak csaknem 5 billió dol­lárra lenne szüksége, a bankel­nök felhívta a nyugati kormá­nyokat annak engedélyezésére, hogy az EBRD segélyprogram­jaiban ezentúl az ipar kedvezmé­nyes hitelekkel történő átszerve­zése élvezhessen előnyt a privati­záció támogatásával szemben. (AP) Drágább, de... Szívesen veszik a bioburgonyát Hollandiában egyre nagyobb mértékben termesztenek úgyne­vezett bioburgonyát, amelynek kezelésekor semmiféle növény­védő szert nem használnak. A bioeljárást számos burgo­nyafajtánál lehet alkalmazni, és az utóbbi időben már Németor­szág is érdeklődik iránta. Ára va­lamivel magasabb a hagyomá­nyos fajták áránál, és hamarabb megromlik, március közepéig ajánlják elfogyasztani. E jelen­téktelen hátrányok ellenére az új burgonyafajta egyre közkedvel­tebb. Körkérdésre érkezett vála­szok alapján megállapították, hogy az összes német háztartás 27 százaléka időnként bioburgo­nyát is fogyaszt. Ez jelentős ered­mény, hiszen 5 évvel ezelőtt a bi­oburgonyát jóformán nem is is­merték, ma pedig Németország egész burgonyafogyasztásának 19 százaléka ez a típus. Mind nagyobb mennyiséget vásárolnak a német nagyfo­gyasztók is, a közélelmezés, a szállodák és éttermek. Horvátország leértékelte valutáját Horvátország a havi szinten már 15 százaléknál tartó infláció miatt másodszor is, ezúttal 29 százalékkal leértékelte nemzeti valutáját, a horvát dinárt a már­kához képest. A zágrábi nemzeti bank közleménye szerint egy né­met márka az eddigi 67 dinárral szemben ezentúl 94 dinárt ér. Egyébként Belgrádból pénz­ügyi delegáció utazott Washing­tonba, hogy nemzetközi pénzin­tézetekkel megbeszéléseket foly­tasson a 15 milliárd dolláros ju­goszláv adósság átütemezéséről, valamint a balkáni ország IMF- tagságáról. A Világbank közölte: csak akkor folyósítja továbbra is a tavaly felfüggesztett hiteleket, ha béke és rend lesz a háború megosztotta köztársaságokban. (Reuter) Finom formák Világunkban, amely frittőzökkel, mikrohullámú sütőkkel, mosogatógé­pekkel teli, jó érzés megfogni egy fa­zekat. Tapintani az érdes, vagy épp teljesen sima formákat, végighúzni ujjúnkat hajlékony kancsókon, öblös vázákon. A tárgy — ezúttal emberi. Nincs benne félelmetes fémkiszögellés, kró­mozott acélköteg, alumínumcsavar. Agyag ez, a világból való. A miénk­ből... (Fotó: Szántó György) Nem adomány... E hónaptól: másként számollak a nyugdíjalapot Ez év április elsejétől megvál­tozott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának mód­ja. Eddig a nyugdíjazás évében és az előző három egymást követő év vagy az utolsó öt év legkedve­zőbb 3 évének átlagkeresete szá­mított a nyugdíj alapjául. Most a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év — vagy a legutóbbi öt naptári év közül a kegkedvezőbb 4 naptári év — átlagkeresetét veszik ala­pul. De csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek leg­alább 180 naptári napra volt ke­resete. Ha a legalább 5 évi szol­gálati idejében nincs ilyen négy év, akkor a megelőző évek közül számít az a legközelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változatla­nul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni jutta­tás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Nem számít vi­szont bele az 1987. végéig kapott havi 310 forint húspénz és a fegy­veres testületek polgári alkalma­zottai részére betegség esetén fi­zetett jövedelem-kiegészítés. Újdonság az is, hogy a beteg- szabadság idejére eddig folyósí­tott legalább 75 százalék helyett az átlagkereset teljes összegét számítják keresetként, a nyugdí­jazást követően kifizetetett juta­lom összege viszont — a bányá­szati hűségjutalom kivételével — már nem számít bele az átlagba. A nyugdíjalap kiszámításának fontos mozzanata, hogy nem a bruttó kereset, hanem a személyi jövedelemadó levonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt meg­előző években kapott keresetek figyelembe vételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor 42 százalékkal növelik az adott év — akkori jövedelemadóval csök­kentett — átlagkeresetének ösz- szegét. Ha a kiszámított átlagkereset 12.000 forintnál több, akkor a 12.000 forint fölötti rész nem tel­jes egészében számít bele a nyug­díjalapba. Az átlagkereset 12.001 és 14.000 forint közötti részének 80, a 14.001-16.000 közöttinek 70, a 16.001-30.000 közötti résznek 60, a 30.001­40.000 közöttinek 50, a 40.001­50.000 közöttinek 40, az 50.001-60.000 közöttinek 30, a 60.000- 70.ooo közöttinek 20, a 70.001- 80.000 közöttinek 10, a 80.000 forint fölötti átlagkere­setrésznek pedig mindössze 5 százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapítása­kor­Ha például valakinek 24.000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19.800 forint lesz a nyug­díjalapja, s ha mondjuk 42 évi szolgálati idővel rendelkezik, ak­kor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14.850 forint lesz a nyugdí­ja, mert a 12.000 és 14.000 kö­zötti 2.000 forintból csak 1.600- at, a 14-16.000 közötti másik kétezerből csak 1.400-at, s a 16.000-24.000 közötti 8.000 fo­rintból csak 4.800-at vesznek fi­gyelembe. (Szathmári) Füzesabonyi Áfész 3 éves időtaramra BÉRLETI üzemeltetésre átadja az alábbi üzleteket: XII. sz. DOMINÓ Vendéglő Mezőtárkány, Kossuth L. u. 54. sz. XXV. sz. BÜFÉ-falatozd Mezőszemere, Szabadság u. 87. sz. 2. sz. Élelmiszerbolt Füzesabony, Kossuth L. u. 57. sz. 12. sz. Élelmiszerbolt Füzesabony, Makiári út 27. sz. 19. sz. Élelmiszerbolt Besenyőtelek, Fő út 178. sz. 62. sz. Élelmiszerbolt Szihalom, Hunyadi út 129. sz. Érdeklődni: Áfész Füzesabony, Rákóczi u. 71. Tel.: 41-433 * AKCIÓ * AKCIÓ * A TÜZÉPEK, A K KERTÉSZEK ff q FIGYELEM! q i ISZAPSZÉN- ° VÁSÁR, 0 * CSAK MÁJUS 31-IG! * 3200 kcal fú'tőértékű ^ iszapszenet kínálunk yj rakodással együtt K 190 Ft/q K C ENGEDMÉNY C ■ 5000 q feletti ■ * vásárlás esetén. 0 Fuvarbonyolítás O igény szerint. * ÉRDEKLŐDNI: * telefonon vagy levélben: Mésző A Kereskedelmi Kft. A ff Pécs, Megyeri u. 3. ff - Tel.: 72/12-607, _ ^ 12-991 (Tóth István) L 1 Árukiadás: f Ó hétfő, szerda, péntek ó 7-14 h. * AKCIÓ * AKCIÓ * A volt „MÉRLEG” KFT. autóstelepén, Eger, Kistályai út 5. 1992. május 4-én magánvállalkozásban megnyitja jj ALFA” autó­kereskedését — bizományos járműeladás, — hivatalos értékmegáliapítás, — műszaki tanácsadás, — nyitva minden nap. Tisztelettel várjuk kedves ügyfeleinket! Csarnó Sándor vállalkozó, Egervári Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom