Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
HÍRLAP, 1992. április 28., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Vendégá sé9ben A vámosgyörki templomért A helyi önkormányzat nemrégiben 560 ezer forintos költséggel rendbehozatta a vámosgyörki templom toronyszerkezetét, -tetejét. A munka folytatásához április 25-én a községi színjátszók adtak műsort a művelődési házban belépődíj nélkül, a közadakozásra buzdítva. Az összegyűlt pénzzel jövőre szeretnék könnyíteni a további nemes célú munkákat. Májusi vigasságok Atkáron Május 2-án a fiatalság minden korosztályának kedveskednek az atkári rendezvényekkel. Délelőtt 10.30 órától a községi klubkönyvtárban Eszményi Viktória lép közönsége elé „Orrom krumpli, hajam kóc” című műsorával. Este 20 órától Gabó és Brillantin szerepelnek a művelődési házban. Habsburg Ottó Gyöngyösön A műemléki nap városi rendezvényét május 3-án 16.30 órától tartják a gyöngyösi Szent Bertalan úti parkban. A szoborszenteléssel egybekötött ünnepség díszvendége Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, beszédet mond Jakkel Mihály önkormányzati képviselő, a Városszépítő és- Védő Egyesület elnöke. A Manager Klubban A gyöngyösi Manager Klubnak április 27-én, hétfőn volt a legutóbbi összejövetele a mátra- füredi Avar Szállóban. A résztvevőknek Sándor László, a Pénzügykutató Rt. munkatársa tartott előadást a magyarországi csődhullámról, ennek banki hatásairól, illetve a „talponmara- dókat” érintő következményeiről, valamint az alkalmazkodás lehetőségeiről. Míg utána Szilágyi Attila, gyöngyösi városüzemeltetési igazgató szólt a befektetésekhez igényelhető önkormányzati tulajdonú területekről, ingatlanokról, videofelvétellel is kiegészítve tájékoztatóját. V endéglőjáró sorozatunkban kár lett volna kihagyni a gyöngyösi Huszárkertet. Ám, igazságtalanok lennénk, ha nem mesélnénk el, hogyan kerültünk végül is ebbe az étterembe... Valahogy nem villant be azonnal: itt még nem voltunk. Ezért bekopogtattunk a helybéli Cooptou- rist-irodába a kérdéssel, hogy melyik a gyöngyösiek kedvenc ebédelő- és vacsorázó helye. Az egyik ott dolgozó hölgy némi gondolkodás után két ilyet nevezett meg — és mi ezúttal a Hu- szárkertet választottuk. Utólag is hálás köszönettel tartozunk az iroda alkalmazottjának a segítségért. A Huszárkert már azelőtt is megérdemli a figyelmet, mielőtt elénk raknák az ételt. Berendezése finom, kultúrált, a falon ízléses, és egyáltalán nem konzervatív plakátok. Az étlap tekintélyes kötésben érkezik elénk — látszik, hogy itt nem egyik napról a másikra alakítják a menüt, a vendég, ha idejár rendszeresen, megbízhat a választékban. Van például velő. Ez a kijelentés néhány évtizeddel ezelőtt nem érdemelt volna túlzott figyelmet, „naná, hogy van velő”, morfondírozna most Krúdy, nem is igazi vendéglő az, ahol ez a nemes étel hiányzik. Manapság azonban meg kell becsülni azt a helyet, ahol velőt kínálnak, nem is akármilyen köntösben. Noha, hosszú ideig kellett várni, amíg a rendelés után megérkezett a várva várt, finoman remegő csontbelső, a hatás, melyet okozott, kárpótolt a tétlen percekért. Szokatlan módon, fagylaltos pohárban rakták elénk, bizonyára azért, hogy tovább tartsa a hőt a vastag üvegfal. Tálkán mellette vékonyra csíkozott fokhagyma és vereshagyma szolgált üdítő társaságként a csemegének. A pirítós: pont jó volt. A főételek hasonlóan örömteli élvezetet okoztak. A Vadász-to- kány enyhén paradicsomos, gombás étel, a hús porhanyós, a barna- mártáshoz hasonlatos szaft megfelelő sűrűségű, és ami még ennél is fontosabb: az alkotóelemek egységes egészben csúcsosodnak, pikáns harmóniát kölcsönözve ennek a fogásnak. De nem csalódtunk a sóletben sem. Laza állagú — szóval se nem töröttbab, se nem lucskos főzelék jellegű — valódi sóletet tálaltak fel, rózsaszínes- bamás füstölt hússal, és főtt tojással, ahogy az illik. A desszert, a Huszárkert-ke- hely méltó befejezése volt ennek az ebédnek. A vaníliakrém sima és csomómentes, a tejszín garantáltan friss, a gyümölcsdarabok ízletesek. Es ha egyszer, a jövőben az ételekhez hasonló minőségű jó kávét is tudnak majd főzni a Huszárkertben (a jó kávé sajnos általában nem erénye az éttermeknek — ennek sem), akkor igazán jó szívvel, jó lélekkel, a pompás ételektől ellazultan távozhat innen a vendég. Doros Judit Akadémiai ülés Mátrafüreden A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Erdészeti Bizottsága a napokban Mátrafüreden ülésezett. A helyi Vadas Jenő Erdészeti Középiskolában ez alkalommal Mátyás Csaba, a soproni egyetem tanszékvezetője, illetve Führer Ernő, az ÉRDI osztályvezetője tartott élénk érdeklődéssel kísért előadást. Az előbbi során az erdészeti genetika helyzetéről, az utóbbin pedig a nyírjesi ökológiai mérőállomáson végzett vizsgálatokról esett szó. A tájékoztatók után a résztvevők az említett mátrai megfigyelőhelyet fel, is keresték, hogy az itteni munkát még jobban megismeijék. Patai patak Az ország egyik legszebb régi hídjának tartják azt, amelyik a gyöngyöspatai Tanka patakot átíveli. A „Jánoskásnak” is nevezett építmény szobra — bizonyos idő után — tavaly ősz óta teszi még ékesebbé az átjárót. Az értékes képzőművészeti alkotás restaurálására egyaránt áldozott az önkormányzat és az Országos Műemléki Felügyelőség. Nemcsak a községszépítésnek, hanem a fejlesztésnek is más, szembetűnő eredménye, hogy a híd alatti víz korszerű, kőlapos csatornába kényszerítve halad át a településen már jó ideje. (Fotó: GY.GY.) A megfelelő sertés... Melyiket válassza? Ä mészárszék csekély romantikája A pillanat előtt (Folytatás az 1. oldalról) A háromnapos vetélkedő részleteiről Szlovicsák Gábor, a zsűri elnöke — egyébként pedig az Állati Takarmányokat Előállító Vállalat egyik vezetője — tájékoztatott bennünket. — Minden iskola végzős osztályaiból a legjobbak jöhettek erre a megmérettetésre — mondja. — Harminchaton álltak rajthoz, hogy számot adjanak elméleti tudásukról és gyakorlati tapasztalataikról. Itt a húsüzemben három helyszínen mérkőznek meg a gyerekek. Az elsőnél a technológiai feladatok közül négyét kell megoldaniuk, úgy mint: marhavágás, sertéscsontozás, marha- csontozás, töltés-kötözés. A géptan feladványai közül a gerinc- és szegyhasító fűrész kezelését, a töltőgép szerelését, valamint bizonyos gépelemeket kell ismerniük, illetve felismerniük a tanulóknak. A harmadik „állomásnál” pedig marhatőkehúst, tőkesertést és félkésztermékeket minősítenek. — Itt minden versenyző hátán található egy szám... — A verseny tisztasága érdekében nem név és iskolák szerint szerepelnek a diákok. Amikor megérkeztek, mindenki húzott egy számot, ugyanekkor pedig az adataikat egy lezárt borítékban, páncélszekrénybe tettük. A zsűri, és a szakmai felügyeletet gyakorló bizottság így nem tudja, kit bírál, tehát nagyban megnőtt az esélye annak, hogy csak a versenyen nyújtott teljesítményt értékelik. — Úgy hallottam, a gyöngyösieknek nem kis pénzükbe került ez a vetélkedő. — Igen, hiszen elestek a mai napi termelési bevételtől. Ez körülbelül félmillió forintot jelent. Pontosan emiatt van az, hogy minden évben más-más húsüzemet választunk helyszínül. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a résztvevő diákok kapjanak valamilyen többletet. Itt például ez a vadonatúj húsfeldolgozó részleg tölti be a „plusz” ismeret szerepét. — Mit kap a győztes? — Azok, akik az összpont- szám kétharmad részét megszerzik, és egyetlen gyakorlati helyen sem kapnak nulla pontot, máris kezükbe kapják a szakmunkásbizonyítványt, és ha kedvük van, akár a következő héten munkába is állhatnak. Támogatóinknak köszönhetően pénz- és tárgyjutalmakat is osztunk ilyenkor. Az első helyezett 2 ezer forintot és egy két hetes üdülést nyer, de a többiek sem távoznak majd üres kézzel. Ugyanekkor gondoskodunk a kísérőtanárok képzéséről is, nekik például szakmai előadást tartottunk abban az időben, amikor a gyerekek a gyakorlati feladatokat oldották meg. Szerveztünk kirándulást Mátrafüred — Mátraháza — Kékestető — Párád érintésével, és lehetőség nyílt a kisnánai vár megtekintésére is. Doros Judit Kezdődik a szakszerű feldolgozás A Mátravidékről - Kárpátalján Az SZDSZ megbízásából a Magyar Vöröskereszt egyik Mercedes kamionjával négytagú delegáció — a gyöngyöshalászi Deák László, Mozsár Tibor, a gyöngyöspatai Tőgyi Ferenc és a detki Somlai György— utazott a közelmúltban Kárpátaljára. A nagyheti látogatás alkalmával részint élelmiszerekből — zsírból, kekszből, száraztésztából —, másrészt orvosi segédeszközökből álló segélyszállítmánnyal keresték fel a küldöttség tagjai a határainkon túl élő rászorulókat. Mint Deák Lászlótól utóbb megtudtuk: már az átlépésnél szívélyes fogadtatásban volt részük honfitársainknak. A kedvesség Munkácson és Ungváron egyaránt folytatódott. A találkozások alkalmával mód adódott szót váltani a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével, Kiszely Tihamérralis, aki — többi között — elmondotta, hogy bár a szervezetük még nem párt, már 26 ezer tagot számlál, s az eszmecsere idején további 500 jelentkező várta felvételét. A küldöttség ugyanekkor felkereste Petki Sándor lelkész-festőművészt, akinek nemcsak baráti meghívását, hanem vendéglátását is élvezte. A pap megmutatta alkotásait, s hosszasan elbeszélgetett látogatóival. Alkalom nyílt ugyanekkor másokkal is egy-egy kis eszmecserét folytatni a legkülönbözőbb dolgokról. így kicsit a mindennapi életbe is jobban bepillanthattak. Kezükbe vették- az SZDSZ-esek az Ukrajnában tavaly kiadott mini bankókat, a kuponokat, amelyekből fizetésként egyébként napjainkban például egy villanyszerelő 1100-at, könyvelő felesége 1500-at kap. Sokra sajnos, még a megkérdezett házaspár együttes keresetéből sem futja. Hiszen, ha csak 80 kupon is a 26 négyzetméteres állami bérlakás havi dija, 60-ba kerül a marhahús kilója — már amikor lehet kapni. A reményt azonban természetesen Kárpátalján sem adták föl. Bíznak abban, hogy a sorsuk egyszer az ittenieknek is jobbra fordul. Igazi meglepetésnek számított magyarjaink számára alma-atai „testvérükkel” is összefutni. A távolról érkezett ember azt újságolta, hogy a vidéken korántsem egyedül él. Egykori hadifoglyokból számosán telepedtek meg a térségben, s utódaik úgyszólván már őshonosnak érzik itt magukat. Tárgyaltak a látogatók vendéglátóikkal a kölcsönös kapcsolatépítésről és -erősítésről is. Az SZDSZ a barátság jegyében rövidesen 300köny vbőlálló küldeményt is útnak indít Gyöngyös térségéből. Szeretnék, ha az olvasnivalók egy különösen szép fekvésű, bájos kis település, Gyertyánliget lakóit boldogítanák. — igy — A Huszárkertben
